Palásthi Borsok.
Palásthi Borsok.
A XII. és XIV. századokból ránk maradt oklevelekben számos törzsökös, ősmagyar és jövevény nemzetségnek akadunk nyomára, melyek azóta részint kihaltak, részint más fölvett családnevek alatt máig is virágoznak. Nem szándékom ezúttal ezekkel bővebben foglalkozni, bár fölötte érdekes tárgyat szolgáltatnak a kutatásra – csupán azon sajátságos tüneményt kivánom itt jelezni, melyre már néhai Horvát István is figyelmeztetett,* hogy t. i. ezen régi és előkelő nemzetségek neveit, mint személyneveket, nem csupán azon nemzetségek sarjai, de igen gyakran azok körén kívül, egészen más nemzetségek, családok tagjai, sőt – hozzá tehetjük – alárendeltebb nemtelen egyének, ú. m. várjobbágyok, pórok, szolgák stb. is viselték, kik egymáshoz semmiféle rokonságban vagy vérségi összeköttetésben nem álltak, kiket tehát csupán névazonosságuknál fogva ugyanegy családhoz avagy nemzetséghez sorolni hiba lenne, minőbe sajnos, olykor régibb genealogusaink közől nehányan estek volt s ezáltal családtanunk mezején nem csekély zavart idéztek elő.
M. orsz. gyökeres régi nemzetségeiről, 36. l.
Így tévedne az, ki a XIII. és XIV. századbeli oklevelekben említett valamennyi Hunt-ot és Páznán-t a Huntpáznán nemzetséghez akarná sorolni, ha a «de genere Huntpáznán» jelzés avagy egyéb leszármazási bizonyiték az illető oklevelekben nem foglaltatik, mert ezen személynevek is a nevezett korban a divatosak közé tartozván, oklevelek tanúsága szerint, a Huntpáznán nemzetség körén kívül, külömbféle állású egyének által viseltettek, kiknek ama nemzetséghez semmi közük sem volt, mint például a tihanyi apátságnak 1211. évben elősorolt alattvalói közt két Hont nevű egyént találunk,* 1220. évben Páznán a Záh nemzetségből.* 1244. évben Hunt a gömöri várjobbágyok közt,* 1260. évben Páznán comes a Szolnok nemzetségből* említtetnek, II. Endre királynak egyik, 1212. évben kelt adománylevelében pedig épen Páznán nevű sertéspásztorról van szó.*
Árpádkori új okmánytár, I. k. III. és 119. ll.
U. o. 166. l.
Majláth cs. levélt.
Árpádkori új okmánytár, VII. k. 537. 1.
Hazai okmánytár, VI. k. 10. l.
Hasonló példákat hoz fel néhai Horvát István is, u. m. Aba de genere Opour, Chak de genere Aba, Opour de genere Chak,* melyekhez még hozzá adhatjuk a következőket: Turdos de genere Zaah,* Turda de genere Zaah,* Zah de genere Vezeken,* Buken de genere Aba,* Osl de genere Zah.* Ahhoz tehát hogy ily hasonnevű egyének családi együvétartozása megállapíttathassék, szükséges, hogy azoknak, nemzetsége, leszármazása az illető oklevelekben világosan megnevezve, avagy birtokjogi s egyéb nyomós adatok által igazolva legyen.
Idézett helyen.
Árpádkori új okmányt. VI. k. 445 l.
U. o.
Turul, I. k. 9. l.
Századok, 1875. 473. l.
Árp. új okmányt. VI. k. 445. l.
Ily divatos személynevek egyike vala az árpádi és anjoui korszakokon át, a Bors név is, melyet Bors vezér ideje óta különbféle származású családok tagjai, sőt alárendelt állású személyek is viseltek,* nem mintha ezáltal Bors vezér vagy a Bors nevű család ivadékai gyanánt kivántak volna tekintetni, de mivel ezt, mint divatos melléknevet, tulajdonképeni keresztnevükön kívül, talán egyéni sajátságaiknál u. m. alacsony testalkatuknál és nagy testi erejüknél fogva nyerték, a mint ily egyéni tulajdonokra vagy foglalkozásra, viselt hivatalra stb. emlékeztető melléknevek viselése, mintegy megkülömböztetésül, 89azon korban szokásban volt, melyek aztán gyakran személy- és sok esetben családnevekké változtak át.*
Tudós genealogusunk, Nagy Iván, Magyarország családai czímű munkájában, II. k. 194. l., mondja: hogy az Árpádi korszakban feles számmal találunk Bors és hasonló hangzású nevekre a krónikákban és okiratokban, a nélkül, hogy közöttök a vérséges összeköttetést, családi lesarjadzást kimutatni lehetne.
L. «A régi magyar személynevekről» szóló értekezésemet.
Hogy a Bors név különböző eredetű és állású egyének által, úgy személy- mint melléknév gyanánt viseltetett, kitünik a következő példákból: 1156–7. Bors, serviens regis,* 1242. Bors barsi várjobbágy,* 1255. Bors, zsellér,* 1355. Miklós «dictus Bors» de Ture, kir. ember,* 1438. László «dictus Bors» de Vnyan,* 1412. Miklós «dictus Bors» de Zenthersebeth, szalai alispán* stb.
Monumenta Eccl. Strigon. I. k. 110. 1.
Árp. új okmt. VII. k. 129. l.
Monum. Eccl. Strigon. I. k. 430. 1.
Bottka Okmányt. 41. l.
Hazai okmányt. l. 335. 1.
U. o. 305. l.
Nem tűztem ki feladatomul ez alkalommal a «Turul» II. kötetének 146–152. lapjain nagy szorgalommal elősorolt Bors-okat családi hovatartozásukra nézve egyenként vizsgálat alá venni, legyen itt elég megjegyeznem, hogy az azok közt 1229. évből fölemlített Lukács, II. Endre király főpohárnoka, nem volt a Bors családból való, hanem barsmegyei főispán, mivel II. Endre király oklevelében, melyre hivatkozás tétetik, ezen Lukács a többi országnagyok közt így van megnevezve: «Luca magistro Pincernarum et Comite de Bors»,* továbbá ugyanott, a 148. lapon, a Bors családbeliek közé sorolt s 1299. évben élt Bors nevű szörcsöki nemesnek nincs ama családhoz való tartozása mi által sem igazolva a névazonosságon kívül, mit ha alapul vennénk, nevezett szörcsöki Borsnak Apor (Opowr) nevű vérrokonát * ép oly joggal lehetne az Apor nemzetséghez számítanunk, mint őt magát a Borsokéhoz. Végre azon Bors (ugyanott a 148. lapon), kinek fia u. m. Bryzou, Péter és Zadur (a negyedik fiúként említett Judica az előtte álló s határnapot jelelő «dominicam» szóhoz tartozik), 1256. évben a hontmegyei Drénó birtok iránt pörlekedének, szinte nem tartozott a Bors családhoz, mert ezen Bors és megnevezett fiai, hiteles oklevelek tanúsága szerint* a hontmegyei Palásthi családból vették eredetüket, mely a Bors családhoz semmi vérrokonságban sem állott s azon időben már számos ágazatra volt szétosztva.
Árpádkori új okmányt. VI. 477. l.
Hazai okmánytár VI. 446, hol ezen szörcsöki nemesek, mint egyik fél, ekként vannak megnevezve: Zodam filium Opowr, Bors et Nicolaum filios Blasy nobiles de Zurchuk».
A Palásthy-Nedeczky-család levéltárában.
Ezen Palásthy Borsnak családjában megszokottak valának a különös hangzású személynevek. Fiai a közöl, mint láttuk, egyiknek Bryzou, máskép Brézó, Borzó, a másiknak Zádor volt a neve, unokái közt pedig ismét Bors-ot (II) és Ravasz-t találunk, melyek mind nem valának keresztnevek s melléknevekből váltak személynevekké. A Palásthi Borsok, illetőleg ezen II. Bors ága, ennek fiaiban kihalt, minthogy ezek fölötte szomorú sors által sujtva, erőszakos halállal multak ki, miről más alkalommal.
KUBINYI FERENCZ.
