Rohi.

Teljes szövegű keresés

Rohi.
Nevének változatai: 1325-ben* Ruhy. 1553-ban* Rohy. 1584-ben* Rohi. Neve a szláv* rogu szóból származik, megy szarvat vagy hegycsúcsot jelent.
Gr. Erdődy ltár Galgóczon.
Trans. fasc. 9. nr. 69.
Lib. Reg. I. Sigm. Báthory 251.
Mikl. 280. l.
A boérfalvi patak völgyében elszórtan épült falu a „Dealu Urszuluj” hegy aljában fekszik, a hegyek oldalaira is kiterjedőleg, Deéstől 36·9 kilométernyire a magyarláposi járásban.
Rohit kezdettől fogva a losonczi Bánffy család, mint a Lápos vidékének ura, birtokolta. A Bánffy Dénes fiai közt 1325-ben* megejtett osztály szerint Rohi (Bánffy) Tamásnak jutott. Magyar-Lápos tartozéka volt.
Gr. Erdődy ltár Galgóczon.
1500-ban* Bánffy János fia János, Bánffy Mihály fiai Imre, Péter, András és Mihály a birtokukban lévő Rohi egyik felét, Bánffy László s fiai Mihály és Ferencz, Bánffy György fiai Ferencz, István és Zsigmond, ezen Ferencznek fia Kristóf s azon Istvánnak fia László pedig a birtokukban levő másik felerészt Csicsó urának István moldvai vajdának s fiának Bogdánnak eladják.
Km. prot. Michael 17. és Neoreg. D. 4.
1553-ban* Csicsóvár tartozéka a Lápos vidékén. Kenéze Illés.
Transil. f. 9. nr. 69
1584-ben* Báthory Zsigmond e Láposhoz tartozó falu lakóit szűk és terméktelen területük miatt a 30-ad alól felmenti.
I. L. Reg. Sig. Báthory 251.
5721598-ban* és 1602-ben* is birtokosa Füzi Ferencz.
Km. Szolnok int. B. 15.
Torma gyüjt.
Az 1603-ik évi* összeirás szerint egy nemes asszonynak s gyermekeinek birtoka, ki azt 1602-ben készpénzen vette meg.
Urb. et conscr. fasc. 65. nr. 87.
1607-ben* birtokosa Zákány Ferencz
Torma cs. ltár.
1608-ban* Dési Zákány Ferencz özvegye Mátyus Anna itteni részét hugának Pereczi Katalinnak Fejér Gáspárnénak hagyja. 1612-ben* deési Fejér Gárpár a birtokosa.
Km. prot. D. 12.
Torma cs. ltár.
1615-ben* Dési Fejér Gáspár itteni birtokos, ki birt részét Füzi Ferencztől vette.
Gyf. prot. Magnificat 228.
1615-ben* Fejér Gáspár anyja Mátyus Anna, neje Pereczi Katalin s fiai Mihály és Gáspár nevében óvást emel az ellen, hogy Gyerőfi János Szamosujvár kapitánya e birtokukat, melyet Báthory Zsigmond Dési Mátyus Péter magvaszakadtával Füzi Ferencznek adományozott, attól pedig ők vették meg, jogtalanul Szamosujvár várához csatolta.
Km. prot. E. 73.
1615-ben* Bethlen Gábor e birtokot Deregnyői Daróczi Ferencznek Beregvármegye főispánjának, szepesi kamaragróf, cs. kir. fejedelmi tanácsosnak szokatlan módon feldicsért hűségeért adományozza.
Km. Szolnok int. D. 11.
1616-ban* Daróczy Ferencz e birtokát a fejedelemmel elcseréli.
Km. prot. K. 13. és Szolnok med. D. 31.
1630-ban* Füzy János fia István s Füzy Margit Kosztolányi Farkasné Tarcsay Gergelynek e birtokba való igtatásának ellentmondanak.
Km. prot. L. 128.
1631-ben* Dési Fehér Gáspár s Pereczi Katalinnak gyermekei Mihály, Gáspár, György, Katalin, Szőcsi Istvánné és Anna óvást tesznek az ellen, hogy e birtok, mely atyjuké volt, tőle elfoglaltatván, Szamosujvárhoz csatolták s most Nagy Márton és Fejszés Gergely, a mezei lovashadak fő- és alvezetője (Ductor Equitum Campestrium) kezén van, kiknek azt 1630-ban* Brandenburgi Katalin inscribálta.
Km. prot. L. 137.
16. L. Reg. 40. 49.
1631-ben* Rákóczy György Nagy Márton ductort és Fejszés Gergely viceductort, kik Faragó András kapitánysága alatt Bethlen Gábor idejében a római császár ellen való harczban oly vitézül küzdöttek, e birtokban megerősiti.
16. L. Reg. 199.
1640-ben* Fejszés Gergely itteni részét nejének Dobokai Nagy Katalinnak hagyja.
Km. prot. M. 110.
1649-ben* özvegy Fejszés Gergelyné Nagy Katalinnak itteni részét 573deési Pávay Dávid magához váltván, annak birtokában Pávayt a fejedelem megerősiti.
Km. prot. int. P. 16. és 24. L. Reg. 239.
1658-ban* Pávay Dávidnak itt 8 adózó jobbágya volt.
Torma cs. lt.
1659-ben* Barcsay Ákos deési Pávay Dávidot e birtokában megerősiti.
27. L. Reg. 24.
1662-ben* Rohii Todorán György fejedelmi puskást Apaffy fejedelem telkével együtt megnemesiti.
Km. conv. Szolnok int. fasc. D. 13.
1662-ben* Gyermán János és Mózes puskások nemességet kaptak s itteni telkök minden közteher alól kivétetett s ugyanezen évben a beigtatás megtörtént.
Torma gyüjt.
1664-ben* deési Pávai Sámuel és Dávid birják.
Km. Szolnok int. M. 3.
1667-ben* birtokosa Harasztosi György.
E. F. L. III. 204. C.
1674-ben* aug. 15-én Harasztosi György 1/3 telket Muntyán Filep és Todora Gyermán Józsefnének ajándékozott s ugyanekkor Pap Szavul és Szimok Istvánnak egy telket adott, melyet a fejedelem is megerősitett.
Torma gyüjt.
1676-ban* itteni nemes a Gyermán család.
Várm. ltár.
1677-ben* Apaffy Mihály e birtokot Inczédy Györgynek, 1678-ban pedig Toldalagi Jánosnak s fiának Gábornak adta zálogba, kik azt előbbi birtokosa Harasztosi György özvegyétől Büdeskuti Judittól magukhoz váltották.
Erd. főkormsz. ltár.
1678-ban* Toldalagi Jánost és Inczédi Györgyöt felhivják, hogy e faluhoz való jogukat mutassák be, mivel Harasztosi István Györgynek jogutóda jóllehet, nem neki hagyta, mégis jogot tartott e birtokhoz és a mely felett az országgyülés döntött.
Erd. főkormsz. ltár és Erd. országgyül. eml. 32. art.
1678-ban* e birtokot Harasztosi György halálával özvegyétől s fiától Istvántól Toldalagi János váltá magához.
Gyulafehérvári országgyülés 32. végzése.
1679-ben* birtokosa Toldalagi János, ki itteni birtokáról a magyar-láposi ev. ref. papnak dézmát fizetett.
Torma gyüjt.
1677–79-ben* birtokosa Toldalagi János.
E. F. L. III. 204. H.
1689 okt. 1-én Gyula-Fejérvárt kelt okmány alapján Pap István egy telket nyert a fejedelemtől.*
(Torma gyüjt). Itt egy telket kapott a fejedelemtől Pap Tódor, ennek fia János, ennek Farkas, ennek fiai Kozma és 2-ik János, Kozmának Togyer és 3-ik János, Togyernek Demeter, Axintye és Nyisztor 1820-ban, 3-ik Jánosnak fiai: Nyisztor, Maftyej, Pantilimon 1820-ban. 2-ik Jánosnak a Farkas fiának és Kozma testvérének maradékai Elek és Illés; Eleknek gyermekei: Maftyéj, Juon, Kosztán; Illésnek pedig Simon, Nyikita, Ilyés, Toma, Kosztán, Gergely és Doroftyéj 1820.
5741694-ben* birtokosa Toldalagi Gábor.
Gyf. Szathmár fasc. 2. nr. 35, 56.
1695-ben* Inczédy György óvást tesz az ellen, hogy e birtokot néh. Toldalagi János tőle, mint első adományostól, erővel elvette s halála után örököseitől Apor István váltotta magához, a nélkül, hogy őt kielégitette volna.
Km. prot. Laky. 1.
1695-ben* Pap, másként Száva György fia István egy telkes nemes.
Torma gyüjt.
1702-ben* egy telkes nemesek a Talpas, Gyermán és Szávul családok. 1702-ben* idevaló Gyermán István, Lupul, Rusz Simon és Demeter, Pap István nemeseket és a többi névleg meg nem nevezett birtokosokat felhivta a főkormányszék, hogy itteni birtokaikra vonatkozó igazukat mutassák ki, mivel a fiskust illeti.
Erd. főkormsz. ltár.
U. o.
1713-ban márcz. 16-án* Toldalagi Gábor Pap Lupujnak s fiának Juonnak, Kozmának egy telket adományozott.
Torma gyüjt.
1716-ban* birtokosa Pap Kis Marján.
U. o.
1721-ben* Toldalagi Mihály birja, egy telkes nemes Pap István, adó alá vont nemesek: Gyermán, Száva és Monya család. E birtok később ez évbeli feljegyzés szerint a br. Bánffy családnak, nevezetesen br. Bánffy Józsefnek adatott cserébe katonaság számára elvett birtokaiért (Monor, Gledeny stb.), valószinüleg Toldalagitól való kiváltás folytán.
E. F. K. ltár.
1766-ban* birja: néh. br. Barcsay Gergelynek br. Naláczi Sárától való leánya Ágnes gr. Bánffy Dénesné.
E. F. L. III. 215. C. D.
1771-ben* Kismarjai Albert egyik birtokosa.
Megyei ltár.
1778 tájt* fiskális provisoratus volt itt.
Benkő. Transilv. T. 2. p. 66.
1779-ben ápr. 25-én* Bánffy József itteni és o.-vásárhelyi részét Weér Andrásnak adja 2000 frtért, a kitől Bánffy Anna Cserényi Istvánné 1789-ben magához váltotta.
Torma gyüjt.
1781. nov. 30-án* Bánffy József és Imre itt és O.-Vásárhelyt katonásitott birtokaikért (Monor, Gleden, Oroszfalu) 16 telket kaptak.
U. o.
1786-ban* birtokosai; br. Bánffy Józsefnek van 16 jobbágya, Vér Andrásnak 3 jobbágya, 1 zsellére, 1 szegénye.
Erd. főkormsz. ltár.
1797 szept. 5-én* a Bánffy családnak e fiat illető jószágából való részét br. Bánffy István testvére br. Bánffy Anna Cserényi Istvánnénak most Méhessi Péternének adta 20 évre zálogba, melybe Bánffy Józsefnek és neje Kun Katának fia Bánffy Imre is beleegyezett.
Torma gyüjt.
5751820-ban* birtokosai: Bögözi Mihálynak van 21 telke, több egy telkes és adózó nemes.
Erd. kanczell. ltár.
1829-ben* br. Bánffy Imre és József birják.
Erd. fiskusi ltár.
1838-ban* 4 immunis, 77 adózó nemes lakosa közül egy magyar, a többi oláh, írástudatlan 80. 1843-ban egy magyar és 55 oláh ajku nemes lakik benne.
Megyei ltár.
1842-beli tagositás alkalmával* Herczeg Ágnes Kemény Jánosnénak van 16 telke, Gyermán és Muntyán családnak 2 2/3, két Pap családnak 2, Mánnak és Gyermánnak félé-fél tele, összesen 21 és 2/3 telek. Birnak e szerint: Bánffy József és neje Kun Kata gyermekei: József, neje Toldalagi Juli; István, neje, Máriássi Ágnes; Anna, előbb Cserényi Istvánné, 2-or Méhesi Péterné és Imre.
Torma gyüjt.
1863-ban* Bájó Zsuzsánna részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 166. l.
1866-ban* nemesi jogú birtokosai: Csizér János, 31 Gyermán, 24 Pap, 7 Haragos, 7 Mán, 5 Márton, 2 Slam és Petrula, 1 Petrucz, 1 Kozma, Csicsó és Páska családbeli.
Erdélyi főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Alsószentmihályfalvi dr. Csizér Ákos, Frigyes és Mihály, 1600 h. Bánffy-birtok.
Lakosai, egy pár birtokos kivételével, oláhok, földmivelés és baromtenyésztéssel foglalkoztak. Házaik s melléképületeik fából valók, szalma- és zsindelyfedelüek.
Két gör. felekezet van benne, templomaik fából valók. A gör. kel. templom a község közepén 1893-ban, a gör. kath. a falu déli részén épült 1790-ben, Szent Miklós tiszteletére szentelve, anyakönyve 1830 óta.
Harangjai 1850. évből valók. 1820-ban* 29 gör. kel. családfő lakott itt, Gör. kel. papok: Kozma László esperes és Kozma Áron, a papi állomás 1898-ban üresedésben. Gör. kath. lelkészek: Márton Demeter és János után szintén Marton Jusztin.
Megyei ltár.
1858 óta évenként 22 frttal járult a m.-láposi gör. kath. iskolának a fenntartásához. A felekezetek iskolát 1870-ben létesitettek.
Éghajlata egészséges, jég ritkán bántja, széltől védve.
1750. évbeli* összeírás szerint határának téri része közepes termésü, trágyázva nincs, negyedrésze terméketlen. Keresete Deésaknáról Szilágy-Somlyóra való kir. sófuvarozás és a barom. Határa két fordulós, kis része sík, háromnegyede hegyes, mind e mellett 4 ökörrel szántható, a téri rész kemény s itt 6 ökör kell a szántásra. Őszi búza és zab 576köble 6 kalangyát, szemül 2-2 vékát ereszt. Tűzre való fás erdeje bőven, legelője fordulónként elégséges, de az alsóforduló használatakor kénytelenek a magyarláposiaktól legelőt bérelni; kaszálója fordulónként. Szántója 243 3/4 köbölnyi, kaszálója 117 1/4 szekérre való, elvetettek 71 1/2 köb. őszi búzát, zabvetése 91 1/4 köbölnyi, tengeri termése 7 3/4 véka; malmok jövedelme 10 frt, a pálinkafőzőké 2 frt.
Erd. főkormsz. ltár.
Iparosa két czigánykovács. Van 65 jármas ökör, ló, 120 tehén, 35 tulok, 205 juh, kecske, 76 disznó, 136 méhköpű.
1822-ben* határa adózás tekintetében 2-od osztályú; adó alatt volt 557 1/2 köb; szántó, 773 1/4 szekérnyi kaszáló, 32 ökör, 42 tehén, 11 bornyu, 40 juh, 10 kecske, 11 disznó, 1 méhköpü.
Cziráki urb. oszt.
Jelenleg határa termékeny, főtermények a tengeri, tavaszi búza és zab; hazai fajta szarvasmarhát, juhot tartanak; gyümölcse kevés alma, szilva; itatója csorgói, forrásai és patakjában.
Van öt lisztelő, egy vékonyoló s egy fűrészmalma, Dr. Csiszér Ákos és Mihály, Gyermán, Onizse és Pap családok tulajdonában.
1872. év óta körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: 1552-ben* midőn Bánk Pál birta Csicsót, a rendes tartozáson kivül felvettek rajtok 2 tehenet, 1 ökröt 5 frt, 5 bárányt 80 denár, 12 csirkét 24 denár, 3 pint vajat 75 denár, 1 tömlő túrót 1 frt 40 denár, 12 köböl zabot 4 frt, búzanegyedbe 4 köblöt 32 denár, maga Bánk Pál a kenéztől egy lovat vitt el, megért 10 frtot, de csak 3 frtot fizettek érette, birságba fizettek 2 frtot.
Transilv. fasc. 9. nr. 69.
1553-ban* évente szent-Márton napon jobbágyai fele 16, másika 8 denárt fizet. Szent-György napkor juhaikból 50-edet adnak.*
U. o.
Bővebben Csicsóváránál.
Határhelyek: 1766-ban* Krucse, Valye Urszuluj, La Manyik, Valye negri, Pojane Mazeri, Pojane Ruguluj, Halastyu, Szatu botrin, Mora Birouluj, Liesze, Gyalu Popi, Balla Bogzi, Volcsele, Zsepogye, Poderej, Korny, Hajtas, Zlenmicse, Kopocsel, Seszu Szaszuluj, Cseterna Rupturi, Gyalu Parintuluj, Kesztucze, La Tabore, Vranicze, Gyalu Szaszuluj, Topile, Leurdis, Oszoj, Mora Gyermenestilor, Vurfu Umbraruluj, Dimbu Kepsunilor, Dealu Dobruluj, Tyertur, Cziklej, Ponore, Valye Bruzturibor, Gruecz, Gyalu Frigyi, Bucsimás, Resztoke, Czermuri, Vadu Boti, Pojenicza Denestilor, Vurfu Arunkasuluj.
E. F. L. III. 215. C.
1864-ben* Dealu parinciului, Varvu aruncasiului, Valea ce lunga, Dealu urszuluj, Valea Urszuluj, Dealu Dobruluj, Valea Dobruluj, Dealu 577Sasuluj, Valea Sasuluj, Picioru mesteacanuluj, Dealu negre, Valea negre, dealu lui Onucz, Valea lui krecz, Dealu lui Petru, Valea Mare, La Virvu plajuluj, Valea mantie, Plaiu Dealu mare, Gura mazeriei, Ciubanca, Valea lui balu, Dealu lui Vie, Valea, Beserioi, Zepozele, Valcelele, Drumu tieri, In gura Lunci, Dosu priseci, Rasadele, Valea spinuluj, In Umbrariu, Picioru lui Hendelu, Calea lata, Valea parinciului, Valea petricele, Virvu krucsi, Virvu zepozelor, Picsoru luj Nyisztor.
Pesty Frigyes gyüjt.
Lakossága: 1553-ban* van benne 4 kapu, 6 puszta ház s összesen 10 szegény lakos. 1703 körül* 7 jobbágy, 5 nemes lakossal, van benne összesen 11 lakó- s 6 puszta ház.
Transilv. f. 9. nr. 69.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ben* egy telkes nemes 30 lakik 22 telken 30 házban s egy ily özvegy, 16 jobbágy 14 telken és házban és 2 telkes zsellér 2 házban, külsőség nélkül való zsellér 1 telken és házban, 3 kóborló, 2 czigány lakossal, együtt 39 telkén 47 házban laknak. El van pusztulva 9, melyből kihaltak, részben más helyre költöztették át, egyet a helybeli pap foglalt el, 8-at a lakosok s adóznak utána.
U. o.
1836-ban* 511 gör. kel. és gör. kath. lakossal.
Cons. stat. topogr. 158. l.
1857-ben* 750 lakossal, melyből 5 róm. kath., 339 gör. kath., 373 gör. kel., 4 ev. ref., 29 zsidó; házak száma 177.
Orsz. ism. tábla 22. l.
1886-ban 674 lakosból 5 róm. kath., 341 gör. kath., 318 gör. kel., 1 helv. hitü, 9 zsidó.
1891-ben 866 lakossal, melyből 5 róm. kath., 317 gör. kath., 525 gör. kel., 5 ev. ref., 14 izraelita.
Adója: 1703 körül* 10 frt 50 kr., 2 köb. búza s ugyanennyi zab, 1 1/4 szekér széna s a nemesekkel együtt egy vágómarha. A nemeseké 6 frt, 1 1/2 köb. búza s ugyanennyi zab. 1749-ben* 272 frt 41 1/2 kr. 1775-ben* 518 frt 24 kr. 1822-ben* 423 frt 28 kr. 1898-ban 1664 frt 67 kr.
Erd. főkormsz. ltár.
1750. U. o.
U. o.
Megyei ltár.

 

 

A témában további forrásokat talál az Arcanum Digitális Tudománytárban

ÉRDEKEL A TÖBBI TALÁLAT

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik. Alapítója és tulajdonosa, Biszak Sándor.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages