Búza.
Búza.
Nevének változatai: 1329-ben* Bwza, 1644-ben* Nemes-Buzah. 1754-ben* Búza. 1831-ben* németül: Besotten. Oláhul: Buzá.
Anj. Okmt. II. 395.
Széki ev. ref. egyh. jk.
Széki ev. ref. egyh. ker. javak összeírása 92. l.
Consignatio Stat. Topograph. in Princ. Trans.
304Nevét nem búza, de alkalmasint bodza-tól vette.* Hodor* szerint hajdani szász lakói Buzendorfnak nevezték s ebből származott rövidítve mai neve, mely megfelel öböl, kebel, mell helyi fekvésének.
Nyelvtört. Szótár 259. l.
Dobokavármegye Esmert. 742. l.
Először emlittetik 1329-ben* Búza néven.
Anj. Okmt. II. 395.
Vármegyénk mezőségi községei között egyike a legnagyobbaknak, keletnek nyíló völgy kebelében délről északnak, a „Gyelnicza” erdő alatt és ezzel átellenben északról délnek hajló hegyoldalokon szétszórtan épülve. Deéstől 43·3 kilométerre, a kékesi járásban fekszik.
Hagyomány szerint a község a jelenlegi helységnek nyugati „Bég asszony gödre” nevű határrészében feküdt s más része a domb tetején, hol régi építkezések nyomaira akadtak.
Búza a XIV-ik század elején az Ákos nemzetségből való Majos (Mayus) fiainak: Ellős (Elleus) és Majosnak birtoka volt. Ezek azonban pártot ütvén I. Károly kir. ellen és hűtlenségükben, mint az oklevél mondja, gonoszul elveszvén: Búza a királyra szállott, ki azt 1329-ben* Ferencz fiának, a Geren és Pázmán nemzetségbeli Pogány Istvánnak adományozta.*
U. o.
Pogány Istvánnak I. Károly király nyitramegyei birtokáért cserébe adta Gyekekuta dobokamegyei birtokot, melyet a hűtlen László vajda és fiai birtak bitor módon, mert magtalanul elhaltnak birtoka volt. (Anjouk. Okmtár II. k. 394. l.) Ugyanekkor adja Búzát, Noszolyt, Feketelak dobokai és Budatelke kolozsmegyei falvakat, melyek Elleus és Moyus birtokai voltak, kik hűtlenségbe esvén, gonoszul elvesztek s vissza szálltak a fiscusra; továbbá Gyulatelkét (Gulateleke) Szék-Akna mellett, mely nemes Gyuláé volt, ki magtalanul elhalt s ezekbe Pogány Istvánt a káptalan be is igtatja. (Anjoukori Okmtár II. 399. Br. Wesselényi levéltár. Kolozsvártt.) Búza, Gyeke, Feketelak, Noszoly határai: kezdődik Gyeke és Szombattelke határánál, halad Byzustoig, innen a Likashatárig s itt elválasztó jel van Mocs és Gyeke földei között, innen a Szarvason átmenve, az Asszonyerdejéig s lemegy a Lengefark végéhez, innen a Kereszteserdőn át az Akasztófa bérczire s itt Szt-Gotthárd és Feketelak határa, innen a Szarvasfolyón a Kwrew-ig s itt a Lyukas határ s innen átmegy a Nyires bérczire, mely Göcz és Noszoly határát jelzi s innen a bérczen át a Lyukas határig, mely Noszoly és Szt-Miklós közt képezi határát, innen keletre a Lovász bérczen át (Lawarzbérc), melynek végében megint egy Lykas határ van, mely Kékes és Noszoly határát jelzi, innen a Munurus (Magyaros) patakán a Melyes patakáig s ezen át Gerőkuta-ig (Jenő?), mely Búza és Mányik közt jelzi határát, innen a Gerőkutától a Melyes patakán felül felmegy a Dobra hegyesire, innen a Nagy-Kapushoz, mely Zsombor és Búza határát jelzi és ezen bérczen át a Lompért hegyeséhez, mely Szent-Mihálytelke és Füzkút határától választja és megy Búzáig. Gyulatelke és Szék közt is emlittetik egy határjel. (Anjoukori Okmánytár II. 401. lap.)
1359-ben* birtokosa azon István fia Pogány János, kinek panaszára I. Lajos király Dénes erdélyi vajdának elrendeli, hogy a bálványosvári várnagy a bonczhidai és széki népeknek, kik több földét, mint Czikót, Czentét és Gyulatelkét bitorolják, tiltsa meg, hogy a kir. földekből semmit el ne idegenitsenek, sem pedig el ne foglaljanak. Valószinüleg ennek magvaszakadtával Búza a Bebekek birtokába került. 3051395-ben* birtokosa néhai Bebek István comes fia; Ferencz mester, a ki itt Nyiri István nevű tiszttartót tart.
Dl. 27428.
Magyar Nemzeti Múzeum.
1376-ban* Buzási Mihály emlittetik.
U. o.
1401-ben* Bebek Detre nádor s néhai testvérének Imrének fiai: László, Domokos és András Búzát az almási várral együtt Zsigmond királyival Szikszóért elcserélték.
Dl. 30754.
1455-ben* Pelsőczi Bebek Imre erdélyi vajda özvegye Veronika s gyermeke Pál, Búza város felét Hunyadi János beszterczei grófnak vetik zálogba 1160 frtért tartozékaival együtt, kiről özvegye Szilágyi Erzsébetre szállott.
Teleki. Hunyadik X. 473. és Dl. 14978. 14983. 27313.
1460-ban* Búzán vásártartás emlittetik.
Teleki. Hunyadiak X. 637.
1461-ben* Vámos Tamás és Horváth Benedek vámosi vajda fia: Pál és Zenth (Szente) István, mint Pelsőczi István özvegyének megbízottjai emlittetnek.
Dl. 27486. és 87.
1470-ben* Mátyás király néh. Pelsőczi Bebek Imre fiának Pálnak magvaszakadtával Búzát tartozékaival együtt Dengelegi Pongrácz fia János, erdélyi vajdának adományozta
Dl. 30321. és gr. Csáki ltár Lőcsén.
1492-ben* Bebek György fia János óvást emel az ellen, hogy néh. Mátyás király Almásvárát s Búza városát atyjától jogtalanul elvette s Pongrácz Jánosnak adományozta, s ezért ennek fiát Pongrácz Mátyást annak bitorlásától eltiltja.
Dl. 30920.
1507-ben* néh. Dengelegi Pongrácz János leánya Katalin Herczegujlaki Lőrincz neje, leánynegyedét s anyjának hitbérét követeli főbejáró (janitorum magister) Buzlai Mózestől és Somi Józsa alvidéki kapitánytól, mint Almásvára és Búza város birtokosától s ezek összes tartozékaiból.
Dl. 27791.
1509-ben* Pelsőczi Bebek János s fiai Imre és Ferencz Búzát, mely most sógorának Somi Józsa temesi főispánnak kezén van, neki és utódainak adományozza.
Gyf. kápt. cista kolos fasc. 1. nr. 7.
1510-ben* Újlaki Lőrinczné Katalin újra követeli köteles részét, de megint eredmény nélkül, mert Almásvárának ura, Gáspár, Somi Józsa fia s még többen megtagadták.*
Dl. 29367.
Almásvárához s úgyszintén Búza városához tartozó birtokok több kézre kerültek s birtak ezekből nevezetesen: Kecseti László, Szilvási Kristóf, Dobokai Miklós, Temesseli Deés János, Vitéz Tamás, Nyiresi István, Köblösi Teke István, Szász-czegői Was Balás és Szükereki Lukács, a kik a rész kiadását megtagadták.
1522-ben* Bethleni Miklós özvegye Margit, fiai: János és Farkas s leánya Erzsébet Patócsi Miklósné s fiaik: Patócsi Ferencz és Miklós 306Somi Gáspárt Búzának s tartozékainak Podvinyai Pál deési alkamarás részére való eladományozásától tiltják.
Km. prot. R. 43.
1523-ban* ugyanazok Somi Gáspárt Búzának vingárti Horváth Gáspár részére való elidegenítésétől tiltják.
Km. prot. R. 61.
1526-ban* Tornallyai Jakab kir. kincstartó magát vingárti Horváth Gáspár kir. étekfogó mester itteni részébe zálogjogon beigtatni akarta, de maga Horváth Gáspár s anyja Özv. Horváth Jánosné birájuk által (Rembok György) ellentmondtak.
Km. Doboka T. 21.
1527-ben* János király Somi Gáspárt egész Búza város birtokában megerősíti.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 48.
Ugyanazon évben* I. Ferdinánd király Búzát Tornallyai Jakabtól annak hűtlensége miatt elvevén, azt vingárti Horváth Gáspárnak adományozta.
Lib. reg. 1. 25.
1530-ban* János király Búzát s tartozékait Horváth Gáspártól hűtlensége miatt elkobozván, azt Kendi Ferencznek adományozza.
E. F. L. III. 243. A.
1533-ban* Balassa Imre Kendi Ferenczet Búza bitorlásától eltiltja.
Km. prot. Extraxit 60.
Ugyanezen évben* Horváth Gáspár itteni részébe kir. adományból Kendi Ferencz alvajdát igtatják be, melynek Ferencz, kalocsai érsek ellene mondott, de a perben meg nem jelenvén, Báthori István vajda Kendinek ítélte oda.
Km. Kolos B. 69.
1534-ben* Balassa Imre, Bethleni Farkas és Somi Gáspár özvegye Perényi Margit s leányai perelnek Búza fele részeért.
Km. Doboka B. 69.
1543-ban* Ferdinánd király Búza felét, melyet eddig néh. Pempflinger János birt, Horváth Gáspárnak adományozza.
Lib. reg. I. 313.
1554-ben* Somi Anna özv. Balassa Imréné e birtok negyedrészét, mely a kolozsmegyei Almásvárához tartozik, férjének Patócsy Boldizsárnak hagyományozza.
Km. prot. Isab. Reg. 91.
1554-ben* Somi Anna Patócsy Boldizsárné itteni udvarházát s 2 jtelkét szolgájának, Gálfi Mihálynak adományozza.
Km. prot. 1550: 21.
1555-ben* Ferdinánd király Búzát és tartozékait Bebek Ferencz s fia György hűtlensége miatt elkobozván, azokat Bánffy Lászlónak s nejének Somi Borbálának adományozza.
Lib. Reg. II. 175, 176.
1557-ben* Pelsőczi Bebek Ferencz itteni részét nejének Somi Ilonának adja.
Gyf. kápt. div. Cott. I. fasc. 6. nr. 5.
1559-ben* Izabella királynő Búza felét néh. Bebek Ferencztől hűtlensége 307miatt elkobozván, azt Özvegyének Somi Ilonának s férjének váradi Bornemissza Benedeknek adományozta oda.
Gyf. kápt. Doboka f. 2. nr. 1.
1560-ban* pedig II-ik János király azon Bornemissza Benedeknek adja Bánffy Lászlóné Somi Borbálának itteni részét is, melyet hűtlenség czimén tőlük elvett. A következő 1561-ik évben* II. János király az itteni Almásvárához tartozó „Bánffy részt” Bornemissza Benedeknek s nejének Somi Ilonának újólag inscribálja.
Gyf. kápt. Doboka fasc. 1. nr. 32.
Gyf. kápt. Div. Cott. II. f. 4. nr. 8, 55. és Cent. C. 46.
1564-ben* II. János király néh. Somi Annától gyermekeire Balassa András és Katalinra Matuznay Péternére szállott itteni részt hűtlenségük miatt elkobozván, Némethy Ferencz tokaji várnagynak s nejének Balassa Zsófiának s ennek testvére Balassa Margit hajadonnak adományozza oda.
Gyf. kápt. Cent. A. 54.
1572-ben* Miksa császár Balassa Andrást, Somi Borbálát, Balassa Zsófiát és Margitot ennek birtokában megerősíti.
Lib. reg. II. 706.
1574-ben* Balassa András, Somi Borbála lindvai Bánffy Lászlóné, Balassa Zsófi, előbb Némethyné, jelenleg Csáky Lászlóné és Margit Özv. Bornemissza Benedekné most Kendy Gáborné az almási és búzai uradalomba s így e birtokba is beigtattatnak.
Transm.
1590-ben* néh. Balassa Margitnak első férjétől, néh. Bornemissza Benedektől való gyermekei: Zsigmond, Anna és Zsófia Saffarith Györgyné, másfelől pedig második férje Kendy Gábortól való fiai: Kendy István és Gábor itteni részüket maguk közt felosztották s őket e városhoz tartozó nemesi udvarház és vám birtokába 1591-ben* Báthory Zsigmond megerősítette.
Gyf. prot. Append. 60.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 295.
A Kendyek közt 1590. évi* osztály szerint Kendy Istvánnak itt 25 jház, ifj. Kendy Gábornak pedig szintén 25 jház jutott.
Gyf. prot. Append. 610.
1593-ban* Bornemissza Zsigmond itteni 5 jobbágyát elcseréli felesége Horváth Katával ennek 2 árpástói jobbágyával.
K. M. Szolnok Int. B. 2.
1594 körül* Báthory Zsigmond a hűtlenségbe esett Kendy Gábor részét, t. i. 27 magyar jobbágyot Toldi Istvánnak adományozta oda.
Act. part. 536. pag. 1012.
1594-ben* búzai Bornemissza Zsigmond itteni kőudvarházát összes tartozékaival és Czege, Mányik és Kapus felől való gyümölcsös kertekkel s minden majorsággal együtt Kendy Gábornak adja el.
Gyf. Doboka f. 3. nr. 4. és fasc. 4. nr. 30.
1595-ben* Légeni Szilvássy Péter Bornemissza Annának 1-ör Csáki Zsigmondnénak, 2-or Zichy Rafaelnénak a Bornemissza Zsigmond által elzálogolt javait kiereszti.
K. M.
3081596-ban* Saffarith Györgyné Bornemisza Zsófia Toldy István ellen kelt ítélet alapján itteni részébe visszaigtattatik.
Km. Kolos B. 52. és prot. A. 412.
1603-ik évi* Összeírás szerint Toldy István birja.
Urb. et. conscr. fasc. 65. nr. 87.
1617-ben* Csáky István özvegye Wesselényi Anna birja, kinek itt Ceker Imre nevű embere emlittetik.
Hodor. Függelék 94. l.
1623-ban* Wesselényi Anna praefectusa, Fekete János itteni jószágát Löke Imrére hagyományozza.
Torma gyüjt.
1625-ben* Wesselényi Anna.
Gyf. Cent. K. 10. és K. M. prot. 91.
1632-ben* Wesselényi Anna Csáky Istvánné megengedte a szászsomboriaknak, hogy Búza határán szőlőt foghassanak fel dézmára.
Torma gyüjt.
1637-ben* Rákóczy György csász. pápai kapitány Csáky István Özvegyét Wesselényi Annát, Búza mezőváros s az ottani kastély birtokában megerősíti és életfogytáig úgy neki, mint Csáky Lászlónak per folytán visszaadja.
18. L. Reg. 209.
1649-ben* búzai Gyöngyösi István nemes egyik birtokos.
Dobokamegye jkönyv. Orsz. ltár.
1651-ben* Csáky István s fiai Ferencz, István és László s Csáky László s fiai: Zsigmond, Pál, Péter, Ferencz és László e birtokukat Kemény Boldizsárnak s nejének Bornemissza Zsuzsannának vetik zálogba.
K. M. prot. IIIII. 30.
1664 körül* idevaló lakos Béldi Kata özv. Keresztesi Ferenczné.
Szilágyi. Magyar tört. életrajz III. köt. 64. l.
1665-ben* Csáky István fia László Búza mezővárost az ottani kastélylyal és a feketelaki s czentei részekkel együtt, mely Kemény Boldizsár özvegyének Bornemissza Zsuzsannának, most Szentpáli Jánosnénak kezén van, nejének Kálnoky Katalinnak zálogosítja el. Ugyanazon évben Csáky feleségével együtt* azt magukhoz váltották. Ugyanekkor* Csáky László egy telket inscribál Gyöngyösi Istvánnak.
Km. prot. W. 21.
U. o. 47.
Km. prot. W. fol. 50, 86.
1668-ban* a búzai határhoz tartozó Noszoly felől „Bek” nevű helyért vallatnak.
Torma gyüjt.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Csáky László* itteni részét, t. i. 16 jtelkét, noha azt első neje Kálnoky Katalin váltotta ki s annak fiainak kezén van, a fiscus elfoglalta.
E. F. L. XII. 13. H. Gyf. misc. I. fasc. 3. nr. 33.
Hűtlensége abban állott, hogy Zólyomi Miklósnak hűséget fogadott feje fennáltáig s őt a fejedelemségre segiteni törekedett. Hagyomány szerint ez időben Apaffy Mihály fejedelemné Bornemissza Anna is birta. (Tört. Tár. 1881. évf. 224. l.) Konstantinápolyban kelt levele szerint.
1679-ben jul. 14-én* Csáky László rab Bethlen Farkast kéri, hogy menjen el Búzába mikor húgát vallatják és esketik.
Tört. Tár. 1883. évf. 415. l.
3091694-ben* birtokosa a Csáky család.
Gyf. Doboka fasc. 1. nr. 23, 24.
1696-ban* Apaffy Mihály Búzát Csáky Lászlótól elkobozván, azt Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozza, kik azt viszont nővérüknek Bethlen Évának, Csáky László özvegyének adták át s most fia gróf Csáky László birja.
Km. Kolos C. 10.
1702-ben* birtokosa Bánffy György gubernátor és gr. Csáky István.
Erd. főkormsz. ltár.
1707-ben* Bánffy Györgynek itt egy kőháza, 13 jobbágya, 12 zsellére volt.
Trans. fasc. 9. nr. 74.
1754-ben* szárhegyi gr. Lázár Ádám, br. Wesselényi Mária, branyicskai br. Jósika Mózesné, gr. Lázár Gábor, br. Henter Dávid, gróf Bánffy Klára gr. Bethlen Ádám özvegye, gr. Lázár Antal, ref. egyház 3 telekkel birják.
Széki ev. ref. egyházkerületi javak összeírása 92, 93. l.
1770-ben* összeírt birtokosai: bethleni gr. Bethlen Ádám, sepsiszentiványi br. Henter Zsigmond, borosjenei br. Korda György, szárhegyi gr. Lázár Antal, István és Ádám, br. Jósika Mózes özvegye: br. Wesselényi Mária és hadadi br. Wesselényi Ferencz. Vétel útján még: havadi Bodoni György, Bikfalvi, máskép Kakas Péter, uzoni Kis Márton és kölpényi Koncz Farkas,
Erd. főkormsz.
1772-ben* Csáky Imre mostoha anyját báró kászoni Bornemissza Jánosnét itteni részeért leány negyeddel megkínálja s felkéri.
K. M. Kolos C. 43.
1786-ban* birtokosai: gr. Csáky János özvegyének van 15 jobbágya, 2 zsellére, br. Jósika Mózes özvegyének 12 jobbágya, 6 zsellére, gróf Teleki Ádámnak 3 jobbágya, br. Bálintit Györgynek 13 jobbágya, 3 zsellére, br. Henter Ferencinek 6 jobbágya, 7 zsellére, br. Henter Istvánnak 4 jobbágya, br. Cserei Mihály özvegyének 6 jobbágya, 1 zsellére, gr. Lázár Évának 13 jobbágya, 2 zsellére, br. Jósika Istvánnak 4 jobbágya, 2 zsellére, gr. Lázár Antal özvegyének 8 jobbágya, 1 zsellére, br. Kappau özvegyének 2 jobbágya, 1 zsellére, gr. Teleki Sámuelnek 2 jobbágya, gr. Korda Györgynek 1 jobbágya, gr. Lázár Antalnak 1 jobbágya, gr. Lázár Józsefnek 1 jobbágya, a ref. egyháznak 1 zsellére, a községnek 1 zsellére.
Erd. főkormsz.
1809-ben* birtokosai: gróf Teleki Sámuelnek van 2, gróf Lázár Antalnak 9, br. Jósika Jánosnak 15, br. Bálintit Zsigmondnak 18, br. Kemény Lajosnak 1, Horváth Dánielnek 14, Cserei Miklósnak 9, Henter Ferencznek 13, Geréb Miklósnak 9, Kozma Jánosnak 15, báró Wesselényi Miklósnénak 4, Kovács Józsefnének 7 telke.
U. o.
Hodor. Függelék 95. l.
Ennek itteni tisztje Clemensics Dániel.
1820-ban* birtokosai: gr. Lázár Pál, Bakó József, Kozma János, br. Bálintith György Özvegye, Horváth Dániel, Henter István, Henter Samu, Geréb Miklós örökösei, gr. Lázár Lajos, br. Jósika János, gróf Teleki Samu, br. Wesselényi Miklós özvegye, Székely Mihály, gr. Lázár Anna és gr. Korda Anna.
Erd. kancz. ltára.
1831-ben* Cserei Miklós itteni részét br. Jósika Jánosnak adja cserébe ennek csürenyi részéért.
Torma gyüjt.
1863-ban* br. Jósika János itteni birtokát hetei lovag Bakó Károlynak adta el.
Megyei ltár selejt. 3131. sz.
1863-ban* br. Jósika Samu, Lajos és János, br. Wesselényi Albert és Miklós, Kozma István, Makray László, gr. Lázár Miklós, Rákosi Róza, gr. Rhédei Klára br. Radákné, Felszegi Ádám úrbéri kárpótlást kaptak innen.
Urb. Wes. 89–177 l.
1866-ban* az itt összeírt 265 füstből 4 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: hetei Bakó Károly, Szilasi Nagy János, Eperjesi József és László, Hadviger Ernő és gr. Lázár Miklós.
Erd. főkormsz. oszt.
1867-ben* egyik birtokosa Heczei István.
Hodor. Függelék 18. l.
1869-ben* br. Radák István.
U. o.
Jelenlegi birtokosa (1898): lovag hetei Bakó Károly, 2692 hold 148 öl. Örökség néhai atyja id. Bakó Károlytól s más részét maga vette br. Jósika János, Bethlen Ádám és Wesselényi Mária, Henter István és Samu, Cserei Miklós, br. Bálintit, Horváth, Torma Károly, Felszegi Ádám és Mariaffi-féle birtok. Más két birtokos: Eperjessy József és László.
Búza tartozékai: 1335-ben* Czente és Csika.
Dl. 31076
1359-ben* Csika, Czente, Gyulatelke.
Dl. 27428.
1455-ben* Feketelak, Noszály, Czente, Apáthi.
Teleki. Hunyadiak X. 473.
1637-ben* Czente, Feketelak.
18. Lib. Reg. 209.
Búza hajdani lakói szászok voltak, kik közül egy rész kivándorolván, a kolozsvármegyei Teke községnek vetette meg alapját.* Hogy az ős-korban már lakott hely volt, bizonyítják a „Vrábja”, a „Forrásoknál” és „Bégben” talált tégladarabok, kőkorszakbeli csákányok, 311úgyszintén a „Medvés” nevű határrészben volt halásztelepen fazakas-korong nélkül készült vastag agyagedényckct és égetett halászsúlyokat találtak egykori tüzelőhely nyomaival.*
Hodor. Dobokavárm. Esm. 742. l.
Közelebbről történt ásatások alkalmával innen kikerült csákányok, vésők és pénzek állitólag Szamosujvárra, Temesvári J. áll. gymn. tanár birtokába kerültek. A cserépdarabokból Dr. Réthi László budapesti múzeum-őr vitt el néhány darabot, egy súly Bakó Károly birokában van.
Szász lakói a XVI-dik században teljesen magyarokká és protestánsokká lettek. Básta 1602-ben* megrohanván, kirabolta, lakóit felkonczolta s az egész községet felgyújtotta, úgy, hogy nem maradt meg benne több 4 léleknél s 5 háznál.
1603-beli összeírás szerint (Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.)
Ezt megelőzőleg 1545-ben* Péter moldovai vajda az egész községet kirabolván, felégeté.
Hodor. U. o.
1660 november havában* itt verte szét a fejedelemségre törekvő Kemény János Barcsai Ákos fejedelem hadseregét.
Kővári. Erd. tört. 5. k. 103. l.
1690 és 1717-ben* török-tatár dúlta s rabolta ki e községet.
Széki esp. ltár.
Búza város nevezetét egykori váráról vehette, mint láttuk, 1455-ben már fenállott s a melyben az emlitett birtokos család legtöbbje majdnem állandóan itt lakott.
1469 jun. 18-án* Rédei János érd. alvajda innen intézi egyik parancsát az aranyosszéki székelyekhez.
Székely okl. t. I. k. CLXXIII. sz.
A Csákyak a Wesselényi Anna jogán 1613 óta birtokosok itt, valószinüleg a község északnyugati felén állott várkastélyuk s benne családi kápolna s alatta levő sírboltba temetkeztek.*
Nagy Iván. Magyarország családai III. k. 82. l. Ide van eltemetve IV-ik Csáky László anyja Kálnoki Éva. Csáky László ide Magyarországból több cselédet hozott, így Nyitramegyéből Bajnoczi István, ki itt konyhamester és Sárközi János pedig pohárnoka volt. (Bajnóczi cs. ltár Deés. 1729-beli vallatás.)
1680-ban* megerősített várkastély még fenállott, s ennek elpusztulásával szűnt meg városi nevezete, de hogy mikor történt, nem tudjuk. A falu felső végében egy kutat a nép ma is város kútjának, s egy utczát valószinüleg az itt lakott urakról Úri-utczának nevez.
Hodor. Második pótjegyzék 17. l.
Hogy mily tekintélyes róm. kath. egyházközség volt, mutatja az, hogy plébánosa Kozma 1332–37 közt* pápai tizedbe 60 denárt fizetett. Ismét fizetett 4 garast, 22 új báni pénzt, 13 liliomos (liliatus) pénzt és 9 fillért (parvulus),* ismét* 3 penza denárt, ismét* 5 garast és 85 denárt.
Mon. vat. pápai tizedlajst. 98. l.
U. o. 100.
U. o. 120.
U. o. 128.
1838-ban* róm. kath. családi kápolna még fenállott, melyhez 32 lélek tartozott, a múlt században a b.-váraljai esperességhez volt beosztva.
Hodor. I. Függ. 95.
A XVI-ik században* unitárius egyházközség alakult meg benne.
Ker. Magv. 1888. évf. 4. füz. 228. l. idézve Uzoni Hist. Eccl. Unitar. II. 241, 243–45.
3121622-ben* az ev. ref. fatemplom szomszédságában pap-mesteri házastelek, az egyház összes vagyona 2 drb rétből áll.
Széki esp. ltár.
1643-beli feljegyzés szerint* van egy aranyozott ezüst pohara, melyet Végh máskép Feketelaki Szabó Benedek csináltatott a rajta levő irat szerint. Egy czinkanta és keresztelő pohár és tányér, az úrasztalára való abrosz és keszkenő, két harangja közül a nagyobbik „a Gorboiaké, öntésére adtak 6 frtot, melyet ha valaha a Gorboiak hazavinnének, a Buzaiak tartoznak nekik a 6 frtot megfizetni s a harangot is átadni.”
U. o.
Fekvősége 5 drb rét.
Széki esp. vizsg. jkönyv 109. l.
U. o.
Jelenlegi temploma 1873-ban épült kőből és téglából a község közepén, a megmaradt régi toronyhoz kapcsolva, melynek építését 1766-ban engedélyezte a kormányszék.* Ekkor építették a papilakot is újból.
Megyei ltár selejt. 54. sz.
1863-ban csináltatták az orgonát.
Harangjainak felirata: „Eke Márton, Seres István Anno: 1663.” A másikon: „Borsos et: And. Eke rest, 1759. 6. Maj. B. Ajtai in Nom. P. E. S. S. Curavit temp. past, Steph.”
1754-ben* a templom, pap, mesteri telken kivül van 6 drb szántója 15 köböl vetésre való, 5 drb rétjén 22 szekér széna terem és van egy drb erdeje, 175 frtja kamatra adva.
Széki ev. ref. esp. egyh. javak összeírása 92. l.
1830-ban* az elősorolt birtokain kivül van 3 zsellérháza. Anyakönyveit 1787 óta vezeti.
U. o. vizsg. jkönyv 109. lap.
1870-ben összes fekvősége 60 hold 750 négyszögöl, tagositott birtok, 17 1/2 hold erdeje.
A pap és iskolamesteri díjlevél 1643-ból van kiállitva. Mindkettőnek járt mindenből a dézma, de 1774-ben a gr. Csákyak megtagadták, egyedül gr. Bethlen Ádám adja.* 1807-ben* br. Jósika Mózesné és gr. Bethlen Ádámné a papnak kiadták a quartát, de utódai megtagadták. 1863-ban* dézmakárpótlást utaltak ki a ref. egyház részére.
U. o.
U. o.
Urb. Wes. 208. l.
1807-béli* feljegyzés szerint a papi fizetés pótlására gr. Teleki Juliánna br. Kemény Zsigmondné 500 frt alapítványt tett, melyet a főegyházi tanács kamatoztat és kezel.
Széki esp. ltár.
Klenodiumokat ajándékoztak: 1728-ban gr. Bethlen Ádám és neje Bánffy Klára ezüst kelyhet; 1777-ben br. Wesselényi Mária egy czin 313boroskancsót nevük felírásával. 1777-ben Buránszky Jánosné a predikálószékre szederjeskék posztótakarót s az úrasztalára való tarka keszkenőt, Kis Mártonné, Somboron lakó Gál Márton selyemmel s aranyfonallal hímzett keszkenőt és abroszt, Borsos Gergelyné az éneklő-székre való zöld posztót. 1833-ban Borsos Anna fehérnemüeket. 1846-ban* Luka Györgyné Kocsis Ágnes úrasztalára való teritőket.
Széki esp. levéltár.
Az ev. ref. templom körül régi temető terül; egy sírkőn e felirattal:
IT FEKSZIK AZ VRBAN BO
DOGVL ELNVVT · MOLOCZ
MIHALI · IDEIÉNEK 70
EZTENDEOS · KORABAN
16 · 36 EZTENDEOBEN
X · AVGVSTI
DOGVL ELNVVT · MOLOCZ
MIHALI · IDEIÉNEK 70
EZTENDEOS · KORABAN
16 · 36 EZTENDEOBEN
X · AVGVSTI
A sír felett kő feküdt czímerrel, melyet női alak tart. A czímerben hármas liliomot tartó kar. Ilyen művű sírkövet találtak Szamosujvár-Németiben is.
Lelkészei: Vízaknai Jeremiás 1632. Zabolai István 1656 (ezelőtt árpástói mester). Enyedi Mihály 1690–. Kecskeméti István 1730-ig. Zilahi György 1747. Vas Bálint 1749. Ajtai István 1755. Dalnoki Péter 1778. Szentkirályi József 1790. Budai András 1793. Izsák Farkas 1811-ig. Görgényi Csiszár József 1811–. Ilyés Sámuel 1816–. Dobozi József 1822–. Balázs József 1840–. Ifj. Balázs József 1862–76. Molnár János 1878–79, Benedek Lajos 1881–. Gáspár János s a jelenlegi Pataki Dénes.
Iskolája névleg 1622 óta fennáll ugyan, de évtizedeken át szünetelt, alig járt fel 4–5 tanuló. Az iskola az egyháznak mostohája, nem fordítottak reá akkora gondot, minőt a hazafias és felekezeti ügy megkövetelt.
Egyetlen jóltevője Bakó Károly volt, ki 1864 körül 1000 frt alapítványt tett, melyet az egyházi főtanács kezel.*
Kádár József. Szolnok-Dobokavármegye Nevelés- és oktatásügyi története 125. l.
A gör. katholikus egyház fatemploma a község keleti részén épült, állitólag a XVII-ik század második felében. 1767-ben Kozma Tódor költségén kijavították, 1756-ban tértek a görög kath. vallásra. Egyik harangján e felirat: „Rex Gloriae Veni cum Aeternam Pace Jesu Anno 3141718.” A másodikat, mint a rajta levő czirill felirat mondja, Kozma Tódor öntette a búzai román templom részére 1781-ben.
A templomot a kijavítás alkalmával az őrangyalok tiszteletére szentelték föl.
Anyakönyveit 1824. év óta vezeti.
Régebbi papjai nevét homály födi, újabban Filipán Péter és János s a jelenlegi Keresztes Péter.
Iskoláját a népoktatási törvények meghozatala után szervezte.
Állami iskolája Simó Béla kir. tanfelügyelő buzgalma folytán, a község hozzájárulásával, 1894-ben* két tanitóval engedélyeztetett s 1896. év végén megnyílt. Tanitója Solymosi Sámuel.
Vall és közokt. miniszt. 22351. sz. r.
Lakóinak egy része szorgalmas; földmíveléssel foglalkoznak; a nők házilag állitják elő a szükségesebb téli és nyári ruhanemüeket.
Mint a mezőségi falvak majdnem mindenikében, úgy itt is hisznek az igézetekben, csinálmányokban, a kuruzslás több nemében s főleg a tehén teje elvitele s visszahozhatásában. Ezért, főleg az oláhság, Szent-György napján kapuját, pajtáját feltöviseli, hogy a gonoszok a tejet el ne vehessék, pénteken a házuktól semmit ki nem adnak. Szent-János napján a róla nevezett fűből annyi koszorút dobnak fel a házra, a hány családtag van s a kinek a koszorúja leesik, azon évben meghal. Táplálékuk szegényes, ritkán kenyér, inkább málé, hüvelyes veteményekkel és korpaczibrével élnek, húst ritkán s főleg lakodalom és temetési torozások alkalmával esznek.
Az udvarházak kivételével a házakat földből, patics és vályogból készítik, náddal, szalmával s ritkán zsindelylyel fedik. Gazdasági épületeikre kevés súlyt fektetnek. Bakó Károlynak díszes udvarháza figyelemre méltó,
A magyarság az eloláhosodáshoz közel áll, a minek oka, hogy gyenge vagy éppen semmi iskolai nevelésben nem részesültek. A gyakori összeházasodás a magyarság rovására történik.
1721-beli* összeírás szerint: termő földje 474 s terméketlen 225 köböl férőű. Elvetettek 46 köb. őszi, 14 köb. tavaszi gabonát s termett 410 kal. búza, 148 kal. árpa, zab, 85. kal. kender, van 7 1/2 véka törökbúza vetése, szénája 428 szekérrel, 29 kapásra való szőlője 119 veder bort adott. Határa a völgyből tekintve észak, kelet, dél és nyugati irányban terül el, mégis két fordulóra van felosztva; talajának nagy része fekete és trágya nélkül is terem, a hegyek oldalain lévő félig 315fekete, sárgás, hat Ökörrel kétszer szokták szántani. Őszi és tavaszi gabonája tisztán, szénája bőven és jó terem, tüzelésre való erdeje van, a hadi út terheitől sokat szenved. Szamosujvárra járnak őrölni és vásárba, melytől harmadfél és Beszterczére, melytől 3 mföldre van.
Erd. főkormsz. ltár.
1821-béli Cziráki-féle összeírás szerint határa az I. osztályba tartozik.*
Hodor. Függelék 95. l.
Hodor szerint határa tágas, gabonát bőven és tisztán terem. Legelője völgyes, juhtenyésztésre igen alkalmas; bora közép minőségű, de kevés. Kiterjedt tavai halakkal bővelkednek. Nádja bőven, de fája szűken, 1869-ben tagosítottak.
1866-ban* nyeri január 20, április 20, július 28. és október 26-án országos- és az oláhok nagyböjtje alatt minden szerdán hetivásár tarthatására való jogát. Holott 1460 előtt már* népes heti és országos vásárai voltak, hová Beszterczéről, sőt az ország minden részéből sereglettek. Egyik ide vezető főút 1352-ben Markháza vagy Eörhalom felől jött.* 1460-ban* történt, hogy az inneni vásárból hazatérő szebeni kereskedőket a szomszédos földvári nemesek megtámadták, de fegyverre kerülvén a dolog, két nemes megöletett.
Hodor. II. pótjegyzék 18. l.
Teleki. Hunyadiak kora X. k. 637. l.
D. L. ltár.
Eder. Observationes Criticae ad Historiam Mart. Felmer, pag. 364.
Mátyás király 1488 ápr. 16-án Bécsben kelt levelében megparancsolja Báthory István erdélyi vajdának, hogy a beszterczei posztómetszők és más kereskedőket azon régi jogaikban, hogy Régen (Szász-) és Búza s más szomszédos mezővárosok hetivásárain eddigi szokásaik ellenére áruiknak kicsinyben való árúsithatását megtiltani kezdették, oltalmazzák és tartsák meg.*
Székely oklevéltár I. k. CCIV. CCV. sz.
Juhvásár, a mely ápr. 24-én szokott tartatni, 1837-ben is* egyike volt a legkeresettebbeknek, mostani vásárait pedig kevésbbé látogatják.
Hodor, 743. l.
Országos vásáros hely lévén, ennek ellenére postája még sincs. Egykor megyei székhely, a megyeházának falai még látszanak, br. Henter István administrator idejében állitólag itt tartotta a megye gyűléseit. 1864-ben* volt egyes birósága.
Megyei ltár selejt. 392. sz.
Az újabb ideig Dobokamegye egyik járása e községről neveztetett. Ma 1872 óta körjegyzői székhely. 1895-ben alakult meg a községi hitel-szövetkezet, melynek elnöke Keresztes Péter lelkész.
1896 május 10-én hazánk ezer éves fennállásának emlékére nagy ünnepélyességgel ünnepet szentelt s ez alkalommal Bakó Károly birtokostársaival a népet megvendégelvén, népies mulatságok közt állitottak 316föl a főtéren egy kőoszlopot e felirattal: „1896. év. Magyarország ezer éves fennállásának emlékére emelte Búzaközség hazafias közönsége,” mely körül 1899. év tavaszán – orgyilkos-kéz által 1898. év őszén meggyilkolt királynénk emlékére – „Erzsébeti-fákat ültettek.
Határhelyei: 1329-ben* Bűzöstó (Byzustou), Likashatár, Szarvastó folyó. Asszonyerdeje (Azunerdeje) erdő. Légenfark (Légen falu vége.) Keresztes erdő. Akasztófabércz. Kürü (Kwerw.) Nyiresbércz, Lovászbércz (Luwarberc.) Monyoróspataka. Mellyespataka. Jenőkuta (Genokuta.) Dobrahegyese (Dubrahegese) hegy. Nagykapus. Lompérthegyese (Lum-perthegese.)
Anj. okmt. II. 399–400.
1335-ben* Kőrösbércz.
Dl. 31076.
K. M. prot. 481. és Szolnok med. B. 61.
Ily nevű birtokos fordul felő megyénkben később is, Bék Sándor, valószüleg e családtól vette nevét, ki itt birtokos lehetett. Egy Bék nevű 1577-ben (K. M. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5.) fordul elő Csicsó-Polyánnál.
1622-ben Virághegy (rét), Bornemissza gátja alatt (Bornemiszsza Gáttialatt rét).* 1643-ban* Felső tábla, Medvés, Magyaros, Lókért, Omlásalja, az erdő, Kásás vége.
Széki egyh. jkönyv.
U. o.
1754-ben* Sombor felé való fordulóban: Bocskorhegy, feljáró, rétkút, Horgasláb, országútja. Virághegy vagy omlásalja. Hugyódomb. Feketelak felé forduló: Csapja, Magyaros bércze, Medvés, Kásás erdő.
Széki ev. ref. egyházker. javak összeírása 93–94. stb. l.
1811-ben* Sombor felé az alsó fordulóban: Bocskor-hegy, feljáró, rétkút, Réten a hídnál, Kásás erdeje, Csapja eszka, Medvés, Magyaros.
Széki egyházvizsg. jkönyv.
1864-ben* Keresztes, dülő; Dumbrava, erdő.
Pesti Frigyes gyüjt.
1898-ban Pojén, Horgos, Lábak megett, Pojeni rét, Szurduk, Erdő megett, Keresztes rét, Közlegelő, Malomvölgy, Rezorok, Magyaros, Források, Fogadók, Szénafűvek, Dumbrava, Medvés, Virábja, Zsejke, Bég, Virághegy, Hegymegett, Asszonygödre, Gyertyánfa-kút, Gyelnicza, Kásás.
Lakossága: 1603-ban* csak négy lélek van benne, az egész községben 5 ház.
Urb. Conscr. f. 65. nr. 87.
1700-ban* 39 jobbágy, 2 szegény lakosa van s az egész faluban 39 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-beli* hivatalos összeírás szerint 13 jobbágy, 4 zsellér, 4 kóborló és 12 udvari cseléd lakosa van, kik a kóborlók kivételével 29 házastelken laknak. El van pusztulva 26 ház. Van ezeknek 50 ökrük, 40 tehenük, 27 bornyú, 10 lovuk, 73 juh, 9 méhkas és 32 sertésük adó alatt.
U. o.
3171750-beli* összeírás szerint van benne 68 jobbágy, 47 telken 55 házban; 27 zsellér ugyanennyi telkes házban; három olyan zsellér, kiknek csak házuk van minden külsőség nélkül és 10 kóborló, kiknek semmijük sincs.
Erd. főkormsz. ltár.
1766-ban* ev. ref. lelkek száma 94 férfi, 112 nő.
Hodor. Függelék 94. l.
1831-ben* 1182 lakosa van.
Consignatio stb. 33. l.
1854-ben* összesen 1377 lélek lakik itt.
Hodor. Függelék 95. l.
1857-ben* házak száma 259; 28 róm. kath., 3 örm. kath., 886 gör. kath., 496 evang. h. hitű, 2 unitárius, 8 zsidó, együtt 1423 lakossal.
Országismei Tabella 27. l.
1868-ban* 273 háza van.
Hodor. Függelék 18. l.
1891-ben 1658 lakosból 28 róm. kath., 933 gör. kath. oláh, 672 ev. ref. magyar és 25 izraelita. Határa 6823 k. hold.
Adója 1721-ben* 329 frt, 1898-ban 5287 frt 39 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
