AZZIWELGHI BENEDEK CZÍMERE 1437.
AZZIWELGHI BENEDEK CZÍMERE 1437.
(Színes melléklettel.)
Zsigmond királyunk Prágában tartózkodása alatt 1437-ben Szent Márk evangelista napja után legközelebb következő szombaton kelt oklevelében Azziwelghi Benedek deákot apjával és két fivérével Miklóssal és Jánossal, hű szolgálataiért, valamint legközelebbi rokonait és örököseit czímeres nemes-levéllel ajándékozta meg.
Ez oklevél a m. n. Múzeum levéltárában őriztetik.
AZZYWELGHI BENEDEK CZÍMERE. 1437.
Eredeti szövege a következő:
Relatio Emerici de Marczaly Magistri Curiae.
Sigismundus Dei gratia Romanorum imperator semper augustus, ac Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae etc. rex, tibi fideli nostro nobili Benedicto literato filio Johannis de Azzywelgh salutem gratiamque nostram et omne bonum. A claro lumine troni caesareae seu regiae maiestatis, velud a sole radii, nobilitates legitimo iure procedunt, et omnium nobilitatum insignia ab imperatoria seu regia sic dependent serenitate, ut non sit dare alicuius generositatis insigne, 167quod a gremio non proveniat caesareae seu regiae claritatis. Sane attentis et consideratis tuis fidelitatibus et fidelium servitiorum gratuitis meritis, quibus tu sub locorum et temporum varietate iuxta tuae possibilitatis exigentiam cum summae fidelitatis constantia et sollicitudine indefessa maiestati nostrae studuisti eoque ferventius et diligentius in antea studebis complacere, quo te et tuos singularibus honorum graciis a nostra maiestate conspexeris fore insignitos, tibi et per te annominato Johanni patri tuo ac Nicolao et Johanni fratribus tuis [carnalibus necnon St]ephano filio condam Andreae fratri videlicet tuo patrueli, tuisque et ipsorum haeredibus et posteritatibus universis haec [arma seu] nobilitatis insignia, quae in principio seu capite praesentium litterarum nostrarum suis appropriatis coloribus [arte] pictoria ficturata sunt et depicta, ac distinctius expressata, animo deliberato et ex certa nostrae maiestatis [scientia de]dimus donavimus et contulimus. Imo ex habundantiori plenitudine nostrae specialis gratiae concedimus [et prasentibus elargimur, ut]tu, tuique necnon ipsorum haeredes et posteritates universae praedicta arma seu nobilitatis insig[nia more alior]um [armis] utentium amodo in antea ubique in proeliis, hastiludiis, duellis, torneamentis ac aliis omn[ibus exerci]tiis nobilibus scilicet et militaribus, necnon tu ac praenominati Johannes pater tuus ac Nicolaus et Johannes [ca]rnales, necnon Stephanus patruelis, fratres tui, memoratique tui et ipsorum haeredes et posteritates [unive]rsae iam fata arma seu nobilitatis insignia in sigillis anulis velis papilionibus et generaliter in quaru[m libet re]rum et expeditionum generibus sub merae et sincerae nobilitatis titulo, quali vos ab universis et singulis cuiuscunque conditionis, praeeminentiae, status, gradus vel dignitatis existant, harum notitiam aevo habituris insignitos dici nominari et teneri volumus, ac etiam reputari gestare, ac omnibus et singulis gratiis honoribus et libertatibus, quibus caeteri proceres nobilesque et clientes regni nostri armis utentes consuetudine vel de iure freti sunt et gavisi, frui et gaudere possitis et valeatis, de talique singulis et specialis gratiae antidoto merito exultetis, ac tanto ampliori studio ad honorem caesarex seu regiae maiestatis vestra in antea solidetur intentio, quanto vos largiori favore caesareo seu regio paeventos conspicitis et munere gratiarum.
Sigismundus Dei gratia Romanorum imperator semper augustus, ac Hungariae, Bohemiae, Dalmatiae, Croatiae etc. rex, tibi fideli nostro nobili Benedicto literato filio Johannis de Azzywelgh salutem gratiamque nostram et omne bonum. A claro lumine troni caesareae seu regiae maiestatis, velud a sole radii, nobilitates legitimo iure procedunt, et omnium nobilitatum insignia ab imperatoria seu regia sic dependent serenitate, ut non sit dare alicuius generositatis insigne, 167quod a gremio non proveniat caesareae seu regiae claritatis. Sane attentis et consideratis tuis fidelitatibus et fidelium servitiorum gratuitis meritis, quibus tu sub locorum et temporum varietate iuxta tuae possibilitatis exigentiam cum summae fidelitatis constantia et sollicitudine indefessa maiestati nostrae studuisti eoque ferventius et diligentius in antea studebis complacere, quo te et tuos singularibus honorum graciis a nostra maiestate conspexeris fore insignitos, tibi et per te annominato Johanni patri tuo ac Nicolao et Johanni fratribus tuis [carnalibus necnon St]ephano filio condam Andreae fratri videlicet tuo patrueli, tuisque et ipsorum haeredibus et posteritatibus universis haec [arma seu] nobilitatis insignia, quae in principio seu capite praesentium litterarum nostrarum suis appropriatis coloribus [arte] pictoria ficturata sunt et depicta, ac distinctius expressata, animo deliberato et ex certa nostrae maiestatis [scientia de]dimus donavimus et contulimus. Imo ex habundantiori plenitudine nostrae specialis gratiae concedimus [et prasentibus elargimur, ut]tu, tuique necnon ipsorum haeredes et posteritates universae praedicta arma seu nobilitatis insig[nia more alior]um [armis] utentium amodo in antea ubique in proeliis, hastiludiis, duellis, torneamentis ac aliis omn[ibus exerci]tiis nobilibus scilicet et militaribus, necnon tu ac praenominati Johannes pater tuus ac Nicolaus et Johannes [ca]rnales, necnon Stephanus patruelis, fratres tui, memoratique tui et ipsorum haeredes et posteritates [unive]rsae iam fata arma seu nobilitatis insignia in sigillis anulis velis papilionibus et generaliter in quaru[m libet re]rum et expeditionum generibus sub merae et sincerae nobilitatis titulo, quali vos ab universis et singulis cuiuscunque conditionis, praeeminentiae, status, gradus vel dignitatis existant, harum notitiam aevo habituris insignitos dici nominari et teneri volumus, ac etiam reputari gestare, ac omnibus et singulis gratiis honoribus et libertatibus, quibus caeteri proceres nobilesque et clientes regni nostri armis utentes consuetudine vel de iure freti sunt et gavisi, frui et gaudere possitis et valeatis, de talique singulis et specialis gratiae antidoto merito exultetis, ac tanto ampliori studio ad honorem caesarex seu regiae maiestatis vestra in antea solidetur intentio, quanto vos largiori favore caesareo seu regio paeventos conspicitis et munere gratiarum.
In cuius rei memoriam perpetuam praesentes litteras nostras sigillo nostro imperiali, quo ut Romanorum imperator utimur inpedenti communitas, vobis duximus concedendas. Datum Pragae, sabbato proximo post festum beati Marci ewangelistae, anno domini millesimo qnadringentesimo tricesimo septimo, regnorum nostrorum anno Hungariae etc. quinquagesimo primo, Romanorum vicesimo septimo, Bohemiae decim0 septimo, imperii vero quarto.
(Eredetije megrongált hártyán, függő pecséttel a M. Nemz. Múzeum levéltárában).
Diplomatikai tekintetben amaz ármálisok osztályába tartozik, a melyekben a czímernek leirás nélkül, csupán festett ábrája foglaltatik.
A czímer ábrája az oklevél felső jobb szögletében fehér, zölddel szegélyzett táblára van festve, melynek magassága 19.4 ctm., szélessége pedig 14 ctm.
A doborpaizs alján levő stilizált kék fellegekből egy kiemelkedő veres nyelvű, orrán és fülein ezüst karikákkal fékezett természetes színű medve látható.
A sisak tetején göngyölődő kék fellegből az említett vadállat mint oromdísz emelkedik ki. Az egyszerű szabású foszlányok jobbról balról fesztelen könnyedséggel lebegik körül a paizs és sisak oldalait, a nélkül, hogy a heraldikai későbbi szabályok szerint a paizs zománczát követnék.
A paizs magassága 6.7 ctm., szélessége 5.6 ctm.; összes magassága tehát 15.9 ctm.
Általában az Azziwelghi-féle czímer heraldikai formáinak, különösen pedig alkatrészleteinek egymás irányában való aránya és jellege tekintetében a XV. századbeli ármálisok legszabályosabban festett czímer-ábrái közé számítandó.
A nélkül, hogy valaki a XVII. századi emblematicus heraldikai iskolához tartoznék, az előttünk fekvő czímerábrának vadászatra vonatkozó jelentőségét első pillanatra felismerheti, s abban Azziwelghi Benedeket mint a vadászat szenvedélyes kedvelőjét fogja feltalálni.
Egyébiránt az Azziwelghi czímer ábrájának diplomatikai-heraldikai elhelyezését illetőleg figyelmeztetjük tisztelt olvasóinkat, hogy ez ábra a Turul-ban ekkoráig megjelent, az oklevelek felső jobb szögletébe helyezett czímerábráktól abban külömbözik, hogy nem az okirat szövege felé balra, de ellenkezőleg az oklevél szövegétől kifelé jobbra fordítva áll.
E czímerelhelyezési s felállítási móddal egyszer-másszor a külföldön is találkozhatni. Így jelesűl Shakespeare világhírű költő apjának az angol főherold, garter által kiállított, ármálisán a czímer szintén az Azziwelghi czímer módjára van ábrázolva.
Az Azziwelghi ármálisnak azonban megannyi heraldikai jellegű előnyei mellett is czímerjogi szempontból – melyre fájdalom hazánkban még mindekkoráig oly kevés figyelem fordíttatott – lényeges hátránya van.
Ugyanis első sorban az ármális függő pecsétje nem magyar királyi, hanem a római császári birodalom pecséte, melyről maga Zsigmond 168császár az okirat végső vagyis befejező részében mondja «quo ut Romanorum imperator utimur».*
A pecsét körirata az első körben: † Sigismundus dei gratia Romanorum imperator semper, a másik vagyis belső körben folytatólag: Augustus ac Hungarie, Bohemie, Dalmatie, Croatie etc. Rex. A pecsét képalakja a kétfejű sas paizs nélkül.
Egy másik hátránya az említett oklevélnek az, hogy a kanczellár mellőzésével s nevének vagy bármely más országos főméltóság nevének is felemlítése nélkül adatott ki.
E két hiányánál fogva az Azziwelghi czímeres-levél, mint joghatálytalan, a törvényes magyar királyi adománylevelek közé nem sorolható.
B. NYÁRY ALBERT.
