I. A paizsokról.
I. A paizsokról.
A dolgoknak legigazságosabb édesanyja a természet, minden embert egyenlőnek alkotott; mindeniknek ugyanazon születési feltételei vannak: de a mindenség rendre törekszik és az emberi dolgoknak végzetteljes szükségessége, hogy némelyek másokat méltóságban s parancsoló hatalomban megelőzzenek. Innen a halandók igyekezete a méltóságoknak bizonyos jelvényeit találta fel, melyek értelme által a polgári társaság rendjei vagy családjai megkülönböztethetők, melyek által az emberek szelleme a vetélkedésre igyekezvén, erényekre és örök dicsőségre ösztönöztetnek, mely jelvények tulajdonképen czímerek-nek hivatnak. A czímerek feltalálását Jákob patriarchának tulajdonítják, ki gyermekeinek sorsát és vagyonát saját jelvényekkel ellátott házak által különböztette* meg, melyek aztán más népekre is leszármaztak.
Mózes I. könyv 49 r. (?)
A czímereket azonban leginkább a fegyvereken használták, a mint a katonákhoz illett, s általok lovascsapatokat, ezredeket, századokat, vezéreket s másokat különböztettek meg. Így történt, hogy a birodalom összeomolván, a szokás napjainkig fentartotta magát, s a családi jelvénynek is czímer a neve, mint a katonai jelvénynek, mert a mi czímereink sem voltak kezdetben egyebek, mint elődeinktől valami dicső tény emlékeűl megtartott s az utódokra hagyott fegyverek (arma). Ezért az őskori íróknál e czímerek neveztetnek jelek- (signa), jegyek- (notae), jelvények- (symbola) és ékítéseknek (ornamenta).
A czímerhez tartoznak a paizs, a színek, a sisak, a foszlányok, és a czímeralakok. A paizsé az első hely s gyakran a jelvények adnak nevet a paizsnak s a jelvényeknek gyakran van oly fő részük, mely aztán paizst, czímert mindent magában foglal. A rómaiaknál volt a fényes paizs, sima, szegletes, clypeus; katona-paizs = scutum; kerek paizs = parma = tatárpaizs; bogláros paizs = umbo; kis kerek paizs = ancile. Voltak ugyanis régen tojásdad alakú és szögletes paizsok; egészen simák s középen valami pikkelylyel, gombbal, boglárral erősítve, voltak behajló, kihajló s többfelé bemetszett szélekkel. Voltak nehezek is, mint a Goliathé, hogy a szolga a vállán hordozta. Nagy Sándor ezüstpaizsokkal látta el katonáit, s ezeket Argiraspydatoknak nevezte; nagy volt a régieknél a paizs tisztelete, a ki csatában a paizst eldobta, arra büntetést szabtak, de a ki a dárdát vagy kardot eldobta, arra nem.
A paizst baloldalon hordozták, belső közepén a horog, ansa, melyen tartották, a paizshoz volt erősítve. A Dávid tornya körül s más helyt a falakon Jeruzsálemben paizsok csüngtek ékítésül és a hősök emlékének fentartására. Hajdan a vezért paizsra emelték, s a katonák közt meghordozták, sőt ez még királyokkal is megtörtént.
A czímerekben a paizs mai napság az európaiaknál s más helyt sem egyéb, mint egy üres tábla, hová bátor hősöknek vagy más kitünő férfiaknak dicső tettei be szoktak iratni, hogy az utókor előtt e dicséreteket tanítsák, megtartsák 109és neveljék. Európában, különösen négyféle paizs van. A németek háromszögű paizszsal élnek, a két felső szög egyenes (rectus angulus), az alsó kerekded. A francziák és angolok eleintén szintén háromszögű, alsószög hegyes, később ezek négyszögűvé lettek; az olaszok paizsa mindig tojásdad. A spanyolok paizsa fenn négyszögre hajló, alól háromszögre.
De magok a czímeralakok bizonyos paizst kivánnak, pl.: a német birodalom kétfejű sasa saját alakot kiván. A francziák hármas lilioma háromszögűt kiván. Az asszonyok paizsa a német birodalomban téglány négyszögű s czímerészeti hiba volna férje czímerét rajzolni bele.
Itt szerzőnk a paizson lévő osztó vonásokat a bajvívás vágásaiból származtatja: ha a paizs jobbról balra vágatik, azt mondja, ez az első vágásnak (caesio prima) felel meg; ha metszetik, második és negyedik vágás; ha hasíttatik, ez a harmadik vágás. Említi a kereszteket, az András-keresztet, aztán a pólyákat, fascia stb. Most már nagy rendet kell tartani – úgy mond – a mezőkben, helyekben, a punctumokban, az egymásután való rendben; hajdan ezekre nem ügyeltek.
Némelyek a mezőket vagy a mezők részeit sajátos nevekkel nevezik, különösen a francziák, így van aztán a tisztesség helye, honoris, a czímer arcza, locus faciei, a köldökpaizs helye, locus umbelici, alsó, felső, közép, jobb, bal részek stb. Vannak némely kis részletek is a paizson, melyek hol a méltóságra, hol a hivatalra tartoznak, néha a házassággal járnak stb.
