Unitárius és ev. ref. egyházközség.
Unitárius és ev. ref. egyházközség.
A XVI-ik században s a XVII-ik elején unitárius anyaegyházközség.* Lakói 1602–3 közt elpusztultak, legyilkoltattak s a később idetelepedett lakosság és darabontság az ev. ref. egyháznak lettek jobbára hívei s mint ilyenek a szamosujvár-németii anyaegyházközséghez tartoztak.
Ker. Magvető XXIII. évf. 1888. 228. l. és Uzoni Hist. Eccl. Unitár II. 241, 243–45.
1687-ben még a kályáni és kidéi unitárius papok végeznek isteni tiszteletet, keresztelést, esketést, úgy itt, mint a melegföldvári fiók- és anyaekklézsiában, de ez ellen a veresegyházi ez évi márczius hó 5-én tartott partialison az ev. ref. papok tiltakoztak s így az itteni fiókegyház tagjai az ev. ref. egyházba olvadtak be.
1643-ban* Gerlah Szamosujvár-Némethinek leányegyházközsége. Van a várban, a hová jártak isteni tiszteletre, egy harangja, ónkancsója s egy tányéra, krakkói abrosza, pulpitusra való kivarrott kendője s egy szőnyege.
Széki ev. ref. esp. lt.
Lelkésze volt rövid ideig 1659–60-ban Kézdivásárhelyi Matkó 163István, korának hírneves vitázó és térítő szónoka, kinek számos munkája jelent meg.*
Sz. M. Irók. VIII. k. 818. l.
1670-ben* idevaló ref. pap Szentistványi Miklós, kit Apaffy Mihály egy itteni házastelket adván neki, azzal együtt megnemesite.
K. M. R. Armales Cista 70.
1695-ben* a vár- és a falubelieknek urasztali készlete: két pohár, a nagyobbik aranyozott s virágokkal díszített, a kisebbik kivül-belül aranyozott ezüst, s ez az Ugron Pál ajándéka. Ugyanezen évben az urasztalára való díszes térítőt Keresztszegi Klára Diósi János várnagyné adta egy aranyozott keresztelő pohárral s egy aranynyal hímzett keszkenővel együtt.*
Esp. lt.
U. o.
A bejáró szamosújvár-németii papnak járt 1695-ben a várból 100 kal. búza, 12 frt, 40 veder bor, egy kövér disznó, s a malom szombati vámja, ki adományából, nem tudható.
1831-beli feljegyzés szerint* az ev. ref. egyháztagok a várbeli oratóriumba jártak, ők csináltatták a székeket is s kérték br. Josinczy József commendanst, hogy ezt az egyház részére biztosítsa, ki sok jóval volt a fiókegyház iránt.*
U. o. egyh. vizsg. jk. 260. l.
U. o. 1837-ben 17. l.
Van ekkor egy 1816-ban újra öntetett ónkancsója „Szebeni György 1756” felirattal. Josinczy báróné, Soproni, máshelyt Szebeni Borbála a többek közt adott S. B. I. S. I. feliratú ezüst kannát. Vásárhelyi György pap özvegye Horváth Judith 1671 feliratos aranyvirágos abroszt, Krajlik Zsuzsánna, Krajlik István, Konya Erzsébet, Szavai Almádi Zsigmondné urasztali készleteket. Gálfalvi Keszeg Teréz, Rettegi Gazda Józsefné 1820-ban több díszes szövetnemüt.
1831-ben* Sárközi István és Nagy Mihály csináltatták az urvacsorai asztalt. Sárközi István és neje Bányai Mária koporsótakarót ajándékoztak s végrendeletileg összes vagyonukat az egyháznak hagyományozták. 1833-ban Zágoni László Lajos, Szilágyi Péter voltak jóltevői.* 1836-ban* br. Bánffy Istvánné utódai 7 forintot adományoztak az egyház szükségeire.
U. o.
U. o.
Esp. vizsg. jk. 210. l.
1839-ben* Nemes Balla Anna fehér selyem keszkenőt adott az urasztalára. Rácz Péter várnagy idejében a rabok számára perselyt tettek ki. Barabás Mari Szabó Jánosné az urasztalára egy keszkenőt adott.*
U. o.
U. o. 1842. évi vizsg. jk.
1841-ben* szerveztetett presbitériuma s alkotta meg szabályzatát.
U. o. 214. l.
Jegyzőkönyvei 1820-ban kezdődnek. „A szamosújvári Evang. Reformata 164Fiú Eklesia kicsiny Jövedelmének Templomi Javainak beírására a maga költségén vásárolta Kezdi Martonosi Fülöp Mihály Orvos Doctor és Szabad Királyi Szamos-Újvárosa és a Fejedelmi vár Rendszerint való Physicussa.” Anyakönyvei 1828 óta vezettetnek.* 1850–2 körül az egyházközséget a várbeli templomba való járástól kitiltották s a Sárközi István házát használták imaházul. 1860-ban a hívek száma 400-ra, 1898-ban 683-ra emelkedett s ugyanekkor anyaegyházzá lesz, Szamosújvár-Németi pedig leányegyházközséggé.* Az 1854-ben a város által ajándékozott 66 öl területű templomhely alkalmas erre nem lévén, új telket szereztek e czélra; elhatározták, hogy a míg felépíthetik, a Sárközi-féle ház szolgáljon imaházul s a pap részére más házat vásárolnak.
Ev. ref. Névk. 1889. évf. 4–7. l.
Vizsg. jkv. szerint 1862-ben.
1862-ben fogtak a templomépitéshez, melyre felhasználták a várból kapott 8 ezer forint kárpótlást, I. Ferencz József császár és neje Erzsébet által adott 600 forintot, a Török Péter 714, Nagy József 250, továbbá Placsintár Dávid, Szappanyos Miklós, Hrobonyi Pál, Leményi Mihályné, Kelemen Jenő s 1866-ban* a szőcs czéh 200 forintját. Voith Miklós buzgólkodása folytán a műkedvelői előadásokból, tánczestélyekből befolyt, Dr. Gajzágó László, a város stb. adományából gyűlt összegeket s a templomot, a melynek felépítésére az összes szükségeltető meszet Simó Ferencz ajánlotta volt föl, 1875-ben fölszentelték. Mint homlokzatán olvasható: Isten dicsőségére 1877-ben befejeztetett. Nagy József fáradozása folytán 2 harangot szereztek, melynek beszerzését Karika Pál 360 forint adománya tette lehetővé* s orgonát állitottak be az egyházba.
Esp. vizsg. jkv.
Ev. ref. Névk.
Karácson Károly 2000 forint értékű házát az egyházközségnek hagyományozta, Duha Bálint urasztali belől aranyozott poharat, Keczeli Sándor és neje Keczeli Erzsébet meggyszin bársony szószéktakarót, Placsintár Dávidné 50 forintot adományozott.*
U. o. 7. l.
1887-ben körlelkészség középpontjává lesz.
Lelkészei önállósága után: Bartalis Miklós 1861–69. Somkereki Miklós 1870–71. Ezután megint Bartalis fegyintézeti lelkész teljesiti a papi teendőket s buzgólkodik a templom építése és felszerelésén 1878-ig, ekkor állásáról lemondván, Máthé György papjelölt, fegyintézeti tanitó lett utóda. 1887-ben első körlelkésze Vásárhelyi Boldizsár 1894-ben deési lelkészszé lőn. 1894 óta Kovács Ákos.
165Tankötelesei a községi iskolában tanulnak.
Temetőjét a szőlő alatt a hegy tövében* a város ajándékozta.
1855. Gábrus tudósítása gyüjteményemben.
