Zólyom város pecsétje. (Három rajzzal.)
Zólyom város pecsétje.
(Három rajzzal.)
(Három rajzzal.)
Zólyom egyike legrégibb multtal biró városainknak. A Garam jobb partján az erdőségben álló roppant kiterjedésű »pusztavár« romjai, ma is még megfejtetlenűl állanak a tudomány előtt. Anonymus e vár építésének idejét a magyarok bejövetelére teszi.
IV. Béla 1244-ben már szab. kir. várossá teszi, Nagy Lajos 1378-ban országgyűlést tart s itt jegyzi el leányát, Hedviget, Jagelló lengyel királynak. Zsigmond és Mátyás király szintén számos alkalommal tartózkodnak itt. A maig is épen fennálló újabb várat Nagy Lajos 1350-ben kezdi építeni s folytatják azt Zsigmond és Mátyás királyok.
Zólyomban már a kora középkorban rendes és élénk városi élet fejlődik. Mint fentebb említők, már a XIII. században sz. kir. város levén, egy század múlva már az egész városi közigazgatást kifejlődve találjuk, a maga bíráival, esküdtjeivel, előljáróival, egyházaival, kápolnák- és oltár-alapítványaival s előkelő és vagyonos polgárságával.
93Elénk bizonyítéka ennek épen okmányunk, melyről a városnak általunk épen bemutatandó ép pecsétje függ.
Okmányunk 1395. márczius hó 9-én kelt. Kiállíttatott Ó-Zólyom város előljárósága, még pedig Lebold András, Streubel János birák, Knoblech János s több esküdt által, melyben bizonyítják, hogy Hetzker Péter özvegye Katalin asszony, ez idő szerint Frigyes mesternek, a Mária királyné szekérgyártójának törvényes felesége, betegségében végrendeletet tett, mely szerint két férjétől reá szállott minden javait, t. i. lakóházát, mely Streubel János és Brasiator (Serfőző, Bierbräuer) István házai között fekszik, és minden szántóföldeit és mezőit a helybeli egyháznak hagyja, örök mise fejében s e czélra átadja azokat a László jelenlegi plébános és a városi előljáróság kezébe, azzal a föltétellel, hogy e mise a Szt.-Erzsébet egyházhoz épített, és a végrendelkező első férje: Hetzker Péter által a Krisztus szent testének tiszteletére alapított kápolnában olvastassék. A plébános és némely megnevezett polgárok jelenlétében íratik az okmány.
Ezen okmányról kettős sodratú, sötétkék len zsinóron függ az épszögű háromszög alakú sötétbarna viaszfészekbe nyomott zöld viaszpecsét. A fészek és vele a pecsét is ketté van törve, de a zsinór, mely alól a fészek két sarkán kilóg, erősen összetartja. A pecsét fölfüggesztése eltér a szokott formától, a mennyiben az a pajzs alsó csúcsánál fogva, tehát teljesen megfordítva van az oklevélre függesztve.
Az egész pecsét súlya 30 gramm. Alakjánál fogva egyike a legritkábban előforduló formáknak. A fészek különben azért alakíttatott ily sajátságosan; hogy kövesse az általa körülfogott pecsét formáját, mely hegyére állítva a XIV. század második felében szokásos s Nagy Lajos korától körülbelől Zsigmond uralkodásának végéig divatban volt katonai pajzsot ábrázol, a mint azt a képes krónika képein is előfordulni látjuk.
A pecsétben első sorban tünik szemeinkbe a város czímere, az apostoli kettős kereszt, a maga sajátságos alakításával, hogy t. i. az egyes szárak végei hosszan meg vannak nyujtva, mint azt bizanczi és ó-szláv emlékeken látjuk. Némi csekély bizonyítékú következtetést enged ez vonnunk talán az izmaelita eredetű vésnökre. Nem kevésbé érdekes keresztünkön, hogy nem áll hármas halmon, hanem a kereszt szárának hegyes nyujtványa van, a megerősítésre szolgáló szöget ábrázolva. Ez ismét a legritkábban előforduló esetek közé tartozik hazai heraldikánkban. Általában az egész kereszt leginkább hasonlít a IV. Béla király és Róbert Károly Slavonia számára veretett kis ezüst denárjain előforduló keresztekhez.*
* Weszerle érmészeti táblái.
Róbert Károly nagy királyi függő pecsétein látjuk ismét a keresztet szögbe végződve s a hármas halom nélkül,* mely utóbbi különben is Mátyás alatt kezd általánosabban használatba jönni az érmeken és pecséteken is.
* Nyáry A. Heraldika. Budapest, 1886. 95. lap és XI. T. 81. sz. U. o. Erzsébet, Lajos király nejének pecsétjén van hasonló kereszt. III. T. 19. szám.
Pecsétünk maga 4 cm. magas és a pajzs feje 305 cm. széles. Belűl vonal által képezett pajzsban a már leírt kereszt. Körirata a paizs alakját követve, majuskulákkal:
Zólyomnak már ekkori előkelő királyi városi jellegét nemcsak a civitas szó, hanem azon körülmény is jelzi, hogy zöld viaszszal pecsétel, a mi egész a XVII. századig kitüntetés számbamegy. 94Így például Miskolcz városa, mely pedig Zsigmond király idejében szab. kir. város volt, 1512 ben Ulászlótól külön privilegium alakjában kapja meg az engedélyt, hogy zöld viaszszal pecsételhessen.
Érdekesnek találtam e mellett még Zólyom sz. kir. városának most is használt kisebb és nagyobb pecsétjén látható czímeralakot bemutatni. Itt a pajzs már kissé a hanyatló renaissance bélyegét viseli magán s a nagyobb pecséten alul, a kereszt lábánál a hármas halom látható, míg a kis pecséten azt csak egy pont helyettesíti. Czímertartókul két angyal áll a nagyobb pecséten, oldalt lenyúló szárnyaik alatt két oldalt S–S betűk. A körirat a nagynál vonalkörben:
A kisebb pecsét körirata babérkoszorús keretben ugyanaz, csakhogy a maius szó helyett minus-sal.
Míg a régi Zólyom a kettős keresztet, addig Új-Zólyom (Beszterczebánya) a nyolcz pólyát kapta már a messze középkorban czímeréül. E körülmény igazolja azt, hogy a két város, mely az ország czímerét nyeri czímerül, annak közéletében és történetében kiválóan számot tevő tényező volt.
Dr. SZENDREI JÁNOS.
