Kőfarka.*
476Kőfarka.*
1467-ben (Km. prot. f. 35.) és 1468-ban (Arhciv. Vereins für Sieb. Landeskunde 2. B. 150.) emlittetik Kwallya = Kőalja, mint az Apaffyak ősbirtoka. Apaffy Mihály ekkor az egész falut Vingárti Geréb Jánosnénak Zsófiának vetette zálogba. A következő évben (Dl. 27184.) Mátyás király hűtlenség czímén elkobzott ezen faluját visszaadta. 1473-ban (gr. Bethlen ltár) Apaffy Mihály özvegye és fiai Ferencz, Lénárd, Miklós panaszolják, hogy 1469-ben Csupor Miklós Kőalját embereivel fegyveresen kiraboltatta s miután itt arról is van szó, hogy Ecsellő pusztáját elfoglalta, azt tartjuk, hogy Kőalja nem megyénkben feküdt, hanem A.-Fejérben.
Nevének változatai: 1418-ban* Kwfark. 1485-ben* Keöfarka. Oláh neve Piatra, kősziklás hegy lábánál fekszik, innen magyar neve.
Dl. 28171.
Dl. 30911.
A Nagy-Szamos jobbpartján, sík téren fekszik a Naszód felé vezető útban. Deéstől 36·2 kilométernyire a bethleni járásban.
Első birtokosai Szeszárma urai, a Harinnai Farkasok voltak, névszerint 1418-ban* Farkas Tamás. Lakosai oláhok.
Dl. 28171.
1456-ban* V. László király Kőfarkát Harinnai Farkas Jánostól hűtlenség czimén elkobozván, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.
Századok 1887. VIII. 80.
1485-ben* Farkas Tamás kir. beleegyezéssel e birtokban magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.
Dl. 30911.
1493-ben* Ulászló király Farkas Tamás leányait Annát, Katalint (a ki később apácza lett Beszterczén), Margitot és Klárát s Farkas Miklós leányát Ilonát a szeszármai uradalomra nézve fiusitván, őket azon feltétel alatt, ha Farkas Tamás testvére Miklós fiágban kihal, ezen uradalomba beigtatni rendeli.
Dl. 30344. és 30911.
1502-ben* Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
Km. prot. Michael 94.
1560-ban* birtokosa Farkas Farkas.
Gr. Bethlen ltár.
1576-ban* Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnai Farkas János és Miklós e birtokát Báthory Kristófnak adományozta oda.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
1577-ben* Báthory abba be is igtattatott Péter János és Moldován Simon kenéz jelenlétében, de* néh. Farkas Farkas fiai János és Miklós őt attól eltiltották.
Km. Szolnok int. B. 25, 46. F. 5.
Torma család ltára.
Km. prot. 1578: 113.
Gyf. prot. Adam 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokát Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben* Farkas Miklós 477és néhai testvérének fiai: Tamás, János, István, Ferencz és Mihály ellentmondtak.
Gyf. cent. P. 19.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* ugyanazok újból tiltakoznak.
Km. prot. A. 307.
1596-ban* Tahy István e birtokot, melyet Báthory András hűtlensége miatt a fejedelem neki adományozott, nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
U. o. 385.
1601-ben* Tahy István Báthory Zsigmondtól nyert e birtokát nejére Kendy Zsuzsánnára hagyja.
U. o. B. 45.
1607-ben* Kendy Sándor fia István ez oláh falut Koch Ferencz beszterczei polgárnak 1000 frtért eladja.
Km. prot. B. 257. és 4. Lib. Reg. 189.
1618-ban* birtokosa Huszár István, ki itteni birtoka után ez évbeli lustrára egy gyalogpuskást állit ki.
Rettegi S. gyüjt.
1620-ban* midőn Haller Zsigmond magát Bethlenvára tartozékaiba s így Kőfarkába is igtatni akarta, Koch Ferencz ellentmondott.
Km. Szolnok int. H. 12.
1632-ben* Koch Ferencz e birtokát Kékedy Zsigmondnak eladta.
Km. Szolnok int. K. 6.
1638-ban* Kékedy Zsigmond e birtokát rokonára Béldy Pálra és Jánosra hagyja.
Gyf. Cent. Z. 37.
1646-ban* Kendy Judit Haller Istvánné birja.
Torma gyüjt.
1658-ban* Haller Istvánnak itt 10 adófizető jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
1660-ban* Barcsay Ákos Kékedy Zsigmond végrendelete alapján Béldy Pált e birtokban, melyet Barkóczy István és Zsigmondtól váltott magához, megerősiti, de az igtatásnak Bethlen Farkas, Gergely, Elek és Ferencznek özvegye Kemény Katalin ellentmondtak.
U. o.
1663 okt. 19-én* Apaffy fejedelem parancsára Béldy Pált a Kékedi Zsigmond végrendelete alapján itteni részébe beigtatják, de még ez évben* Apaffy Mihály e birtokot, mely Béldy Pál kezén csak zálogjogon volt, Bethlen Farkas, Gergely és Eleknek adományozta.
Torma gyüjt.
27. L. Reg. 722.
1678-ban* a hűtlenségbe esett Béldy Pálnak e birtoka elkoboztatván, azt Apaffy Mihály Bethlen Frakas, Gergely és Eleknek adományozta.
E. F. L. III. 238. F. Gyf. Misc. I. fasc., 3. nr. 33. és gr. Bethlen ltár.
1694-ben* birtokosa Bethlen Elek.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1786-ban* birtokosa gr. Bethlen Pál, van 57 jobbágya s 5 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
1816 körül* gr. Bethlen Pálné utódainak van itt 24 1/2 jtelke.
Megyei ltár.
1820-ban* birtokosa gr. Bethlen Károly, van 42 telke.
Erd. kanczellária ltára.
4781863-ban* gr. Bethlen Pál úrbéri kárpótlásban részesült.
Urb. Wes. 90. l.
1866-ban* az itt összeírt 92 füstből egyetlen nemesi füst sem találtatott.
Erd. főkormsz. ltár.
Birtokosai (1892–1898): gr. Bethlen Bálint: 796 kh. Öröklés id. gr. Bethlen Pál után. Földesi Sámuel: 181 kh. Örökölte apósa Lázár Mandel után, jelenleg a bethleni takarékpénztár tulajdona.
Adataink szerint oláh falu volt s lakosai Moldovából telepedtek be. Jelenben kisebb számban magyarok is lakják. Szorgalmas földmivelők és baromtenyésztők. Öltözetük házilag készült fehér harisnya, szürke czondraposztó kabát, tüszü, báránybőr, sapka, nyáron vászoning és lábravaló.
Épületeik rakófa zsendelyfedéllel, lakóházuk egy szoba, konyha és kamara.
1750-ben* a járás a községről van elnevezve.
U. o.
Gör. kath. egyházközség temploma kőből épült 1888-ban s a Szent-Miklós tiszteletére szentelték fel 1890-ben. Anyakönyveit 1827. év óta vezeti. Papjai: Gáborfi József, jelenleg Pap Alimpius.
Felekezeti iskolájában Oláh-Nyiressel közösen fogadott tanitó tanit.
Református lakosai 1890-ben* M.-Nemegye szétszórt fiókegyházközsége 51 lélekkel.
Ev. ref. Névkönyv 77. l.
1898-ban* az ev. ref. egyház Magyar-Nemegye leányegyházközsége 43 lélekkel.
U. o. 223. l.
1868-ban* 39 ev. ref. lélekből férfi 22.
Esp. ltár.
Ev. ref. temploma kőből épül 1888-ban.
Az ev. ref. egyháznak sem papja, sem tanitója itt nem lévén, e felekezet tanköteleseit iskolába sem járathatta. Az E. M. K. Egylet közbenjárására a minister megigérte, hogy állami iskolát felállitani hajlandó 5%-os pótadó s alkalmas helyiség felépitése esetén. Az egyesület gr. Bethlen Bálinttól telket s a szükséges mennyiségü követ s téglát kieszközölt, megszerzett, de az épitkezés fennakadt s így ma sincs iskolája.
Éghajlata egészséges, a keleti szél gyakori, jégverés ritkán fordul elő.
1775-ben* határának egy része sík s ez közepes termésü, más része hegyes és terméketlen. Földmivelés és baromtenyésztésből élnek. Deésre és Beszterczére járnak vásárba. Határa két fordulós, 6 ökörrel szántható, nagyobb része hegyes s ez nincs trágyázva, a téri rész két 479évben javitást kiván. Egy köböl őszi vetés a téren 35 kévével 7 kalangyát, szemül 2-2 vékát, a köves rész 4 kalangyával, másfél véka szemet ad, szintígy ereszt a tavaszi zabvetés is. Szőlője nincs, tüzelésre való erdeje elég; kaszálója fordulónként. Szántója 291 3/4 köböl férőü, elvetettek 146 köb. őszi, 102 köb. tavaszi gabonát, 17 1/2 köb. tengerit, szénarétje 118 szekérre való. Van 26 jármas ökre, 74 tehén, 25 tulok, 42 juh, kecske, 72 disznó és 25 méhköpüje. Főzőüst jövedelme 1 frt. Iparosa 2 fazekas, 3 kerekes, egy molnár az uraság részén s egy szűcs.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa 2-od osztályu. Adó alatt van 283 köbölnyi szántó, 209 1/2 szekérnyi rétje és 35 ökör, ló, 33 tehén, 13 disznó.
Cziráky. Urb. oszt.
Határának téri része jelenben kiváló termésü s terményei: tengeri, kevés búza, zab, alakor. Hazai fajta szarvasmarhát, kevés juhot, sertést és lovat tenyésztenek. Gyümölcse a beszterczei szilva és alma, körtve azonban kevés.
Itatója a N.-Szamos s a kis „Koplean” nevü tava. Épületköve bőven. A Szamoson 4 kerekü s kövü malma a gr. Bethlen Bálint tulajdona.
Határhelyek: 1678-ban* Briszte, szántóföld.
E. F. L. III. 238. f.
1864-ben* Tansiorele, Hotarul Petri, Berczulu Chinzei, Costa mare, Mocirla, Ceretiulu, Dumbravitza, La Gura Boului, (e szikláról azt tartja a nép, hogy itt egy aranyeke van elrejtve), Costa Lutianiloru, Copleanulu, Dosulu Buldului, Padure Domneasca, La Ceterna, Valea fontani, Sub Pastra Plesci, Pe Pogoru mare, Valea Safului, Sub Piatra Hulpi, Dosulu Budului, Caramida.
Pesty Frigyes gyüjt.
1898-ban Bolován, Zevojile, Keremi de Doszu buduluj, Pe Vale, Kopleán, Cserety, Mocsirle.
Lakossága: 1560-ban* 24 jobbágy, egy zsellér lakosa van, kik összesen 24 házban laknak, van benne egy új és egy puszta ház.
Gr. Bethlen ltár.
1703 körül* 8 jobbágy, 13 zsellér, 5 szegény lakik benne, összes házainak száma 21, el van pusztulva 13.
Erd. főkormsz. ltár.
1732-ben* lakik itt 34 jobbágy 60 fiuval 35 telken, 3 zsellér 3 fiuval egy telken és 25 szegény bujdosó (lyptyitor).
Gr. Bethlen ltár.
1750-ben* van 41 jobbágy 33 1/2 telken 34 házban s egy ily özvegy egy telken és házban, 3 telkes zsellér 2 1/2 telken 3 házban, külsőség nélkül való zsellér 11, ugyanennyi telken és házban és 16 kóborló, kiknek nincs semmijök; együtt 48 telken 49 házban.
Erd. főkormsz. ltár.
4801768-ban* fiaikkal együtt 52 jobbágy lakosa van, összes lakóház 30.
E. F. L. III. 238. F.
1831-ben* 408 lakossal.
Cons. stat. topogr.
1857-ben* házak száma 85, a lakosoké 504, ebből 5 róm. kath., 437 gör. kath., 37 ev. ref. és 25 zsidó.
Orsz. ism. tábla 102. l.
1886-ban 442 lakosból 357 gör. kath., 50 helvét hitü és 35 zsidó.
1891-ben 524 lakossal, melyből 428 gör. kath., 50 ev. ref. és 46 zsidó.
