Czímeres nemeslevelek Szabolcs vármegye levéltárában.
156Czímeres nemeslevelek Szabolcs vármegye levéltárában.
Szabolcs vármegye régi iratai két helyen vannak elhelyezve: értékesebb részük Nyiregyházán, a vármegyeház udvarán emelt külön épületben, a kevésbbé értékes pedig a régi székhelyen, a nagykállói vármegyeházban. Tulajdonképeni levéltár számba azonban csak az első jöhet, mely bár mindössze 17 középkori oklevelet bir felmutatni, aránylag a tartalmasabb és rendezettebb törvényhatósági levéltárak közé tartozik. Jegyzőkönyvei 1550-től kezdődnek s túlnyomó bennök a magyar nyelv használata; aktáit pedig 1551-től majdnem teljesen összefüggő sorozatban őrizte meg.
Mohácsi vész előtti oklevelei (kettő a XIV. századból: 1335. és 1389., 13 a XV. századból: 1400., 1440., 1445., 1459., 1462., 1472., 1476., 1490., 1492. és 1496. évekből és kettő 1500-ból) a Bocskay, Csői, Egyházasnyéki, Megyeri, Nándorfehérvári (Literatus de Nandoralba), Pércsi, pókaházi Póka, Szentlászlói, Szentlőrinczi, Szepesi, Szobi és Várdai családokra és ezek szabolcsi, bihari, borsodi, honti, külsőszolnoki és csanádi birtokaira vonatkoznak.
Czímeresleveleinek száma 25, nehány darab kivételével mind a XVII. századból, s a mi elég feltünő e tiszamenti vármegyében, jobbára a bécsi kanczelláriából; erdélyi armális csupán három van a gyűjteményben. Négy közűlök bárói diploma: a Bethleneké és Vayaké, s a híres Simonyi óbester osztrák és magyar báróságának oklevelei. A többiek mind egyszerű nemesítő czímereslevelek, (egyikük nemességújításról szól), melyek összesen 26 családnak adták meg a nemesi jogokat és kiváltságokat. Tartalmukat a következő jegyzék adja, a családok szerint betűrendben összeállítva:
Bethlen Ferencz bárói diplomája III. Ferdinándtól, czímerbővítés nélkül. Bécs, 1651 július 25. A könyvalakú oklevél első lapján Bethlen Ferencznek Gyulafehérváron, 1651 szeptember 3-án kelt sajátkezű bejegyzése olvasható, mely szerint a diplomát Szelepchényi György nyitrai püspök tolcsvai Bónis Ferencz által küldte meg neki.
Demien (de Pooch) Lukács, felesége Vere Dorottya s testvére Mihály czímereslevele Báthory Gábortól. Kolozsvár, 1608 ápril 18. Pócsi házuk és földjük felszabadításáról is szól.
Deseő György, felesége Kormos Dorottya, testvérei Péter, István és Mihály, leányai Dorottya s Katalin, veje Kis János és végül Péntek Gergely czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1632 október 25. Kihird. Torna vármegyének Tornán, 1633 május 25-én tartott közgyűlésén.
Gara János nevére hamisított czímereslevél III. Ferdinándtól. Bécs, 1639 április 6. A czímerkép hiányzik. Kihird. Szabolcs vármegye közgyűlésén, 1642 decz. 8-án. A hátlapján olvasható feljegyzés szerint hamisított voltáért lefoglaltatott.
Kecze Benedek, felesége Demeter Zsuzsa, leánya Anna s testvérei Péter és András czímereslevele III. Ferdinándtól. Bécs, 1652 február 18. Kihird. Szabolcs vármegyének Petneházán, 1652 május 31-én tartott közgyűlésén.
Kis, lásd Deseő.
Kys, lásd Menihar-Kys.
Köncző Lászlóra hamisított, eredetileg bizonyos István, felesége Csiga Katalin és fia János részére adott czímereslevél II. Ferdinándtól. Bécs, 1635 deczember 15. Kihird. Ung vármegyének Nagy-Kaposon 1636 szeptember 19-én tartott közgyűlésén.
Laskóy máskép Rayn András, felesége Sompeik Erzsébet s leánya Judit nemességújító czímereslevele I. Lipóttól. Grácz, 1660 augusztus 11. Kihird. Veszprém vármegyének Pápán 1661 január 26-án tartott közgyűlésén.
Menihar-Kys Pál, felesége Kerekes Kata s gyermekei Mátyás és János, Ilona és Erzsébet czímereslevele III. Ferdinándtól. Bécs, 1624 október 3. Törvénytelen birtokosától elkobozva került a levéltárba.
Munkácsy János czímereslevele III. Ferdinándtól. Bécs, 1650 deczember 30. Az 1651 november 8-ról keltezett kihirdetési záradék Mármaros vármegyének Márm.-Sziget szab. kir. (!) városban tartott közgyűlésére van hamisítva.
Nagy, máskép Pakay (de Paka) Balázs, felesége Pethneházy Ilona, gyermekei Gáspár, György, András, Katalin s rokonai Paraztay János, Saigó János és Nagy István nemességújító czímereslevele II. Mátyástól. Bécs, 1609 január 5. Kihird. Nógrád vármegyének Losonczon, 1609 augusztus 31-én és Szabolcs vármegyének Tasson, 1609 október 1-én tartott közgyűlésén.
Nagy, lásd Szabó.
Nemes Péter és fiai Mihály és Gábor czímereslevele I. Lipóttal. Bécs, 1700 szeptember 3. Kihird. Szatmár vármegyének Bagoson, 1701 január 10-én tartott közgyűlésén. Törvénytelen birtokosától, nádudvari Nemes Jánostól elkoboztatva, került a levéltárba.
Oláh Ádám, felesége Korlát Dorottya és testvére Tamás czímereslevele II. Ferdinándtól. Regensburg, 1636 november 8.
Pakay, lásd Nagy.
Pap Ferencz, felesége Juhász Borbála s testvérei István, János, Mihály, András, Katalin és Borbála czímereslevele I. Lipóttól. Pozsony, 1687 november 14. Kihird. Szabolcs vármegyének Devecseren, 1688 február 13-án tartott közgyűlésén. Mellékelve a kökényedi Pap család nemesség bizonyító perének iratai, 1837–1843. évekből.
Paraztay, lásd Nagy.
Pásztor Pál czímereslevele I. Rákóczy Györgytől. Szatmár, 1649 szeptember 10. Töredék; a czímerkép meg van, de leírása hiányzik.
Péntek, lásd Deseő.
Pintar Ferencz spanyolországi származásu nemes és gyermekei János, Imre és Judit czímereslevele, melyben régi nevük Pintárházy-ra változtatik, III. Károlytól. Bécs, 1712 deczember 9. Kihird. Bars vármegyének Kis-Tapolcsánban, 1713 július 5-én tartott közgyűlésén. Mellékelve Bars vármegye nemesi bizonyítványa, Léva, 1741 április 25.
Pócsi (de Várad) Péter czímereslevele Báthory Zsigmondtól. Gyulafejérvár, 1593 május 6.
157Puskás János, felesége Horváth Katalin, gyermekeik Pál, István és Anna, testvére András s ennek neje Pesty Eufrozina s gyermekeik István, János, Ilona és Kata czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1629 márczius 22. A czímerkép hiányzik. Kihird. Zemplén vármegyének 1630 június 25-én tartott közgyűlésén.
Rayn lásd Laskoy.
Saigó lásd Nagy.
Simonyi (de Vitézvár) József ezredes osztrák bárói diplomája I. Ferencztől. Bécs, 1804 április 21.
Ugyanannak magyar bárói diplomája I. Ferencztől. Bécs, 1815 február 3.
Szabó Pál, felesége (a név itt Borbély Juditra van hamisítva), testvére Nagy Tamás s ennek felesége Pap Anna czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1633 január 12. A czímerkép hiányzik. Kihird. Torna vármegyének Tornán, 1634. évben és Abauj vármegyének Gönczön, 1634 szeptember 4-én tartott közgyűlésén.
Szele Mihály, felesége Bene Ilona s gyermekei István és Erzsébet czímereslevele Rudolftól. Prága, 1584 szeptember 20. Kihird. Vas vármegyének Vasváron, 1585 augusztus 29-én tartott közgyűlésén.
Szolga Pál s testvére Péter czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1635 november 22. Kihird. Abauj vármegyének Szinán, 1636 június 23-án tartott közgyűlésén.
Thoth András, felesége Halmi Kata s gyermekeik Mihály, Márton, István, Anna, Erzsébet és Katalin czímereslevele II. Ferdinándtól. Bécs, 1632 május 21. Kihird. Kraszna vármegye közgyűlésén, 1649 márczius 9-én. A család kihalta után, 1771-ben került a levéltárba.
Totth András, neje Ilona, gyermekeik László és Judit s testvére Imre czímereslevele II. Mátyástól. Pozsony, 1609 deczember 17. Kihird. Szabolcs vármegyének Apagyon, 1611 február 4-én tartott közgyűlésén.
Vay (de Vaja) Lászó és Zrínyi Zsuzsánnától született gyermekei Imre, László és Eulália-Zsuzsánna bárói diplomája I. Ferencztől. Bécs, 1799 május 10. Kihird. Bihar vármegyének Várad-Olasziban 1799 deczember 16-án tartott közgyűlésén. Bihar vármegye főjegyzője által 1799 deczember 16-án kiadott másolat, a Szabolcs vármegyének Nagy-Kállóban, 1800 márczius 3-án tartott közgyűlésén végbement kihirdetés másolatával együtt.
***
Ez armálisokkal kapcsolatban meg kell emlékeznünk a vármegye czímerére, illetőleg pecsétjére vonatkozó oklevelekről. A szatmári békéig nem volt a vármegyének czímere, sem pecsétje; mind a négy járás más pecséttel élt. III. Károly Bécsben 1714 november 18-án kelt oklevelében adott a vármegyének hivatalos pecsétet, melynek négy mezőre osztott lapja az első kék mezőben zöld talajból kinövő hármas rozs-kalászt, a 2. ezüst (a rajzban vörös) mezőben pontyot, a 3. ezüst (a rajzban ismét vörös) mezőben zöld talajból kiemelkedő háromágu csonka fatörzset, a 4. kék mezőben balra czélzó arany íjat és nyilat tüntet fel. A pecsét körirata: COMITATVS DE ZABOLCS.
Az ezen oklevél alapján készült pecsét rövid idő alatt elkallódott, és III. Károlynak Laxemburgban 1729. május 25-én új pecsét vésetésére kellett engedélyt adni. A körirat ez új adományban az 1729 évszámmal bővűlt. A diplomát Niczky Ferencz országgyűlési követ hozván magával, az 1730 január 12-én Apagyon tartott közgyűlésen lett az kihirdetve.
II. József mint a többi vármegyéktől, Szabolcstól is elvette régi pecsétjét, s az ország czímerét COMITATUS SZABOLCSIENSIS. 1786. felirattal viselő pecsétet adott helyébe. A régi pecsétet a helytartótanács 1786 augusztus 1. rendeletére a vármegye ez évi augusztus 29-én küldte fel, megtartván magának egy lenyomatot. Négy év múlva aztán az ősi czímer és pecsét ismét visszahelyeztetett régi jogaiba.
Az ezekre vonatkozó oklevelek és egyéb iratok szintén a vármegye levéltárában őriztetnek, a fentebb ismertetett czímereslevelekkel együtt.
D.
