Disznópataka.
Disznópataka.
Nevének változatai: 1553-ben* Disznópataka, D˙znopathaka. 1597-ben* Vyfalu, kinek neve Dizno-patak. 1612-ben* Poanaporcul. 1793-ban* Disznopolyán. 1831-ben* oláhul Pojána, jelenleg pedig Pojána Porkuluj a neve, a mi disznómező vagy legelőnek felel meg.
Transil. fasc 9. nr. 69.
Gr. Kornis ltár.
Torma cs. lt.
Megy. ltár selejt. 71. sz.
Consign. Stat. Topograph. 45.
Először emlittetik 1553-ban* D˙znopathaka néven.
Transil. fasc. 9. nr. 69.
Délről északra húzódó völgyben épült, a róla nevezett patak mentén, mely a Rohi felől jövő patakkal egyesülten, Magyar-Lápos alatt balról szakad a Lápos vizébe. Deéstől 43·5 kilométerre a magyar-láposi járásban fekszik.
Csicsóvár tartozéka volt a Lápos vidékén, de mint ilyen, először csakis 1553-ban* fordul elő. Vajdája Vele György.
U. o.
1584-ben* Báthory Zsigmond e Láposhoz tartozó falu lakóit szűk s terméketlen területük miatt, a 30-ad fizetése alól felmenti.
I. L. Reg. Sig. Báthory 251.
1589-ben* birája Gáspár Gergely.
Km. Szolnok. int. B. 11.
1597-ben* végbevitt tanuvallatás alapján e falut most építik s Füzi Ferencz birja a következő 1598. évben* is.
Gr. Kornis ltár.
Km. Doboka. F. 1. 13.
1602-ben* néhai Rácz Péter fia Ádám e birtokát, magvaszakadása esetére, mostoha apjára Bálintitt Jánosra és édes anyjára Logofét Szafirára hagyja.
Gyf. Cent. J. 14. és 4. Lib. Reg. 136–138.
1607-ben* Bálintitt János és Rácz Ádám azon 1602-ik évi egyezség alapján e birtokba beigtattatnak.
6. Lib. Reg. 16.
1607-ben* a fejedelem Kina János és Farkasnak két itteni telkét és személyét megnemesiti.
Torma gyüjt.
3141608-ban* birtokosa Füzi Ferencz.
Km. Szolnok. int. K. 11.
1609-ben* Rettegi Füzi Ferencz e birtokát, melyet Báthory Zsigmondtól kapott adományban, nejére Tarcsay Borbálára hagyja.
Km. Neor. D. 6.
1612-ben* Rettegi Füzi Ferencz özvegye birja.
Torma cs. ltár.
1615-ben* Bethlen Gábor Rettegi Folty Gergelyt s testvérét Pribék Tamást e birtokban megerősíti.
8. L. Reg. 13.
1618-ban* birtokosok Folty Gergely, Torma György és Tarcsay György, kik itteni javaik után egy gyalogpuskást állitottak ki ez évbeli lustrára, névleg Mán Istvánt.
Rettegi gyüjt.
1619-ben* Tarcsay Borbála: 1. Tömöri István, 2. Füzi Ferencz, 3. Folty Gergely neje e birtokát, melyet Füzi Ferencz szerzett és feleségének elzálogosított, Folty Gergely magához váltván, azt adományba kapta, férjére Foltyra hagyja.
Km. prot. C. 111. és Kraszna T. 61.
1623-ban* Tarcsay Borbála e birtokot, melyet második férje Füzi Ferencz után bir, öcscsének Tarcsay Györgynek hagyja s arra 1630-ban sombori Tarcsay György fejedelmi megerősítést is nyert.
Transilv. fasc. 8. nr. 49. és 16. L. Reg. 20.
1630-ban* Füzy János fia István s Füzy Margit Kosztolányi Farkasné Tarcsay Gergelynek e birtokba való igtatásának ellentmondanak.
Km. prot. L. 128.
1653-ban a szamosujvári uradalomnak 3, de már 1658-ban* itt 16 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltár.
1658-ban* II. Rákóczy György disznópataki Farkas Ilyés, Prekup Kosztin, Mány András, Haragos László,* Boda Gergely* Szamosujvárhoz tartozó zöld vagy tersényi puskásokat itteni telkeikkel együtt megnemesiti.
Km. Conv. Prot. R. 33.
Km. Conv. Arm. B. 17. Prot. R. 33.
Km. Conv. Arm. B. 17. és 1663. Gyf. kápt. 27. Lib. Reg. 639.
1659-ben febr. 15-én Deésen* Barcsay Ákos Szamosujvárhoz tartozó ezen birtokot pávai Pávay Dávidnak adja zálogba 800 tallérba a török porta adójának kifizethetése czéljából.
27. L. Reg. 72.
1662-ben* ápril 25-én Apaffy fejedelemnek Fogarasban kelt adománylevele alapján Deési Pávai Samu és Dávid által manumittáltatott Márk Farkasnak személyét s itteni telkét megnemesiti.
Torma gyüjt.
1662-ben* Apaffy fejedelem idevaló Haragos Lászlót és Istvánt czímeres nemességre emeli s házaikat a közteher alól kiveszi, melybe 1663-ban igtatták be oly feltétel alatt, hogy lóval vagy gyalog jó tersenyi puskával bármikor, a hová kívántatik, jelenjenek meg.
Kihirdették Somkereken 1664 május 15-iki megyegyülésen.
3151663-ban* Ilosvai Erdélyi Györgyöt itteni részébe beigtatják.
Torma gyüjt.
1662–63-ban* egy telkes nemes Boda Gergely, ugyanez évben Prekup Konstantin és István személyét és telkét a fejedelem megnemesiti. 1663-ban* Buda Gergely és Tivadar itteni zöld puskás darabontokat személyileg itteni telkükkel megnemesiti Apaffy Mihály fejedelem, Zahariás Györgyöt, Illyést, Jánost telkeikkel együtt újólag megnemesiti s a zöld puskások sorába igtatja.
Km. prot. Laki. 132. és 27. Lib. Reg. 507.
Km. prot. Kmita. 23.
1664-ben* Disznópataki Haragos László István fejedelmi zöld puskást ez alól öregsége miatt Apaffy fejedelem felmenti és a megyei nemesek sorába igtatni rendeli. Úgyszintén nemességre emeltetett Prekup Konstantin.
Várm. jegyz. Somkereki gyül. május 15. jk.
1664-ben* Disznópataki Mán Demetert, Jánost, id. és ifj. Mán Gergelyt, Makszint, Zahariát és Ignáczot, ugyanez év ápr. 15-én Gavrilla Konstantint megnemesiti, oly feltétel alatt, hogy bármikor lóval vagy „tersényi puska”-val jól felfegyverkezve, a hova a szükség kívánja, megjelenni tartoznak s itteni mentesített telkeikbe beigtatja. E falunak akkori birtokosa Deési Pávai Sámuel és Dávid.
Km. Szolnok. int. M. 3.
1672-ben* Disznópataki Makszin Demeter, János, Gergely és másik Gergely, Mán Zaharia és Ignácz ellentmondás nélkül itteni telkeikbe beigtattatnak.
Torma által idézve Tom. 13. fol. 749–763.
Disznópataki Haragos család czímere.*
Siebmach. Wb. IV. B. 15. Abth. 174. Taf.
Disznópataki Lupán család czímere.*
U. o. 287. Taf.
1672-ben* Folthi Gergely új adomány czimén nyert egy itteni részt. Ugyanekkor* Tarczay Borbála Szuchaki Tömöri Istvánné itteni birtokát a rettegi udvarházzal együtt fejedelmi jóváhagyás mellett Sombori Tarczay Györgynek adta.
Tormától idézve Lib. Reg. 5. p. 11.
Tormától idézve Lib. Reg. 7. p. 391.
3161674 jul. 27-én* Disznópataki Mán máskép Pap Jakab, János, Tódor, Mihály, Máté, Bertalan személyét és itteni telküket a fejedelem Apaffy Mihály újólag megnemesiti.
Km. Conv. Prot. Laki 151.
1675-ben* idevaló nemes a Kifor család.
Km. Conv. Prot. Petr. Rákosi 647.
1675-ben* e birtokot, melyet Barcsay Ákos Pávay Dávidnak adott zálogba, annak fiaitól deési Pávay Sámuel és Dávidtól Székely László magához váltván, azt Apaffy Mihály Szamosujvárt szept. 21-én kelt levele szerint Székelynek adja zálogba.
Km. Lymbus.
1676-ban* egyik itteni birtokos a nemes Haragos család.
Erd. főkormsz. ltár.
1677-ben* Disznópataki Mán András az idevaló zöld puskások hadnagya (ductor).
Km. Prot. Laki 43–45.
1679-ben* Székely László e birtok után a kir. dézmát a m.-láposi papnak fizette.
Torma cs. ltár.
1694-ben* birtokosa Székely Lászlóné.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1702-ben* birtokosa Székely László özvegye Haller Sára; egy telkes nemes a Mán és Haragos család.
Erd. főkormsz. ltár.
1713-ban* egy telkes nemes a Mán, Haragos és Nemes család, kik 7-en laknak 7 házban vagy 2 örökségen.
U. o. és Nemes Prod. I. 1.
1714-beli* hivatalos összeírás szerint idevaló Boda György, Haragos László, Mán András, Prekup Kosztán, Farkas Illés Szamosujvárhoz tartozó puskásokat II. Rákóczy György 1658-ban armalis nemességre emelvén, nemességüket 1703 márcz. 2-án a bethleni megyegyülésen hirdették ki.*
E. F. L.
Megyei ltár.
1715-ben* Székely László fia gróf Székely Ádám e birtokát báró Jósika Imrének eladja, kitől* br. Jósika Mózes és Józsefre szállott, kik azt haranglábi Horváth Ádám és Rácz Györgynek adták. Disznópatakán, N.-Magurán és Borkúton így örököltek 1720 körül.*:
Erd. L. Reg. VI. 66.
E. F. L. III. 180. C.
Torma gyüjt.
Horváth Ádám 1. Tisza Sára Horváth Klára gyulai Finta Péterné 1771–91. Finta Éva, bágyoni Váró Andrásné Zsigmond Rebeka, Szabó Pálné 2. Vasas Krisztina Horváth László. Krisztina Keresztesi Józsefné Orbai György és fia László s neje Fejérvári Éva
3171721-ben* birtokosa Bucsesdi Sára gr. Hallerné, mely birtok 1769-ben a Jabroczki örökösökre szállott. Nemes az itteni Prekup család. Részbirtokos adózó nemesek: Rácz és Horváth család s birtokait a feljegyzés szerint a fiscus foglalván el, a deésaknai provisoratushoz kapcsolta 1819-ben. Ugy csatolta oda a Haragos, Bogya és Marosán Farkasféle részeket 1784-ben. Mány és Zaharia-féle rész még 1729-ben per alatt van.
E. F. L. XII.
1750-ben* birtokosai: Rácz Ádám, György és Horváth Ádám.
E. F. K. ltár.
1759-ben* Naláczi István egyik birtokos.
Torma gyüjt.
1766-ban* birtokosai: galgói Rácz György, haranglábi Horváth Ádám és Rácz Mária Suba Istvánné.
E. F. L. III. 180. B.
1786-ban* birtokosai: Horváth Lászlónak van 1, Sebes Ferencznek 1, Rácz Sándornak 1, Rácz Lászlónak 1, Nagy Andrásnak 1, Rácz Farkasnak 1 jobbágya, a kiktől a fiscus magához váltotta, úgyszintén 1819-ben* Deési Gábortól annak itteni részét is.
Erd. főkormsz. ltár.
E. F. L. XII. 1/2 41. F.
1793-ban* Haragos család nemes.
Megyei ltár selejt. 328. sz.
1820-ban* birtokosai: a deésaknai sókamarának van 8 telke, sok egyházi és puskás adózó telek.
Erd. kanczellária ltára.
1825-ben* egy telkes nemes a Kina család.
E. F. L. XII.
1838-ban* van egy adót nem fizető és 80 adózó nemes lakója, kik közül írástudó 7, magyar ajkú 4, oláh 77. 1843-ban* 92 nemes lakója van. 1863-ban* kir. kincstár részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Megyei ltár.
U. o.
Urb. Wes. 194. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: 40 Mán,* 16 Kina,* 12 Zahara, 12 Haragos,* 10 Bogya, 3 Gyermán, 2 Farkas családbeli.
Erd. főkormsz. ltár.
1816-ban (Megyei ltár selejt. 792. sz.) Mán Illés a nemesek hadnagya.
1809. Megyei ltár selejt. 694. sz.
1818. Megyei ltár selejt 656. sz.
Lakosai oláhok, földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoznak. Épületeiket fából többnyire szalmafedéllel építik.
1793-ban* egy halottat babonaságból sírjából felástak s ezért a községet 500 frtra büntették, a nem egyesült püspök e pénzt templom építésére fordítani rendeli.
Megyei ltár selejt. 71. sz.
1812-ben* a két gör. felekezet közt a temető birtoklása felett nagy versengés volt.
U. o.
Gör. kel. egyházközség, kőből 1798-ban épült temploma a Szent-Miklós tiszteletére szentelve. Papjai: Mán, Haragos és Gyermán családbeliek, jelenlegi Hermann Ágoston.
318Gör. kath. felekezet fából 1835-ben épült temploma Mihály főangyal védelme alatt áll. Jelenlegi egyháza a rohii leány egyházközsége. Harangjai 1850. évből valók.
Tanitót 1870-ben fogadtak s ekkor nyitották meg bérházban az iskolát.
Éghajlata egészséges, jég és széltől mentes, járvány nem fordul elő.
1750-ben* határa hegyes, terméketlen, ha évenként nem trágyáznák, semmit sem teremne; egy része közepes termésű, sok trágyázást kiván, a más része épen terméketlen. Évenként egyszer sót szállitanak Sz.-Somlyóra, melytől 9–10 mértföldnyire fekszik. Föld termékeiből s baromtenyésztésből alig tudják fentartani magukat. Vásárba N.-Bányára járnak s itt vámmentesek. Két fordulóra van osztva határa, 6 ökörrel szántható; egy köb. őszi vetés 5 kalangyát, kalangyánként másfél véka szemet ad, a zab szintén 5 kalangyájával 10 vékát fizet. Erdeje mindenféle fában gazdag, legelője szerfölött kicsi, kaszálni fordulónként szoktak.
Erd. főkormsz. ltár.
Adó alatt van 147 köb. vetésre való szántó; vetése 41 3/4 köb. búza, 73 3/4 köb. zab, tavaszi gabona, 4 köb. törökbúza, borsó; rétje 52 szekérre való, malmai, jármas marhái 145, tehene 114, tulok, csikó 38, juh, kecske 327, disznó 94, méhköpű 140.
Határa 1822-ben* harmadosztálybeli, adót fizet 487 3/4 köbölnyi szántó, 628 1/2 szekér szénarét, 63 ökör, ló, 53 tehén, 8 borjú, 95 juh, 9 sertés után.
U. o.
Jelenleg termékenynek tartott határán főleg törökbúzát, őszi és tavaszi búzát, sok zabot termelnek; állatai az erdélyi fajú szarvasmarha és juh.
Van 6 egy kerekü és kövü felülcsapó lisztelő malma a Mán, Zaharie, Hodor, Kina és Haragos család birtokában.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* a jobbágyok évente Szent-Mártonnapján egyik fele 16, másik fele 8 denárt fizetett. Szent-Györgynapon juhaikból 50-edet adtak.*
Transylv. f. 9. nr. 69.
Bővebben Csicsóváránál.
1552-ben* Macskamezővel egy vajdaság alatt álló Disznópataka adott 5 csirkét 10 denár, egy pint vajat 25 denár, gabonát 1/2 köblöt 25 denár, 2 bárányt 32 denár értékben s birságba 4 frtot fizettek a rendes szolgálmányokon felül.
U. o.
Határhelyek: 1766-ban* Senetori, Komárnyik, Pripon, Kapri, Luttul alb, Virtop, Rupturi, Gaura Thomai, Kálya Mástyi, Velcsoa Unguruluj, Tyinásza, Untyinásza, Teu luj Csimbrej, Bálu, Lose, Rippe, Csumej, 319Virvu Galaleuluj, Grie, Monyele Vészi, Válya Sptyinuluj, Dupe Galalej, Ptyátre alb, Hucsisora, Puskerej, Szelodsa, Dimbu Armátyi, Lunka, Csetyerne, Pojenicza Csorolujul, Sigics, Czigenás, Branyistye, Hotropina, Gyálu Jigni, Zenocsile, Dimbu Kolibilor.
E. F. L. III. 180. C.
1767-ben* Huczusoje, Podinok, Csinyos, Groafe, Mormuntu, Hodisse.
E. F. L. III. 180. k.
1864-ben* a község határa következő részekből áll: Tabli Concasului, Tabli Aruncasu, Tabli Picioru Tonlui. Tabla dialu Unguruiui.
Pesty Frigyes gyüjt.
1553-ban* van benne 2 kapu jobbágy, 4 szegény lakos és 3 elpusztult ház.
Transylv. f. 9. nr. 69.
1603-ban* összesen 4 lélekből álló lakosa van.
Urb. Consc. f. 65. nr. 87.
1630-ban* fiaikkal együtt 100 jobbágy lakik benne s van 26 ház.
Km. Lymbus.
1658-ban* 16 jobbágy és 1703 körül* 4 jobbágy és 5 nemes lakosa van 9 házban, el van pusztulva 11 ház.
Torma cs. ltár.
Erd. főkormsz. levéltár.
Lakossága 1750-ben* egy telkes nemes 47, 2 ily özvegy, 3 jobbágy, 1 zsellér, 2 kóborló családfő 26 telken 50 házban. El van pusztulva 9 kihalás és szökés folytán, 8-at Rácz György, Ádám és Horváth Ádám foglaltak el, mint földesurak, a többit a községbeliek.
U. o.
1831-ben* 473 gör. kath. és keleti lakossal.
Consign. Stat. topogr. 45. l.
1857-ben házak száma 149, lakosoké 566, ebből 131 gör. kath., 416 gör. kel. és 19 zsidó.
1886-ban lakossága 639, ebből gör. kath. 119, gör. keleti 511, helvét hitv. 4, zsidó 5.
1891-ben 555 lakosból 116 gör. kath., 430 gör. kel. oláh, 2 ev. ref. és 7 izraelita. Házak száma 138, határa 2501 k. hold.
