Nevének változatai: 1424-ben Karbonal. 1475 körül Gorbonafalwa. 1543-ban Gorbonaczfalwa. 1583-ban Carbonaczfalva. 1591-ben Gorbonaczfalva. 1609-ben Garbanatz és 1613-ban Garbonacz. 1650-ben Garbonáczfalva. 1659-ben Karbonáczfalva. 1659-ben Gorbonász. 1720-ban Garbonásfalva. 1831-ben Garbonátz, Kohlendorf, Kerbunerju. 1890-ben Füred.
Neve a szláv Garba = hegyhát s az oláh carbonariu = szénégető helyből ered.
Vármegyénk északi határszélén, Gardu czarini és Gaináriu domb oldalain s a Valea Szlatini patak mentén fekszik, mely a Csia Marevel egyesülten, Szakállasfalunál jobbról a Lápos-folyóba ömlik. Deéstől 74·4 kilométernyire, a m.-láposi járásban fekszik.
474Kővár tartozéka s oláh falu volt, de mint ilyen, csak 1424-ben fordul elő, midőn az osztály szerint Drág fiainak György és Sandrinnak jutott.
1543-ban Drágffy Gáspáré, 1546–52-ben már özvegyéé.
1553–54-ben Drágffy György birja.
1556-ban Izabella királyné a magban szakadt Drágffy György e birtokát Báthory Györgynek, nejének Báthory Annának s fióknak Istvánnak adományozta.
1565-ben Báthory György Miksa császár ellen fellázadván s leveretvén, feje váltságáúl Kővárát s azzal e tartozékot a császárnak engedte át.
1565 körül véghezvitt adóösszeírás szerint Drágffy e birtokából 10·4 porta után 4 frt 2 denár adót fizet.
1567-ben II. János király visszafoglalván Kővárt, azt összes tartozékaival, tehát e tartozékot is beregszói Hagymás Kristófnak adományozta.
1583-ban Báthory Zsigmond e falut a kapniki ezüstbányászat czéljából 2 évre, majd 1585-ben 12 évre br. Herberstein Felicziánnak adta haszonbérbe.
1591-ben a fejedelem Herberstein Feliczián halálával a haszonbért örököseivel további 6 évre megújította.
1603-ban a berenczei járáshoz tartozott.
1609-ben Báthory Gábor e birtokot Szilágyi János kővári kapitánynak adományozza.
1613-ban Bethlen Gábor Szilágyi János kővári kapitányt e birtokában megerősíti.
1639-ben e falu a kapniki bányához tartozik.
1650-ben mint tiszta fiscalis birtok, Kővárhoz tartozik.
1659-ben Barcsay Ákos a kapniki bányával együtt, mint annak tartozékát, e birtokot Hartman Jánosnak adja bérbe.
1659 aug. 22-én Barcsay Ákos fejedelem garbonáczi Tárcza Tamást és Dénest megnemesiti, kiknek alább czimerét is bemutatjuk.
1659 aug. 28-án garbonáczi Krisztán Györgyöt megnemesiti.
1659-ben idevaló egy telkes nemes a Péter család.
4751669-ben összeírt puskások: a Tárcza, Kriszta, Trif, Máté, Petrullya és Feris családok 18 taggal.
1679-ben Apaffy Mihály fejedelem borbereki Alvinczi Ferencznek a fejedelmi javak praefectusának egy itteni jobbágyot (Ungur) ad zálogba.
1690-ig e falu Kapnikbányához tartozott, de felhagyván a bányászattal, ismét Kővárhoz csatoltatott.
1702-ben a fiscus birja. Oláh nemesek: Petrula, Tárcza, Triff és Krisztán családok.
1719-ben a fiscus e birtokot a gr. Teleki családnak általadta.
1770-ben birtokosai: a fiscus és gr. Teleki Ádám, id. Samu, Pál és néh. id. János utódai.
1809-ben birtokosai: gr. Teleki Imrének van 16, gr. Teleki Józsefnek 9, gr. Teleki Tamásnénak 6, gr. Teleki Károlynak 3 jtelke; egy telkesek: 10 Triff, 20 Tarcse, 5 Petrule, 2 Mihalka, a Dáncs és Rád család 1-1 taggal.
1820-ban birtokosai: gr. Teleki Imre, gr. Teleki Tamás özvegye, gr. Teleki János és Ujfalvy Sámuel.
1863-ban gr. Teleki István, Ujfalvy Sándor, gr. Teleki Miksa, a kir. kincstár úrbéri kárpótlásban részesültek.
Jelenlegi birtokosa (1898): a gör. keleti egyház, 139 hold, ősi nemesi birtok. Gr. Teleki Sándor után részben örökség és vásár útján gr. Teleki János.
Garbonáczi Tárcza család czímere.
Garbonáczi Krisztán család czímere.
Jobbágycsaládok: 1566-ban vajdájuk a Szurduk-Kápolnokon lakó Kápolnoki György, birájuk pedig Czinkos volt.
476Jobbágyok: Garbonácz, Kiss, Koncz, Tóth, Tárcza (ez gazdag ember volt, de a törökök kirabolták s megölték), Kerekes, egy ács, ki a várnak dolgozik és egy Szász nevű kém (explorator).
Jobbágyszolgálmányok: 1566-ban adó: Szt-György és Szt-Mihály napján 10-10 frt. Azt állitották azonban, hogy azelőtt 7-7 frt volt s csak Báthory György ezelőtt 3 évvel emelte 10-re, miért is a török pusztítás miatt leszállitását kérik. Ajándékok: 16 quart. vaj, 16 sajt, 1 meddő tehén, minden nyáj után 1 juh, karácsonykor 16 szekér fa. Birság: minden vadorzásért 1 frt, verésért 60 denár, az idézésre meg nem jelenésért 1 frt, nőszöktetésért 2 frt, erőszaktételért 12 frt, a feleség elhagyásáért 7 frt. Tizedet adtak: makkon hízott sertésből és legelőre járó disznókból ha 100, ha csak tiz is volt 1-1 darabot, tizen alól darabjáért 2 magyar pénzt s szintígy fizették a méhtizedet. A denárok a tisztet illették s őt illették a szabadosok által karvalypénz czímen fizetni kellető 57 denár. Minden akol vagy „sztronga” után 1 juhot, kinek 10-nél kevesebbje van semmit sem. Tehenes és juhos családok egy negyed mérték vajat és sajtot fizettek.
Füredi fürdő.
A biró köteles a várnak egy karvalyt vagy 25 denárnyi karvalypénzt adni, karácsonykor pedig egy őzet, vagy annak fejében 32 denárt.
477Az 1603-ik évi urbárium szerint adó: Szt-Mihály napi 6 frt, Szt-György napi 6 frt. Ajándékok: 12 drb sajt ŕ 12 denár; 12 budai justa vaj ŕ 12 denár; 1 harmadfű tehén; 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag. Tized: minden disznócsorda után 1 disznó, vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van 1 báránybőr vagy helyette 25 denár. Ménektől szintén tizedet adnak, vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt adnak. Robot: a vár számára évente 8 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 8 nagybányai mérő búzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát. A birák és szabadosok karvaly- vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Füredi fürdő.
Kezdettől fogva lakosai oláhok, földmiveléssel foglalkoznak. Karácsony és húsvétkor a kántálás szokásos. Ünnepek s torok alkalmával a szegényeket a templomnál megvendégelik. Főtáplálékuk: búza, rozs, de többnyire törökbúzakenyér, tejnemű és zöldség. Öltözetüket házilag állitják elő kenderből, gyapjúból. Fehér harisnyát, rövid szürke kabátot, fehér és szürke gubát viselnek.
Házaikat s gazdasági épületeiket kőalapon boronafából, többnyire zsindely- és szalmafedéllel építik, egy s több beosztással. Minden háznál 478sütőkemencze, asztal, l–2 ágy, falak mellett húzódó lócza, székek, virágosra festett ruhatartó láda s ugyanily edénytartó. A falakon különböző, élénk színekkel festett szent képek, virágos cserép- és porczellán-tányérok a fogasokon, melyekről a házilag szőtt, díszes törülközőkendők csüngenek, a gerendára virágos kancsók vannak aggatva.
1565-ben a török pusztította, rabolta ki e községet s lakosai közül többeket legyilkolt.
Gör. keleti ekklézsia templomát kőből 1880-ban építette fel a község közepén, 1894-ben szentelték fel Mária születésére. Egyik harangját 1810-ben öntötték, román felirattal van ellátva, a másodikon „1839” évszám, a harmadik szintén román szövegű, 1856-ban Kolozsvárt öntötték. Papjai: Csókás László, Sovre János s a jelenlegi Csókás János.
Felekezeti iskoláját önállólag tartja fenn.
Éghajlata mérsékelt, egészséges, jég ritkán bántja.
Határa az 1720-beli összeírás szerint terméketlen és hegyes, nehezen mivelhető, trágyázva nincs; legelője elegendő, makkos erdeje épületes tűzre való fát elegendőt ad.
Jelenleg határa termékeny. Terményei: törökbúza, búza, rozs, zab, mesterséges takarmány (bükköny, lóher), paszuly, pityóka s a zöldség különböző nemei. Állatai: fehér szőrű szavasmarha, hegyi ló, bival, sertés, juh, kecske s a házi szárnyasok közül tyúk, liba, récze. Nemes gyümölcsei: alma, cseresznye, körtve, szilva és dió.
Nevezetes „Fántána Akuczuluj” csorgója bőséges jó vizéről. Valea Szlatini és Valea luj Mihály patakjain kivül minden udvaron kút szolgáltatja a jó ivóvizet.
De legnevezetesebb a községtől délre kies völgyben szerénykedő kis fürdője, melyről nem beszélnek a fürdő időszak magasztaló hírei, de annál többet a vidék s főleg azok, kik ott gyógyulást kerestek. Hazánk ezen részében mindenütt dicsérik a garbonáczi, ma füredi fürdőt hatalmas erejű, ólomszürke, inkább feketésbe átmenő színű, erős sós, kénes vizeért mely kőolaj vagy petróleum szagú is s a melyet rheumatikus bántalmak ellen elsőnek tartanak az egész országban. A gyógykútak sziklákba vannak vésve. Vizét ivásra is használják.
A fürdő, mely a falutól egy óra járásnyira fekszik, néhány egyszerű házból, 5–6 szobával vendéglő, közfürdőből, gyógykútakból s gr. Teleki Sándor saját külön ízlésben épített nyári kastélyából áll, mely fiatal fenyvessel van körülvéve. Az épület magyar stylu, tornáczos 479kő- és faalkotmány, 1887-ben épült. Homlokzatán lévő felirata eléggé találó: „Parva Domus, magna quies” vagy a kicsiny ház, nagy nyugalom. „Üdvözlet az érkezőnek, Egészség a távozónak.”
Egyik nevezetessége e fürdőnek jóságán kivül a már emlitettem Teleki S. által épített kastély, mely verandás, tornyos, dúczos épület, zászlóárboczczal, szélkakassal ellátva. Teleki Sándor idejében, ki gyakran tartózkodott itt, ez épület valóságos olyan múzeummá volt átalakítva, melynek minden helyiségében az érdekes szellemű, világlátott s nagy időket élt grófra ismerünk.
Az első helyiség verandaszerüen néz le a parkra s minden oldalról üvegezve van, ez volt a gróf dolgozó szobája, a falakon köröskörül barátok, kortársak arczképei: Kossuth, Petőfi, Garibaldi, Hugó, Dumas, Jókai, Brassai, Hermann Ottó, Csiki Gergely stb., nagy réztálak Shakespeare, Michael Angelo, Tizian arczképeivel.
Az ebédlő bejárata fölött hatalmas agyarú vaddisznófő s az ebédlőben a bútoroktól a teritőkig minden magyar. Mellette művészi szoba; száz női arcz mosolyog a képkeretekből. Itt vannak magyar dráma, opera, operette, népszínmű képviselői s a magyar művészvilág férfiai. A vadászteremben a vadászéletből vett jelenetek, lovasképek, köztük a segesvári csatakép, sajátkezüleg készített rajza; Teleki Bella grófnő, Teleki Árvédné festette kulacsok, melynek egyikén: „Drága kedves galambocskám, Csikóbőrös kulacsocskám” felirattal van ellátva.
Múzeum az egész ház, még a legutolsó hely is. Itt vannak Haynau, Jellasich, Görgei, Bach, Schmerling s más kisebb-nagyobb uraságok arczképei s azon képviselők névsora, kik Kossuth honossága ellen szavaztak, köztük három Teleki kék irónnal aláhúzva. A japáni terem kedves tarkaságaival, kitömött papagályokkal, aquarellekkel s japáni humoristikus furcsaságokkal, így volt ez gróf Teleki Sándor életében. Természetesen ma sok hiányzik a multak díszeiből, de érdekes annak minden egyes fennmaradt darabja, maga alkotta konyhakemenczéje, hol a bográcsos gulyást készítette, ma is látható a konyha magyaros berendezése s ajtaja felett hatalmas kosfőkkel.
Félreeső helyzete nehezíti meg a fürdő nagyobb forgalmát. Vármegyénkben jó út vezet odáig, de Szathmárvármegye felől útja gyenge. Jelenleg gr. Teleki János birja.
Határhelyek: 1715-ben Szlatine, erdő; Korbuluj, völgy; Meridzas, Barnoja, Metser, Koszti, Hagmár, erdő.
4801898-ban Pe valea Korulyi, Rudáska, Ritu muntyanuluj la Sztinyi, Szwüjistyi, Valea keji, Virvu vii, dűlők.
Lakossága 1566-ban 10 jobbágy, 3 nemes és szabados lakossal, van 13 lakó s 3 puszta ház benne.
1603-ban 44 jobbágy lakossal, van benne 44 lakó és 24 puszta ház.
1639-ben fiaikkal együtt 136 jobbágy lakosa van, kik 47 házban laknak, puszta ház 10.
1651-ben 146 jobbágy lakosa van fiaikkal együtt s összes ház 49.
1680-ban fiaikkal együtt 100 jobbágy lakossal, kik 38 házban laknak, puszta ház 25 van benne.
1684-ben fiaikkal együtt 100 jobbágy, 10 zsellér lakosa 37 házban lakik, puszta házak száma 10.
1700-ban 30 jobbágy, 22 zsellér lakosa van fiaikkal együtt, kik összesen 19 házban laknak.
1704-ben jobbágy 54, zsellér 27 lakik benne fiaikkal együtt 34 házban.
1715-ben fiaikkal együtt 109 jobbágy, 3 zsellér, 2 szegény, 9 nemes lakosa 50 házban lakik, puszta ház 14 van benne.
1720-ban 147 jobbágy, 6 zsellér, 35 nemes lakik az egész faluban fiaikkal együtt összesen 44 házban.
1891-ben 716 lakosból egy gör. kath., 705 gör. kel. és 8 izraelita.
Adója 1898-ban 1727 frt 86 kr.