Középfalva.
Középfalva.
Nevének változatai: 1300 körül* Mytteldorf, másképen Kuzepfolu. 1485-ben* Keözepfalu. 1576-ban* Keözepfalva. 1750-ben* Középfalva. Oláh neve ma Tiutia és Chiuza. 1831-ben* Tyuza.
Dl. 30574.
Dl. 30911.
Km. Kraszna B. 52. és Szolnok int. B. 46.
Erd. főkormsz. ltár.
Cons. stat. topogr. 95. l.
Valószinüleg a közepén át folyó s róla elnevezett patakhoz viszonyitva kapta nevét.
Sík téren fekszik a Naszód felé vezető útban, a Szamos jobbpartján.
505Közepén foly keresztül az Oláh-Nyires határán eredő patakocska, mely a községen alól a Szamosba szakad.
A vármegye székhelye Deésről 34·2 kilométernyire fekszik a bethleni járásban.
Előttünk valószinübb az a feltevés, hogy Középfalva nevét onnan kapta, hogy ez Szeszárma és Kőfarka közepén feküdt, mint ezt egy 1596-beli* okmány tanusitja, egy úrnak lévén birtoka.
Gr. Bethlen ltár.
Középfalu, mint legrégibb német neve Mitteldorf mutatja, szász telepités. Legelső birtokosai az Árpádkor végén hírneves Radnai főúri család tagjai voltak, kik közül Radnai Brendolin fia Hencz ispán 1279-ben* budai várnagy volt.
Fejér. Cod. V. vol. II. 547.
Első megnevezett birtokosa pedig talán éppen azon Hencz fia Radnai Miklós volt, ki azonban középfalut 1300 körül* elhalt bátyja Benes árváinak osztály szerint örökül átengedte.
Dl. 30574.
Ezen Benesnek fia Miklós, fia Miklós Középfalvát a Kachich nemzetségbeli* Széchényiek őse: Tamás erdélyi vajda fia Kónya és a kétségtelenül ugyanezen nemzetségbeli s a későbbi Harinnai Farkas család ősei: Farkas fia Péter, fiai: István, Farkas és Tamás vették el, a mint hogy már 1334-ben* azon Farkas fia Péter tényleg birja is Középfalvát. Jogczimük – úgy látszik – a legerősebb, t. i. királyi adomány volt, mert Benes fia Miklós az ellenük e miatt inditott perben kir. adománylevelekkel (IV. Béla, IV. Lászlóéval) bizonyitgatja tulajdonjogát. A biró erdélyi vajda 1355-ben* el is rendelte visszaigtatását, de minden eredmény nélkül, mert Középfalva ezentul is állandóan a Harinnay Farkasok kezén maradt.
Dl. 30294. és gróf Teleki ltár 7160. sz.
Dl. 30369.
Gr. Teleki ltár.
1456-ban* V. László király Középfalvát Harinnay Farkas Jánostól hűtlenség czimén elkobozván, azt Farkas Tamás fiainak János és Miklósnak adományozta.
Századok 1887. VIII. 80.
1485-ben* Farkas Tamás e birtokban királyi beleegyezéssel magtalansága esetére örökösévé Héderfáy Mihályt tette.
Dl. 30911.
1502-ben* Farkas Tamás fia János magvaszakadása esetére e birtokra nézve sógorát Bikli Jánost teszi örökösévé.
Km. prot. Michael. 94.
1560-ban* birtokosa Farkas Farkas.
Gr. Bethlen levéltár.
1576-ban* Báthory István a hűtlenségbe esett Harinnay Farkas János és Miklósnak e birtokát Báthory Kristófnak adományozta, ki abba 5061577-ben* be is igtattatik, de őt attól* néh. Farkas Farkas fiai: János és Miklós eltiltják. 1581-ben* és 1585-ben* ugyanazok újból tiltakoznak.
Km. Kraszna B. 52. Szolnok int. B. 46.
Km. Szolnok Int. B. 25, 35. F. 5.
Torma cs. ltára.
Km. prot. 1758: 113.
Gyf. prot. Adam 188.
1589-ben* Báthory Zsigmond e birtokot Báthory András bibornoknak adományozta oda, de beigtatásának 1590-ben* Farkas Miklós s néh. testvérének Jánosnak fiai: Tamás, István, János, Ferencz és Mihály ellentmondanak.
Gyf. Cent. P. 19.
Km. prot. A. 35.
1595-ben* ugyanazok újból tiltakoznak e birtok bitorlása ellen, azon alkalomból, midőn azt a fejedelem a hűtlenségbe esett Báthory András bibornoktól elvevén, Cserényi Gábor és Lászlónak, Cserényi Márton özvegyének Szinnyei Sárának s ennek leánya Cserényi Erzsébetnek s végül Cserényi Orsolyának Köblösi Teke Ferencznének adományozta oda, a kik is 1596-ban* annak birtokosául emlittetnek.
U. o. A. 307.
Gr. Bethlen ltár.
1611-ben* felsőbalázsfalvi Cserényi Mártonné Szinyei Sára itteni részét Gyulai Mihály fogadott fiának hagyományozta oly feltétel alatt, hogy őt ezután is gondozza, mivel vén és erőtlenné lett „megtekintvén ez mostani nagi romlást és a nemeseknek raitunk felebvaló istentelenségeth” és az ő árvai özvegy állapotát, mivel fiai s leányai meghaltak, őt fiává s ez őt anyjává fogadja s halála után minden vagyonát Gyulai örökölje itt és Felső-Balázsfalván is.
Katona cs. ltára.
1618-ban* birtokosa Szigethi István, ki itteni birtoka után egy gyalogpuskást állit ki ez évbeli lustrára.
Rettegi S. gyüjt.
1620-ban* birtokosai Szigethi István árvái és besenyői Füzi János.
Km. Szolnok int. H. 12.
1632-ben* itteni birtokos Spáczai Mihály.
Km. prot. II. 65. N. 50.
1642-ben* birtokosai: Majthényi András özvegye Szigethi Zsófia és Cserényi János árvái.
E. F. L. III. 238. E.
1647-ben* azon rész, melyet néh. Cserényi György, úgyszintén az, melyet Füzy Jánosné adott Cserényi Farkasnak s nejének Almády Annának, gyermekeik közt, t. i. mostoha fiok Sulyok István, leányuk Erzsébet Kamuthy Miklós özvegye és néh. fiok János árváira Cserényi Farkas és Zsuzsánnára oszlott 3 részre.
Torma cs. ltára és Km. Lymbus.
1657 nov. 19. előtt* Sulyok István Rettegi Istvánnak itt egy részt adott zálogba.
Torma gyüjt.
1658-ban* Cserényi János özvegyének 5, Majthényi Andrásnak 5 adózó jobbágya volt.
Torma cs. ltára.
5071663-ban* birtokosa Kocsárdi Balogh László.
Torma cs. ltára.
1694-ben* birtokosai Csáky István és Balogh Zsigmond.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1700 jun. 4-én* Szodorai György és Borbála Kénosi Zsigmondné itteni részükön megosztoznak.
Torma cs. ltára.
1702-ben* birtokosa özv. Becsky Istvánné.
Erd. főkormsz. ltár.
1711-ben* Bethlen László birja.
Torma gyüjt.
1724-ben* birtokosa Nemes Tamás.
E. F. L. XII 1/2 35. F.
1769-ben* Galambos Sándor egy itteni telkét Nemes Györgynek zálogositja el.
Erd. Tábla Trans.
1770–73-ban* összeírt birtokosai: Galambos József és cs.-mihályfalvi Nemes György apai jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1774-ben* Becski Miklós özvegye Gálfi Erzsébet itteni egy jobbágytelkét özv. Nemes Györgyné Rácz Katának veti zálogba.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: gr. Csáky Katalin özv. Béldy Miklósnénak van 21 jobbágya, 1 zsellére, Horváth Jánosnak 6 jobbágya, 4 zsellére, Horváth Ferencznek 6 jobbágya, 3 zsellére,* Cserényi Istvánnak 3 jobbágya, 3 zsellére, Keczeli Jánosnak 4 zsellére, Keczeli Istvánnak 4 zsellére, Baczó Lászlónak 4 zsellére, Rettegi Gergelynek 3 zsellére Fejérvári Miklósnak 2 zsellére.
Erd. főkormsz. ltár.
Ez 1758-ban itteni malmának szombati vámját a kolozsvári unitárius coll. épitésére és a professorok fizetésére ajándékozta. (Ker. Magvető XIII. évf. 1878. III. füz. 145. stb. l.
1811-ben* Becski Istvánnak van 2 2/3, Keczeli Sámuelnek 2 216, Magos Pálnak 4 2/3 jobbágytelke, itteni birtokos még gr. Wass Sámuel, Nemes József, Simén Eleknek van 11 1/3, Viski Mózesnek 3 1/6 jtelke.
Megyei ltár.
1816 körül* Alsó Farkas és Jánosnak van 2 1/2, Becski Istvánnak 2 2/3, Cserényi Ferencznek 2 11/12, Enyedi Sándornak 3/4, Horváth Jánosnak 6, Magos Pálnak 4 3/4, Mósa Józefnének 3 11/12, Nemes Józsefnének 13, Siményi Eleknek 11 1/3, Viski Mózesnek 3 1/6, gr. Wass Sámuelnek 9 5/6, Keczeli Sámuelnek 2 1/6 telke.
U. o.
1818-ban* Galambos Sándor és József, Hatfaludi Anna Nemes Gy. özvegyétől elzálogositott birtokukra még pénzt vesznek fel.
Erd. Tábla. Trans.
1820-ban* birtokosai: gr. Csáky Józsefnek van 18 telke, Cserényi Ferencznének (szül. Sombori) 10, Simon Péterné Hatfaludi Annának 10, Simény Eleknek 8, Maurer Andrásnak 6, Magos Pálnénak 4, Baczó Józsefnének 3, Vargyasi Dániel Eleknek 3, Daczó Józsefnek 2, Farkas 508Dánielnek 2, Becski Istvánnak 1/2, Becsky Lajosnak 1/2, Alsó Jánosnak 1/2,* Mósa Józsefnének 1/2 telke.
Erd. kanczellária ltára.
Lásd Málomnál.
1823-ban* dellőapáthi Somai Sándor, Dániel és Sára itteni Magos-féle részeiket mihályfalvi Nemes Józsefnek adják cserébe ennek szászbrétei részeért.
Erd. Tábla. Transm.
1826-ban* Becski István itteni fél telkét Nemes József és neje Vas Ágnesnek zálogositja el.
U. o.
1827-ben* Kovács Juli magyarosi Kóré Györgyné egy itteni telkét, 1835-ben* Szarvadi József pedig itteni udvarházát veti zálogba Nemes Józsefnek. 1838-ban* 5 itt lakó nem adózó nemes lakója van.
U. o.
U. o.
Megyei ltár.
1842-ben* Tövisi Györgyné itteni szántóját Nemes Józseffel elcseréli.
Erd. Tábla. Transm.
1843-ban* csicsómihályfalvi Nemes József itteni, ispánmezei, fellaki, pontinászai részét tancsi Földvári Józefnek s nejének gr. Haller Klárának eladja.
Km. Szolnok int. T. 19.
1863-ban* Földvári József, Nalácziné szül. Mózsa, Mózsa Klári, Horváth Péter, Juli és Borbála, Cserényi Dani, Károly és József úrbéri kárpótlásban részesültek.
Urb. Wes. 86–173. lap.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Földváry József, Cserényi Dániel (Balázsfalváról), br. Bornemissza János (Kolozsvárról), Alsó János, Tövisi Pál, Buzás András, Lőrincz János és Makkai Sándor.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1989): Veress Ferencz özvegye, 519 h. Földvári József-féle birtok, vásárlás útján gr. Bethlen Aurélnétól. Gr. Bethlen Béla, 115 h., vásárlás br. Bornemissza Jankától. Leuchter Simon fia Márk, 189 h., vásárlás a Cserényi családtól.
A község ős lakosai a szászok voltak, kik idővel elmagyarosodtak. 1602–3 közt lakóit legyilkolták a Básta német, vallon zsoldosai. A kiölt magyarság helyére oláhok huzódtak, kik lakják jelenleg nagy többségben.
Főfoglalkozásuk a földmivelés, táplálékuk a málé, de a tehetősebbek kenyeret is esznek. Öltözetük házilag készült fehér harisnyaposztó, szürke daróczkabát, tüsző, a nők kettős kötényt, katrinczát hodanak. Házaik s gazdasági épületeik rakófa zsendelyfedéllel, rendesen egy szoba, konyha és kamara; berendezésük: a fal mellett kereken padok s egy ágy, asztal és egy láda.
509Gör. kath. egyházközség temploma, kőből épült s a Szent-Piroska tiszteletére 1877-ben szenteltetett fel. Anyakönyve 1827. év óta vezettetik. Egyik harangja 1794. évből való: „In te Domini speravi” felirattal. Az egyházközség jóltevője Nemes József volt.
Lelkészei: Marosán Tamás után a jelenlegi Rebreán István.
Felekezeti iskoláját a hatvanas években létesitette. Tanitójának fizetéséhez 1898 óta* évenként 140 frttal járul az állam. Tanitó Rebreán Kázmér.
Vall. és közokt. miniszt. 56037. sz.
Ev. ref. vallású lakói 1868-ban* 42, melyből férfi 22. 1898-ban* 8 fi, 8 nő, együtt 16 lélekkel Magyar-Nemegyének fiókegyházközsége. 1887-ben* egyháztagja 18 lelket számlált.
Esp. vizsg. jkönyv.
Ev. ref. Névkönyve 123. l.
Névkönyv.
Itt hunyt el 1894 nov. 30-án Veress Ferencz a történetíró, mérnök és emigráns Veress Sándor öcscse,* 1848–49-iki honv. tüzér-őrmester, ki Sarkadon, Biharmegyében 1830 decz. 3-án született, apja ottani ev. ref. lelkész volt. Bátyja hivására Romániában telepedett le, hol gazdatisztje lett Obrenovics Mihály szerb fejedelemnek, majd a Stirbiei herczegnek s 30 évi künléte után tért vissza, megvásárolván Bethlen Aurél gr. neje után birt itteni birtokát, híres gazda volt. Feriz álnév alatt sok érdekes tréfás szabadságharczi visszaemlékezést közölt a Vasárnapi Ujságban. Életrajza a kolozsvári 1848–49-iki Történelmi Lapok 1892. évf. 24. számában jelent meg.
Pallas Nagy Lex. XVI. k. 782. l.
Éghajlata egészséges, széltől mentes, jégverés ritkán fordul elő.
1596-ban* miután e falu Kőfarkával, mint az okmány mondja, kezdettől fogva „Szeszárma tartománya egy úr kezénél lévén iuxta quantitasium possessionum et numerum Colonorum Salvum volt egyik falutól az másikának ex arbitrio Patroni principalis az határokba elszakasztani,” azaz elkülönitve nem lévén, most a megyei főispán több e végre kiküldött biztossal a határát kijelölvén, határdombokat s köveket tettek Kőfarka, Szeszárma és Dögmező határ végpontjain.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1750-ben* határának kétharamada tér s ez közepes termésü, a töbi része hegyes és terméketlen. Lakói kizárólag földmivelésből élnek, vásárra Beszterczére járnak, de felkeresik a szomszédos vásáros helyeket is. Két fordulós határa 6–8 ökörrel szántható, a hegyi rész bár a javitást évenként megkivánja, szekérrel nem trágyázható. Egy köböl őszi vetésből 40 kévével 5 kalangya, szemül 2 véka, de a hegyi részen 4 kalangya lesz s másfél véka szemmel fizet, a tavaszi gabona kalangyánként 510pedig 3 vékát ad. Erdeje kevés, legelője szűk. Kaszálója fordulónként. Szántója 605 köb. férőű, elvetetek 275 3/4 köb. őszi, 188 köb. tavaszi gabonát, 24 köb. törökbúzájuk termett, rétje 173 1/2 szekérre való. Van 129 jármas ökör, ló, 145 tehén, 53 tulok, 50 juh, kecske, 186 disznó és 82 méhköpű. Főzőüstök jövedelme 5 frt 56 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
1822-ben* határa 2-od osztályu. Adó alatt van 578 1/2 köböl szántó, 419 1/4 szekérre való rét, 67 ökör, 68 tehén, 2 borju, 36 disznó.
Cziráky. Urb. oszt.
Jelenleg határa közepes termésü, negyede mocsaras s gyenge szénát terem, a többi részen termesztenek kevés búzát, zabot, árpát, rozsot, főterménye a tengeri.
Állatai: magyar fajta szarvasmarha, sertés kevés s még kevesebb ló. Gyümölcse: szilva és különböző alma s körtvefajok. Itatója a Szamos és egy kis tó.
Határán római sóbányászat nyomaira akadtak.*
Torma gyüjt.
Posta és körjegyzői székhely.
Határhelyek: 1596-ban* Nyáros, oláhul Popli, Szántóföldek közt, határhely; Középfalva és Kőfarka közt, Rotulviragulyuyi, rét; „Nagy határ kovacskő” országút mellett, Loza, rét; Briszte patak, melynek árkát Valye Lozirolnak hivják; Tekemező, határhely Dögmező felől. (Szabad nyomásnak hagyták, ezelőtt elkeritett hely volt.)
Gr. Bethlen ltár.
1898-ban Rozsile vörös szinü földje után, La patak, Pogyerej, Cserety, Komoristy, Szeketura, Lazur, Valea Szlatini, Teusor, Dumbráva, dülők.
Lakossága 1560-ban* 37 jobbágy, egy zsellér lakosa van, lakóházak száma 37, van egy új és 4 pusztaház még benne.
U. o.
1703 körül* 21 jobbágy, 18 zsellér és 7 szegény, összesen 39 házban laknak, puszta házak száma 5.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* 60 jobbágy 44 telken 50 házban, 2 ily özvegy 2 telkesházban, 18 telkes zsellér 12 1/2 telken 15 házban, 7 külsőség nélkül való zsellér 6 telken 6 házban lakik s ezeken kivül 10 kóborló s 12 ily özvegy lakosa van, ezeknek se házuk, se tüzük nincs. Együtt 64 1/2 telken 73 házban laknak. El van pusztulva egy ház.
U. o.
1831-ben* 579 gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 96. l.
1857-ben* házak száma 157. Van 6 róm. kath., 695 gör. kath., egy ev. ágost., 9 ev. ref., 68 zsidó, együtt 779 lakosa. Tartozik a naszódi kerülethez.
Orsz. ism. tábla. 102. l.
5111886-ban 780 lakosból 6 róm. kath., 698 gör. kath., 28 helv. hitü, 52 zsidó.
1891-ben 896 lakossal, melyből 9 róm. kath., 782 gör. kath., 10 gör. kel., 22 ev. ref. és 73 izraelita.
