Pirosa.
456Pirosa.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Consign. statist. topogr. 147. l.
Pirosa neve személynév, az ó szlávban* pyro, piroha s a görög πυρος jelentése: perjés, harasztosnak felel meg.
Cihac. 256. és Mikl. 269.
A Szamos jobb partja közelében középmagasságu hegy déli lejtőjén fekszik azon kis patakocska fejénél, mely Aranymezőn felül foly a Szamosba, Deéstől 60·6 kilométernyire a nagyilondai járásban.
Pirosa először 1603-ban* fordul elő, mint a kővári uradalom aranymezői járásához tartozó falu.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr. 19.
Minthogy Kővár összes tartozékainak 1567-ik évi* felsorolásánál még elő nem fordul, tehát 1567–1603. évek közt keletkezett.
Gyf. Cent. E. 92.
1607-ben* Rákóczy Zsigmond Szóláti Székes Andrásnak megigéri, hogy ha valamikor e falu az ő adományozása alá kerül, azt neki fogja adni.
4. Lib. Reg. 82.
1614-ben* Bethlen Gábor Maczasdi Jánosnak e birtokát, annak magvaszakadtával Szakácsi Katona Istvánnak és Méhkereki Nagy Mártonnak adományozta.
7. L. Reg. 249.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot Szakácsi Katona Istvánnak s Füzesi Nagy Mártonnak inscribálja.
8. L. Reg. 86.
1618-ban* Szakácsi Katona István e birtok felét testvéreire Katona Pál és Gáspárra hagyja.
Km. prot. C. 44.
1624-ben* Bethlen Gábor Nagy Márton itteni részét, annak magvaszakadtával Sámsoni Csúthi Gáspárnak inscribálja.
12. L. Reg. 31.
1632-ben* Rákóczy György Füzesi Katona Istvánt e birtokában, melynek felét Bethlen Gábor adományából, másik felét pedig Csuthi Gáspártól vétel utján birta, megerősiti.
12. L. Reg. 244.
1649-ben* sárosberkeszi Katona István e birtokát elsőszülött fia Mihályra és neje Karulyai Násztára hagyja a berkeszi és füzesi udvarházakkal együtt. Megerősiti ezt 1675 febr. 15-én* Apaffy Mihály s ez év ápr. 24-én beigtatják.
Katona cs. ltára.
Katona cs. levéltára.
1650-ben* mint fiskális birtok Kővárhoz tartozik.
Erd. Orsz. emlék XI. 105–112. l.
1699-ben* birják Katona István, Mihály és Pál.
Erd. főkormsz. ltár.
4571684-ben* Katona Mihály itteni jobbágytelkét leányának Sárának Veszprémi Györgynének engedi át.
Prothonot. Csernátoni VIII. 25.
1770-ben* birtokosai: br. Diószegi István, Mihály s néh. Ferencz özvegye, Rettegi György, Ladányi János, pojáni Rácz Antal, Keresztesi Józsefné, Ujvári Zsuzsánna és Móricz Ferencz.
E. F. L. VII. 544. F.
1786-ban* Sármasági Istvánnak van 5 jobbágya, 2 zsellére, 1 szegénye, Simon Györgynek 6 jobbágya, 2 zsellére, 3 szegénye, Nagy Sándornak 4 jobbágya, 3 zsellére, 1 szegénye, br. Diószegi Ferencznek 1 jobbágya, br. Diószegi Istvánnak 2 jobbágya, 1 zsellére, Keczeli Jánosnak és Rácz Antalnak 1-1 jobbágya.
Erd. főkormsz. ltár.
1788-ban* a fiscus a hűtlenségbe esett br. Diószegi Sámuelnek itteni részét t. i. egy jobbágytelkét elfoglalta.
E. F. L. XII. 15. T.
1809-ben* birtokosai: Pécsi Lászlónénak van 8 jtelke, Ottlik Károlynénak 3, Ladányi Józsefnek 3, Száva Vasziliának 1, Sztegán Onucznak 1 s két telekrésze Rácz Imrének.
Erd. főkormsz. ltár.
1820-ban* birtokosai: Pécsi István, kinek* atyja László, anyja Krisztina Sármasághi István leánya volt és a br. Diószegi javakat zálogban birja ezenfelül; Ottlik Károly özvegye, ki némely itteni Ladányi részeket bir; Rácz Imre, ki egy kis részt bir zálogban a Diószegiektől és Ladányi József.
Erd. kanczellária ltára.
E. F. L. VII. 544. F.
1829-ben* birtokosai: a fiscus, Péchy István és Ladányi József özvegye Simon Kata, Rácz Imre özvegye Maurer Mária. A fiskus az Ottlik-féle javakat birja, kinek a többi birtokosok is visszaadták részeiket.
E. F. L. VII. 544. F. és VII 1/2 f. 6. 2.
1863-ban* a m. kir. kincstár részére urbéri kárpótlást utalnak ki.
Urb. Wes. 194. l.
Birtokosai (1892): gr. Teleki Árpád, 63 h., vétel a kir. kincstártól, de tőle br. Jósika Sámuel vette meg s birja jelenleg 1898-ban.
Lakosai földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkozó románok, főtáplálékuk a málékenyér s kerti veteményfélék. Épületeiket fából épitik, szalmafedél alá, kis ablakokkal, kémény nélkül, itt-ott egy-egy tornáczos házacska is épült az újabb időben. E községet czikói lakos Péchy család szaporitotta, ki ide 3 jobbágycsaládot telepitett (Todorucz, Pormuk, Brindusán) s ezek utódai lakják jobbára.
Gör. kath. egyházközség, temploma fából épült, 1868-ban szentelték föl az Archangyalok tiszteletére. 1862-ig önálló ekklézsia, jelenleg a kismezei leányegyháza. Harangjai 1850. évből valók. Iskolát is az anyaegyházzal közösen tart.
458Éghajlata, mivel a község délnek fekszik, meleg, széltől védve, egészséges.
1720-beli* összeírás szerint határa 6 ökörrel szántható; rétje, szénája jó, legelője s tűzre való fás erdeje elegendő.
Erd. főkormsz. ltár.
1898-ban határa közepes jóságu; terményei: a tengeri és szalmás gabona; gyümölcse: kis mértékben az alma, dió, szilva és körtve-félék, hazai fajta szarvasmarhát tenyésztenek.
Mészköve bőven, de nem égetik.
Jobbágyszolgálmányok: Az 1603-ik évi* urbárium szerint adó: szent-mihálynapi 7 frt; szent-györgynapi u. a.
Urb. et conscr. fasc. 16. nr.
Ajándékok: 15 drb sajt ŕ 12 denár, 15 budai justa vaj ŕ 12 denár, 1 harmadfű tehén, 1/2 nagybányai mérő borsó, köles, lenmag.
Tized: minden disznócsorda után 1 disznó vagy megváltva darabját 4 denárral, a malaczot 2 denárral. Minden juhnyáj után 1 juh és 1 bárány, a kinek kevesebbje van, 1 báránybőr vagy helyette 25 den. Méhektől szintén tizedet adnak vagy minden méhkas után 2 denárt. Disznó-adó gyanánt kosárpénzül 4 denárt fizetnek.
Robot: a vár számára évente 7 hold vagy faczia földet szántanak búza s ugyanannyit zab alá, a termésből pedig 7 nagybányai mérőbúzát adnak. Minden kaszáló után 1 boglya szénát.
A birák és szabadosok karvaly vagy őzpénz fejében 60 denárt fizetnek fejenként.
Az 1614-ik évi* urbarium szerint: adójuk Szt. György és Szent Mihálykor 6 frt. Tartoznak adni évente 1/2 véka borsót, 1/2 véka lenmagot, 6 drb sajtot és 6 fél justa vajat, 1 tehenet. Ajándékot: sátoros ünnepeken adnak tyukot, tojást tehetségük szerint.
U. o.
Határhelyek: 1770-ben* Funtinyele, Zugáve, Gropa Prunuluj Karpiny, Csorgou Bebinyilor, Pujana pe Cser, Fazset, Kalye Bertyeszuluj, Tiptyile, Pestyire, Zenyurnyi, Pojana Burszoji, Válye Aszkunsze, Jertasuri, Hirtop, Pruny, Jertás, Izvorás, Zenoge, La Pér, Preunetur, Cserna, Dimbu Ákásztáuluj, Okol, Ptyetrosze, Gura Uliczi, Funtinekozli, Teucz, Vaducz, Vatastinye, Paraje.
E. F. L. VII. 544. F.
1864-ben* In kalea Csuli, Fezset, La fintinyele, Vetastina (barlang), La dimbu Akasztajelor, ebben egy barlang s egy kút, Fintina Kozli.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1603-ban* 9 jobbágy, egy szabad lakosa van s az egész községben 10 lakó s 16 pusztaház.
U. C. f. 16–19.
4591614-ben* 4 jobbágy, 5 zsellér lakosa összesen 9 házban lakik.
Urb. conscr. 16–19.
1700-ban* fiaikkal együtt 6 jobbágy lakosa van s az egész községben 2 lakóház.
Erd. főkormsz. ltár.
1770-ben* 7 jobbágy, 33 zsellér lakosa van fiaikkal együtt s az egész községben 19 lakó és 3 puszta ház.
E. F. L: 544. F.
1830-ban* 91 gör. egyesült lakossal.
Consign. statist. topogr. 147. l.
1839-ban* 140 lakosa volt 24 házban.
Hiv. értesités.
1886-ban 172 gör. kath. lakossal.
1891-ben lakossága 154.
Adója 1898-ban 383 frt 54 kr.
