Adatok a Chetneky család genealogiájához. Első közlemény.
Adatok a Chetneky család genealogiájához.
Első közlemény.
Első közlemény.
Mióta az okmánytárak könnyebben hozzáférhetőkké lettek, számos becses adat kerűl napfényre hazánk hírneves családainak történetéből, illetőleg genealogiájából. Ezen alkalommal az országos levéltárban a Chetneky családra összegyűjtött adataimat bátorkodom bemutatni.
E családdal már foglalkoztak genealogusaink, így: Bartolomaeides László,* Wagner Károly,* Lehoczky,* Nagy Iván* és mások.
Memorabilia Provinciae Csetnek. Neosolii. 1799.
Collectanea genealogico-historica ill. Hung. familiarum quae iam interciderunt. Dec. I. 70. 1. És u. a. Tabellae genealogicae. Kézirat a Nemz. Muz. könyvtárában. Fol. lat. 63 és 153.
Stemmatographia. Pars II. 44. 1.
Magyarország családai. III. 29. l.
Az általam közlendő adatokat a felsorolt szerzők nem ismerték, sőt azok több eddigi állítást rectificálnak, azért a családnak nemzedékrendét egészen újból kellett okmányok alapján egybeállítanom.
E tanulmányomnak közzétételét annál is inkább érdekesnek tartom, mivel ezen, már kihalt családnak főkép oly tagjaival foglalkozom, kik jelentékeny szerepet viseltek részint Zsigmond király alatt, részint a reformatió idejében.
A Chetneky család a pelsőczi Bebek, máskép Bubek családdal egy eredetű, és a gömörmegyei Csetnek uradalmat, hasonnevű főhelyével birtokolta, melyet nekik IV. Béla 1243. jun. 5-én kelt oklevelével* adományozott; mert a Bebek testvérek Detre és Fülöp, Máténak fiai, a tatárjárásban magokat kiváló vitézségük által kitüntették. Ezen uradalom addigi birtokosai, Bors vezérnek utódai kihaltak volt.
Bartolomaeides Memorabilia 169–178, és Fejér Cod. Dipl. IV. 5. 287–294.
A testvérek ifjabbika Fülöp úgy látszik magtalanúl halt el. Detrének fia Benedek volt. Ennek fiai pedig: Döme, Miklós, László, János és Péter; mi IV. Béla királynak az egri káptalan által 1335-ben átírt adomány-leveléből* kitűnik, hol ezek állanak: «Magister Nicolaus filius Benedicti de Chitnek, pro se et Ladislao, Johanne et Petro fratribus suis item pro Stephano et Georgio filiis Dominici, similiter fratris sui iam defuncti».
Bartolomaeides, 178–180.
Ebből bizonyos, kik voltak Benedek fiai. Ugyanazokat említi a csetneki ref. templomban található epitaphiumos síremlék is, melyen a család négy ízen át van levezetve. Közli ezen síriratot Bartolomaeides* és Wagner is.* Azonban mivel ezen epitaphium Ferencznek az «unicus haeres»-nek idejében készült, ki 1601 után halt el, és mivel a másolatokban is eltérések 39vannak, arra súlyt nem fektethetünk. Annyit azonban hitelesnek tartunk belőle, a mennyit az okmányok is igazolnak. Így: hogy Bebek Döme Pelsőczöt, a négy testvér pedig Csetneket nyerte osztályrészűl.* Ez körülbelől 1320 körűl történhetett.
Memorabilia i. h. 269.
Collectanea i. h. 57.
Magy. orsz. dipl. ltár 12, 110. sz.
Mivel Döme fiai István és György, kiket az imént említénk, a Bebek család ősei valának, azért ezekkel nem foglalkozhatunk és csak a csetneki uradalmat bíró négy testvérre fordíthatjuk figyelmünket, kik a Chetneky nevet vették fel.
A Chetneky nevet viselő testvérekkel okmányilag* először 1326-ban találkozunk, midőn okirat állíttatik ki arról, hogy Dobsina erdős vidékét benépesítették. Ezen okmányban a családról ezek állanak: «Nicolaus dictus Kun, Ladislaus et Johannes magistri filii comitis Benedicti, filii Detrici». Péterről nem történik említés.
Bartolomaeides 185–192.
A négy testvér közűl csak Lászlónak és Miklósnak, kit «Rufus» és «Kun» melléknevekkel is illettek, voltak gyermekeik. Ezek és Péter özvegye 1371-ben Gombaszegben a Pálosoknak zárdát alapítanak, melynek alapító-levelében* a családra nézve ezen adat fordúl elő: «Nos magister Ladislaus de Czutnuk, de consensu filiorum nostrorum, et dominae relictae quondam magistri Petri consortis de eadem, in personis filiorum magistri Nicolai Rufi, Georgii et Petri» stb. Jánosról többé szó sincs; Péter gyermekek nélkül halt el, Lászlónak gyermekei nincsenek megnevezve, Miklósé: György és Péter.
Wagner, Collectanea 71.
Lássuk már most László gyermekeit okmányilag kimutatva, annál is inkább, mert főkép ezekre kell mint Zsigmond király idejében élőkre, kik közűl némelyik tekintélyes szerepet is viselt, figyelmünket fordítanunk. Ezeket együttesen felsorolva az 1417-ben aug. 24-én kelt okmányban* találjuk, midőn Zsigmond király László prépost és testvérei kérelmére a dobsinaiaknak vásárt engedélyez. Az okmánynak idevágó szavai ezek: «Venerabilis viri domini Ladislai de Csetnek praepositi S. Georgii, nec non nobilium Nicolai, Johannis et Sigismundi fratribus eiusdem praepositi de praedicta Csetnek». Ezekből világos, hogy kik voltak László prépostnak testvérei, a kik között említtetik János is.
Bartolomaeides, Memorabilia 208–210. l.
Már most bebizonyítandó volna, hogy László prépost és fivérei, I. László gyermekei valának. Ezt megtaláljuk az orsz. levéltárnak egyik 1436. év november 13-án kelt okmányában,* melyben a család tagjaira vonatkozólag a következők állanak: Ladislaus de Chetnek gubernator cruciferatus stb. ac Andreas filius Johannis filii Ladislai de eadem Chetnek nomine eorum, necnon nobilium puellarum Elisabeth et Anna vocatarum, filiarum dicti Joannis, sororum videlicet praefati Andreae». Ezek után bizonyos, hogy János I. Lászlónak fia volt, Jánosnak fivéreit pedig már fentebb megismertük, így tehát tudjuk, hogy János fivérei: László, Miklós és Zsigmond, I. Lászlónak fiai is voltak.
Orsz. ltár dipl. 12,968. sz.
Wagner Károly szerint* I. László 1320–1374-ig élt. Neje Szalonai Ilona (Elena de Salona) volt. Az eddig idézett okmányok közt az 1335. és 1371. éviekben mint élő fordúl elő.
Tabellae geneal. MS.
I. Lászlónak fiai közűl kiváló figyelmünket érdemli II. László, Zsigmond király kegyeltje, a Bebekek nagy vetélytársa, ki Györgygyel együtt, leginkább emelte a család tekintélyét.
Nyilvános pályáját a sz. János lovagrendben kezdte meg, azonban ebből a világi papságba lépett át, melyben csakhamar a «Praepositura S. Georgii martyris de viridi campo Strigoniensi» méltóságot nyerte el, melyet 1397–1439-ig birt.* A fentebbi okmányban, mely 1417-ben kelt, mint olyannal már találkoztunk, midőn a dobsinaiak számára fivérei hozzájárultával Zsigmond királytól vásárengedélyt eszközölt ki.
Memoria Basilicae Strig. 128. l.
Mint sz. György prépostja volt jelen 1414–18-ig a constanczi zsinaton. Róla a jelenvoltak lajstroma a prépostok között így emlékezik meg «Laszlaw zu St. Georg», a mihez a commentator hozzáteszi «Oder des H. Georgs de viridi Campo Strigoniensi. Er war aus der alten adelichen Familie der Chetnek oder wie sie damals genennt wurden von Chytnuk».*
Wagner Károly, Verzeichniss der geistl. und weltl. Personen aus Ungarn auf der Kirchenversammlung in Costnitz Ungarisches Magazin, IV. k. 244. l.
40Bizonyára a zsinaton is igen növekedett Zsigmond király kegyében, ki őt a királyi kápolna comesévé tette, mert 1423-ban, mint: «Comes Capellae regiae» fordúl elő. Majd a királynő kanczellárjává is lőn, mert 1432-ben mint ilyen említtetik.*
Nagy Iván, Magy. Családok. III. k. 30. l.
Zsigmond király ezen igen hasznavehető és megbízható férfiút terveinek kivitelére igen alkalmasnak találta.
Zsigmond király ugyanis, lehet, hogy azon okból, mivel pénzviszonyai gyakorta zavart állapotban valának, lehet azonban, hogy azért, mivel a keresztesek száma már igen megfogyott és ezek is többnyire az országon kívűl tartózkodtak, jószágaikat lefoglaltatá és ezek egy részének kormányzatát Chetneky Lászlóra bízta, ki, mint láttuk, egykor maga is keresztes volt, s így a lovagrendnek viszonyait ismerte. Zsigmond király ezen eljárása ellen panaszt emel a keresztes lovagoknak rhodusi anyaházukból 1447-ben kelt levele, melyben nyíltan kimondatik, hogy: «A magyarországi perjelségnek majdnem minden háza és parancsnoksága világi személyek és némely egyháziak által le van tartóztatva és el van foglalva,.... s ezeket kiváltképen az egykori boldogemlékű legkeresztényebb fejedelem Zsigmond foglaltatta le.»*
Theiner, Monumenta II, 244. l.
László tehát Zsigmond király parancsára keresztes lovagok budai felhévvízi sz. Háromságról és az ezzel kánonilag egybekötött esztergomi sz. királyról nevezett conventjeinek kormányzatát vette át.* Mint ilyen majd: «Gubernator magistratus cruciferatus ecclesiae SS. Trinitatis de calidis aquis Budensibus ac conventus loci eiusdem,» majd «Gubernator cruciferatus ecclesiae b. Regis Stephani de Szent Király et conventus eiusdem loci» czímmel illette és írta magát.
Nagy valószinűség van a mellett, hogy Zsigmond ezen javadalmak jövedelmét egy ideig élvezni óhajtá, azután pedig prépostsággal biró társas káptalant akart belőlök alapítani.
Mint gubernator, a keresztesek vagyonának rendezésében nagy tevékenységet fejtett ki, de egyszersmind tekintélyét, melyre mint ilyen emelkedett, arra is használta, hogy a Chetneky család jogait, mely a hatalmas Bubekek által nem egy csorbát szenvedett, visszaállítsa. Temérdek bonyolódott ügyben találjuk őt az akkori törvényszékek előtt fáradozni, miről számos reánk maradt okmány tanúskodik.
Az első ily okmány 1425-ben fordúl elő, melyben mint gubernator említtetik, ebből azt következtetem, hogy ezen évben vette át a keresztesek javadalmait, mert különben azon nagy tevékenysége mellett, melyet kifejtett, minden bizonynyal már előbb is adott volna magáról életjelt valamely okmány által.
Az 1425-ben jun. 17-én kelt okmányban, az általa kezelt keresztesek és az ó-budai sz. Klára apáczák birtokai érdekében intézkedések történnek.*
Orsz. ltár dipl. 11,684.
1429-ben felmutatja III. Béla királynak 1194-ben kelt azon kiváltságlevelének kivonatát, melylyel a kereszteseket, («hospitaliorum domum D. Regis Stephani»), Esztergomban a nekik adományozott «villa Telki» birtokában megerősíti.*
Fejér, C. D. II. 295. 1.
Ugyanazon évben a fentebbi levelet, a keresztesek Telki-re való jogaiknak érvényesítése végett ismételve felmutatja.*
U. o. 302. l.
U. a. évben IV. Béla királynak 1265-ben kelt okmányát mutatja fel, melyben Thelky-t a kereszteseknek oda ítéli.* Ezen régi okmányok felmutatásából látszik az alaposság és szívósság, melylyel ő a reá bízott ügyeket kezelte.
U. o. IV. 3. 311. 1.
U. a. évben máj. 26-án az esztergomi káptalan jelentést tesz Zsigmond királynak máj. 26-án kelt felhívására, hogy vizsgálat történjék azon erőszakoskodások iránt, melyeket «Ladislaus de Cethnek gubernator cruciferatus ecclesiae sanctae Trinitatis de calidis aquis superioribus Budensibus et conventus loci eiusdem» a nyulakszigetebeli apáczák jobbágyain és jószágain elkövetett.*
Orsz. ltár dipl. 12,071.
U. a. évben jul. 24-én László gubernator vezetése mellett a Chetneky család tiltakozik a Bebek család ellen, mely erőszakosan elfoglalta Somkút, Komjáth és Dobsina birtokoknak nagyobb részét.*
Orsz. ltár dipl. 12,000.
41U. a. évben aug. 20-án ismét László vezetése alatt tiltakozik a Chetneky család a Bubek családnak ellene elkövetett jogtalanságai ellen. Mivel ezen okmány a két család nemzedék-rendéről s közös eredetéről behatóbb ismertetést nyújt, s mivel mindkét családnak az időben tekintélyes tagjai benne fel vannak sorolva, ezen okmány egész terjedelmében igen érdekes levén, azt itt közlendőnek tartom.*
Nos capitulum ecclesiae Budensis memoriae commendamus, quod venerabilis vir dominus Ladislaus de Cythnek gubernator crucifferatus ecclesiae sanctae Trinitatis de calidis aquis superioribus in sua necnon Georgii filii Nicolai et Andreae filii Johannis fratrum suorum uterinorum de dicta Cythnek personaliter nostram veniendo in praesentiam per modum protestationis nobis significare curavit, quomodo Johannes magnus filius Ladislavi de Pelsewlch alias magister tavernicorum regalium unacum fratribus suis videlicet Ladislao et Andrea filiis quondam Emerici woivodae ac Petro et Nicolao filiis quondam Detrici palatini de dicta Pelsewch de anno domini millesimo quadringentesimo nono praeterito contra saepissimas prohibitiones eorundem magnas particulas terrarum arabilium, intra metas possessionis ipsorum Somkwth, item magnas particulas silvarum, montium et montanarum cuprorum inter metas possessionis eorum Dobsyna vocitatae existentia in comitatu Gwmeriensi habitarum et existentium, ab avo ipsorum videlicet Ladislao filio quondam magistri Benedicti filii Detrici Calvi condescentia et in eos de iure devoluta protentialiter ocu passent et ocupatas utentur de praesenti; in quibus quidem montanis cupreis ipsorum dampna videlicet circa milia florenorum puri auri perpessi extitissent. Cum tamen awus ipsorum videlicet Dominicus Bebek unacum fratribus suis Petro, Johanne, Nicolao Kwn filiis quondam praedicti Benedicti filii Detrici Calvi vigore certarum literarum exinde confectarum inter se dictam possessionem Dobsina metaliter distinxissent et divisissent; nunc vero praenominati Petrus et Nicolaus filii dicti Detrici ac Ladislaus filius eiusdem Nicolai necnon Nicolaus et Stephanus filii quondam Johannis magni ac Emericus filius Ladislai filii quondam Emerici woywodae modo simili sibi ipsis ocupassent de praesenti et utentur in praeiudicium iuris ipsorum valde ingens; unde facta huiusmodi protestatione annotatos Petrum et Nicolaum filios dicti Detrici ac alios praenominatos ab ocupatione et detentione dictarum terrarum, silvarum, montium, et montanarum cuprorum, seque quovismodo in damnum eorundem intermissione, usuum et fructuum eorundem perceptione suo et praedictorum nominibus prohibuit et prohibendo contradixit nostra in praesentia testimonio praesentium mediante. Datum in festo beati Stephani Regis Anno Domini millesimo quadringentesimo vigesimo nono. (Eredeti, papirra írva. Magy. orsz. lt. Dipl. 12,110).
Ezen okmány bemutatja a Chetneky családnak László életében kivált szereplő tagjait, kik Lászlóval együtt öten voltak, és pedig Miklós és fia György, János és fia András, kiknek ügyeit László melegen pártolta. De ezen okmány egyszersmind megismertet a Bubek rokon, de egyszersmind ellenséges család akkor élő kilencz tagjával. Ezek között főszerep jutott Imrének és gyermekeinek, úgymint: Lászlónak Imre fiával, és Endrének. Imre nagytekintélyű férfiú volt, egyideig Horvát- és Dalmátország bánja, később Lodoméria és Galliczia helytartója, azután országbíró, majd erdélyi vajda. Neje halála után 1398-ban sz. János rendű jeruzsalemi lovag lőn, s mint olyan az auránai perjelségre emelkedett, és dubniczi gróffá lett. Tekintélye által elkapatva annyira ment, hogy törvényes királya ellen pártot ütött, és Durazzói Károlyt kívánta a magyar trónra emelni. Zsigmond később megkegyelmezett neki, de ő ezután is ellensége maradt.* Imrével ezen pártütésben a Bubekek több tagja együtt értett, így János is, kit «Magnus» melléknévvel illettek. Ez egy ideig a király főlovászmestere volt, mely méltóságtól a király ellen elkövetett hűtlensége miatt megfosztatott, de 1410-ben ismét kegybe jött és főtárnokmesterré lett. Ennek fiai valának: Miklós és István. Ez utóbbi, ekkor még ifjú, később Hunyady János ellen pártütő. Végre Imrének pártütő társa volt még a Bubek családnak az időben legtekintélyesebb tagja, Detre nádor. Kinek fiai valának Péter és Miklós, ez utóbbinak pedig László. A pártütők Zsigmond király neheztelését vonták magukra, azért, ha mindjárt meg is bocsájtott nekik, szemében kedvesekké soha többé nem lehettek. Annál kellemesebb lehetett a király előtt Chetneky László, ki kilépése által a kegyvesztett lovagrendből, mely épp azon időben történt, midőn Imre a pártütést szervezte, a király iránt való kiváló hűségét bizonyítá be. A róla mondottakból az is bizonyos, hogy a legkedvezőbb auspiciumok között lépett fel a Chetneky család nevében a Bubekek által a család jószágain elkövetett jogbitorlások és károk orvoslása ügyében.
Pray, De Prioratu Auranae. 33. kk. ll.
NÉMETHY LAJOS.
