Iparosegylet.
Iparosegylet.
Alakult 1899. év október havában Esztegár Gergely buzgalma folytán, a ki egyúttal az egyesület elnöke. Van 144 rendes, 3 alapitó, 1 tiszteletbeli s 15 kedvezményes tagja. Könyvtára 470 mű 636 kötetben.
*
Könyvnyomda. Az első kőnyvnyomdát a gör. kath. egyházmegye alapitotta hivatalos használatra, ma is fennáll. 1870-ben Papiu János szerkesztésében megjelent „Preutul Mirenu” czímü lap. Később Nyegrucz Fekete Miklós egy második nyomdát állitott fel, mely 1881-ben szünt meg. Ezután Todorán Endre nehány év mulva új nyomdát rendezett be. Itt jelenik meg a Szongott által 1887 január 1-től szerkesztett Armenia havi folyóirat. E nyomda irodalmi termékeit román és magyar nyelven bocsátja közre. Itt nyomatják a Kolozsvárt megjelenő „Revasul” (rovás) Moldován László szerkesztésében és Dr. E. Dáján kiadásában kath. és társadalmi néplapot, hetenként egyszer, román nyelven. „Szamosújvár” czím alatt dr. Fogolyán Tivadar szerkesztette hetilap, 1896-tól 1898-ig. Ennek mintegy folytatását képezi az 1903-ban dr. Bányai Elemér szerkesztésében a „Szamosújvári Közlöny,” társadalmi és közművelődési hetilap.
Postája 1893 január 24-én nyilt meg.* Postamestere Dániel Miklós.* 1796-ban Balta Emánuel a postamester, ki 1823-ban Márkovics Bogdánnak adta el, ettől Zakariás István vette meg, kiről női ágon id. Temesváry Istvánra szállt s jelenleg ennek fia ifj. Temesváry István kezén van* 1882 óta, a ki „Postakezelési szabályok kézikönyve” czímü művet adta ki 1883-ban, melyet 3 év mulva kibővitve bocsátott újra 197közre s e művét a kereskedelemügyi minister a postahivatalnokoknak különös figyelmébe ajánlotta. Számoló könyv-e három kiadást ért. Mindenik művét a szamosújvári nyomdában nyomatta.
A kolozsvári postaigazgatóság kimutatása szerint 1804-ben állittatott fel.
Erd. főkormsz. ltár 703. sz.
Hiv. kimutatás.
A város déli részén több szakaszban 1894-ben épittette a város 200 ezer frttal a „M. kir. Honvéd huszárlaktanyá”-t, mint homlokzatán olvasható, melyben a IX-ik honvéd huszárezred I. osztálya van elhelyezve.
A szamosújvári m. kir. honvéd huszárlaktanya.
Egyletei 1902-ben: Szent Antal társulat, Műkedvelő társulat, Dal-zeneegylet, Fuvó zenekar, Méhészkör (mintaméhese a díszes sétatéren), Kereskedő ipartársulat, Tűzoltó-egylet, Szamosújvári Székely-Társaság.
Hivatalok: Járásbiróság telekkönyvvezetőséggel, kir. közjegyzőség, szamosújvári járás szolgabirói hivatala, m. kir. adóhivatal, pénzügyőrség.
Pénzintézetei: A szamosújvári hitelbank részvénytársaság, 1892 január 1-én alakult 1000 drb 100 koronás részvénynyel, vagyis 100,000 korona alaptőkével, mely alapját 1899 okt. 29-én 1000 drb 100 koronás új részvény kibocsátásával 200,000 koronára emelte. Van 76,809 kor. tartalékalapja. Igazgató: Kopár Kristóf, Czecz Lukács pénztárnok, Esztegár Antal könyvvezető. Elnök: Bárány Lukács. Ügyész: Fogolyán Tivadar. A szamosújvári takarékpénztár részvénytársaság, 1888-ban alakult 300 drb 200 koronás részvénynyel, ma 60,000 kor. részvénytőkével s 24,000 kor. tartalékalappal bir. Igazgató: Bányai Gyula, Gajzágó János pénztárnok, Aján Lukács könyvelő-titkár. Elnök Bodor Bertalan. „Economul” hitel- és takarékpénztári intézet szamosújvári fiókja. Alapittatott 1981902 okt. 24-én, mint a kolozsvári hasonnevü intézet fiókja. Vezetője Oncs József, pénztáros-könyvelő Todorán Endre.
Birák és tanács.* Első jegyzőkönyve 1714-ben kezdődik, örmény nyelven vezetve, ekkor állapitják meg szabályzatát. Lengyel Gergely biró 1714 előtt. 1714-ben és 16-ban* id. Jakabfi Kristóf mellett 12 tanácsos. 1717-ben ifj. Jakabfi Kristóf. 1718-ban Duha Salamon. 1720-ban Pap László biró.* 1720-ban Pap Gergely Elek. 1721-beli* adat szerint Salamon Tódor, Szongott szerint Simai Salamon főbiró. 1722-ben Dániel Tódor.* 1723-ban Mendrul Miklós. 1724-ben Placsintár Lukács. 1725-ben Simai Salamon. 1726-ban Dániel Tódor. 1727-ben* Tódor Salamon biró, Bogdán Kirilla városkapitány, László Márton és Mihály, Markó Márton, Pap László, Todor Dániel és Gergely, Mondra Miklós, Placsintár Lukács tanácsosok. 1728-ban Dániel Tódor biró. 1729–31-ben* Simai Salamon, máskép Salamon Tódor. 1731-ben Duha Salamon főbiró. 1733-ban Simai Gergely. 1735-ben* Placsintár Lukács biró. Pap Sándor, Dániel Dömjén, Tódor Gergely, Bogdán Gergely, Simai Gergely, Karácsony Kristóf, Placsintár Bogdán, Isák Márton, Duha Salamon, László Gergely tanácsosok. – 1736–38-ban* Simai Gergely. 1738-ban* Dániel Tódor főbiró, Placsintár Deodát és Lukács, Simai Gergely, Pap Sándor, Duha Salamon, László Gergely, Izsák Márton, Gergely Tivadar, Karácson Kristóf, Placsintár Gergely, Pap Márton, Hankovics Jakab senatorok. László Mátyás és Simai Lukács centum pater seu plebis oratorum. Gorové János, Markovics Mihály, Novák Kristóf, Kristóf Simon, János, Márton, Péter, Tivadar főbb városi polgárok. 1739-ben Placsintár Bogdán. 1740-ben Simai Tódor. 1741-ben Dániel Tódor. 1743-ban Karácsonyi Miklós. 1745–47-ben Simai Lukács. 1747-ben Pap Emánuel. 1748-ban Dániel Tódor, 1751-ben Placsintár Dávid. 1753-ban Dániel Tódor. 1755-ben Novák Kristóf. 1758-ban Hankovics Jakab. 1758–61-ben* Hankovics Jakab főbiró. Tanácsosok: Placsintár Dávid és Lukács, Simai Lukács, Kristóf Miklós, Novák Kristóf, Gorovei Kristóf, Lukács Márton, Simai Tódor, Lászlófi Deodát, Verzár Márton, Gorovei Abag. Centum paterek: Simai Simon, Novák Jakab. 1759-ben Verzár Vártán. 1760-ban Simay Tódor. 1762-ben Simai Lukács. 1763-ban Karácsonyi Bogdán. 1766-tól Lászlóffy Bogdán. 1768-tól Jakabffy Kristóf. 1770-től Verzár János. 1991771-től Simay Tódor 1773-től Karácsonyi Bogdán. 1775-től Dániel Bogdán. 1778-tól Novák Vártán. 1780-tól Jakabffy Kristóf ifj. 1782-től Simay Tódor, 1788-ban vicze-biró. 1784-től Dániel Miklós. 1785-től id. Jakabffy Kristóf. 1791-től Balta Márton. 1794-től Rácz Joachim. 1797-től Gorove Kristóf. 1800-tól Lászlóffy Emmánuel. 1802-től Simay Gergely. 1805-től Kovrig Tódor. 1809-től Lászlóffy Antal. 1810-től Bogdánfi Gergely. 1812-től Kovrig Tódor. 1815-től Duha Tódor. 1816-tól Márkovics Adeodát. 1817-től Kovrig Tódor. 1819-től Karácsonyi Kristóf. 1825-től Govrik Tódor. 1834-től 49-ig Novák Márton főbiró.* 1849 jul. 9-én választatott polgármesterré és főbiróvá Jakab Bogdán.
Szongott. Szamosújvár monographiája. I. köt. 203. s köv. l.
E. F. L. XII 1/2 45. P.
U. o.
U. o.
Szongott. Monogr. 203. l.
E. F. L. XII 1/2 45. P.
Szongott. Monographia 206. l.
E. F. L. III. 163. C.
Szongott Monogr. 207. l.
Erd. fisc. ltár III. B. 164.
Városi ltár és Torma gyüjt.
A városi levéltár 1847. év 1400. sz. a.
1861 május 29-én Simay Gergely polgármester, de 1862-ben jan. 22-én lemondott az alkotmányos élet visszaálltáig.* 1862-től Lászlóffy Antal, Szamosújvárt született 1825 jun. 25-én. Előbb fegyintézeti irnok, városi főjegyző, polgármesterré lévén, kir. tanácsosi czimet kapott, 1872-ben országgy. követ, volt a város főbirája. Meghalt 1872 február. 21-én. Czikkeket írt a „Havi Szemlébe”.* 1867-ben Simay Gergely, de 1872-ben lemondván, a Szamosújvárt felállitott törvényszéknek elnöke lett. 1872-től békésgyulai Placsintár Dávid polgármester, haláláig 1901-ig. 1901 junius 5-től Tódorffy Lukács a polgármester.
Szongott Kristóf. Szamosújvár monographiája. I. kötet 217. lap.
III. évfolyam 1869.
Gazdasági tanácsos és polgármesterhelyettes P. Ábrahám Zachar.
Jegyzők: 1738-ban Kristóf Miklós.* 1745-ben Geréb József. 1758-ben Karácsony Deodat. 1767-ben Dániel János örmény, Gyöngyössy István magyar jegyző. 1784-ben Berkai Manó, Rácz Joachim. 1796-ban Benő István. 1836-ban Jakab János. 1838-ban Bogdánfi János. 1836-tól 1849 jul. 9-éig Jakab Bogdán fő-, Simai Gergely aljegyző. Iklódszentiványi Ferencz ügyvéd.* Lászlóffy Antal 1862 előtt. Voith Márton 1861–1872-ig. 1872-től Osztián Kristóf főjegyző. Kepri József aljegyző. Főorvos dr. Bányai Kristóf, másodorvos dr. Gopcsa Jakab, alorvos Kovrig Simon.
Erdélyi főkormányszéki levéltár.
Városi levéltár 1847. év.
Főügyész Esztegár László.
Tisztikara az emlitetteken kivül: közigazgatási tanácsos, főkapitány, m. kir. állatorvos, főmérnök, főpénztárnok, ellenőr, közgyám, főszámvevő, levéltárnok, alkapitány, aljegyző, rendőrbiztos, gazdasági felügyelő, írnokok (2), erdőtiszt, főkertész, adóvégrehajtó, városi-, kórházi, és Karácsonyi-szegényház gondnok. A város 1786 decz. 27-én nyerte pallosjogát. Pallosa ma is a levéltárban őriztetik.
