A vármegye hidrographiája.
A vármegye hidrographiája.
A vármegye vízterülete az Egyesült-Szamoshoz tartozik, a folyók a kisebb-nagyobb patakok, melyek táplálják, vagy közvetlenül, vagy az egyes beléömlő folyók közvetítésével egyesülnek vele.
A vármegye területén négy nagyobb vízválasztó vonúl, melyek a folyóvizek területét egymástól elválasztják egy kisebb, de jelentékenyebb vízválasztó a Kapnik vízterületét a Lápostól választja el.
A következő vízterületeket lehet megkülönböztetni: a Nagy-Szamos vízterületét: a Kis-Szamosét, melyhez a tavak vidéke is tartozik az Egyesült-Szamos vízterületét s a Lápos-folyóét. Eme vízterületeket a következő vízválasztók választják el: a Nagy-Szamos és Kis-Szamos vízterületét elválasztó vízválasztó délen Feketealaktól indúl ki, irányát a következő magaslatok adják: Akasztófa-hegy (556 m.), Czigla Babi (500), Medvés (449), innen észak-észanyugati irányt követ a Gybra (504), Coaste Maliri-ig (612), a honnan Vaieru-ig észak-északkeleti irányban halad, ezután Tölgyesig (625) ismét észak-északnyugati irányban húzódik, itt nyugat felé kanyarodva, Kőbányát (559), Kőmezőtetőt (496), Acasteilorut (325), érintve, Milkeházánál, vagyis inkább a Kis-Szamos torkolatánál elágazik, észak felé a Nagy- és Egyesült-Szamos közt alkotja a vízválasztót, nyugati irányban pedig az Egyesült- és Kis-Szamos közt.
Ezen vízválasztónak az irányát a következő csúcsok jelölik: Deéstől 15indúl ki, a Rózsahegyen (308), Szt-Péter (370), Rompás (420), Ciurgaua (588), Magulice (622), Sajgó (603), Babgyi (686), Herovoján át (520) nyugati irányt követ, ezentúl a Magura-ig (589) déli, Pasti-ig (549) nyugati, innen a Zapodi-csúcsig (521) délkeleti irányban halad.
Az Egyesült-Szamos és a Láőos közti vízválasztót a következők adják: a purekói csúcstól indúlva ki, Cipouig (433) déli kitérést tesz félkör alakban, innen kelet felé veszi útját Gimp (776), Gormit (739), Plopit (745), Arsenisuluit (803), Dumnezeuluit (752) érintve, az Alunisului-csúcsig, itt egyesül ama vízválasztóval, mely az Egyesült-Szamos vízterületét a Nagy-Szamosétól elválasztja, a mely a három Szamos egyesülésétől indúl ki, s folytatását képezi a Nagy- és Kis-Szamos közti vízválasztónak. Északi irányban halad a Muncelu (712) csúcsig, innen északkeleti irányban haladva, az imént említett vízválasztóval a Dosu Alunisuluinál találkozik, ezentúl együtt haladva, egyesülve alkotják a vízválasztót a Nagy-Szamos és a Lápos vízvidéke közt.
Kiindúl a 993 m. magas D. Alunisului csúcstól keleti irányban Breazáig (974), innen Purcareczig (788) északi irányú; ettől fogva Spanuluit (725), Poienczet (698), Plaiuluit (615), Pupot (857) érintve, a Teurilor (790) csúcsig északi irányt követ, a honnan a Czibles (1842) csúcsáig többé-kevésbbé keleti irányban halad.
A Nagy-Szamos és mellékfolyói. a Nagy-Szamos Kőfarkánál lép a vármegye területére, délnyugati folyással Kócs falugi tart, itt a Sajóval egyesülve, számos kanyarulattal nyugat felé tartva, Deés közelében a délről jövő Kis-Szamossal egyesül.
Jobboldali mellékvizei a következők: Kosara-Pietri, a Diapodileban eredő Rosi.
Ilosva, ez a Spanului hegycsúcs közelében red. Több patak egyesülésével kelet felé tart, Domniasca, Negreli, Beliasát véve fel, Felső-Egresnél az északról jövő Frasinuluival egyesül. A Frasinului-patak a Marzsinát veszi fel, melybe a Pintie-patak folyik. Az Ilosva, az Ivaniosa felvevésével, mely a 730 m. magas Pepenirorról ered, délkelet felé tart, Felső-Ilosvánál a Strimbis-patakkal egyesülő Corebsit veszi fel. E két patak közt a vízválasztót a Strimbi (620), Ciresului (712) és az Aristi (928) csúcsokon áthaladó görbe alkotja. Felső-Ilosvától az Ilosva dél felé folyik, Ispánmező fölött jobboldalt a Spermezuluit, baloldalt a Situluit veszi fel. Dögmezőnél a Dobsora ömlik bele, mely több kisebb patak egyesüléséből származik. Kajánt elhagyva, nyugati irányt vesz fel, jobboldalt felveszi a Lungával egyesülő Poieniczet, innen délnyugati irányban haladva, Csicsó-Keresztúrnál az Ilosva a Nagy-Szamossal egyesül.
16A Kopriora eredete a 740 m. magas Domniascunál van; több patakot vesz fel, Négerfalvánál a Negrilesti patakot, valamint a Magura környékéről eredő patakokat s Retteg alatt szakad a Nagy-Szamosba.
Ezentúl a Nagy-Szamos csak két nagyobb patakot vesz fel, u. m. a Lelestit és a tőle nyugatra eső Paduri patakokat.
A Nagy-Szamos baloldali mellékvizei. A Nagy-Szamos baloldali vizeinek fővízválasztója a Mezőség, mely alig 400–500 m. középmagasságú, folyóvíz még sem töri át, mint határozott vízválasztó szerepel tehát a Szamos és Maros közt. A Nagy-Szamos jelentékenyebb mellékvizeit innen a Mezőségről kapja, jelentékenyebb mellékvize a Sajó, mely Király-Németinél lép a vármegye területére, innen Sárvárig északnyugati irányt követ, Kerlés falunál a Dürr-patakot veszi fel. Innen balról a Szász-Brétei patakot véve fel, Somkerékig északi irányt követ, innen északnyugatnak fordúlva, Kócs és Bethlen közt a Nagy-Szamosba ömlik.
Bethlennél a Nagy-Szamosba egy másik jelentékenyebb patak: a Medgyes folyik, mely délen a Cente és Apáti mellett elhaladó hasonnevű patakokat, Apa-Nagyfalunál a Jusuluit, Felső-Oroszfalunál pedig a Málomi patakot veszi fel. Innen a Nagy-Szamos tovább nyugatra baloldalról is csak kisebb patakokat vesz fel.
A Kis-Szamos és mellékvizei. A Kis-Szamos közel azon helyhez, hol a Lóna-patak beléömlik, lép a vármegye területére, innen Szamos-Ujvárig kanyargó folyással északnyugati irányt vesz, ezt elhagyva. Többé-kevésbbé északi folyással egyesül a Nagy-Szamossal s alkotják az Egyesült-Szamost.
A Kis-Szamos jobboldali patakai. A Füzes-patak, mely a Mezőség tavainak vizét is a Szamosba vezeti. A Czege melletti Hódos-, a tőle nyugatra levő Uj-tó és Harcsa-tavak vizeit veszi fel, északnyugati folyással Szamos-Ujvár fölött találkozik a Kis-Szamossal. A Bandó-patakot Szent-Benedek fölött veszi fel, mely a Csaba- és Határ-patakkal Bálványos-Váralja fölött egyesül.
A Kis-Szamos baloldali mellékvizei: A Lóna-patak, mely a Cacovi (596), Herovoja (520) csúcsok környékéről jövő Kecskeháti és Szótelki patakokat egyesíti, Kendi-Lónáig délkeleti folyású, innen északkeleti folyást vesz. A patakok, melyek baloldalt a Kis-Szamosba ömlenek, a Lóna-patakkal szinte párhuzamosak.
A Lozsárdi patak a Babgyi (695) vidékén ered. A Kecsedi patak Sajgó (603) vidékéről jő. Ezeken kivül még az Ormányi, a Széplaki, a Némai és Deésaknai patakok vizét veszi fel a Kis-Szamos.
17Az Egyesült-Szamos és mellékvizei: Az Egyesült-Szamos Dobrocsináig északnyugati folyású, innen Hosszúrévig nyugat, majd észak s ismét nyugat felé kanyarodik, Hosszúrévnél délnyugat felé veszi útját és Szurdukon túl a megye területét elhagyja, a hol az eoczen homokkövek egymáshoz közeledő két karját választja el.
Az Egyesült-Szamos jobboldali patakjai: Az Egyesült-Szamos jobboldalán 3 jelentékenyebb patak ömlik u. m. a Salatrucu, melylyel a Horgos-patak egyesül. Tovább nyugatra a Poieni és az Ilonda-patakok folynak a Szamosba.
Az Egyesült-Szamos baloldali vizei: A Deés-patak, a Deberke-patak a Vaád-patakkal. A Csobánkai patak a Parnitia (507) csúcs környékén ered nagyobb mellékpatakja a Szurduki és a Crucii (504) csúcsok, nem különben a Feczi (511) csúcs környékéről eredő patakokat felfogó Gorbói patak.
A Lápos-folyó. A Lápos-folyó a Lápos-hegységben ered Oláh-Láposbánya vidékén. Az 1353 m. magas Varaticuról jövő Malului, az 1150 m. Secha és az 1173 m. magas Magura Cioriról jövő Strimbului egyesüléséből ered dél felé haladva, mind nagyobb patakokat vesz fel; déli folyását Oláh-Láposig tartja meg, innen M.-Láposig délnyugati irányú, ezt elhagyva, nyugati irányban több kanyarulatot téve, a megye határáig tartja meg ezt az irányt. Azontúl észak, majd északnyugat felé kanyarodva, a Szamosba ömlik. A Lápos-folyó a Preluka (haragosi) kristályos szigetet és az Ilosvai hegysort választja el, elválasztásában a kristályos kőzetben mély medret váj. A vízválasztót közte és a Szamos közt az Ilosvai hegysor képezi, a Lápos jobboldali vizei, valamint a Kapnik közt a vízválasztót a Preluka kristályos sziget és a Lápos-hegység egyik délnyugati nyúlványa alkotja.
A Lápos jobboldali patakjai: a Libaton-patak, mely Libaton fölött két patak egyesüléséből keletkezik: a Poiana Sdirtia (862) közelében eredő kupsafalvi és a Facza Ocolilorról (872) jövő budafalvi patakokból ered. A Libaton-patak (Rogoznál) egyesül a Lápossal. A Lápos-Debreki patak, mely a Lápos-hegység délnyugati nyúlványáról jövő patakokat egyesíti. Innen túl a Lápos jobboldalt csak jelentéktelen, a kristályos hegyszigetről jövő patakkal gyarapszik.
A Kapnik-patak a kristályos hegysziget északi lejtőjéről, nemkülönben a Lápos-hegység legnyugatibb nyúlványáról kapja vizét. Kapnikbánya vidékén ered, Kápolnok-Monostorig délnyugati folyású, itt legnagyobb mellékvizével, a Blózsa-patakkal egyesülve, nyugati irányt vesz s közel a megye határán túl egyesül a Lápossal.
18A Lápos baloldali mellékvizei: a Batizi patak, tovább délre a Rójahidi patak, mely Obcsina Sinului (976) és az Obcsina Grindi (1122) csúcsok vidékéről ered.
A Szőcs-patak, mely a Carligaturi (1249) s a Czibles (1842) vidékéről jövő patakokat egyesíti, Domokosnál találkozik a Lápossal.
A tavak. Minthogy a szamosmelléki hegysor fővízválasztója a Mezőségen vonul, azért völgyei részint a Marosba, részint a Szamosba nyilnak. A völgyeken lassan átkigyózó patakok mentén tócsák támadtak s ilyenek a hegyderék mindkét oldalán számosan vannak, de többnyire sekélyek és kis terjedelműek. Széleiken gazdagon terem a nád és sás, a vizet nem csak szárnyasok, köztük első helyen vadkacsa és szárcsa, de halak is népesítik. Legnagyobb a Czege melletti Hódos-tó, tőle nyugatra terül el az Új- és Harcsa-tó.
E tavak a Füzes-patakkal folynak a Kis-Szamosba.
