Aranymező.
Aranymező.
Nevének változatai: 1405-ben* Babafalva. 1424-ben* Baba, más néven Aranmezeu. 1450-ben* Aran Mezeu. 1461-ben* Aranosmezew. 1566-ban* Arany mező. 1609-ben* Aranymezeő. 1650-ben* Aranyos Mező. 1860-ban* Aranyosmező. Oláhul: Bábény*, jelenleg Bebeny, Babeni.
Leleszi ltár, Stat. D. 209.
U. o. 197.
Erd. Muz.
Km. prot. e. 59.
Urb. et. Conscr. fasc. 101. nr. 45.
6. Lib. Reg. 185.
Erd. orsz. gyülési Eml. XI. 105. 112. l.
Urb. wes. 87. l.
Consignatio Trans. 10. l. Erd. főkormsz. ltár.
Előbbi nevét, mely a mai oláh elnevezésének felel meg, Baba, valószinüleg első alapitója vagy ily nevű kenéztől kapta. Aranymező nevét pedig szép fekvése s főleg a Szamos fövényében eszközöltetett aranymosástól vette.
Először emlittetik 1405-ben* Babafalva néven.
Leleszi ltár, Stat. D. 209.
Fekszik a csáki-gorbói szolgabirói járásban, észak felől a Rákóczihegy folytatását képező hegységek által körülvett hegyek aljában, a Szamos jobb partján elterülő síkságon, Deéstől 58 kilométernyire.
Kővár tartozéka s oláh falu volt s mint ilyen, már 1405-ben* előfordul, midőn Zsigmond király Kővárt Balk fiainak: Demeter és Sandrinnak és Drág fiainak: György és Sandrinnak adományozta.
U. o.
43Az 1424-ik évi* osztály szerint az azon Drág fiainak, György és Sandrinnak jutott.
Leleszi ltár, Stat. D. 197.
1450-ben* Kusalyi Jakcs és Jakcs János fia, néhai László itt három ekeszántásnyi földet és három kaszavágó rétet valószinüleg leányjogon birnak.
Erd. Muz.
1461-ben* Kusalyi ifj. Jakcs László fia János itteni részét Drágffi Miklósnak veti zálogba.
Km. prot. e. 59.
Dr. Thalloczy. Kamara Haszna 182. l.
Egy porta után 30 denárt fizetnek Dr. Thalloczy szerint.
1553–54-ben* Drágffy György birja.
U. o.
1555-ben* néh. Kusalyi Jakcsi Mihály fiai: Boldizsár, Mihály és András e birtoknak eladományozásától, mely Drágffy György halálával reájuk szállandó, Ferdinánd királyt eltiltják, de úgy látszik, eredmény nélkül, mert 1556-ban* Izabella királyné a magban szakadt Drágffy Györgynek e birtokát Báthory Györgynek s nejének, Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta. De nem sokáig birta, mivel 1565-ben* Báthory György Miksa császár ellen föllázadván s leveretvén, feje váltságául Kővárát összes, tehát ezen tartozékával együtt is a császárnak engedte át.
Km. prot. Szab. reg. 127.
Károlyi oklt. III. 289.
Lib. Reg. II. 578.
1567-ben* II. János király elfoglalván Kővárat Miksa császártól, azt az összes s tehát ezen tartozékát is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
Gyf. kpt. Cent. E. 92. R. 48.
1609-ben* Báthory Gábor e birtokot, mely Kővárhoz tartozott, Branyicskai Sármasaghi Zsigmondnak adományozza, de Báthory Gábor őt 1612 május havában* száműzvén; birtoka kanczellára (a lefejeztetett Kendi Sándor fia István?) kezére került, a ki 1614-ben* itteni jószágából 10 ház jobbágyát Sárközy Máténak engedi át.
6. L. Reg. 185.
Kővári Erd. Tört. 4. k. 20, 5, 6. l.
Km. prot. D. 104.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot Horváth Lázárnak inscribálja 2500 frtért, a kiről 1630-ban* özvegye Körösi Annára szállt.
9. Elveszett Lib. Reg. fal. l.
Km. Szolnok int. C. 7.
1645-ben* Rákóczy György e birtokban, mely zálogban sok kézen ment keresztül, majd 1630-ban Bethlen István azt Balásházy Lászlónak inscribálta, ennek örököseitől vajai Ibrányi Mihály váradi alkapitány magához váltván, Ibrányit megerősíti.
21. L. Reg. 113.
1650-ben* e falu Kővárhoz tartozó fiskális birtok.
Erd. Orsz. Eml. XI. 105–112. l.
441658-ban* Ibrányi Mihály és Ádám e birtokukat a fejedelemnek visszaeresztik.
Gyf. prot. Deum time 127.
1658-ban* idevaló nemes a Ravasz család.
K. M. conv. Arm. B. 42.
1664-ben* Apaffy Mihály e birtokot Macskássy Boldizsár és Mihálynak adja zálogba. Puskások a Ravasz és Korne családok.
27 L. Reg. 828.
1675* Macskássy Boldizsár és Mihály birják.
S. B. Katona családi ltár.
Erd. főkormánysz. ltár.
Erd. főkormánysz. ltár.
1702-ben* oláh nemesek: a Ravasz és Kernye családok.
Erd. főkorm. ltár.
1720-ban* birtokosai: Macskássy Boldizsárnak és Rhédey Lászlónak özvegyei.
E. F. L. VII. 547. J.
1726-ban* b. Kemény Sámuel.
U. o. 547. O.
1784-ben* gr. Rhédei Ferencz és gr. Rhédey Zsigmond özvegye,
U. o. VII. 1/2 f. 1. V.
1786-ban* birtokosai: br. Bornemisza Józsefnek van 23 jobbágya; gróf Rhédey Ferencznek van 14 jobbágya, 1 szegénye; gróf Bethlen Farkasnak van 15 jobbágya; gr. Rhédey Mihálynak van 14 jobbágya, 2 szegénye; gróf Bethlen Julianna Dósa Mihálynénak van 14 jobbágya; Nemes Iliának van 2 zsellére; Nemes Simonnak van 1 zsellére; Román Ignácznak van 1 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1793-ban* birtokosai: gróf Rhédey Mihály özvegye báró Bánffy Zsuzsanna itteni részét a físcusnak visszaadta. Bethlen Mária gr. Földváry Ferenczné, Barcsai Róza br. Bornemisza Józsefné, ez is visszaadta itteni részét a físcusnak, ki azt Teleki Mihálynénak adta.
E. F. L. VII. 1/2 f. 1. X. és 3. J.
1809-ben* birtokosai: gr. Teleki Mihálynak van 34, ifj. gr. Teleki Ferencznek 32,* kik néh. gr. Teleki Mihálynak néh. Dósa Mihálynak leányától Ágnestől való fiai, Ravasz Onucznak és Száva Lupnak 2-2 jtelke; egy telkesek: 5 Ravasz s 1 Rednik család.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. VII. 1/2 f. IX.
1820-ban* birtokosai: ifj. gr. Teleki Mihály és gr. Teleki Ferencz.
Erd. Kanczellária
1863-ban* gróf Teleki István.
Urb. Wes. 87. l.
Jelenlegi birtokosai: (1898): gr. Teleki István örökösei 137 h., volt úrbéri közönség 122 h. erdőrendezésből kifolyó birtoklás.
Jobbágycsaládok. 1566-ban* vajdája: az itt lakó Lázár, (ugyanez adat szerint Váralján lakó Triff a vajdája), birája Fabur. Jobbágyok: Borsó, Mosz, Jákob, Stanczul, Badik, Tivadar, Gyirgye, Totka, Vadár, Morián, Bassok, Ravasz, Gorvé, Bisztráng, Mogos, Pop, Vlad, Fad.
Urb. et. conscr. fasc. 101 no. 45.
45Lakosai kezdet óta oláhok. A kik a monda szerint aranymosás czélából keresték fel e helyet s később tanyájukat állandóvá tevén, alapját vetették meg a mostani községnek.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint a kővári uradalomnak itteni tiszttartóságához, melynek feje Kelemen vajda volt: Aranymező, Csokmány, Pirosa, Toplicza és Kismező tartoztak.
Urb. et. Conscr. fasc. 16. nr. 19.
1679-ben* aug. 21-én Apaffy fejedelem az erdélyi hadakkal Szamos-újvárról Deésen keresztül Aranymezőre szállott s hadait Tököli Imre keze alá adta.
Inczédi Pál. Napló 5. l.
1848 november havában Katona Miklós vezette hadának egy része itt hált, Deés felé menve, harangjait elvitte. Ugyanitt tartózkodott egy éjen át Bem hadserege s 1849 aug. havában Kazinczi tábora pihent egy éjen át s elvonult a nélkül, hogy bármit is vettek volna el a községi lakósoktól.
Mint láttuk, birtokosai előbb magyar s később oláh nemesek, közlakosai pedig oláhok, a harminczas évek elején ide költözvén a Fazekas magyar család, időközben nemzetiségét s vallását elhagyván, románná lett. 1850. év óta számos zsidó család keresett magának itt új otthont.
A gör. keleti hitelvet valló nemességnek fatemploma már régi idő óta fennállott., később azonban az egyesült vallásra térvén, templomukat kőből, a falu északi felén közrovatai útján, melyhez járult néh. Fazakas Péter János 250 frt, Fazakas Vazul Annáé 80 frt és a vallásalap 500 frt segélye, 1873-ban felépitek, mely a Mihály archangyal tiszteletére szenteltetett föl.
Két harangja közül a nagyobbikon Krisztus keresztre feszitett képével azok neveit tünteti fel, a kik öntették (Vasiliu Cototiu, Joan Ciulean, Macsiu Pintea, Joan Riza stb.) Walser Ferencz öntötte Budapesten 1883-ban.
A kisebbik harangon Mária fiát ölében tartva, egy apostol a kereszttel, bal vállára támaszkodva, más helyt Krisztus a kereszten és feltámadását ábrázoló kép szemlélhető. 1851-ben öntötte Andráschoffszki János Kolozsvárit.
Papjai: Várna Elek, Katocz László után a jelenlegi Illés László.
Iskolája 1868 óta helyeztetett jobb karba s hozzá csatlakozott az újabb időben a szomszédos Pirosa is, a hol eddig iskola nem volt. Az izraeliták 1885-ben létesített felekezeti iskolája a törvénynek meg nem felelvén, 1888-ban bezáratott.*
Kádár J. Szolnok-Dobokavármegye nevelés- és okt. tört. 88. l.
46Házait az újabb időben utczasorban fából s többnyire zsindely vagy deszkafedéllel építik, gazdasági épületeivel együtt.
Éghajlata egészséges, de talajvize miatt a járvány gyakori.
1720-beli* hivatalos összeírás szerint rétje, szántója jó, legelője elegendő, tűzre való fája bőven, de épületre való nincs, határa 6–8 ökörrel szántható. A Szamos gyakori áradása miatt sok kárt szenvednek.
Erd. főkormánysz. ltár.
Határa jelenleg úgy a síkon, mint a hegyen termékeny. Termesztenek búzát, rozsot, zabot, törökbúzát, bükkönyt, lóhert és burgonyát, kerti veteményeket, lent, kendert. Legelőin ló, bivaly, kecske s különböző szarvasmarha legel. Házi állatai: tyúk, liba, récze, pulyka és galamb.
Vizei: a Szamos s ezzel kapcsolatban levő Aranymezei tó, mely soha ki nem szárad, az úrbéri erdőben levő Podu bouluj kitűnő vizű forrásán kivül a Vale Kazelor, tyejuluj, la Styubej, la Valea Pestyiri, szu rogyina la lesz pitri, la Csumpá, la Hedve, la Fintinyele, la Teul Boroje és la Szuku poszté forrásai szolgáltatják a jó iható vizet.
Határán jó épület- és mészköve van. A szamosvölgyi vasúttársaságnak itteni egyik kőbányája szolgáltatja a vasútépítéshez és fenntartásához szükséges kőanyagot.
A Szamos folyón egy kerekű s kövű malma a Pintye Gábor és társai tulajdonát képezi.
1872 óta körjegyzői és 1895-től anyakönyvvezetői székhely.
1890-ben Csokmány községgel együtt „Aranymezői önkéntes tűzoltó-egylet”-et alakított, melynek vezetője Mihályi Ágoston után a jelenlegi körjegyző, Puskás Gergely.
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban* adó: Szent-György és Szent-Mihály napján két izben 13 frt 50 denár.
Urb. et. consc. fasc. 101. no. 45.
Ajándék: 26 quart vaj, 26 sajt, 1 tehén, karácsonkor 25 szekér fa.
Bírság: minden vérontásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denár karvalypénzt adni, karácsonkor pedig egy őzet vagy annak fejében 32 denárt.
Tizedet adtak: makkon hízott sertésből, legelőre járó disznók után ha 100 volt s ha tiz is egyet, kinek kevesebbje volt minden darabért 2 magyar pénzt s így fizették a méhtizedet is, a pénzbeli fizetés a tisztet illette. Minden szabados „karulypénz" adó fejében 75 denárt 47fizetett a tisztnek. A pap egy ágypokróczot vagy 1 frt 23 denárt. Egy akol juh vagy sztronga után egy juhot, kinek tíznél kevesebbje volt, semmit sem. A kisebb község egy három éves ünőt, a nagyobb egy jó tejelésre alkalmas tehenet. Minden család ha tehene volt, egy negyed mérték vajat s egy sajtot.
Az 1603-ik évi* urbárium szerint:
Urb. et. conscr. fasc. 16. no. 19.
Adó: szentmihálynapi: 13 frt 50 denár, szentgyörgynapi u. a.
Ajándékok: 27 drb sajt a 12 denár, 27 budai justa vaj a 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznóadó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak.
Robot: A vár számára évente 17 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 17 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Határhelyek: 1722-ben* Ruptura, Kosztaluj, Balta, Firnatik, Bálna, Sores, Resztoka, Gloduluj, La Klitz, Dupa Gruicz, Krincseszora, Váltra, Urajniha, Vultore, Dimb, Vaduri, Stupa Rovina, La kir Lyámra, Topnyila, La Gordu Czarini, Akasztova, Fácza Lakuluj, Funtina Korni, Rosztokucza.
E. F. L. 504 A.
1864-ben* Branyistya din zsosz, Fácza Alakuluj, Tábla goronyilor, Tábla Vadurilor, Tábla dupe seszu, Branyistya pesté apa határrészek mai napig is (1898).
Pesti Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1566-ban* 30 jobbágy, 2 adózó nemes lakossal, van benne 32 lakó- és 2 pusztaház.
U. C. 101–45.
1603-ban* 9 jobbágy lakossal, van 9 lakó- s 54 pusztaház benne.
U. C. 16–19.
1700* fiaikkal együtt 33 jobbágy, 10 zsellér, 4 szegény lakossal, van benne 15 lakóház.
Erd. főkormánysz. ltár.
1720-ban* van fiaikkal együtt 85 jobbágy, 12 adózó nemes, kik összesen 24 házban laknak.
E. F. L. VII. 547. J.
1831-ben* Kővár vidékéhez tartozó község 693 gör. kath. lakossal.
Consignatio Statistico topographica Transylvanica.
1886-ban van 218 lakóház, 1015 gör. kath. és 45 zsidó lakossal, határa 1676 k. hold.
481891-ben 4 róm. kath., 850 gör. kath., 5 ev. ref., 53 izraelita, együtt 912 lakossal.
1898-ban összes adója: 2565 frt 88 kr.
