Füzes-Szent-Péter.
Füzes-Szent-Péter.
Nevének változatai: 1312-ben* Zenpetur. 1335-ben* Zenthpeter. 1377-ben* Zentpetur. 1467-ben* Zent Péter vagy Új-Rákos. 1599-ben* Oláh-Zent Péter. 1721-ben* Füzes-Szent-Peter. 1831-ben* Szent-Péter.
Dl. 27425.
Gr. Bánffy ltár. 57. nr. 86.
Gr. Kornis ltár.
Hodor. Második pótfüzet 13. l.
Km. Doboka, E. 1. 7.
Erd. főkorm. ltár.
Cons. stat. topogr. 181. l.
Nevét Szent-Péterről nevezett temploma után vette.
Keletről nyugat felé nyíló szűk völgyben fekszik, a Strimba nevű patak két partján, mely a falun alól az Almás vizébe szakad. Deéstől 68·3 kilométerre a csáki-gorbói járásban.
Hagyomány szerint a község egykor a Karku nevű határrészben feküdt, hol jelenleg is vastag, nem korongon készült cserepeket s tűzhelyeket lehet találni.
Szent-Péter első birtokosai a Szil nevű (Zyl), valószínűen eredetileg várjobbágy nemzetség tagjai voltak. 1312-ben* e nemzetségből: névszerint Gotthárd fia Péter, Nemes János s ennek fia Péter birták, a kik azonban több rendbeli gyilkosság elkövetése miatt összes birtokaiknak s így Szent-Péternek is harmadrészét a velük egy nemzetségből származó Kalocsai Olivérnek, fiának Kalácsnak (Kalach) testvére néhai István fiainak János és Lökösnek (Leukus) voltak kénytelenek átengedni, maguknak a birtok egynegyede maradt, a kalocsai két kúriával, mert a többi rész az ítélő biróra szállt. Azon Olivérnek Kalács nevű fiát 1335-ben* F.-Szent-Péterbe beigtatják.
Dl. 27425.
Dl. 27269.
1350-ben* újra régi birtokosai emlittetnek birtokosokul, t. i. Tamás Gotthárd fia, a ki ismét Péter fia volt.
Anj. Okmt. V. 404.
Utóbb ismét azon Olivér fiát Kalácsot találjuk birtokosául, kinek fiutóda nem lévén, Lajos király 1370-ben* leányát Erzsébetet e birtokra fiusitja.
Gr. Bánffy levéltár 57. nr. 85.
493Erzsébet István deákhoz, a kolozsmonostori konvent jegyzőjéhez ment férjhez s a király 1370-ben* megengedte, hogy itteni birtoka felét férjének adhassa, kit nemességre is emelt.
Dl. 27431.
1371-ben* Püspöky Mihály itteni részébe, melyet első és második neje után nyert, beigtattatik.
Dl. 27432.
1377-ben* Lajos király előtt Szentmártoni Péterfi Mihály a maga és János fia, úgyszintén Gedő fia Tamás, Gombochi Poncha fia István, Mikói Ágoston fia János nevében Zentpéteri Pető fiát Pált itteni és Zili részének eladása, Drági Jakabot s ezen Jakab fiait Jánost, Miklóst és Pétert, Sombory Mihályt és Mikolai Miklós fiát Jánost azok megvételétől eltiltja.
Gr. Kornis lt.
1427-ben* Drági László s fiai Mihály, János és István, Sombory János és fiai Gergely és Tamás és Drági Péter fiai Ferencz, Jakab, Zsigmond és Osvát, Püspöky Zsigmondot és Mikay Pétert ezen birtok elfoglalásától eltiltják.
Dl. 27456.
1467 és 68-ban* Drághy István és Zsigmond hűtlenségbe esvén, itteni részüket Thornosi Huszár Péter kapja adományba, másik birtokos Sombory László.*
Hodor. Függelék. 72. l.
Gazatisztje Szakács Gergely.
1487-ben* néhai Drági István özvegye férjének itteni részéből való hitbére kiadásáról Drági Zsigmondot nyugtatja.
Km. prot. l. 85.
1487-ben* néhai Drági István fia Márk itteni részét Ildódi Dési Péternek s fiának Imrének és Mutnoki Balázsnak adja cserébe, ezeknek temesmegyei birtokaiért.
Dl. 27378.
1492-ben* Drági István fia Márk s fiai János, Péter és Mihály itteni részüket Sombory Péternek vetik zálogba. A következő 1493. évben* ugyanők e birtok negyedrészét, mely rájuk Drági Tamás fia Kelemen halálával szállott, Sombory Péternek eladják, a mi ellen Drági Zsigmond 1494-ben* tiltakozott.
Km. prot. m. 33.
Dl. 27386.
Dl. 26936.
1498-ban* Ulászló király Sombory Pétert Füzes-Szent-Péter birtokában megerősíti.
Dl. 27572.
1503-ban* Brassai Salamon fia Szász János, fia Miklós, fia Mihály, fia Miklós, fia János, fia Gergely, fia Sombory Péter magát Brassai Salamon fia Szász Jakab, fia János, fia László, fia Osvát, fia Tamás fiának néhai Kelemennek itteni részébe beigtattatni akarta, de Drági Márton ellentmondott.
Dl. 28669.
1507-ben* Drági Zsigmond fia Márton néhai Drági Tamás fia 494Kelemen itteni részébe igtattatni akarta magát, de Sombory Péter és fiai Péter, Benedek és Mihály ellentmondtak.
Dl. 27401.
1544-ben* mivel még 1514 előtt a parasztlázadásban elesett Drági Márton magvaszakadása esetére e birtokban néhai Sombory Pétert tette örökösévé, mivel fiörököse nem lévén, e szerint annak a Somboryakra kell vala szállani, most azonban ők, t. i. azon Sombory Péter özvegye Jusztina, most Székely Andrásné és Sombory Benedek özvegye Erzsébet és az ő fiaik, t. i. Sombory Péter fiai Mihály és János* e birtokot ezen Drági Márton leányának Annának Károlyi Zsigmondnénak adják oda, úgy azonban, hogy azt magukhoz válthassák.
Km. prot. Széllyes 28.
U. o. 29.
Km. Doboka. k. 12.
Kinek akkori Fergeteok János, Bréb Péter vagy Zachyul nevü jobbágyai emlittetnek.
1579-ben* Gyulaffi László e birtokot végrendeletileg három részre osztotta, neje Forgách Margit s két fia Gyulaffi István és László közt.
Km. prot. 1578: 46.
1590-ben* néhai Gyulaffi László fia László itteni részét adóssága fejében Zerdahelyi Imrefi Jánosnak leköti.
Km. prot. a. 34.
1592-ben* Keresdi Bethlen György özvegye Károlyi Klára tiltakozik itteni részének elfoglalása iránt.
Gyf. prot. Anonymi fol. 139.
1597-ben* néhai Gyulaffi László és Forgách Margit fia László e birtokát nejére Széchy Katalinra, ennek halálával pedig Zerdahelyi Imrefi Jánosra (kinek anyja szintén Forgách Margit volt) hagyja.
Km. Doboka. J. 2.
1599-ben* Báthory András fejedelem rendeletére e birtokba Somkereki Erdélyi Miklóst beigtatják, de annak Kamuthi Balázs özvegye s fiai Farkas és Kristóf, Imrefi János s Ravazdy György ellentmondtak.
U. o. E. 1, 7.
1607-ben* Iktári Bethlen Gábor s neje Károlyi Zsuzsánna e birtokukat Kamuthi Balázsnak eladják.
Km. prot. F. 57.
1630-ban* Haroklyáni Miklós és Haroklyáni Erzsébet férje Ramocsa István tiltakoznak a Baranyi Zsigmond Bánffy Rebeka férjének, Czeller Angletával Kamuthi Balázs özvegyével e birtok iránt kötött egyezsége ellen.
U. o. L. 117.
1635-ben* tanúk vallják, hogy Gyulaffy Lászlónak itteni birtokát Ravazdy György birta zálogban s annak megöletése után azt Gyulaffy elfoglalta, anélkül, hogy Ravazdy utódait kielégítette volna. Más tanú szerint Ravazdy halálával Mihály vajda e birtokot Pan Gregoriának adományozta oda s úgy foglalta el azután Gyulaffy.
Km. Neor. C. 12.
Ennek alapján 1635-ben* Ravazdy György fia András perbe fogta Kamuthi Balázs özvegyét Czeller Ágnest és gyermekeit: Zsuzsánnát, 495Ilonát, Istvánt, Lászlót, Mihályt és Farkast azért, mert Gyulaffy László 1599-ben a Ravazdy Györgynél zálogban volt ezen részt elfoglalta, majd Somkereki Erdélyi Miklósnak adta által, ki után leányára Erdélyi Druzsánnára szállott, ki azt ismét végrendeletileg Károlyi Zsuzsánnára Bethlen Gábornéra s Károlyi Katalinra, előbb Bánffy Istvánné, majd Rhédey Ferenczné s végül Bethlen Istvánnéra hagyta, majd Bethlen Gábor azt Kamuthi Balázsnak adományozta oda, anélkül, hogy Ravazdy utódait kielégítették volna.
Km. Doboka. B. 18.
1680-ban* Galambos Ferencz, mint első nejétől Vitéz Borbálától való fiának Gábornak gyámja, Vitéz Gábor özvegyével s fiával Andrással itteni részüket egymás közt megosztják.
E. F. L. IV. 277.
1688-ban* birtokosai: Vitéz Ferencz, Belényi Zsigmondné Vitéz Anna, Wesselényi Pálné Béldy Zsuzsánna, Serédy Benedek és ifj. Galambos László.
U. o.
1694-ben* birtokosai: Toroczkay Mihály, Vitéz András és a Serédy, Galambos és Béldy családok.
Gyf. Doboka. fasc. 1, nr. 23, 24.
1695-ben* Galambos Gábor itteni részét Petki Nagy Pálnak adja zálogba.
E. F. L. IV. 277. G. és X. b. 28. H.
1695-ben* itteni birtokosok: Vitéz Ferencz özvegye Nádudvary Klára s leányai Mária és Anna s Vitéz András.
Km. Neor. A. 65.
1715-ben* birtokosa: Vitéz András, Kapy Gáborné, Tordai János, Toldalaginé, Vitéz Anna és Mária.
Km. Metal. P. 11.
1721-ben* Vitéz György itteni részét Keczeli Istvánnak eladja, kitől az nővérére Borbálára Thoroczkay Péternére, 1760-ban pedig leányukra Katalinra br. Barcsay János özvegyére szállott.
E. F. L. III. 246. J.
1735-ben* Béldi János itteni részét Sombori Sándornak adja cserébe.
Km. Neor. C. 77. pont. Kastal 44.
1770-ben* bir itt Selyei Tolnai János anyja Somogyomi Torday Klára jogán.
Erd. főkorm.
1772-ben* Kapy Éva báró Diószegi Zsigmondnét itteni birtokába beigtatják.
Hodor. Második pótjegyzék. 6. l.
1786-ban* birtokosai: Tolnai János özvegyének van 14 jobbágya, 1 zsellére; br. Henter Antalnak 12 jobbágya, 1 zsellére; br. Andrássy Károlynak 13 jobbágya, 1 zsellére; br. Inczédi Sámuelnek 6 jobbágya, 3 zsellére; br. Miske Imrének 6 jobbágya, 1 zsellére; Túri Mihálynak 6 jobbágya, 2 zsellére; Alsó Lászlónak 4 jobbágya, 1 zsellére; Kővári 496Lászlónak 2 jobbágya, 1 zsellére; Szacsvai Jánosnak 2 jobbágya, 1 zsellére; Sombori Ádámnak 2 jobbágya; Fosztó Sámuelnek 1 jobbágya; Sombori Sándor özvegyének 1 jobbágya; Hatfaludy Ferencznek 1 jobbágya, 1 zsellére, gr. Bethlen Gergely özvegyének 1 jobbágya; Nagy Józsefnek 1 jobbágya.
Erd. főkorm.
1788-ban* Tolnai Zsuzsa Rokász Jánosné itteni javait tartozékaival, melyeket férjhezmenetele alkalmával biztosítékul nyert, leköti előbbi tulajdonosa Rettegi Zsigmondnak.
Proclam.
1790-ben* Tolnai János özvegye Tordai Klára itteni javait budaki Rettegi Zsigmondnak zálogosítja el.
U. o.
1809-ben* birtokosai: br. Miske Józsefnek van 17, gr. Andrássy Károlynak 1, br. Henter Antalnak 9, Könczei Józsefnek 6, Czikó Ferencznek 5, Alsó Ferencznek 2, özv. Sombory Ádámnénak 1, Keczeli Jánosnak 2, br. Wesselényi Józsefnek 1, Fejérdi Zsigmondnak 2, Kakucsi Józsefnek 11/12, Fodornak 11/12, Papp Jánosnak 8/12 telke.
Erd. főkormsz. ltár. Ez évbeli nemesi felkelésben innen Török Lukács közvitéz vett részt.
1820-ban* birtokosai: Könczei József, br. Henter Antal, br. Miske József utódai, gr. Andrássy Károly, gr. Kendeffy Ádám, Weér Klára, Sombori Farkas, Sombori András, Katona László, Mohai István, Keczeli János és 5 más birtokos.
Erd. kancz. ltár.
1837-ben* birtokosat; gr. Andrássy, br. Henter, Ilyés, Könczeyné, Brencsán, Pap, Czikó,
Hodor. Dob. Esm. 562. lap.
Kiss, Balog, Hatfaludi, Mohay, Keczeli, Zsombory, Székely, Szügyén nemesek.
1863-ban* Borbély Ferencz, özv. Kisné Czikó Zsuzsánna, Majthényiné, Kászoni Eszter, id. Szőcs Ferencz és Keczeliné Mohay Klára, Hatfaludi Antal, Csiszár Emil, Szögyéniné, Rettegi István, Durus József, br. Henter József, Székely Róza, Brencsán Albert, Erzsébet és Mária, Albisi Szabó Farkas, Makrai István részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 87–191. lap.
1866-ban* az itt összeírt 140 füst közül 8 nemesi füst volt. Nemesi jogú birtokosai voltak: id. s ifj. Szőcs Ferencz, Kiss Ferencz, Zachariás Márton, Rády László, Moldován János és Papp Sándor.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
Léczfalvi Szacsvay cs. czímere.*
Sieb. Wb. IV. B. 12. A. 159. T.
1870-ben* m.-péterlaki néh. Kőrösy Józsefnek itt 70 hold erdeje van.
Hodor. Pótjegyzék 7. l.
497Füzes-Szent-Péter birtokosai 1892-ben: Butka Karolina; 103 h. Öröklés Butka Lajosnétól. Friedman Szima; 124 h. Vétel többektől. Papp Gergely és társai; 113 h. Vétel többektől. Szőcs Ferencz; 144 h. Örökség s 1898-ban is ő az egyik birtokosa.
Füzes-Szent-Péter már az ős időben lakott falu. Lakosai kezdetben magyarok, kik közé később oláhokat telepitettek, kik jelenleg is lakják legnagyobb részben. A magyarság valószinüleg a Básta korának esett áldozatául.
Jelenlegi lakosai kizárólag földmiveléssel és marhatenyésztéssel foglalkoznak. A jégverés ellen május közepétől augusztus közepéig minden pénteken bőjtölnek és nem dolgoznak. Jég ellen a harangozás szokásos. Főtáplálékuk a törökbúzakenyér, tej, túró, ritkán szalonna, húsfélét még ritkábban esznek. A férfiak öltözete házi vászoning s bő lábravaló, bocskor, szalmakalap, fekete czondra, télen báránybőr mellrevaló, fehér harisnya s fekete báránybőr sapka, a tehetősebbek báránybőrből készült veres és zöld bőrrel díszített ujjast (kozsok, bunda) hordanak; a nők öltözete házilag készült kendervászon alsó- és felsőing, két szőrkötő (katrincza) és ezek majdnem kivétel nélkül mezítláb járnak nyáron, míg télen piros csizmát, rövid mellrevalót s fekete czondrakabátot (szokmány) viselnek, ünnepeken szőr- vagy kartonszoknya, nagykendő, több soros színes üveggyöngy díszíti nyakukat, mely veres irhával, selyemmel varrott rövid mellrevalójukra csüng le.
Épületei egy lakóházból s konyhából (pitvar) álló faház; csűr, pajta egy fedél alatt, mellette sertésól és gabonás. A gazdasági épületeiket régebben az utcza felől s házaikat benn az udvaron építették, csak újabban kezdik lakóházaikat az utcza felől építeni.
1464-ben* róm. kath. plébánosa emlittetik.
Dl. 25989.
1602 körül megerősített vára volt, mely még 1620-ban* is fennállott.
Dr. Vajda J. cs. ltára, Alparét.
A múlt században katonatiszti szállás volt itt, melynek épületeit 1790-ben* Hatfaludi Ferencz vette meg, midőn a katonaság innen elvonult.
Hodor. Függelék. 72. l.
A gör. keleti egyházközség fatemplomát 1719-ik évben festették újra. A falu közepén a főút mellett fekszik. Péter és Pál apostolokról van elnevezve. Két harangja egyikén ezen felirat: „In honorem Divinitatis 1776.”
Papjai Rafael Konstantin, Petrucz Demeter, Páska Péter s a jelenlegi Pál.
498Egykor e község határán fekvő Szent-Katalinról elnevezett görög keleti monostort vagy szerzetet a kormány a jelen század elején törölte el s szüntette be.*
Hodor. Második pótjegyzék 7. l.
A gör. keleti ekklézsia iskoláját boronából zsendelyfedél alá 10 méter hosszúságban, 7 méter szélességben előtornáczczal 1855-ben építette. Gyümölcsös is tartozik hozzá, melyet a tanitó kezel.*
Kádár J. Sz. Dob. Nev. Okt. Tört. 287. l.
Éghajlata egészséges, jó erdei levegője van, az északi szél gyakori, de jég és járvány ritkán fordul elő.
1721-beli* összeírás szerint adó alatt van: ökör 48, tehén 49, borjú 19, ló 9, juh 134, méh 8 kas, disznó 143; van 106 köböl vetésre való földje, melybe 38 köböl őszi, 10 köböl tavaszi gabonát vetettek s termett 567 köböl elegybúza, 45 véka árpa, zab és 40 kalangya kender, 47 szekér széna és 20 veder bora.
Erd. főkormsz. ltár.
Határa, mely két részre van felosztva, a déli részen fekvőnek talaja feketés-sárga, az őszi vetésre, az északi pedig fehér, nedves, inkább tavaszi vetésre alkalmas, 4–6 ökörrel szokták szántani, sovány, kevésbbé termékeny. A hegyek aljában tisztán, de az oldalakon vegyes gabona terem, erdei szénát termelnek; erdőkben bővelkedik. A hadi fuvarozásnak ki vannak téve. Sót fuvarozhatnak. Őrlésre a szomszédba, vásárba Zilahra járnak, mely 2 mértföldnyire van.
1837-ben* elárkolt földjei termékenyek, többi része a határának meredek, kopár oldalok s ezeken legeltetnek is, melyek termőképessé tételére nagy szorgalom kívántatik. Vizét az Almás vize pótolja.
Hodor. Dob. Esm. 562. l.
Jelenleg határa majdnem egészen hegyes, kevésbbé termő, sok kopár és vízmosta oldalokkal, a téren lévő rész termékeny, eléggé gondozott, de kevés. Főterményei: őszi búza, rozs, zab, tavaszi búza, tengeri, bab, burgonya, napraforgó és luczerna. Fehér szőrű szarvasmarha, tehén, főleg bival, sok juh, kecske s fehér szőrű mangalicza sertést tartanak. Nemesitett gyümölcsei: alma, körtve, szilva, baraczk és som.
Vizei a Strimba és a vajdaházi határból eredő, a község keleti részén egybeömlő s azt átszelő patak kristálytiszta vize; számos forrásai közül a télen át is bővizű s be nem fagyó Dimba.
A szomszédos Füzessel 1891-ben tűzoltó-egyesületet alkottak, melynek elnöke itt lakik.
1887 óta körjegyzői székhely.
499Van két malma egy-egy kerékkel és két-két kővel, Szőcs Ferencz és Rádi László tulajdona.
Épületre való köve szürke, porondos.
Határhelyek: 1777-ben* Lazur, Csoroj, Korbuj, Poju, Parincs, Kernyisor, Hopoje, Oros, Urszuly, Fontina Petráski, Unguruj, Grope, Kirligát, Purkerecz, Grupore, Kervu Mazerilor, Gujata, Pojana lárga.
E. F. Procur. Kovácsi n. 900.
1898-ban Ursz, Grope, Pojeny, Gyalu Retund, Lázár, Szerecsin, Doszu poje lor, Gura Unguru, Zepodz, Kornyit Fanacze, Strimbo, Pojane Katyira, Zsugmétyi, Sztrimbinasz, Serburi, Purkerecz, Orbán, Kereminye, Tagyer Korb, Pritozse, Daborko, Guszato, Mazer, Csulu, Csetecze,* Petraska, Hapoje, Barincs.
A XVII. század elején itt vár volt, helye kivehető, körüle vastag cseréptöredékek találhatók. 1620-ban a vár Füzes határához tartozott. (Dr. Vajda J. cs. ltár. Alparét.)
Lakossága: 1700-ban* 7 jobbágy lakosa van s az egész községben 7 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1721-ben* 10 jobbágy, 15 zsellér, 12 kóborló családfő és 3 udvari cseléd lakosa van 28 házastelken.
U. o.
1750-ben* lakik itt 1 egy telkes nemes 1 házban, 29 jobbágy 23 telkes házban, 10 zsellér 10 telkes házban, 5 kóborló és 3 ilyen özvegy, kiknek nincs semmiök.
U. o.
1831-ben* Szent-Péter vagy oláhul Szintyetru lakossága 546.
Cons. stat. topogr. 181. l.
1837-ben* lelkek száma oláh, zsidó 840, a házaké 110.
Hodor. Dob. Esm. 562. l.
1857-ben* Szent-Péter házainak száma 140, a lakosoké 923, ebből 7 róm. kath., 22 örmény kath., 3 gör. kath., 859 gör. keleti, 6 ev. ref., 26 zsidó.
Orsz. ism. tábl. 32. l.
1891-ben lakossága 1061, ebből 1 róm. kath., 1025 gör. keleti, 11 ev. ref., 22 izraelita és 2 örmény katholikus.
Adója: 1721-ben* 276 frt 30 kr. 1898-ban összes adója 1900 frt 6 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
