I. A LIPTÓ-SZENTANDRÁSI BÁRÓ ÉS NEMES ANDREÁNSZKY CSALÁD.
I.
A LIPTÓ-SZENTANDRÁSI BÁRÓ ÉS NEMES ANDREÁNSZKY CSALÁD.
A LIPTÓ-SZENTANDRÁSI BÁRÓ ÉS NEMES ANDREÁNSZKY CSALÁD.
Liptó vármegye legrégibb nemes családjainak egyike. A család oklevelei szerint törzs-őse Hauck-Polkou máskép Beucha II. Endre király idejében élt, s ezen királytól «pro multiplicibus servitiis suis» Liptó vármegyei Mogerfalut és Hybbát nyerte adományban, miként ezt IV. Bélának «tertio kalendas Oktobris» kelettel 1239-ben kiadott oklevele tanúsítja.* Ebben egyébként a Hybba nevű birtok Polkutól visszavettnek nyilváníttatik ki s kezein csupán Mogerfalva hagyatott meg; minek oka ama történeti tényben keresendő, mely szerint Béla, folytatva a már ifjú királysága alatt általa is, úgy atyja által megkezdett birtokczím-revisiokat, atyja adományát Hybbát illetőleg hatályában fenn nem tartotta, hanem mint annyi sok mást, úgy ezt is a koronára visszaszállította; s ekként mérsékelte itt is Endrének túlzott mérvű ajándékozását.
Eredetiben: Detrich Miksa benedekfalvi földbirtokosnál, – közölve: Hazai okmtár: VII. 25. lap.
Ez oklevél tehát a család legrégibb okmánya; mert az ebben érintett II. Endre féle adomány levélnek később Kún László által 1293-ban (!) történt átiratása, felette aggályos, nemcsak az évszámban látható nagy tévedés, hanem több igen lényeges diplomatikai szabálytalanságánál fogva is.
Midőn Bubek Imre országbíró s Liptó vármegyei várispán 1391-ben az okleveleket vizsgálta, előtte IV. Béla ez érintett oklevelét: «Alexander filius Andreae de Mogerfalva» – producálta, mint jogszerű leszármazott utódja az adományos Hauck Polkúnak.
Ezen Bubek-féle vizsgálat adatait tudvalevőleg a «liptói regestrum» elnevezés alatt ismert összeírás tartalmazza, melynek két párban kiállított eredeti példányai máig meg vannak; egyik Liptó v. megye levéltárában, – másik pedig az országos levéltárban őriztetvén.
E regestrum a «mogerfalvi» adomány-levél valódiságát s az adomány jogos bírását tanusította.
Kitűnik ez még különben a szepesi káptalannak egy 1353 évben – «datum in die festi b. Margaretae virginis et martyris» – kelt s országbírói itéletet végrehajtó, továbbá ugyanazon hiteles helynek 1357-ben (Dat. octavo die feriae sextae praenotatae) kelt határigazító, végűl nevezett káptalannak 1380-ban (Datum in vigilia festi beati Thomae apostoli) kelt, királyi parancs alapján osztály után beiktató – okleveleiből is, melyek a későbbi századokban tartott nemesi vizsgálatok alkalmával a család által mindig produkáltattak – s mai napig is a családnál, mint Polku utódjainál őriztetnek.
Ez utóbb érintett, 1380. évi oklevél megmutatja egyébként azt is, hogy Mogerfalu területén idővel már több község alakúlt, részben Szent-András, részben Dettrich- vagy Benedekfalva, úgy Szent-Ivány néven.
Szent-András lett ősfészke az ezen előnevet mai napig használó s e községben máig birtokos előbb Ondreanszky s később Andreánszky nevű családnak; – míg a Polkútól leszármazó Egyednek (Egidius) egyik testvérje Detrichfalvát nyerte osztályrészűl s e község után viseli is előnevét a Detrich család.
Szent-Ivány község pedig, melyet még Bogomér (a Szent-Ivány, Szmrecsányi, Pongrácz, nádasdi Baán családok őse) Szent-Andrási Mihálytól – ki máskép «Veres»-nek neveztetik – a mogerfalvi területből megszerzett birtokrészén alakított, a Szent-Ivány család törzsbirtokává vált s utóbb a két család csakis beházasodások által keveredett rokonságba.
Nagy Ivánnak ugyanis, – úgy egyéb családtörténeti íróinknak abbeli megállapodása hogy Hauck Polkw a Pongrácz, Szent-Ivány stb. családok őse volna, határozottan tévesnek bizonyúl, ha figyelembe vesszük a már fent említett I. Lajos király-féle 1353-iki oklevelet, melyből kitetszik, hogy midőn az összes mogerfalvi területet a liptói comesek elfoglalták volna s e miatt Polkou utódjai a királynál panaszt emeltek, a mogerfalvi terület királyi határozattal előbbeni birtokosainak visszaadatni rendeltetett, minek következtében a szintén említett 1380. évi osztályt-tevő, határzáró s beiktató oklevél feltűnteti a két, – mint külön eredetű – család, a Polku és Bogomér utódai között létrejött osztályt.
Mindez oklevelek Mogerfalvi András fia, Sándor által 1391-ben producáltatván, a liptói regestrumban feljegyezve vannak s miként érintők, az egy közös törzsből eredt: Andreánszky és Detrich-család birtokában máig megvannak.
Már ebből tehát, ha más bizonyíték nem is volna, joggal állítható, hogy csak e két család tartható Hauck Polku egyenes utódainak.
Egyébként e kérdést már Majláth Béla a Történelmi Tár 1878. évi IV. negyedében sikerrel meg is oldotta, ebben alaposan kimutatván 122azt, hogy Hauck Polku és Bogomér két külön családnak törzsei, s hogy Polkuval a Pongrácz család összeköttetésbe nem hozható.
Az Andreánszky és Detrich, úgy a velök osztályos családok u. m.: benedekfalvi Kiszely, Luby, Dlohuloczky, Rudolf királynak Pozsonyban 1578. évi márczius 12-én kelt s eredetben jelenleg is az Andreánszky-család kezeinél levő újított adománylevele szerint* megerősíttetnek s illetve új adományt nyernek az egész Benedekfalva máskép Detrichfalva, Konszka és Szent András községekre, úgy Bresztovina pusztára. Ebben azonban Sz. András és Konszka, mint a sz.-andrási Ondreánszky-család kizárólagos birtoka – említtetik.
Orsz. levtár: Liber Reg. No 3. Ab. ann, 1578 – 1591.
E nevezett osztályos családok a XVI. századot megelőzőleg még nem szerepelnek a mogerfalvai területen birtokosok gyanánt,* s csakis a XVI. században leány-negyed jogán lesznek ezek is ott birtokosok. Innen érthető is, hogy e családok új adományért folyamodtak, hogy t. i. joguk királyi szentesítés által erősíttessék.
A többször említett 1380 évi osztály s beiktató levél is csupán a nádasdi nemeseket (Baán csal.) Szmrecsányi és Sz. Ivány családokat említi fel osztályosok gyanánt; s a családi iratokban egész a XVI. századig tényleg nem is fordúlnak elő az 1578. évi oklevélben nevezett családok.
Nehezebben dönthető el ama kérdés, Hauck Polku vajjon mily nemzetiségű volt?!
Nagy Iván – a Pongrácz-családnál – bár fenntartással cseh nemesnek véli őt; alapítva ezt főleg a Bogomér által nyert kiváltság levél tartalmára, melyben Bogomér jövevény volta igazolást nyer.
Ma már – Bogomérnak Hauck Polkutól különböző eredete tisztázva levén – Polkounak cseh nemzetiségből való eredeztetése is, nélkülözi az alapot, – azon körülményből következtetve pedig, hogy megtelepedésének egyik birtokát «Magyarfalvának» nevezte, s hogy a mogerfalvi területnek épp azon része, amely (t. i. Sz. András, Benedekfalva) maiglan is Polkou utódjai birtokában van, mostanáig «philisteusok» völgyének neveztetik, – tekintettel arra, hogy kúnok, jászok «philisteus» elnevezés alatt is szerepelnek törvénykönyveinkben* – inkább magyar, kún vagy jász eredetűnek mondható.
1715:34. t. cz. – 1751: 35. t. cz.
Hauck Polku közvetlen leszármazottjainak nevei, sem a családi, sem más levéltárak avagy oklevél-gyűjtemények adataiból eddigelé kitudhatók nem voltak, miért is a család nemzékrendje csakis a XIV-ik századtól kezdve állítható össze; ez is azonban a XV-ik században ismét megszakad, úgy hogy a szakadatlan lánczolat csupán a XV. század végétől fogva teljes. (L. a családfát 123. és 124. lapon.)
Az I. táblán feltűntetett I. Andrásnak fia Sándor ősi birtokjogát igazolta 1391-ben s ez a liptói regestrumba bejegyeztetett. Ennek egyenes leszármazottjai felől nincs tudomásunk, mert a család, I. András testvére Mihálynak ágán (dictus Veres) származott le s él napjainkig.
IV. András, úgy az Ondreanszky nevet először használt utód között – közel egy századon át megszakad a lánczolat, melynek, valamint a legfölűl Hauck Polku és Paulus közt tapasztalható hézagnak is – a családi hagyomány szerint előfordúlt nagy tűzvész volna az oka, mely alkalommal a templom is, hol a családi iratok őríztettek, leégvén, az iratok közűl éppen ezen időszakokra vonatkozók semmisűltek meg.
Látjuk, hogy a családban általában kedvelt név volt az «András»; s csak a XIV. század 2-ik felétől annak végeig is négy Andrást találunk a nemzetségben.
Már a XIII. században alakúlt Szent-András községben egyidejüleg Szent-András védszent tiszteletére kápolna is emeltetett, hová a később alakuló szomszéd községek lakói is istentiszteletre eljártak.*
Lásd e részben: Myskovszky Viktornak «Liptóvármegye középkori építészeti műemlékei» czímű közleményét (Archaeologiai közlemények XI. köt. 1877. év lI. füz. kiadja M. Tud. Akad.)
Az előszeretettel viselt András névből később a szláv ajkú s a Lengyelországgal szomszédos vidékbeli nép nyelve «Ondreanszkyt» csinált; s így a Polkou és Mogerfalviak utódjaiból – valószínűleg a XIV. században, mikor tudvalevőleg a családnevek megállapodni kezdtek – állott elő az Ondreanszky-család.
A családfán látható első Ondreanszky a XV. század végén élt s tőle már megszakítás nélkül bírjuk a származás rendjét.
A XVI. században az Ondreanszkyak «szentandrási» előnévvel fordúlnak már elő, s ily előnév mellett nyerik is Rudolftól 1578-ban az új adománylevelet, a táblán látható Miklós és Gáspár testvérek.
Az újabb generátiónál V. Jánosnak Szmrecsányi Annától (kinek anyja Madocsányi leány, testvére volt Palugyay Imre nyitrai püspök anyjának) nemzett fia: Ignácz 1816-ban kincstári provisor, ennek Dereano Máriától született mindkét fia, Miksa és Alajos, m. kir. pénzügyminiszteri tanácsosok; előbbi 1874-től fogva nyugdíjazva.
A család egy ága, mely a III. táblát megnyitó II. Istvántól jő le, ujabb időben bárói méltóságra emeltetett és pedig IV. Sándor személyében, ki előkelő hivatalokat viselt; így kamarai tanácsos, majd kerül. főtörvényszéki elnök, végűl cs. kir. v. b. titk. és államtanácsos volt 125s mint a Lipót-rend középkeresztjének tulajdonosa, e rend akkor fennállott szabályaihoz képest a Felségtől 1868. évi julius hó 13-án az osztrák báróságot nyerte. Született 1802-ben május 7-én, megh. 1873. szept. 12-én.
123I. TÁBLA: Hauck Polku 1230.; Paulus v. Pál; I. András 1353.; Alexander (Sándor) vagy II. András 1391. a liptói regestrumban a család okmányait felvéteti; I. István; I. János † 1375.; Mihály (kit Veresnek hivtak 1353.); I. Jakab de Zent András; III. András 1394.; Orbán de eadem.; IV. András 1412.; Ondreánszky; Mátyás 1516.; Péter 1553.; Lénárd 1584.; András (Konszkán és Benedekfalván); Péter Ondreánszky; II. Miklós † 1641.; Márton 1669. vagy Mátyás; Ferencz 1669.; IV. János 1650.; Lajos 1669. (Daneczky Kata); Adám 1699.; Péter 1701.; II. Jakab 1752. (Szeredy Anna); IX. János; Anna; Francziska 1795.; V. András 1516. (Ondreánszky); II. János 1517.; II. János 1541. lak. Konszkán; Ilona (Horváth András de Grizán); I. Miklós de Zent-András 1570. (Lehóczky Orsolya) 1569.; I. Gáspár 1568. (Rudolftól 1578-ban uj adományt nyer.; III. János 1593.; N. leány (Csemitzky János); II. Gáspár 1586.; I. Boldizsár 1586.; I. Valentin 1584.; II: Boldizsár (Horánszky Dorottya). 1653.; II. István 1636.; II. Valentin 1647.; III. István †; II. Pál 1669. (Benyiczky Erzsébet) † 1701.; II. Miklós †; III. Miklós †; VII. András 1747. (Fejérpataky Kata); II. Mihály †; György †; III. István 1747. (1. Horváth Sófia, 2. Detrich Éva); VIII. András (1. Harczhauser Izabella, 2. Kubinyi Éva); Mária (Horanszky János); Ilona (CSuknayné); V. János 1780. (Szmrecsányi Ágnes); Antal; Terézia (sz. miklósi Pongrácz György); Éva (Horanszky István); Rozália; VI. Gáspár 1777. (Ragályi Susanna.); Ferencz 1839.; Lajos; Borbála (1. Andreanszky János, 2. Horánszky Pál); Anna (Zsigmondy Pál); Ignácz 1816. kincstári Provisor. (Dereano Anna); IV. Miklós; III. Boldizsár franczia ezredes. † Algirban; Tamás szepesi kanonok; Johánna; Anna; Éva (Trnovszkyné); Miksa m. kir. miniszteri tanácsos † 1886. (rumunyesti Fábry Adelheid); Antal szül. 1846. m. k. pénzügyi titkár; Amália; Alajos miniszteri tanácsos. (Villax Czeczil); Imre †; Ludovica; Adelheid; Mária; Ilona.
124II. TÁBLA: I. Boldizsár 1586.; IV. Miklós (Farkas Éva 1645.); Péter 1669. lak. Primóczon; Ferencz; Alajos 1696.; Sándor (Kádár Éva); Sigmond 1712. (Podhorányi Mária.); Menyhért; József 1754.; László (Miticzky Mária); Mária; Róza; Erzsébet; Anna (Szent Iványi Menyhért); János †; XI. András, Zemplénm. Bodrogkeresztúrban; III. Jakab 1771. (Juhász Sára.); IV. Pál, Szepes m. Primanóczon; Anna (Fábry András); Imre, Abauj m. Berenczen. (1. Baán Julianna [atyja Baán Fer.] 2. Győry Erzsébet); I. Sándor 1749. (Szent-Iványi Anna Mária.); Károly 1787.; Antal 1828.; Rozália (Ruttkay János.); György †; József (n. tacskándi Csergheő Erzsébet). † 1767.; Anna (Koós László 1807); VI. András 1650. (Pongrácz Mária-Anna.); Adám 1669.; IV. Pál; V. János 1701.; György † 1747.; VI. János † 1751. (Andreánszky Borb.); II. Sándor 1771.; László 1775.; VII. János (Horánszky Éva); Gedeon; Mihály; III. Sándor; I. Mihály 1676.; Susánna (Dulffy Györgyné); III. Pál 1694.; VI. János (Fogarassy Julia); IV. Pál † 1764.; Antal 1764.; Márk prem. can.; Sára (1. Koczka Péter, 2. Szabó Alb.); Terézia (Szentmarjay Imre); Anna (Hoffer Antal).
III. TÁBLA: II. István 1636.; III. Gáspár 1669. (Horváth Susánna.); Ilona; IV. Gáspár. (Zmeskál Susánna.); I. Menyhért; II. Menyhért. (Zmeskál Anna.); III. Jakab. (Borló Róza.); III. Menyhért szepesi kanonok; Erzsébet (Lohrerné.); Karolina (Guothné.); Judit (Kalocsayné.); IV. Sándor szül. 1802 † 1873. a Lipót- és vaskorona r. v. 1868. báró lett. (moysfalvi Gyurcsányi Anna); Flórián; Fridrika. (Lubyné.); Róza (Podhorszkyné.); Vilhelmina; Honorata; Sándor cs. k. kamarás † 1867.; Gábor szül. 1845. 1875. magyar báró, országgyülési képviselő. (Glacz Matild † 1883.); István szül. 1843. 1875. magyar báró, pénzügyminiszteri osztálytanácsos; Gyula–Hiób. †; Péter 1669.; I. Ferencz 1669. (mező-szegedi Szegedy Judit 1695.); V. Gáspár jezsuita 1695.; II. Ferencz 1749. pozsonyi alispán (Czingely Julianna.); Sigmond 1722.; László 1763.; Anna (Hrabovszkyné); VI. János 1730.; Terézia (Abrahámffy Jósef); Jósef 1739.; III. Ferencz Xav. 1742.
III. TÁBLA: II. István 1636.; III. Gáspár 1669. (Horváth Susánna.); Ilona; IV. Gáspár. (Zmeskál Susánna.); I. Menyhért; II. Menyhért. (Zmeskál Anna.); III. Jakab. (Borló Róza.); III. Menyhért szepesi kanonok; Erzsébet (Lohrerné.); Karolina (Guothné.); Judit (Kalocsayné.); IV. Sándor szül. 1802 † 1873. a Lipót- és vaskorona r. v. 1868. báró lett. (moysfalvi Gyurcsányi Anna); Flórián; Fridrika. (Lubyné.); Róza (Podhorszkyné.); Vilhelmina; Honorata; Sándor cs. k. kamarás † 1867.; Gábor szül. 1845. 1875. magyar báró, országgyülési képviselő. (Glacz Matild † 1883.); István szül. 1843. 1875. magyar báró, pénzügyminiszteri osztálytanácsos; Gyula–Hiób. †; Péter 1669.; I. Ferencz 1669. (mező-szegedi Szegedy Judit 1695.); V. Gáspár jezsuita 1695.; II. Ferencz 1749. pozsonyi alispán (Czingely Julianna.); Sigmond 1722.; László 1763.; Anna (Hrabovszkyné); VI. János 1730.; Terézia (Abrahámffy Jósef); Jósef 1739.; III. Ferencz Xav. 1742.
Fiai közűl Gábor és István 1875-ben magyar bárói diplomát kaptak.
A családfán – mint tapasztalható – a legujabb nemzedék még kiegészítést igényel.
A család ősi czímere:
A paizs kék mezejében, zöld alapon, fészkében 3 fiát önvérével tápláló fehér színű, kiterjesztett szárnyú pelikán van. A paizs feletti sisak koronáján ismét ehhez mindenben hasonló pelikán látható. Takaró: jobbról arany-kék, balról ezüst-vörös.
A bárói czímer, melyet Sándor kapott, a régitől csak annyiban különbözik, hogy a paizs udvarába a pelikán fölé három egymás mellett álló arany csillag tétetett; s hogy a paizs két oldalán – telamonok gyanánt – arany oroszlánok állanak.
