IV. Erdők, berkek, ültetvények, irtványok jelentésével biró helyneveink.
IV. Erdők, berkek, ültetvények, irtványok jelentésével biró helyneveink.
Első helyen kell emlitenünk Ormány-t. Régi török és kún szó, mely már az árpádkori magyar nyelvben is honos volt. Jelentése = erdőség. Innen a dunántúli Ormánság (Baranyában). Somkerék-ben (oláhul Sintereag) kisebb, külön álló somerdő értendő, Szűkerék pedig Szilkerek, azaz Szil-erdő jelentésü, régen Zil-kereknek találjuk írva. Magyar helynevekben a kerek szó, mindig erdőt tesz, analogia = Almakerek, Szilágytő értelme Szilfás-erdő? alja vagy lába, hol a község alakult; Kis- és Nagy-Debrek, Lápos-Debrek, Kis-Doboka és Kis-Debreczen szláv eredetü nevek, mindannyi a dub (tölgyfa) dubrava (tölgyfás) szavakból alakult.
A Debrekek eredeti alakja Dabrovka. Alkalmasint szintén orosz telepek az Anjou-korból.
Kötke oláh eredetü, jelentése Cserjés; így szintén Veczk = ó-szláv 545vjecha, vjeks = cserje; ide tartozik a hires Kerlés helynév, melyet középkori krónikásunk Kézay Kyrioliezs-nek ír s hegyet ért alatta. E helynév nem egyéb, mint a magyar Cserjés-nek a szász-telepesek nyelvében megváltozott alakja, Cserhalom e szerint egy jelentésü Kerléssel.
Ördöngös-Füzes, mint lápos, mocsaras helyen épült telep vette sajátszerü nevét; Kékes (oláhul Totiš) kéklő, setétlő erdőségre vonatkozik, Zsugásztra pedig oláhul jávorredő.
Megyénk számos helye alakul irtványokon, a minek emlékét a következő helynevek tartják fönn: Alsó-, Felső-Töők, Tőkés és Tőkepataka, (Groš, Val’e Grošilor), Nagy- és Kis-Kristolcz (értelmük vágás, irtvány) szlávban kresati = vágni; Szekeres-Törpény = szláv trupu (tőke, törzs, irtvány) a trupiti = vágni szóbl. Csula szerbül Csula, Csulav = írtvány (bizonyosan szerb telepedés.)
Szász-Bréte nevében a brecht (írtvány) szót ismerjük fel, a miről Heinze (Die Deutschen Familien namen cz. művében 106. l.) ezt mondja: brecht: das erste Umbrechen eines zum Anbau bestimmten Landes. Érdekes emléke ez betelepült szászok legrégibb viszonyainak. A Nagy-Lózna és Kis-Lózna helynevek bolgár eredetüek. Lozna vagy Loznica bolgárul szőlő helyet jelent. Érdekes világot vet az oláhokra a Kő-Lózna oláh neve = Preluc. E szó értelme erdei legelő. Jelzi ez a szó szintén, hogy megyénk balkáni bevándorlói közt vegyesen bolgárok és oláhok voltak, de míg a bolgárok már szőlőmiveléssel foglalkoztak, az oláhok még erdőkön nomadizáltak barmaik és nyájaikkal. A Kodor helvnevet nem merem teljes bizonyossággal az oláh Codru (erdős hegy) magyaros alakjának mondani, de egyéb magyarázat hiján, mint feltevést igtatom ide.
