A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez.
A Divék-nemzetség leszármazási és czímerkérdéséhez.
A bacskafalusi Bacskády, Besznák, Bossányi, Csermendy, Divéky, zomorfalusi Jókuthy, Majthényi, Motesiczky, Rudnay, Rudnyánszky, divékujfalusi Ujfalussy és tőkésujfalusi Újfalussy családoknak a Divék-nemzetség férfisarjából való egyenes leszármazását okleveles genealogiai adatok kétségen kivül helyezik; mihez csak azt jegyezzük meg, hogy a Motesiczkyek csak később jönnek elő e néven: előbb a Majthényi nevet viselték.*
1 V. ö. Siebmacherrel s a többi idevágó családtani, és heraldikai munkával.
A Divék nemzetség leszármazóinak közös czímeréhez főalakjában teljesen hasonló czímert viseltek (illetőleg viselnek ma is) a nemes és báró Kosztolányi, a Prileszky, turcsányi Turcsányi és a csoltészi és váli Vály családok.* A Turcsányakról már tudjuk, hogy leányágon a Divék-nemzetségből származnak;* a Divék-nemzetség czímeralakja tehát itt átment az előkelő leányági leszármazókra is; – oly modus procedendi, melylyel úgy a hazai, mint a külföldi Heraldikában nem először találkozunk. Fenmarad azonban a kérdés, hogy jutottak a Kosztolányi, Prileszky és Vály családok a Divék-nemzetség czímeralakjához?
2 A Kosztolányi, Turcsányi és Vály néven több más család létezett, melyek egész más czímerrel élnek.
3 Turul, 1887. évf 114. l.
A nyitra-zsámbokréti Zsámbokréthy család Nagy Ivánnál s egyebütt szintén a Divék-nemzetség leszármazójául van feltüntetve. A család mindazonáltal a medvés czímertől tökéletesen eltérő motívumokat visel czímerében, úgymint két élével egymás felé forduló keresztbetett ekevasat, melyeket jobb felől fogyó félhold, balról hatágú csillag kisér. E czímerre már Nagy Iván felhívja a figyelmet s hasonló czímert: egymás felett két lefelé fordított teljes ekét találunk 215Fejérváry Károly ismert kézirati munkájában.* Kétségtelen családi czímerűl azonban csak attól kezdve fogadhatjuk el azt, mióta egy Zsámbokréten 1576. évben kelt oklevelen Zsámbokréthy György aláirása mellett e czímert és az ő kezdőbetűit feltüntető pecsétet ismerünk, melyen a czímer a fentebbivel egyezőleg van blasonálva. Az egész típus igen korai keletkezési időre enged következtetni, csak a hold és csillag tekinthetők későbbi – valószinűleg a XV. század végéről vagy a XVI. elejéről származó – járuléknak, a mi a magyarországi czímereknél gyakori jelenség.
1 A Magyar Nem. Múzeum kézirattárában.
Miután a Divék-nemzetség összes eddig ismert kétségtelen leszármazói kivétel nélkül a természetes fa tövében álló medvét viselik czímerükben, s így e család-csoport azokhoz tartozik, melyek – mint már egyebütt is kiemeltük – az ősi czímeralakhoz változatlan hűséggel ragaszkodtak, a Zsámbokréthyek czímerkérdése kettőzött mértékben felhívja a heraldikus figyelmét, ez lévén az egyedüli család, a mely – ha csakugyan a Divék-nemzetségből vált ki – nemzetségének e jellemvonása alól már a XVI. százádban kivételt tesz.
Ez a Zsámbokréthy család már kihalt. A most e néven élő család nyíltól talált fölugró szarvast visel czímerében, ha jól vagyok értesülve, Trencsén vármegyében virágzik s néhány év előtt nyerte czímerének s nemességének megújítását, illetőleg megerősítését uralkodó királyunktól.
HGD.
