Arad vármegye és Arad szabad királyi város története.
Arad vármegye és Arad szabad királyi város története.
Első rész. Arad vármegye és város monographiájának II. kötete gyanánt jelent meg ez a terjedelmes kötet, melyben Dr. Márki Sándor a nevezett két törvényhatóság történetét tárgyalja a legrégibb időktől a török hódításig, tehát a XVI. század 5. és 6. tizedéig. A nagy apparatusra támaszkodó munka három fejezetben bocsátva előre a terület őskori, római és népvándorláskori történetét (monographiáink ez immáron obligátnak tartott bevezető részét), a vármegye alakulásának rajzával kezdi meg tulajdonképeni feladatát. Az első századok történetének részletes tárgyalása után fejezetekre szedi a várak, a közigazgatás és törvénykezés, a városok és helységek, a nemzetségek és nemesi családok, a papság, a földesúri viszonyok, az őstermelés, ipar és kereskedelem, a műveltségi állapotok stb. adatait, Dósa György forradalmának, a reá következő nemzetségi és hitújítási mozgalmaknak és a török hódításnak képével fejezve be a vármegye és város középkori történetét. Minket e fejezetekből azok érdekelnek, melyek az Arad vármegyében és a régi Zarándnak Aradhoz csatolt részeiben honos nemzetségeket és nemesi családokat ismertetik. A régi magyar genusok közűl az Aba, Ajtony, Borsa, Bő, Becse-Gregor, Buzád, Csanád, Csák, Csolt, Dorosma, Gútkeled, Hermán, Hunt-Pázmán, Kaplony, Szalók és Tomaj genusok folytak be egyes ágaik által a vármegye történetébe; a nemesi családok közül pedig 242 aradi és 292 zarándi birtokos családot sorol fel e jegyzék, évszámok alatt csoportosítva 207a reájuk vonatkozó okleveles adatokat és kiegészítve azokat a – többnyire Siebmacherből kölcsönzött – családi czímerekkel. Munkája e részének a családtörténetek kutatói kétségkívül sok hasznát fogják venni, egyes hézagai daczára is, melyek közül nem hagyhatjuk említés nélkül, hogy az egyes nemesi családoknak genusaik szerint való csoportositásánál a Bebek (de genere Ákos), Derencsényi (de g. Balogh), Herczeg (de g. Héder), Országh (de g. Guthkeled) s több más családokról a szerző egészen megfeledkezett. A munkában elszórva több érdekes pecséttani adalékkal is találkozunk. A díszes kiállítású kötet 35 ívnyi terjedelemben, a vármegye középkori térképének mellékletével és számos illusztráczióval Aradon nyomatott és az aradi monographia-bizottság kiadásában látott napvilágot.
