Nevének változatai: 1554-ben Buzamezeo. Oláhul: Buzasiu.
Nevét az itt kiválólag bodza- vagy búzatermesztéstől vette.
Fekszik a Szamos balpartján, ettől mintegy fél kilométerre, térben egy szűk völgynek torkolatában, határán eredő patak balpartján, Deéstől 35.6 kilométerre, az ilondai járásban.
Kezdettől fogva a kolozsmegyei Almásvárához tartozott. 1554-ben Somi Anna, Balassa Imre özvegye e birtok negyedrészét 2-ik férjének, Patócsi Boldizsárnak hagyományozza.
1557-ben Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adományozza.
1560-ban II. János király e birtok felet néh. Bebek Ferencztől elkobozván, azt Báthory Kristóf és neje Damiska Katának adományozta oda. E birtok másik fele Balassa Zsófiáé.
1564-ben II. János király néh. Somi Annától gyermekeire: Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük czimén elkobozván, Némethi Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s testvérének Balassa Margit hajadonnak adományozta oda.
3181572-ben Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
1574-ben Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi Csáky Lászlóné, és Margit özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
1577-ben egy része a fejedelemre szállott, másik részében pedig Csáky László, Balassa Zsófiának férje birt, első férje Némethi Ferencz.
1578-ban Cs.-Gorbóhoz tartozik, birtokosa a fejedelem. Jobbágyai: Román, Both.
1585-ben Balassa Zsófia, Csáky László özvegye magát első férjétől Némethi Ferencztől való fiának néh. Zsigmondnak itteni részébe beigtatja, de ugyanekkor Némethi Ilona özv. Csáky Dénesné és fia Csáky Mihály annak ellentmondanak,
1586-ban néh. Csáky László fia István, viszont Némethi Ilonát tiltja attól.
1590-ben néh. Balassa Margitnak első férjétől néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábor s attól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották és őket 1591-ben Báthory Zsigmond abban megerősítette.
A Kendyek közti 1590. évi osztály szerint csupán ifj. Kendy Gábornak jutott 2 itteni jobbágy s ugyanez évben Báthory fejedelem e birtokot Egreshez csatolta.
1593-ban Bornemisza Benedek leánya Zsófia özvegy Saffarith Györgyné itteni részét Kendy Gábornak veti zálogba.
1594-ben egyik birtokosa Csáky István.
1595-ben Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett néhai Kendy Gábornak itteni részét Bocskay Istvánnak adományozta.
1600-ban Mihály vajda a hűtlenségbe esett Bocskay István itteni részét Csáky Istvánnak adományozta.
1607-ben Rákóczy Zsigmond Haller Gábornak Bocskay Ilonától való fiait Györgyöt és Zsigmondot, úgy néhai Bánffy Kristófnak Bocskay Judittól való fiát Lászlót, Bocskay István végrendelete alapján, annak 319itteni részében megerősíti, de az igtatásnak Gyulaffi László özvegye Széchy Katalin ellentmondott.
1620-ban Zakariás Borbála itteni részét férjére, Dobokai Szent-imrey Istvánra hagyja.
1627-ben a fejedelem Haller Györgyöt, Zsigmondot és Bánffy Lászlót itteni részükben megerősíti.
Ugyanekkor Csáky László itteni részét Wesselényi Boldizsárnak veti zálogba, de 1629-ben megint keresztszegi Csáky László, Istvánnak Wesselényi Annától való fia birja.
1630-ban a fejedelem Borsai Zakariás István özvegyét Básthi Annát, Zakariás Borbálát Kakucsi Imrénét, Juditot Bagosi Károlyi Jánosnét, Zsuzsannát Nága Andrásnét és Zakariás Zsigmondot itteni részükben megerősíti.
1637-ben özv. Kakucsi Imréné Zakariás Borbála a maga és rokonsága nevében óvást tesz az ellen, hogy itteni részük a fiscusnak Ítéltetett oda.
1658-ban Kornis Ferencznek itt 3 adófizető jobbágya volt.
1674-ben magyarvégi Gyonta Boros László egy itteni telkét Hosszú Mihálynak adta zálogba, melyet Kornis Zsigmond 1718-ban kiváltott, mint az ő falujához tartozó birtokot.
1676-ban itt, Csömény, Konkolyfalva, Kő-Lózna, Rogna és Veczk falvakban így örököltek: (lásd a következő lapon lévő családfát).
1694-ben birtokosa Kornis Zsigmond.
1696-ban Búzamező hódoltsági falu.
1724-ben gróf Kornis Zsigmond birja az egész falut, a Kornis család birta Csöményt is és így a két falu határa nem volt szorosan elkülönítve, ekkor esketés útján kiderült, hogy Csömény felé a határ a Mál nevű hegytetőn van s az osztozás után különítették el.
1727-ben gr. Kornis Zsigmond birja, ki Oroszmező felől a Branyista nevű határrészbeli füzes fele részétől a dobokai földesúr jobbágyait tiltja.
1739-ben Kornis Ferencz birja.
1810-ben birtokosai: gr. Haller Jánosnénak van 1, gr. Lázár Istvánnak 16 jtelke.
320Kornis Antal 1. Mikes Mária Mihály Pálfi Károlina Kornis Anna Huszár Antalné Mária István Gyerőfi Borbára 2. Petki Anna Kornis Antal Toroczkai Anna **Anna Haller Istvánné Kornis Róza Karacsai Sándorné Éva Peteki Nagy Boldizsárné Borbára Henter Ádámné Krisztina Bornemissza Ignáczné Zsuzsa Lázár Lászlóné Lázár Antal Torma Éva József Bornemissza Róza Lázár József 1820 Ferencz 1760 1. Petki Zsuzsa 1676. Kornis Gáspár 2-ik neje Csáki Mária Zsigmond Balintit Zsuzsa 2. Geréb Zsuzsa Anna Lázár Jánosné Zsigmond 1. Gyulai Krisztina 2. Kemény Czeczil *Anna Haller Györgyné Ferencz Korda Zsuzsa Antal Mikes Juli Zsófi Inczédi Samuné 1820 István** Margit Lázár Ferenczné Pál Prinyi Krisztina Juli Teleki Károlyné Péter Orczi Anna János Anna Henter Antalné Borbára Huszár Józsefné György Csáki Borbára János Nemes Zsuzsa 1629-ben Haller György Nyári Borbála Samu Károlyi Éva György Bethlen Éva György Kornis Anna* Borbára Csáki Istvánné
1820-ban birtokosai: gr. Lázár Jánosné gr. Kornis Anna utódainak van 19 telke, gr. Karacsay Sándornak 1 telke.
1843-ban Három nemes lakosa van. Ugyanekkor Kamos Lajos itteni részét Frink Jakabnak veti zálogba, melyet 1846-ban sászai Frink Tódor irat magára.
1863-ban Hosszú László, br. Jósika Miklós, Leó, Gyula és Géza, Frink Jakab 15 jobbágytelek után, kárpótlást kaptak.
3211866-ban nemesi jogú birtokosai: Frink Jakab, Juon, Péter és András.
Jelenlegi birtokosai (1898): Frink Endre, 322 h., Frink Lajos, 338 hold, Vertik Gáborné szül. Ujfalvi Eszter, 440 h. Öröklés szüleik után.
Eredeti lakosait két okból tartjuk magyaroknak, mivel a Szamos mentén térben fekszik s másfelől a helység nevét az oláhok magyaros kiejtéssel nevezik.
A hagyomány szerint Sándor nevű magyar család telepedett itt meg először. De csakhamar eloláhosodott s a királyi haszonbérezés kezdetekor már mind oláhok lakták.
Deési Daday Jenő bölcseleti doktor, a magyar Nemzeti Múzeum segédőre, a magy. tud. Akadémia levelező-tagja, Daday Elek s Méhessy Sarolta fia Búzamezőn született 1855 május 24-én. Tanult Kolozsvárott. Utazott külföldön. Természetrajzi s főleg állattani kisebb czikkei s úgy nagyobb munkái könyvtárt tesznek ki s e téren ma is nagy buzgalommal kutat s egyike hazánk e nembeli legelső tudósainak.
1658-ban még oláh pap itt nem lakott.
1781-ben tért át az unióra, úgy látszik, megint a gör. keleti vallást fogadták el. 1805-ben unitus papja van. Fából épült temploma a szent archangyalok tiszteletére van szentelve. Anyakönyvei 1821 óta vannak meg. Jelenlegi papja: Pokol János.
Iskoláját 3868 után létesítette s tanitóilag a szomszédos községekkel egyesült.
Lakói szorgalmasak, kizárólag mezei gazdasággal foglalkoznak. Házaikat (egy szoba és konyha) gazdasági epületeiktől külön, közönséges erdei fából szalmafedél alá építik.
1750-ben két fordulóra osztott határának nagyobb része verőfényes térben fekszik, fejér, száraz, homokos, de van vizenyős is, mind az őszi, mind a tavaszi szem egyaránt 2 1/2 szemet ad, adózás tekintetében az első osztályba soroztatott. Határa sok trágyázást nem kiván, de nem is igen kap, a gyakori árvizek termésében sok kárt tesznek, legelője barmai számához mérten elegendő. Van kevés épületköve, közfuvarozással nem terheltetnek, zsellérmalmának jövedelme 15 forint, pénzforrása: marha, széna, zab és fa.
1713-ban volt összes szántója 30, 1750-ben 550, 1822-ben 738 vékányi; ebből őszi búza alá használt 380, tavaszi alá 166, tengerije 322termett 12 1/2 vékát. Jelenleg főterménye a törökbúza, paszuly, őszi vetése kevés. Fordulónként jó kaszálója volt 1750-ben 98, 1713-ban 15, 1822-ben 228 szekérrel. Szálas makktermő erdeje bőven.
Jelenleg Frink Endrének van egy két kövű malma.
1706-ban fiaikkal együtt 6 jobbágy lakosa van, kik 2 házban laknak, el van pusztulva 6 ház.
1713-ban egy jobbágy, 2 zsellér lakosa 3 házban lakik, 5 ház el van pusztulva. Ugyanekkor találtatott itt: 2 ökör, 5 tehén, 6 juh, 1 sertés és 1 méhköpű.
1750-ben 27 füst volt benne, melyből 1 jobbágy, 23 telkes, 7 e nélkül való zsellér és 5 bujdosó s ekkor már 76 ökör, 51 tehén, 21 bornyú, 11 juh, 79 disznó és 19 méhköpüjök volt adó alatt.
1822-ben 12 igás, 23 fejős, 8 fiatal marha és 17 sertés.
1844-ben volt itt 3 nemes férfi s ugyanennyi nő, 66 férfi, 78 nő a pórság részén, együtt 150 lélek. Nemesi füst volt 3, jobbágy 36, együtt 39.
1857-ben van benne 54 ház, 2 róm. kath., 267 gör. kath., 5 ev. ref., 13 zsidó, együtt 287 lélek.
1886-ban 60 ház, 277 oláh lakossal, határa 1593 k. hold.
1891-ben lakossága 312. ebből egy róm. kath., 297 gör. kath., 5 ev. ref. és 9 izraelita.
Adója 1750-ben 86 frt 58 kr. 1775-ben 185 frt 19 kr., 1845-ben 174 frt 30 kr. 1898-ban 721 frt 20 kr.