A gróf Csáky család czímere.
A gróf Csáky család czímere.
A Csákyak legrégibb czímerét az 1400-as évek második negyedéből bírjuk, mely a biharmegyei Szalárd község kolostorában látható. E községet Körösszeghgel – melyhez Adorjári vára is tartozott – 1400-ban Zsigmond király bőkezűsége juttatá a család birtokába. E családból I. Ferencz, – mint irott emlékeink bizonyítják, – Szalárdon szűz Mária tiszteletére, a Szent Ferencz-rendiek számára kolostort és családi sírboltot emelt, mely a XV. században dívó csúcsíves stilben épült. Bolthajtásait kőgerinczek tartják, melyek vasgyámokról indulnak ki s egy emberi alakot feltüntető zárkőben találkoznak.
Az ábrázolt koszorúból emelkedő, kucsmás, hosszú hajú és szakállú magyar alak a – Csáky-család czímerét mutatja tiszta eredetiségében.
A heraldika fénykorának letünése kétségkívül nyilvánul e czímernél, mert míg egyrészt ábrázolása czímertani szempontból nem felel meg czímernek, mivel egyik lényeges alapeleme, a vért mellőzve van; másrészt az alak ízléstelenül koszorúszerű diszítésből emelkedik ki, mely helyett a következő században rnár koronát találunk alkalmazva. A vért elmulasztását a kőfaragó által azzal indokolhatjuk, hogy a czímert mint diszítmény-csoport központját alkalmazta.
A következő század elejéről fenmaradt a család czímere a kassai dóm szentségházán. A 12 legtekintélyesebb főrangú család czímerei közt feltaláljuk a Csákyak már ismert czímer-alakját és megismerjük róla színeit is. A kék pajzsban arany-leveles koronából emelkedő, sástollas barna kalpagos, hosszú hajú és szakállú, fedetlen nyakú, veres ruhás magyar alak. Ezen elsőrangú heraldikai kutfőnkből nyert czímereket a Turul hasábjain Csoma József ismertette. Az ismertető a fent leírt jelvénynél nem tudván a tulajdonos 193család nevét megnevezni, megfejtését a jövő kutatásokra bízva, nekünk tartotta fenn.
A XVI. század harmadik negyedében a Csáky-család czímerének meghatározásánál segítségünkre szolgál a már említett szalárdi kolostor egyik ablakának alsó részében befalazott s körülbelül egy méter magas kőlap. Valószinűleg Csáky II. Gábor, ki ez időtájban halt el, sírkövének töredéke. A kőlapon domborműben kissé lekopott s már előzőleg ismeretes Csáky-jelvény, a koronából kinövő mellkép látható, jobbján e felirattal: Ano Domini 1570 …, a többi szavak már olvashatatlanok.
Az 1600-as évekből a kőfaragó vésője, és festő ecsetje által megörökített Csáky-czímert nem találunk. E korban a heraldikának egy másik fontos forrásához: az okmányokra és levelekre erősített pecsétekhez kell fordulnunk. Fontosak, de hiányosak, jegyzi meg igen helyesen egyik jeles heraldikusunk. Elismerjük, hogy egyrészt századokkal kihalt családok czímereit megismerhetjük általuk; másrészt hátrányuk, hogy a színekre nézve nem nyújtanak felvilágosítást, sőt hiányosságuk által gyakran a heraldika kárára szolgálnak. Hiányosságuk bebizonyult a Csáky-család pecsétlenyomatain is. Az e korból ismert pecsétek mindenikén hiányzik a pajzsbeli alak alól a korona.
Fenmaradt Bártfa szabad királyi város levéltárában 1662-ből Csáky X. Istvánnak Szepesvárról keltezett és a bártfai fóbiróhoz iutézett magyar szövegű levele, melyben küldöncze által küldött két fapalaczkba ízlelőül búzából készített sört kér. A levelen egy teljesen ép pecsétlenyomat van, melyen az előbb említett hiányosság is észrevehető. A viaszra helyezett papirba nyomott, tojásdad keretbe foglalt pecsét körirata: Comes Stephanus Csáky … a többi szavak elmosódtak. A pecsét benső terét egy jobbra dőlt pajzs foglalja el, melyben élesen körvonalozva s alul szaggatott ruhában a már ismert emelkedő, kucsmás, szakállas férfi-alak látható. A pajzs szögletére helyzett korona nélküli sisak dísze: a pajzs alakja. Megismerve e pecsétről a sisakdíszt is, a Csákyak czímerét végleg megalakultnak mondhatjuk.
A következő században is, lehetőleg szigorú hűséggel ragaszkodik a család ősi jelvényéhez. A XVIII. század harmadik negyedében jelent meg az első nagyszabású heraldikai munka Siebmacher János szerkesztésében. A czímeres-könyv a régi magyar főrangú családok czímerei közt a Csáky-családét is közlé, eredeti ősi alakjában, a pajzsbeli korona mellőzésével. A czímerkép megegyezik az eddig ismertetett kucsmás alakokkal, színei pedig a kassai dóm szentségházán lévő Csáky-czímer színeivel. Kiegészítésül szolgál a család czímerénél, az eddig nem ismert kék-arany szinű takaró.
Összegezve adataimat, a Csáky-család helyes czímere a következő: a pajzs kék udvarában koronából vagy a nélkül, kiemelkedő sastollas, barna kalpagos vagy kucsmás, hosszú hajú és szakálú, fedetlen nyakú, veres ruhás alak. Sisakdísz: a kiemelkedő pajzsbeli férfi-alak.
194A Csáky-család a XV. század elejétől a XVIII. század végeig egyező czímert használt s az lényegében négy századon át semmiben sem változott. E század elejétől akadunk helytelen czímerekre. Okát a XIII. században bőséges Csáky-czímeres pecsétlenyomatokban kell keresnünk. Azon kornak czímer-ábrázolása – mint említettük – hiányos. A helyes czímerkép elkopása is szaporítja a helytelen czímerek számát, mert a czímeralak ki nem vehetése következtében a kutató mintegy önkényesen, hozzávetőleg helytelen czímert alkot. Ez utóbbi eset is beállt a Csáky-családnál. A kinövő alak ruharedői idők folytán megkopva, vércseppekre emlékeztető alakot mutatnak. Igy keletkezett a kinövő kalpagos vagy kucsmás magyar alakból, levágott és vérző turbános török-fej, illetőleg kucsmás tatár-fej, mit a főúri család czímeréül most használ.
Ezen helytelen czímerekre is maradtak fenn századunkból emlékek. Egy fametsző által megörökített Csáky-czímert találunk a homonnai r. kath. egyház szentélyében, melyet Csáky Antal készíttetett imaterme fölé, s melynek czímerképe: levágott s vérző, kucsmás tatár-tej. Pajzstartó: két angyal.
Az előbb leírt helytelen czímer a legelterjedtebb, ezt ismertette a Siebmacher’s Wappenbuch és a – Magyar Nemzetségi Zsebkönyv Csáky-czímer gyanánt. Ritkábban akadunk: levágott s vérző turbános török-fejre.
Az elősorolt adatokkal, melyeket minden korból bemutatunk, sikerült a Csáky-czímert régi díszében helyreállítanunk s mint becses emléket az utókor számára megörökítenünk.
DOBY ISTVÁN.
