Szamosújvár-Németi.
Szamosújvár-Németi.
Nevének változatai: 1332–37 közt* Nempty. 1421-ben* Nemethy. 1482-ben* Oppido Nemethi. 1612-ben* Ujvár-Németi. 1754-ben* Szamosujvár-Némethi. 1830-ban* Szamos-Ujvár-Némethi, németül Deutschendorf, oláhul Mintju-Gerli (Mentő).
Mon. Vat. pápai tizedlajstrom 104.
Dl. 27852.
Bethlen ltár.
Erd. kanczell. összeírás 1700-ban 147. sz.
Széki egyház jkve.
Cons. statist. topogr. 169. l.
Nevét német telepeseitől, előnevét a Szamostól és Ujvártól vette, melynek közelében fekszik.
Keletről magas hegyek aljában, sík téren fekszik, keresztül foly rajta a róla elnevezett patak, mely jobbról a határán folyó Kis-Szamosba szakad. A vármegye székhelye Deéstől 12·2 kilométernyire a szamosújvári járásban.
Először emlittetik 1318-ban* Castro Menthö néven.
Bánffy ltár és ev. ref. egyh. ltár. Szamosújvár 1782. évből.
1421-beli* megemlitésekor az idevaló Tözsér Péter nemcsak kereskedik, de birtokokat is vásárol, a többek közt Szilágytőn, melyet 1423-ban* a vett összegért Laczk Dávid Bálványos urának és Szlavonia bánjának elad.
Dl. 27852.
Dl. 27855.
1456-ban* Szamos-Ujvár-Németi Bálványosvár tartozékául van megemlitve s ekkor mint város fordul elő, tehát vára volt, hol heti s 259országos vásárokat tartanak. Birtokosa Nempthi Bán György fia Miklós, kit Laczknak mondanak.
Dl. 27898.
Birtokosai ezután is ugyanazok, mint Bálványosvárának, t. i. a Bánffyak és Várdaiak.
1458-ban* Vingárdi Geréb Jánosnak, Erdély alkormányzójának adja Mátyás király, de 1463-ban* e város az itteni kuriával együtt a Várdaiak kezére került vissza.* De nem sokáig birták, mert a Bánffyak 1467-ben* Mátyás király ellen fellázadván, a király Németit tőlük elvevén, a váradi püspökségnek adományozta.
Dl. 27317.
Dl. 26893. és 27908.
Lásd Bálványosvárnál.
Dl. 27917.
1480-ban* János váradi püspöknek itteni megbizottja Némethy Aszalos Márton. Ugyanez évben* itt lakó Németi Halász Albert, mint a bálványosvári javak ügyvédje emlittetik.
Dl. 27940. és 41.
E. Libr. Kemény. 4. suppl. p. 347.
1482-ben* ismételten emlitik vásárait.
Gr. Bethlen ltár.
1504–19 közt levő időből a régi ev. ref. templom helyén talált feliratos kövön Perényi Imre magyarországi palatinus neve fordul elő, hihetőleg valamelyik tisztjének a sírköve lehetett.*
A feliratos kő Ornstein József őrnagy birtokában Szamosújvárt.
1510-ben* Bálványos urai itt udvarbirót tartanak.
Km. prot. Michael 144.
1524-ben* emlittetik Némethy Literáti Lőrincz vagy Lőrincz deák.
Dl. 28040.
1541-ben* Németiben országgyülést tartottak, egy itten hozott végzés Kendi Ferenczre vonatkozott.
Erd. országgy. Eml. I. 64–67. l.
1553-ban* Szamosújvár tartozéka s mint ilyen, az összes tartozékok közt a legnépesebb; van ekkor a Szamoson egykőre járó malma.
Urb. et conscr. fasc. 87. nr. 29.
1577-ben* egyik birtokosa Patochi Gáspárné.
Gr. Bethlen cs. ltára.
1589-ben* idevaló lakos és szásznyiresi birtokos Trombitás Benedek.
Gr. Kornis ltár.
1590-ben* a szamosújvári várnak itt lakó 9 puskásai: Németi Máté, Takács Bálint, Szőcs János és András, Szilágyi János, Sebestyén Benedek, Fekete Márton, Borbély Lukács és Varga István.
Km. Lib. Reg. Sig. Báthory 20.
1594-ben* Cserepes Mihály biró, Csiszár Mihály esküdt és Némethi Trombitás Benedek nemes emlittetik.
Tatrossy cs. ltára.
1598-ban* Némethi Nemes János és neje Lajos Kata birtokos.
Km. Szolnok Int. L. 5.
1612-ben* darabontok: Lukács, Tözsér, Sebestyén és Fekete családbeliek. Ugyanez évben* Vajda János birtokoson kivül a szamosújvári várhoz a következő gyalogpuskások szolgálnak: Tötöri Gergely, Kis István, Szőcsy Márton, Sebestyén János és Márton, Aszalos Bálint, 260Kováchi János, Jancsó Pál és Albert, Biró János, Gyarmathy Mihály, Hajdu István, Tolnai János, Bágyi János, Nagy Mihály és Mészáros János.
E. F. L. III. 217. B.
Erd. kancz. összeírás 1700. 146. sz.
Torma gyüjt.
Gyf. prot. Magnificat fol. 88. és Gyf. Cent. 2. 57.
1616-ban*Ujvárnémeti Detári Gál Homonnai Druget Györgyhöz pártolván, a szamosújvári várat ennek részére elfoglalni törekedett s hűtlenség bélyegén itteni és czoptelki részét elvesztette.*
Torma gyüjt.
V. ö. Deés.
1617-ben* fejedelmi birtok s mint ilyen, Szamosújvárhoz tartozik, emlittetnek: Somkuti, Aszalos, Kis jobbágy és 1643-ban* Fazakas, Gombos és Szabó családok.
9. Lib. Reg. 53.
Makray cs. ltára.
1620-ban* Szamosújvár-Németi Detari Gál vagy Kakasnak hűtlenség bélyegén elvett itteni házastelkét, melyet a fejedelem Szamosújvárhoz csatolt volt, Lázár, Darna fejedelmi jobbágyok és a parochialis templom szomszédságában Péchi Simon kanczellár közreműködése folytán a fejedelem visszaadta.
10. Lib. Reg. 198.
1639-ben* Rákóczi György fejedelem kendilónai udvarbirájának hűséges fáradozásaiért itt Bakai Dániel magvaszakadtán ennek elpusztult nemesi házát (Fazakas Lőrincz és Lemozi Mátéé közt) hozzátartozóival Hetési Györgynek adományozza s minden közteher alól kiveszi, de tartozik Szamosújvárhoz szolgálatot tenni érette.
19. Lib. Reg. 146.
1653. és 1658-ban* a szamosújvári uradalomnak itt 10 adózó jobbágya van.
Torma cs. ltára.
1654-ben* a szamosújvári uradalomnak itteni majorságföldébe 287 köböl búzát, 65 1/4 köböl rozsot, 321 1/4 köb. árpát vetettek el s bordézmába 62 vedret vettek be.
Erd. fisc. levéltár.
1663 junius 21-én* Szamosújvárnémeti Vári Istvánt és testvéreit Ambrust és Györgyöt személyileg és két itteni egymás mellett levő telkökkel a fejedelem megnemesiti, úgyszintén Sebestyén Mihályt is.
Tatrossy család levéltára.
1664-ben* idevaló Gombás Mihály itteni telkét és személyét a fejedelem megnemesiti. Ugyanez év márczius 12-én a fejedelem Szilágyfőkereszturi Nagy Andrásnak Medvés István-féle egy itteni puszta telket adományoz. Apaffy fejedelem ápr. 7-én Kolozsvárról keltezett adománylevelében egy itteni puszta nemes telket, mely Trombitás Benedek magvaszakadtán szállt a fiskusra, Gyulafehérvári Rácz Mihálynak adja 261frtért zálogba. Jánki Szabó János egy telket s Hegyestői Simon szintén egy telket kap ekkor Apaffy fejedelemtől.
Vármegyei levéltár Torma gyüjt.
1667-ben ápr. 8-án* Sebestyén Jánosnak a fejedelem egy itteni telket adományoz, a következő évben január 19-én Tályai Nagy István, 1668 január 20-án Horváth András egy telket kap a fejedelemtől zálogba. 1673-ban* Gombás Mihálynak a fejedelem itten 3 telket ad zálogba. 1675 április 25-én* Fogaras, Ispán Miklós itten két telket, Ürögdi György szintén két telket kapott a fejedelemtől, melyet 1702-ben Diószegi István birt és a főkormányszéknél ehhez való jogát igazolta.* 1676-ban* Vajda Balázs itteni két nemes telket nyer. 1677-ben* Gombás Mihály a magáén kivül még egy telket kap a fejedelemtől a Tolnai István magvaszakadtán.
Tatrossy ltár. Torma gyüjt.
U. o.
Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. levéltár.
Torma gyüjt.
U. o.
1667-ben aug. 30-án* Alszegi János egy népes jobbágytelket kap a fejedelemtől, melybe a következő évben igtatják be, mely alkalommal régi telkébe is beigtatták, de ez utóbbit Zemper Jánosnak adta el.
U. o.
1668-ban jan. 20-án* Ozsváth Andrásnak a fejedelem egy népes telket ad zálogba, melyet fia Zsigmond Sütő Istvánnak adott el.
U. o.
1670-ben május 27-én* Szentiványi Balázsfi Miklós a Sebestyén István-féle jobbágytelket kapja a fejedelemtől zálogba, melyet ennek neje Szegedi Anna Nyerges Mihálynak adott el 1695-ben, ez pedig 1698-ban Gombás Mihálynak adta zálogba, ennek utódát a fiskus ez és több más telkeért perbe fogta 1767-ben.*
Tatrossy cs. ltára Torma gyüjt.
Erd. főkormsz. ltár.
1670-ben* a fiskus birja.
Erd. fisc. ltár.
1675-ben* Ispán Miklós neje Váradi, máskép Belényesi Krisztina két népes jobbágytelkét Tályai Istvánnak adta el 1688-ban. 1675 decz. 18-án* Tályai István a Lázár János és Krassai András-féle telket kapta a fejedelemtől. 1676-ban decz. 16-án* Vajda Balázs és neje Bervei Erzsébet a Török-utczában azon telket, melyet Székely és Nagy István birt s a kiktől ők megszerezték, fejedelmi jóváhagyás mellett beigtatják, a következő évben ehhez való jogukat 1702-ben igazolták a főkormányszék előtt.
Tatrossy cs. ltára és Torma gyüjt.
U. o.
Erd. főkormsz. ltár.
1676-ban* Gombás, Nagy, Ikafalvi, Kis, Sebestyén, Hetesi, Balázs, Ozsváth, Alszegi, Vári, Veres, Rácz, Udvarhelyi és Egrespataki nemes családok lakják.
U. o.
1677-ben* febr. 24-én Ikafalvi Mihálynak a Tötöri Gergely magvaszakadtán 262a fejedelem egy népes jobbágytelket ad zálogba s ennek özvegye Jánki Judit s második férje után Nagy Györgyné birja 1702-ben, ki ehez való jogát a főkormányszék előtt igazolta.*
U. o.
Erd. főkormsz. ltár.
1677 jul. 8-án* Vári Istvánnak és Gergelynek Apaffy fejedelem egy jobbágytelket inscribál, melyet 1702-ben Szilhai Mihály örököse bir, ki ehhez való jogát a főkormányszék előtt szintén igazolta.
U. o.
1677 julius 9-én* Décsey Zsigmond és neje Tótfalusi Anna azon örökséget, melyet Báthori Gábor adott Detari Andrásnak s melyet Detari Gábor Décseynek eladott s ennek fia Ferencz pedig Vajda Balázsnak adta át, ki 1702-ben birja s ehhez való jogát igazolta.
U. o.
1677-ben* nov. 8-án Gombás Mihály és neje Sebestyén Erzsébet inscriptioba egy népes jobbágytelket kapnak a fejedelemtől, örökölte testvére Sebestyén Mihály, ki 1702-ben a főkormányszék előtt igazolta ehhez való jogát.
U. o.
Tályai István Ujhegyben egy szőlőt bir 1682-ben.*
Tatrossy cs. ltára.
1682-ben* idevaló nemesek: Sebestyén Mihály, Vajda István, Ikafalvi Mihály.
Km. Lymbus.
1684-ben decz. 30-án* Belényesi, máskép Szőcs János és neje Kis Anna egy népes jobbágytelket kapnak inscriptioba a fejedelemtől, birják 1702-ben az árvái, kik magukat e birtokban igazolták.
Tatrossy ltár.
1684-ben szept. 14-én* Jánki János által a fejedelemtől inscriptioba kapott népes jobbágytelkét utóda Szabó, máskép Jánki János örökölte s birta. 1702-ben ehhez való jogát igazolta.
Erd. főkormsz. ltár.
1684-ben október 24-én* Tályai István és neje Szalkai Borbála a Sebestyén Pál-féle jobbágytelküket Sütő István és neje Gombás Juditnak adták el.
U. o.
1685 jun. 29-én* Ikafalvi János a Varga Mihály és Czege János-féle két jobbágytelket kapja a fejedelemtől, melyet Viski Mártonnak adtak el.
U. o.
1689-ben jul. 30-án* Tályai István Teleki Mihály aláirásával egy jobbágytelket kapott a fejedelemtől inscriptioba.
Tatrossy ltár.
1689 junius 15-én* Rácz Mihály özvegye és leánya Juli itteni részüket Marosán Ilyés és neje Teleki Annának eladják.
Erd. főkormsz. ltár.
1696-ban* Vaári István elzálogositja a füzesi fordulóban Halász pallaga nevü szántóföldjét Vajda Balázs és az ekklézsiáé közt füzesi lakos Ardai Istvánnak 18 frtért.
Ev. ref. egyh. ltár Szamosújvár.
2631699-ben* birtokosok: Dióssi János árvái; egy telkes nemesek: a Vajda, Gombás, Nagy, Szécsi, Szabó, Szilágyi, Küvári, Soltucz, Zemper György, Viski Márton, Tállyai, Marusán, Sebestyén, Vári, Sütő, Hetesi, Hegyestőr, Ürögdi családok.
Erd. főkormsz. ltár.
1700-ban* I. Leopold király Csatári Simon, Gulácsi Dávid, Kovács István és Mihály, Csonti és Szilágyi István, Nagy Márton, Kis András, Varga Márton, Magyarországi Mihály és Balog Márton tizedes itteni gyalogos darabontokat eddigi kiváltságaikban megerősiti.
Erd. kancz. 1700: 147. sz.
1702-ben* Hetesi Pál, Váry István, Gombás Mihály, Hegyestőr (Hegyestói?) Simon (Nagy András-féle vásárolt telek), Sebestyén Mihály, Nagy György (Alszegi-féle), Zemper János, Ürögdi István, Sütő, Marosán családok, nemesek és szabadosok.
Erd. főkormsz. ltár.
1712-ben* itteni nemes darabontok a Kiss, Nagy, Kovács, Balog, Magyarországi, Varga, Szilágyi, Czente, Gulácsi és Csákány családok.
Km. Neor D. 28.
1715-ben* Vajda és Sebestyén Mihály, Vári István, Nagy György, id. és ifj. Gombás Mihály, Szentkirályi László, Gombás István, Tordai János, Marosán Lukács és György, Benkő György, Zilahi István, Tálas István, Oláh János, Sütő Istvánné, Viskiné, Sebestyén Mártonné, Diószegi Dánielné és Némethi, Deési, Zempér, Mois, Ürögdi nemes családok emlittetnek.
Erd. főkormsz. ltár.
1726-ban* Némethy István, Hilibi Tamás nemesek.
Szamosújvár város ltára.
1727-ben* Benkő János és Szilágyi Filip nemesjogú birtokosok.
Várm. jkv.
1731-ben* itteni birtokosok: Deési János, Marosán György, Viski és Vajda Mihály, Szentkirályi András és Némethi István.
Megyei ltár.
1738-ban* mikor a fiskus itteni birtokába Szamosújvár közönségét bevezették, az igtatásnak ellene mondottak: Szentkirályi Éva Kisvárdai Szathmári Györgyné, Göczi Nagy Ferencz és gyermekei, Gombás Mihály és gyermekei, Benkő István és gyermekei, Pariz Pápai Ferencz neje Diószegi Erzsébet és gyermekei, Némethi Viski Mihály.*
Erd. főkormsz. ltár.
Szamosújvár város ltára 1733.
1740-ben* Gombás Klára Hilibi Tamásné és leánya Mária birtokosok. Szamosfalvi (Máramarosm.) Pap, máskép Mészáros Simon fia Farkas, fia Miklós 1744-ben* s ennek fiai Gábor, János, Péter és Illyés nemesjogú birtokosok.
Várm. jkv.
Torma gyüjt.
1746-ban* a fiskus az idevaló nemességet perbe fogván, 1767-ben 264Hilibi János részét, melyet ez 1664-ben kapott inscriptioba, kiitélte s 1771-ben el is foglalta a nélkül, hogy az épületeket megfizette volna.
Erd. fisc. ltár.
1750-ben* Daniel Tódor a szamosújvári uradalom részére megváltotta a Vajda, Ürögdi, Ikafalvi, Benkő, Huszti, Mojs, Marosán, Thordai, Farkas, Flora, Gombás és Désie-féle nemestelkeket. Ezenkivül a Nagy, Légeni, Szakmári telkeket is. Maradtak a Buzás, Tályai, Hilibi és Vári-Ferenczi féle (melyet Verzár Lukács bir zálogban) telkek.
E. F. L. III. 217. F. H.
1754-ben* a ref. ekklézsia birtokának egy részét zálogba birja Pápai Ferencz utóda, nevezetesen Aczél Gábor orvos és Szamosújvárnémethi Dániel Miklós, itt haszonbérlő udvarbirája ns. Csókfalvi Hadnagy János.*
Széki ev. ref. egyházmegye javainak összeírása 120. lap.
Megyei ltár. Nemesek összeírása.
1770–73-ban* összeírt birtokosok: Ujfalusi Buzás István (Gyergyó-Ujfalva) női és hilibi Hilibi János anyai adom. jogon.
Erd. főkormsz. ltár.
1786-ban* birtokosai: Szamosújvár városának van 77 jobbágya, 11 zsellére és 16 szegénye, Verzár Auxentiusnak van 1 jobbágya, 8 zsellére és 3 szegénye.
U. o.
1805-ben* Csuzi Sándor nemes.
Megyei ltár selejt. 46.
1817-ben* deési lakos Basa János itteni birtokát Czakó Jánosnak adta el.
U. o. 62.
1820-ban* birtokosai: Szamosújvár városának van 85 telke, Darabontságnak 3 telke, Verzár Auxentius utódainak 1 telke, 5 adómentes nemes, 1 pap.
Erd. kanczellária ltára.
1829-ben* Verzár utódai Kovrig Simon és Miklósnak van 6 zsellére és birtokosai a Dániel utódok.
E. F. L. XII 1/2.
1831-ben* az ev. ref. egyháznak van 5 zsellére és 6 hurubása, Jeremiás Imre, Verzár Margit, Kovács Mihály és András nemes darabont, a fiskus, gör. kath. ekklézsia és a nemes Buzási rész emlittetik.
Széki ev. ref. esp. ltár 258. l.
1838-ban* van benne 12 immunis, 3 adózó nemes, írástudó közülök 5, írástudatlan 10, magyar 12, oláh 3. 1843-ban* 15 magyar nemes lakója van.
Megyei ltár.
U. o.
1842-ben nemes a Manasses család.*
Széki esp. ltár.
1843-ban* birtokosai: Szamosújvár városának van 85 telke, özv. Jeremiás Imrénének 1, a darabontságnak 1 telke. Immunis nemes 11, darabont 2, pap 2, haszonbérlő 1.
Megyei ltár.
1863-ban* Szamosújvár városa részére úrbéri kárpótlást utaltak ki.
Urb. Wes. 173. l.
2651866. évben* nemesi jogú birtokosai: Szamosújvár városa, Nagy István, Lengyel János, Buzási József, Károly és Pál, Benkő Dániel, Imre és Mihály, id. Monosses János, Dániel, Ferencz, Borzási Ferencz, Kovács István, Florián Gávris és Gligor, Hodis Juon és Gligor, Koroly Vaszilika, Farkas Juon, Marosán Juonika, Román Mitru.
Erd. főkormsz. ltár.
Jelenlegi birtokosai (1898): Szamosújvár városa, 1088 h. Vásárlás a kir. kincstártól. Nagy István, 352 h. Öröklés és vétel. Szamosújvár-Németi községi testület, 525 hold. Jobbágyság folytán. Román Mihály 60 h. Öröklés és vétel. Hodis Elek 49 h. Öröklés. Kopár Kristóf Szamosújvárról) 152 h. Mártonfi János, 95 h. Vétel. Ázbéj Rácz Jakab, 80 h. vétel, ettől 1904-ben Bárány Márton vette meg. Simai Tódor, 50 h. Vétel.
Hajdan város,* ma kisközség; alapítói a szászok, németek voltak, kik idő folytán elmagyarosodtak. Jelenleg alig lakik benne nehány magyar, s azok is elfelejtették egykori anyanyelvüket. Az oláhság 1710 körül kezd ide telepedni s főleg növekednek számban, mikor a szamosújvári uradalommal ez is az oláh püspök kezére kerül. A hagyomány ezek tömegesebb terjeszkedését 1746 tájára teszi, midőn a volt magyar darabontoktól a telkeiket kiválták s oláhokat telepitettek helyette.
1702 évbeli produktiók aktái még városnak nevezik.
Jelenlegi lakosai földmivelők és állatkereskedők. Szent György napján a fiatalság zöld galyakkal teljesen befedve házról-házra jár.
Házaik rendesen egy szoba s pitvar és kamra; kő és sövény oldaluak, zsindely fedelüek, de egy része szalmával van fedve.
Innen irja magát az egyik Dániel család; a nemességet Dániel Tódor szerezte, kinek utóda a közelebbről báróságra emelt Dániel Ernő miniszter.
A fejedelemségre törekvő Békés Gáspár hadával 1575 junius 26–27-kén itt pihent meg.*1657-ben,* midőn II. Rákóczi György a szerencsétlen lengyelországi hadjárata után Szamosujvárt országgyülést tartott, kanczellára Bethlen János és többen itten voltak szálláson.
Wolf Bethlen II. 4. 299–300.
Gróf Bethlen Miklós. Önéletirás I. k. 10. rész.
1715-beli* összeirás szerint régebben két országos vására volt, mely valószinüleg a közelében várossá emelt Szamosujvárra helyeztetett át; vámoshidja a Füzes-patakán 1844-ben még fenállott.*
Urb. Conscr.
Megyei ltár.
1332–37 közt* plébánosa Jakab a pápai tizedbe 32 denárt, Miklós plebános* fizetett 8 garast, ismét* 8 garast.
Mon. Vat. pápai tized lajstr. 104.
U. o. 127.
U. o. 139.
1608-ban, május 30-án* szamosujvár-németii falusbiró Sebestyén 266Miklós, esküdt Szabó Györgygyel a szamosujvári főporkoláb és mások előtt elzálogositják a némethi határban, a Füzes felé a Tövisay előtt, az országútja mellett levő falú földjét 12 évre 18 frtért, nemzetes és vitézlő Katona Pál füzesi lakosnak, hogy régóta pusztulásnak indult templomukat felépithessék.
Ev. ref. egyh. ltár. Szamosújvár-Németi.
1640-beli hivatalos összeirás* szerint az ev. ref. anyaegyháznak van kőtemploma egy haranggal, mellette pap- és iskolamesteri ház. Leányegyháza Gerla. Vagyona 2 hold szántó és 3 drb rét. Egyik földje 1628 óta zálogban volt, melyet 1767-ben váltottak ki.
Széki ev. ref. esp. ltár.
1668-ban, junius 14-én Apaffy Mihály fejedelem megparancsolja Radnóthról, hogy azon kaszállót, melyet Kászta Mátyás szamosujvári udvarbiró az ev. ref. egyháztól elfoglalván békeritett, mely miatt a pap nem élhet, adják vissza annál inkább, mivel ez régtől fogva oda tartozott, szakitsák ki s adja birtokába.*
Ev. ref. egyh. ltár Szamosujvár.
Ornstein József „Egy síremlékről a szamosujvár-némethii templomban” czím alatt* ezt irja:
Arch. Ért. 1896. évf. II. füz. 154–155. l.
„Van a Szamosujvár-Némethi nevü faluban egy 17 m. hosszú, 9 m. széles, 6 m. magas templom rom. Falai – felül minden összeköttetést nélkülözve – égnek meredeznének, ha a faluban lakó három magyar család és mintegy 40 czigány vallásos szükséglete egyenes fa mennyezettel és zsindely fedéllel el nem látta volna.
Szamosujvár-némethi Dániel cs. nemesi czímere.*
Siebm. Wb. IV. B. 15. Abth. 97. T.
E rom csak a szentélye egy nagyobb templomnak, melynek falait ezelőtt 77 évvel lebontottak és épitő anyagnak használták. A fából épült harangláb az 1687. évben az 1687. évben öntött haranggal (felirata: „Szamosujvár Némethi harangja Z. J. A. P. 1687.” A másik 1870. évből való, a jelenlegi gondnok öntötte) elkülönitve áll. Kivülről e romot 6 m. magas kőpillérek támasztják meg és pedig három az apsist, kettő-kettő a hosszoldalokat, melyeknek egyikébe a római dombormüvek egész gyüjteménye – valószinüleg a Szamoujvárt létezett Castrum Stativumból – van befalazva. Egyikét leirta Torma Károly az „Arch. Közlemény” ujf. III. kötetében. A többi, köztük egy keretes tábla az éjszaki oldalon, melyen valószinüleg felirás volt, teljesen elmosódott. A romnak – a 267szószék és padok alatt mostani szükséglethez alkalmazva – belsejében van a hosszoldalok mentén, embermagasságban, ötszögletü konsolokban végződő 4 ív töredék s az egyik mellett egy gömbölyü oszlopnak az alsó fele. Három, hegyes csúcsban végződő csonka ív dísziti a hajdani apsist.
Ezek – meg egy a déli oldalban megtartott törött kör-ívű ablak a Szentjáki temploméra emlékeztető, vaskapcsokkal összeszoritott díszitéssel – az egyedüli adatok, melyek a volt templom korára engednek következtetni. Átmeneti stylusban, a XIII. században a Szent-Benedek-rend által épült, melynek neve mai napig, az ide északra egy mértföldnyi távolságban fekvő hasonnevü faluban megörökittetett, hol a rend által épitett templom és rendház gr. Kornis Viktor kastélyát képezi.
Az itt ábrázolt síremléket a mostani templom belsejében hat századon át őrizték mint kripta fedőt, míg a templom kőpadolatát ezelőtt 8 évvel deszkával kicserélték, mely alkalommal az alatta rejtett emberi csontok a gödörbe visszahelyezése emellett a templom ajtaja előtt heverő kőhalmazba került. A kő a közelvidéki dacitstuffából készült, hossza 1.22 m., szélessége felül 0.56, alól 0.51 m., vastagsága 0.16 m., a tükör h. 1.03 m., sz. 0.35 m.
A rajta feltüntetett domborművű nőalak nem emelkedik a kő síkja fölé, hanem „en creux” van bevésve és ez is mutatja, hogy a sírlap a XIII. századba sorolható. Felirás nincs rajta. Ezen körülmény és minden symbolum hiánya arra enged következtetni, hogy nem nemesi osztályba tartozó, de mégis előkelő állásu egyén síremlékével van dolgunk. A művészi kivitelre ily félreeső helyen nem nagyon szigorú mérték alkalmazható. A hosszú, felette szűk, de a nyak alatt már kivágva, csipő körül övezett, lefelé bővülő, a lábakat alig mutató ruhá(tunika)ból, nemkülönben a koronához hasonló fejkötő (Gebände) ből, mely mind a kettő XIII. századbeli német viselet volt* arra utalnak, hogy talán azon telepitvényesek egyik jómódú nőtagja van ábrázolva, kiket a történelem tanúsága szerint a tatárok okozta néppusztitáson segitendő IV. Béla király az országba hivott. „Akkor jelenhettek meg mondja Kővári László – Deés város új lakosai, kiket IV. Bélától kapva kiváltságait 1261-ben István herczeg is megerősítette.” Összhangzásban van ezen magyarázattal „a lakosság közt mai napig megmaradt azon monda, hogy a szász leány nyomorékságából való helyreállásáért megfogadta és valósította a templom alapítását” – mig azonkivül az 268az első lakosok német eredetére nem csak a falu utóneve, hanem a köznyelven forgó azon rege is volt, melynek Chamisso Albert költeményeiben „Óriások játékszere” czím alatt kifejezést adott és mely mindenütt némi változással található, hol németek telepíttettek, igy pl. Toroczkón is. A sírlapot most az országos fegyintézetben őrzik, melynek igazgatója, Vajna Károly szerezte meg. 1896. febr. 28.”
L. Quincke, Kostümkunde, Lipcee, Weber 92–94. l.
A II. Rákóczi Ferencz szabadságharcza alkalmával a községgel együtt az egyház is sokat szenvedett, kirabolták, harangjait elvitték s ezért kérelmez az egyház 1713-ban gróf Teleki Sándorhoz, mint főgondnokhoz, hogy a magyarói ekklézsiánál megtalált harangjok visszaszerzésében legyen segitségökre.*
Szinnyei: M. irók életr. IV. k 889. l.
1744-ben* „azóta, hogy az oláh püspök kezdette volt birni a dominiumot, a quartat sem az oláh, sem a nagybirtokosok ki nem adják, sőt a nemes fundusokról is, melyeket örmények s oláhok birtak, denegálják.”
Széki esp. vizsg. jk.
1754-beli* hivatalos összeírás szerint, a falu közepén, a patak mellett a kőtemplom czintermével s papilakkal, ezenfelül egy zsellérházas telek s egy más zsellértelek, melyen két háza van az eklézsiának. Van 6 drb. 18 köböl vetésnyi szántója, 2 drb rétjén 7 szekér széna terem, 22 frtja kamatra adva. Az ekklézsia 40 vékás szántóját zálogba adta, mely ekkor Pápai Ferencz egyik utóda dr. Aczél Gábornál van. A Paphegybeli szőlők dézmája s a némethi határon levő malom szombati vámja s az egész határon levő földek quartaja megszünt, mióta az örmények birják.
Széki ev. ref. esp. javak összeirása, 119. l.
1780-ban, február 27-én* az összeírás szerint a pap fizetése készpénz: 11 frt 54 kr., gabonáért 4 frt 45 kr., szénáért 7 rf. forint, tűzifáért 36 kr., szántókból 6 frt. Ez összeget pénzül az összeirók 30 frt 15 krra számitottak együtt. Ugyanekkor volt az egyházközségnek 12 köböl vetésre való szántója (szőlőbeli papifizetés nincs, holott régen volt).
Egyh. ltár.
1812-beli* összeirás szerint van két zsellérháza. 1707-ben a németi réten levő 50 vékás földjét a szamosújvári várnagy elfoglalta. Az elfoglalt terület visszaadását követelte az esperes 1870-ben a várkommandánstól,* ma Szamosújvár közönsége birja, a Paphegyről járt a szőlődézma s ezt az itt lakó nemesek fizették, de tőlük a szamosújváriak ezt is a községbeli telkeiket megvették, a nemesek elköltözvén, birtokaikat elfoglalták, de róla az egyháznak nem fizetnek semmit.
Esp. vizsg. jk.
Egyh. ltár.
2691831-ben* van a régi templom kőfalából újonnan igazitva kőtemploma, ablak nélkül. Ez összeomlott templom vitorláján, mint az akkori pap feljegyezte, ezen felirás volt: „Georgius Rákotzi, Susanna Lorantfi”. Ugylátszik ők voltak az egyháznak fővédői s újjáalakitói.* Van papi házastelke s egy más parochiális telken 6 zsellérház, egy más zsellértelken szintén 6, négy zsellér az esperesnek fizet. Haranglábja két haranggal s egy temetője. Jegyzőkönyve 1787-óta vezettetik.
Esp. vizsg. jk. 258. l.
Ev. ref. egyházi levéltár.
1837-ben* br. Bánffy Farkas alapitványából, mely a fő egyháztanács kezelése alatt van, jár a pap részére 20 frt segély. Anya- és jegyzőkönyvei 1838 óta vezettetnek rendszeresen.*
Esperesi vizsg. jk.
Ev. ref. Névk. 1889. évf. 8. l.
Szamosujvár-némethii ev. ref. templom.
1860-ban az anyaegyházközség Szamosújvárnak* lett leány-ekklézsiája. 1887 óta körlelkész gondozása alatt áll.
U. o.
1863-ban* az egyház dézma-kárpótlásban részesül.
Urb. Wes. 207. l.
Lelkek száma 1766-ban: (összeirás) 81 fi, 71 nő.
1868-ban* lelkek száma: 88, ebből férfi 49.
Esp. vizsg. jk.
1898-ban:* 24 fi, 28 nő, egyháztaggal együtt 53.
Ev. ref. Névk. 117. l.
Urasztalára tett adományok s jóltevői: 1643-beli összeirás szerint* egy aranyozott ezüst poharát 1641-ben, Szász Jánosné Tóth Judit, egy mást Kapusi (Kopi, Kapi) István pap és Asztalos (Aszalos) Mátyás adta 2701630-ban (megvan). Egy régi keresztelő ónkancsó, aranynyal és ezüsttel himzett 4 drb selyem keszkenő, Nagy Mihály, Sebestyén Erzsébet* Gombás Mihályné, Ispán Mihály és Váradi Krisztina adományai 1696-ban. Egyik ónkanna felirata: H. G. 1667., a másik: G. K. 1697. és a 3-ik: Jó János és Simon Ilona 1705.* Három koczkás krakkói abrosz s a pulpituson 3 kendő kivarrva. Sebestyén Mihályné aranynyal himzett selyemkendőt adott.
Esp. ltár.
1831-beli felj.
Ev. ref. Névk. 1889. évf. 8. l.
1695-ben Vajda Balázs a Szent-János hegyen levő szőlőjének dézmáját örökidőn át a pap részre hagyja.
1720-ban* Szabó Ferenczné Szász Kató szamosújvári lakos, egy lengyelországi sávos gyolcsteritőt és Melos Mihály egy ónkancsót adott.
Esp. ltár.
1737-ben* Ferencz Mihály az erdőből felfogott szőlőjének dézmáját a pap részre adományozta.
Esp. ltár.
1855-ben* Kováts István az urasztalát ékesitette fel.
U. o.
Lelkészei: Kapi, Kopi v. Kapusi István 1630. Havadtöi András 1687. Kecskeméti Mihály 1716. Bádoki György 1744–46. Fekete Pál 1747. Szentpéteri János 1749–55. Bodoki Mihály 1755. Dalnoki Péter 1778. Enyedi Ny. Dániel 1778-tól 1782. és 86-ban* is, a göttingiai égettek számára gyüjtögetett. Kecskeméti István és Szentkirályi József 1786. és 1790. közt. Dálnoki Péter 1790. Járai Ferencz 1795–98. Ilyés Sámuel 1800–1802. Czoptelkén is lelkészkedik. P. Mátyás Mihály 1803–1837-ben* is fia Mátyás Pál 1826-ban apja segédje, később pap 1850-ig. Csürös József 1850–56. Báthori János (más helyt József) 1857–61-ig, utolsó itt lakó papja.*
Ev. ref. egyh. ltár Szamosujvár.
Mátyás Mihály papsága idején, 1820 körül, Kis István idevaló és Boros János szamosujvári filiának curatora, aláirások alatt kéregetnek az állitólag 1318. évben épitett, de összeomlott templom felépithetésére. Egyházi levéltár.
Esperesi levéltár és Ev. ref. Névk. 1889. évf. 8. l.
A XII. században iskolája már fennállott, 1711 után szünt meg, papjai tanitóskodtak az újabb ideig, egy része levita is volt.* Szentes Gyula volt utolsó levitája 1893-ban.
Kádár. Nev. okt. tört. 493–494. l.
Gör. kath. egyház az ev. ref. ekklézsia romjain épült föl s 1716 tájt veszi kezdetét. Kápolnáját 1744-ben épitteti kőből és szentelték fel a Boldogságos Szűz mennybemenetelének tiszteletére. Első papja volt a Máramarosvármegyéből Szamosfalváról ide hozott Pap, másként Mészáros Simon.*
Torma gyüjt.
1771-ben* a görög keletiek templomát a görög katholikusok foglalták el s e miatt a két felekezet között perre került a dolog. Úgy látszik, 271hogy a két román ajku felekezet 1782. körül egyesül ismét s lesznek teljesen gör. katholikusokká, midőn az egyházközség mivelhető fekvőségét az evégre kiküldött biróság összeirja, határoltatja, mértékét megállapitja, s ekkor a pap és kántor részére az alsó- és felső-fordulón 20 köböl vetésre való szántót és 18 szekér szénára való rétet jegyeznek fel s állapitanak meg. Ezenkivül berkeket és erdőt különitenek el az ev. ref. egyháztól.*
Megyei ltár selejt. 256. sz.
Erd. főkormszék. 1781. évi 5836, 1805. évi 4737, továbbá 1814. évi 10144 és 1843. évi 12535. sz. 1772. évi megyei ltár.
1824-ben* és 1843-ban* a gör. kath. püspök perel, hogy néhai Kovács Mihály sclopetarius és Marosán György birtokait, melynek dézmája a gör. kath. egyházat illetik, egyesek elfoglalták.*
Erd. főkormsz. 12152. sz.
U. o. 12535 sz.
Ev. ref. egyh. ltár Szamosujvár-Némethi.
Jelenlegi templomát kőből 1852-ben kezdették épiteni s 1854-ben végezték be s 1859-ben szentelték föl. Védőszentjei Mihály és Gábor őrangyalok. Harangjai 1836. és 1856. évből valók. Lelkészei Moisz László és Áron 1861-ig, Godoleán Péter 1875-ig, Bene Sándor 1894-ig, jelenleg Gelner Sándor.
Felekezeti iskoláját az ötvenes évek elején létesitette s tartja fenn.*
K. J. Nev. okt. tört.
1820-ban* a róm. kath. egyházközség 31 lélekkel, Szamos-Újvár leányegyháza.
Torma gyüjt.
Éghajlata egészséges, szélnek ki van téve, nagyobb jégverés ritkán fordul elő.
1750-ben* határának nagyobb része téren és termő, a más része hegyes és kevésbé jó. Földjük termékeiből tartják fenn magukat, melyeket a szomszédos Szamos-Újváron árusitanak el. Két fordulós határa 6 ökörrel szántható, a javitást megkivánja, de nincs szokásban a szekeres trágyával való javitás. Az őszi búza köble 5 kalangyát vagy kalangyánként 1 1/2 vékával fizet, a tavaszi 4 kalangyát ad; a zab 8 kalangyát, szemül 2 vékát ereszt. A must vedrét 15 krajczárjával árúsitják. Van tűzre való fás erdeje, legelője, kaszálója fordulónként. Elvetettek 727 1/2 köböl férőü szántójába 484 1/4 köböl őszi búzát, 2 1/2 köböl rozsot, 3 3/4 köböl tavaszi búzát, tengerije 14 1/4 köbölyni termett, kaszálója 235 2/4 szekérnyi, szőlője 368 vederre való. Kertek jövedelme 3 frt 54 kr. Van 197 ökre, lova, 154 tehén, 61 tulok, csikó, 87 juh, kecske, 160 disznó, 38 méhköpü. Iparosa 6 ács, 1 szűcs, 3 czigánykovács s 1 mészáros. Pálinkafőző üstök jövedelme 7 frt 22 kr.
Erd. főkormszék.
1822-ben* határa I. osztályu. Adó alatt: 709 köbölnyi szántó, 1213 szekérnyi kaszáló, 43 vedernyi szőlő, 103 ökör, ló, 90 tehén, 8 borju, csikó, 85 juh, 12 kecske, 25 disznó, 10 méhköpü.
Cziráky. Urb. oszt.
272Határa jelenleg (1898.) termékeny; terményei: búza, árpa, rozs, zab, kender, répa, tengeri, alakor, lóhere, luczerna, bükköny; hazai fajta szarvasmarhák minden nemét tenyésztik és juhot. Gyümölcse nemes faju alma, körte, szilva, baraczk, dió és kevés szőlő.
Itatója két csorgója, egyik névtelen, a másik „Vine czie” (jő neked) s a falu patakja.
Iparosa 1 czipész és 1 csizmadia.
1822-ben* országos vásárai január 14-én, aug. 16-án és november 19-én tartattak.
Megyei ltár és Torma gyüjt.
1668. január 20 és 1680 julius 18-án gyrás gyüléseit a vármegye itt tartotta. 1717. junius 29-én és 1718. január 3-án marchalis gyülések székhelye volt.*
Megyei ltár.
1874-óta körjegyzői székhely.
Jobbágyszolgálmányok: 1553-ban* jobbágyai Szent-Márton napján cenzust adni tartoznak. Ezenkivül évente 1 jó tejelő tehenet adnak a várnak.
Urb. et conscr. fasc. 160. No. l.
Határhelyek: 1622-ben Kosárhely, (Füzesi részben szántó), Fogszegrét, Borzásszeg-rét, Sziget, Morgóaly szántó, Szent-János hegye, (szőlő) Bányaság erdő.
1643-ban* Füzes felé, Kosárhely, Sziget a füzes pataka közt, Borzás, Morgoalj.
Széki egyh. jkv.
1654-ben* Bikaholdja, Füvesalj, Tövisalj, Kövecses alatt a rétszél, Kapjoni földe, Mikolai pataknál, a két út között, az őrlőhidnál.
Erd. fisc. ltár.
1715-ben* Kertalja, Tövisalja, Füzespatak, Holt-Szamos, Kalács.
E. F. L. III. 162. E.
1734-ben* Bányosalj (erdő), Tövisalj, Szent-János-hegy, szőlő.
U. o.
1738-ban* Csorgó, Kismezőn, Porkoláb kapu-felé menőben, Tövis sárréte, Szakadás, Hosszúberek, Portörő-Malom, Magaskút, Csiljánospataka, Őrlő-út, Szakadásfő, Móricz-tölgye, Darvas-Domb, Várra menő út, Botrajáró, Bornyudelelő hely, Vásáros-út, Borsószer, Kenderes-kert, Borzásszeg, Kecskehát, Lukácsfája, Hegyesdomb, Venicze, Tövidi kert torka, Óriás végi, Szemberke, Hollósvápa, Kis-Bányásalj, Szilágy, Kerek-Irtovány, Paphegyi,* Ősz Péter padja, Lapát, Buk alatt, Bodonkút, Erős-kötő, Szászok szigete.
U. o. 217. l.
U. o. D.
1769-ben* Funtine-Purkáruluj, Szarata-patak, Tövisér, Lunka, Újosztás, Pepemistye, Fásztó, Pojen, Hollósába, Gyertyános erdő.
U. o. H.
1812-ben* Felső forduló, Csianos, Füzes felé menő országút, Németrét, Dinnyés, Alsó forduló, Békarét, Borzás, pap szőlőhegye.
U. o.
2731833-ban* Izvore, La Posa másként Pap hegye, Bortes, Meretyo, Czinegyis, Gura, Csulenyisuluj, Morosztej, Bejcság, Branistye, Tusik ert Sztanistye, Hurube, Lucz, Rogoz, Bordaszék, Burtuke, Borte, Szimberke, Vurvu-Ogásutuluj, Vadu-Zsukanuluj, Retyicsáre, Hotorbák, Kobor, Kermenyis, Resket, Petrisz pagye, Berbenácse, Pábik, Uler, Ritu nyámczuluj.
E. F. L. III. 162. H.
Utczák 1676-ban* Derék-utcza.
Erd. főkormsz. ltár.
1864-ben* Braniste, Peste Vale, Partea Ciurgaului, In ciulenesin, Morostein, Fanatiele, Pepeniste, La Lunka, Hataru preste apa, La Burtuka, La Hotorbalu, Posa, Slasiu (egy legelő neve). Mai spre miaza nópte se afle si vii, unde se zice La Banyasagu.
Pesty Frigyes gyüjt.
Területe 1900-ban 3828 k. hold.
Lakosai 1553-ban* 52 jobbágy, 28 zsellér, 51 szegény lakossal, az egész községben van 80 ház.
Urb. et. conscr. f. 87. nr. 29.
1603-ban* 10 jobbágy, 4 szabados és nemes, összesen 14 lélek lakosa van; 1602–3 közt pusztitották el lakóit.
Urb. conscr. f. 65. nr. 87.
1630-ban* fiaik és leányaikkal együtt 98 jobbágy, 21 szabados és nemes lakosa van, összesen 55 ház van benne.
K. M. Lymbus.
1713-ban* 21 jobbágy, 15 zsellér, 15 szabados és nemes lakosa 55 házban lakik, el van pusztulva 2 ház.
Erd. főkormsz. ltár.
1750-ban* lakossága 1 egy telkes nemes egy házban, 35 jobbágy, 29 1/3-ad telken 30 házban, 2 ily özvegy két telken, 2 házban; 43 telkes zsellér 34 2/3-ad telken, 36 házban; 18 külsőség nélkül való zsellér 2 telken, 12 házban; 25 kóborló s 7 ily özvegy, együtt 70 telken, 82 házban. El van pusztulva 4, melyből ezelőtt 20 évvel kihaltak.
Erd. főkormsz. ltár.
1830-ban* 934 lakossal. 1857-ben* házak száma 234, a lakosoké 1221, ebből 43 róm. kath., 1080 gör. kath., 94 evang. helvét., 4 zsidó.
Cons. statist. topogr. 169. l.
Orsz. ism. táb. 27. l.
1886-ban 1203 lakosból róm. kath. 22., gör. kath. 1130, helvét hitü 41, zsidó 10. 1891-ben 1265 lakossal, ebből 43 róm. kath., 1143 gör. kath. 66 ev. ref., 1 luteránus és 12 izraelita.
1900-ban 1379 lakosból 718 fi, magyar 113, oláh 1265, ruthén 1, magyarul beszélni tud 197; róm. kath. 52, gör. kath. 1258, ev. ref. 56, 13 izraelita. Ir és olvas 144. Házak száma 267.
