AZ ABAÚJ- ÉS BIHARMEGYE KINISY-EK.
AZ ABAÚJ- ÉS BIHARMEGYE KINISY-EK.
A genealogiának mint tudománynak legelső feladata hazánk történetében nagy szerepet vitt nemzetségek és személyek származását felderíteni. Feltünő a haszon családtani érdekétől eltekintve köztörténeti szempontból is, Mennél régibb századokra megyünk vissza, annál nagyobb lesz a haszon a történelemre, hiszen csak ha a szereplő egyének személyes körülményeit, az okokat ismerjük, akkor fogjuk érteni egyes dynasták s gyakran a fejedelmek tetteinek is rúgóit. Az egész Árpád-koron keresztül, az interregnum idején főleg Chák Máté haláláig, a mint a történetbuvárnak sikerül egy-egy nemzetséget vagy kiváló egyént az ismeretlen homályból mintegy a nyilvánosság előtt felléptetni, családi és személyes körülményeivel, birtokviszonyaival megismertetni, hazánk azon kori története mindig egy-egy tanulságos lappal bővül. Ez az eredmény az egész középkoron keresztül napjainkig érvényesül, ha bár újabb időkben kevésbbé alte:rálja is egyes időszakok köztörténeti ismeretét.
Szokássá vált – mielőtt az újabb kori okmány-búvárlatok hatásukat éreztették – egyes kiváló személyeket, ha különben származásuk ismeretlen volt, egyenesen a porból (ez a legszokottabb kifejezés; bizonyosan pórt, parasztot értve) emelkedve tűntetni fel. Az érdem annál nagyobb lenne, de bizony a valóságnak a legritkább esetben felel meg.
Az egész középkoron keresztül a nem-nemesnek igen nehéz volt magasra emelkedni a világi pályán, az egyház részben akkor is demokratikus szervezetű volt s míg itt gyakran, amott a legritkább esetben találunk példát, hogy valaki magas állásra jutott volna s akkor is már kisebb állásában megelőzte a megnemesítés. Nézetem szerint bár tökéletesen ismeretlen legyen a középkorban valamely magas hivatalt viselő egyén származása, az elővélemény mindig az, hogy az illető nemes családból származott, bizonyítani mindig az ellenkezőt kell.
Széltében olvassuk, sőt Budai is azt írja polgári lexicon-ában, hogy Kinisy Pál a kenyérmezei hős és későbbi országbiró, »alacson sorsú 89szüléktől származott Bihar vármegyében, Kinis nevű faluban. Atyja molnár volt, maga is molnárságot tanult« stb. Tovább nagy testi erejéről is írva hivatkozik Bonfiniusra, ki Mátyás király udvarában láthatta. Igen! nagy erejéről s más személyes tulajdonságairól biztos tudomása lehetett s e tekintetben el is lehet tanúságát: fogadni, de származására legalább döntőleg nem. Ő ki saját királya családjának történetéről mesét ír, nem tekinthető feltétlen hitelt érdemlő tanúnak. Tudjuk különben is, hogy a középkori krónikák éppen genealogiai tekintetben a legmegbízhatatlanabbak.
Kinisy Pál oly feltünő személyesítője a magyar vitézségnek, érdemei oly nagyok, jóltevő királya gyermeke iránti oly nagy hálátlansága mellett is, hogy méltó származását kutatni, mit ha felderíteni sikerül, lehető lesz majd életrajzát is kimerítően megírni.
A Kinisy nemzetség abaúji és bihari ágának több oklevele van birtokomban, ezeket a mohácsi vészig terjedőleg kivánom most ismertetni. Nem állítom határozottan, hogy a hires hős ebből származott, de reménylem, hogy ezek nyomán egy szerencsés nyomozónak sikerülni fog annak constatálása. Ha még föltevésem nem valósulna is, e füzet hasábjain méltó helyet foglalhat ha bár csak egy megyében is öt-hat száz évig szerepet vitt család ősi története.
Budai szerint IV. Béla 1263-ban Kinisy Miksát küldi ki, hogy a jászói klastrom némely elidegenített birtokát foglalja vissza. Korponay János »Abaúj megye monographiájá«-ban említi az abaúji analecták után, hogy Mika de Kinis 1246-ban Abaúj megye főispánja volt. Fejér György Codex diplomaticus-ában ugyan ezen Mika de genere Kinis jön elő mint királyi ember (homo regius). Ez az előttem ismert egyetlen adat, hol a Kinis név nem (genus) alakban fordul elő.
1246-ban Kinisi István fia Chazar, István nevű fia nevében is rokonai Arad, András és Gyula beleegyezésökkel az egri káptalan előtt eladja Fyged (ma Füged) nevű, különben szerzeményes földjét Szepesi Rugach unokáinak Jakab és Ivánkának.*
* Wenzel: Árpádk. új Okmt. VII. köt. 212, 213. lap… »Chazar filius Stephani et Stephanus filius eiusdem de Kynis... de voluntate omnium cognatorum suorum videlicet Arad, Andiee et Jule« …
A nemzetség XIII. században élő tagjai alapították a máig is fenn levő abaújmegyei két Kinizs községet, melyek közűl az egyik, ma Nagy-Kinizs a Hernád keleti, a másik Kis-Kinizs vele szemben a Hernád nyugoti partján fekszik, Nagy-Kinizs a XIV. század folytán «Geregertelkeu más néven Kinis, Kis-Kinizs pedig »Gywlakynis« néven is szerepel. Maga a Kinis név is a XIV. és XV. században Kenys, Kenyz, Kenez alakban iratik gyakran, míg végre a XVI. század elején az ősi Kinis lett végleg elfogadva.
A nemzetségnek fent említett 1246-ban élő tagjai közűl Gyuláról vagy utódairól semmi említést nem találok, hihetőleg utódok nélkül halt el. Kis-Kinizs tőle kapta Gyulakynis nevét.
Andrásnak János fia után hason nevű unokája 1318-ban Apród Istvánnak a szomszéd Baksa birtokba leendő statutioját tilalmazza.* Fia János, az ő részére állított ki Lajos király Pál nevű országbirájának abaújmegyei bírság-szedője (exactor iudiciorum) Ábrahám mester nyugtatványt Forrón 1344-ben, három márkáról, melyet a Tekes unokái István és Loránd ellen támasztott per folytán az országbíró itélete következtében tartozott fizetni,* Az 1352-dik év előtt utódok nélkül halt e mert a mondott évben Arad és Chazar utódai birtokain megosztoznak a jászói konvent előtt. Az osztály tárgya volt Kenys más néven »Geregertelke« Baxa és Kerch faluk közt, tehát a mai Nagy-Kinizs, a Kérch és Halmay közt fekvő Kenys más néven Gywlatelllew a mai Kis-Kinizs fele, a Hernád és Zúgó folyón lévő malmok épületeikkel, továbbá Szabolcs vármegyében a Taktaközben fekvő részbirtok.* Ezen taktaközi birtok azt hiszem nem lehetett más, mint Takta-Kenyéz, mely ez esetben szintén a birtokos nemzetségtől kapta nevét. Megjegyzendő, hogy a XV. században a Kinis helyett Abaúj megyében is gyakran volt a Kenez alak használatban.
* Anjouk. Okmt. I. köt. 416. szám.
* Az eredeti nálam.
*.. «cum portione predicti Johannis filii Andree inter fluvios Tycie et Tacta in comitatu de Zabowch existente« … Az eredeti a jászói conventnek 1386-ban kelt átiratában ugyanott.
90Ezen osztály alkalmával az említett birtokok két részre osztattak. Az egyik részt Chazar unokája Imre Gergely nevű fiával kapja, a másik rész Arad unokája Mark utódainak jut. Gergely ágának szintén ki kellett halni, mert a későbbi időkben mind a két Kinizst Mark utódai kezén találjuk.
Arad ágán virágzott a család tovább, míg végre a XVII. század legvégén fiú-ágon kihalt, Fia comes Guntyr vitéz férfi volt, ki Kun László király számos háborújában vett részt s különösen Patak és Szaláncz várak ostrománál tűntette ki magát, utóbbi helyen a király szeme láttára több sebet kapott. Ezen érdemeiért Leh földével (a mai Léh falu Abauj megyében) jutalmazza meg a király 1282-ben.* Fiai Mark és Péter, kikről csak annyit tudunk, hogy Marknak Pái és Miklós, Péternek meg Mihály nevű fia volt. Ezen Mihály és Miklós a Pál fiaival, Jakab, Mark és Györgygyel, kapják az 1352-dik évi fent említett osztálykor a János magva szakadtával örökölt birtokok felét.
* … »Comes Guntyr filius Orod de Kynis … in multis expeditionibus nostris cum summo fidelitatis studio impendit et precipue quia idem sub castro Potok et sub castro Zalanch pro fidelitate regie corone debita laudabiliter dimicavit; ymo quia sub castro Zalanch antedicto propter plurimos ictus lapidum usque ad effusionem sangvinis sui nobis intuentibus piurimum erat agravatus … … terram Leh vocatam in comitatu de Turna existentem» … kapja a királytól. Az eredetiről.
Mihály fia Péter 1399-ben a jászói conventben protestál, hogy Jakab fiai, Demeter Tamás és Antal, valanint Miklós fiái Kelemen és László az ő Gyulatelke nevű birtokrészét hatalmasúl el foglalták. *
* Az eredeti hártyán nálam.
A jászói convent előtt 1401-ben személyesen megjelentek Jakab fia Demeter, Miklós fia Kelemen egy részről, más részről Mihály fia Péter, mindnyájan Kinisy nemesek (nobiles de Kenyz); hol Demeter és Kelemen élő szóval előadták, hogy testvéreikkel együtt Péter, ellen több perben nyertesek lettek, mind az által rokoni szeretetből minden megnyert követeléseiket elengedik s az erről szóló leveleiket semmiseknek nyilvánitják. Viszont Péter is Leh falubeli részét néhai jó emlékezetű László királynak erről szóló két 1281 és 1282-ben kelt adománylevelével Demeter és Kelemennek s testvéreinek átadja. *
* Az eredeti u. ott.
Pálóczy Mátyus nádor parancsa folytán 1435-ben az egri káptalan küldötte Zilay Gergely szarvaskői várnagyot, Osváld János és Miklós fiaival együtt, vezeti be, ellenmondás nélkül a Kinisy György-féle kinizsi birtokrészbe zálog czímen.*
* Az eredeti u. ott.
Kelemen fiai, Miklós Osvald és Antal, már 1437-ben de Felsew Kynis nevezik magokat midőn a jászói convent előtt Kérchi Benkes Jánostól száz forinton kiváltják még atyjok által zálogba adott kinizsi részöket az azon község határában fekvő Nagyberek nevű részszel és a Cywhath erdő felével.*
* Eredeti u. ott.
Kelemennek két neje volt, az elsőtől született Miklós és az 1453 előtt utódok nélkül elhalt Osváld, a másodiktól, kinek keresztneve Lucia volt, Antal és Apollonia. Ezen családi viszonyt igazolja Ruzka-i literatus János és Monoki Simon abaújmegyei alispánoknak 1453 Garadnán kelt itéletlevele.* Néhai Kinisy Kelemen özvegye Lucia asszony ugyan is beperelte Kinisy Miklóst, hogy ez az ő Kinisy Kelementől született fiának Antalnak, ki akkor a török háborúban távol volt – kinizsi részét elfoglalta s leánya Apolloniának leánynegyedét kiadni vonakodik. Az itélet szavai szerint Kinisy Miklós testvérének Antalnak részét jogosan foglalta el, tartozék azonban ha ez Törökországból (ex Turcia) haza jönne, vissza adni. Köteleztetett továbbá Apollonia testvérének a leány-negyedet s özvegy Lucia asszonynak az özvegyi járandóságot (dos et res paraphernales) kiadni.
* Az eredeti nálam.
A jászói convent előtt 1475-ben személyesen megjelentek Kinisy Antal Miklós és Mihály és élő szóval előadták – még pedig Antal Pál nevű fia, Miklós János Pál Detre fiai és Erzsébet leánya, Mihály pedig Kristóf Osvald Pál és Imre fiai nevében – hogy Szent-János Kinis határában a Hernád folyón épült malmot zálogba adják Pohárnok István tályai várnagynak és nejének Rásoni Gáspár leánya Margit asszonynak, oly feltétel alatt, hogy ha annak birtokában 91meg nem tudnák oltalmazni a zálogtulajdonosokat, tartoznak az illetők másik, Szent-György Kinis határában szintén a Hernádon épült malmot a zálogösszeg visszafizetéséig átadni.*
* A jászói convent 1475-ben kelt levele másolatban u. ott.
A Szent-János és Szent-György-Kinis nevezet bizonyosan az illető községekben épült templomok védszentjeinek nevétől vétetett.
Kinisy Miklós hét jobbágytelket adott zálogba Pohárnok István tályai várnagynak, melyet ez utóbbi 1477-ben ismét Mérai Ramocha Péternek zálogosít el Buzlay Miklós abaújmegyei alispán előtt.* Miklós neje Tomori-leány volt, ez ágon birt tomori részét fia János 1505-ben adja el Tomory Pálnak.*
* Az eredeti nálam.
* Elenchus litterarum familiae de Régh. u. ott.
1485-ben a Kinizstől alig fél óra távolságra fekvő Szikszó város birája Czyko Pál Leber Benedek polgártársával fegyveres kézzel rontott Kinisy János és Detre Kéri Ramocha Péter kinizsi curiájokra s mindent elpusztítva, felégetve, hallatlan fenyegetésekkel támadtak egy lakó házba vonult birtokosokra. Itt azonban sikerűlt a megtámadottaknak magokat megvédeni s így életöket megmenteni.*
* »Sigismundus de Kapolna et Gregorius de Hada» abaujmegyei alispánok a panaszosok kérelmére »Ladislaum de Noway» a megye egyik szolgabiráját küldik ki vizsgálatra, ki a panaszosok előadását igaznak találta: Az erről szóló eredeti bizonyítvány kelt Garadnán 1485. u. ott.
János Pál és Detre mint Kinisy Miklós fiai 1502-ben emlitetnek utoljára, midőn szentjános-kinizsi malmokat Czéczey Lőrincznek zálogosítják el.* János és fia Gergely előjönnek még 1514-ben, midőn Detre özvegye Fywzy Ágota és fia Imre elismerik, hogy János az özvegyi részt kiadta.*
* »Cherubius Kardus de Bozytha« erről szóló levele kelt Garadnán 1502. Eredeti u. ott.
* Demetrius de Gagy Abauj m, alispán levele. Kelt Garadnán 1514. – u. ott.
Nem szándékozom most az abaújmegyei Kinisy-család nemzedékrendét tovább fűzni, mivel okmányaim csak Detre utódaira vonatkoznak még egy századig, az ez után élő többi családtagokat kellő adatok hiányában úgy sem lehetne teljesen összeállítani. Valamint nem állíthatom, hogy az általam ismertetett négy századon keresztül is e családfa teljes volna. Az előadottak a következő családfát adják:
István de Kynis.; Chazar 1246.; István.; Imre 1352.; Gergely 1352.; Orod de Kynis.; Guintyr 1282 kapja Leh földet.; András 1246 de Kynis.; János.; András 1318.; János 1352. Birtokain már osztoznak.; Márk.; Péter.; Mihály 1352.; Péter 1399–1401.; Pál.; Miklós 1352.; Jakab 1352–1386.; Márk 1352.; György 1352.; Kelemen neje Lucia 1399. 1401.; László.; Demeter 1399. 1401. 1414.; Tamás 1399.; Antal de Alsó-Kenys 1399. 1414. 1435.; Mihály 1475.; Kristóf 1475.; Osvald 1475.; Pál 1475.; Imre 1475.; Miklós neje Lucia 1399. 1401.; László.; Miklós neje Tomory leány 1437. 1475. 1452.; Osvald 1437.; Antal de Felsew-Kynis 1437. 1475. 1452.; Pál 1475.; Apollonia 1452.; János literatus 1485. 1502. 1514.; Gergely 1514.; Pál 1502.; Detre neje Tywzy Ágota 1485. 1502. 1514. már nem él.; Imre 1514. még ifjú.
92A másik Kinisy-család Abaújtól messze Bihar vármegyében tűnik fel. Ennek emlékét a nagyváradi székeskáptalannak 1410. augusztus 3-dikán kelt átíró levele (literae transumptionales) tartotta fenn. Ebben a káptalan először Zsigmond királynak Kynisi Dénes fia Péter leánya Veronika asszony kérésére ugyan azon évi junius 4-kén kelt kerestető levelét (mandatum requisitorium) írja át. E szerint a király felszólítja a káptalant, hogy levéltárát szorgal masan nézze át s a mennyiben Veronika asszony Bihar vármegyei Kynyz és Homrok faluira vonatkozó levelet találna, azt a kérelmező nőnek jogai védelmére átiratban adja ki. Átírja ennek folytán a saját levéltárában feltalált ugyan csak a nagyváradi káptalannak 1313. júnus 8-dikán kelt Kynysi Márton fia Mihály birtokainak osztályáról szóló privilegialis levelét. Ebből megtudjuk, hogy Gurbai (de Gurba) János bán fia Miklós Mihály testvére nevében is, továbbá Kynysi Márton fia, Mihály a káptalan előtt személyesen megjelenvén, előadták, hogy Kopoz nádor embere Miklós és a káptalan kiküldötte szintén Miklós nevű subdiacon előtt következő egyességet kötöttek: Először a « Thewz « folyótól délre eső «Gurba« birtokot két egyenlő részre osztották, a keleti rész János bán fiainak maradt, a nyugoti részt Kynysy Mihálynak engedték át. A Thewz folyót a legelőket és erdőket közös használatra hagyták fel. Másodszor intézkednek a Thewz folyón épült s építendő malmok tulajdon jogáról. Harmadszor Kynys falut (villam seu possessionem). Márton fia Mihálynak és örököseinek engedik békés birtokúl. Negyedszer Kynysy Mihály lemond minden keresetéről, melyet János bán fiai elen más birtokok iránt indított.*
* A váradi káptalannak 1410-ben kelt eredeti oklevele birtokomban.
Midőn látjuk, hogy még Gurba birtokot is, melytől János bán fiai nevöket vették, tehát a hol bizonyosan laktak is, két egyenlő részre osztják s tekintetbe véve az osztály egyenjogú intézkedéseit, fel kell tennünk, hogy az osztozkodók egy őstől származó osztályos rokonok voltak. Az egyik ág de »Gurba«, a másik de »Kynys« nevezte magát s ezen családi név legalább az utóbbi ágnál, mint Zsigmond király leveléből látjuk, később is megmaradt.
Ezek után, ha van valami alapja Bonfin és utánna az újabb történetírók azon állításának, hogy a híres vitéz Kinisy Pál Bihar vármegyéből Kinis faluból eredt, nem kell hozzá merész következtetés, hogy az ott birtokos nemes családból származtassuk. Láttuk, hogy ott a családnak malma is volt s így mint kisebb birtokú nemes ifjú korában a saját vagy atyja malmában ha nem is mint molnár de mint felügyelő gyakran mulathatott és a fényes lovas csapat élén megjelent Magyar Balázs eleinte bizony nézhette egyszerű molnárnak is.
PUKY ANDOR.
