4. A Seredy család.
4. A Seredy család.
A mi nyomtatásban megjelent 1863 előtt a Seredy-családról, s még a kézirati kútforrásokat is, Nagy Iván mind felhasználta. (X. k. 151. s köv. ll.) Utalt arra, hogy Budai Szeredynek írja s a Pozsonymegyei Szeredről származtatja őket; hogy Gyurikovics a Fehérmegyei Seréd pusztáról származtatja őket. Felhozza, hogy a Corpus Juris s az egykorú levelek mind Seredynek írják: Mind, a mennyi akkor ismerve volt. S valóban, ha a Magyarországon, a XVI. században Erdélyben szerepelt Seredyekről van szó: igaz. De a XVII. században Erdélyben szerepelt Seredyekről ezt nem mondhatni. Mint Nagy Iván is helyesen mondja, az első Erdélyben szereplő István volt a krasznai főispán. Egy pár száz levél fordult meg kezemen, melyeket a fejedelem s István úr váltottak egymással, vagy melyekben szó van róla. De ezekben mind a két leírási módon előfordul: gyakrabban «Seredj», de elég gyakran «Szeredi» is, kivált a cancellaria Szeredynek szereti írni. Sőt tőle magától is láttam Szeredy aláírást. Ötvös Ágoston Rejtelmes leveleiben is mindkét módon van írva.
Így hát az a kérdés, hogy Serédy volt-e a család vagy Szeredy, nincs eldöntve. Valamint az sem, hogy egy vagy két családról van-e itt szó? Az úgynevezett erdélyi ágat Nagy Iván nem tudja összekötni a magyarországiakkal, de bár a Seredy jószágokat az Alaghyak örökölték, mégis valószinűnek tartja, hogy itt egy családról van szó.
S ez valószinű is. Az első tudósítás, mi Istvánról, az erdélyi ág alapítójáról ránk maradt, az, hogy ő Rákóczyval jött be Erdélybe. 1630-ban őt és Vetéssyt küldte Sárospatak hatalmas ura Erdélybe, hogy ott számára készítsék elé a tért. Utasításba adta ugyan nekik, hogy pénzzel, igéretekkel senkit se vesztegessenek: de mint Kemény írja, ők bizony nem ragaszkodtak ez utasításhoz. Rákóczy megválasztatott, s ettől fogva őt és fiát híven szolgálta Seredy István. Megjegyzendő azonban, hogy nemcsak Benedek, hanem ő is állandóan «de Görcsön» írja magát. S még különösebb, hogy nehéz körűlmények közt tanusított jó szolgálatai daczára is a nagyságos czímet csak II. Rákóczy György idejében 1649 nyarán nyerte el. Bár házasság s adományozások által István úr megvagyonosodott s az előkelők közé számíttatott: de főúrrá csak ekkor lett.
B. Balassa Antal «A két Serédy»-ről Török János Hazánkjában egy levéltári adatokban gazdag czikket írt. Hátha az a levéltár, melyből a báró merített, a leszármazás kérdésére adatokat szolgáltatna? Mindenesetre érdekes volna tudni, hol van az a levéltár?
SZILÁGYI SÁNDOR.
