Gosztonyi János püspök származásához.
Gosztonyi János püspök származásához.
A II. Ulászló korabeli kassai formuláskönyv czímeres levelei közt, melyeket a Turul egy előbbi füzetében* volt szerencsém bemutatni, van Gosztonyi János váczi püspök armálisa, melyet családi czímere kibővítése kapcsán 1507–1508 körül nyert Ulászló királytól.
* 1891. évf. 57–67. l.
Az armálisban leírt czímer Gosztonyi püspök mindkét ágon levő őseinek (ex utriusque parentis linea) czímereit egyesítve közös pajzsban, ennek első vörös mezejében a Gosztonyi család 1467-ben nyert czímerét, úgymint koronából kiemelkedő kar által tartott kürtöt, a hátsó arany mezőben pedig fogai közt malaczot hurczoló farkast tüntet föl, mihez egész új czímeralakul kék pajzsfő járul.
A czímeradományos Gosztonyi Jánost, a kit a király ez armálisban szelestei előnévvel említ, e czikkemben az általa viselt családnév alapján a gosztonyi és krencsi Gosztonyi, máskép Kövesszarui család ivadékának kellett elfogadnom, a miben úgy Nagy Iván,* mint Csergheő Géza* és többi genealogusaink és heraldikusaink véleménye támogatott. És az egyesített czímer első felében, tehát az apai ágat megillető helyen, tényleg e család ősi czímerével találkozva, joggal kereshettem a másik motívumban, a malaczot hurczoló farkasban az anyai ág czímerét.
* Magyarország családai, IV. kötet, 428. l.
* Siebmacher-féle czímerkönyv 201. l.
Figyelmemet akkor elkerülte az a körülmény, hogy Nagy Iván ugyane Gosztonyi Jánost a felsőszelestei Szelestey család nemzedékrendén is szerepelteti, két más testvérével Gosztonyi Gergelylyel és Ferenczczel együtt Szelestey Miklós és Gérczey Borbála fiául igtatva be a családfába.*
* I. m. X. k. 591. l.
Ezt a nemzedékrendet egy múlt századbeli családfa szolgáltatta Nagy Ivánnak, melynek hitelességéről sem neki, sem másnak nem volt alkalma közelebbről meggyőződhetni. Más forrásokból tudjuk azonban, hogy János váczi püspök a Gosztonyi név mellett egyidejűleg Szelestéről is írta magát s tény, hogy czímereslevelünkben is Johannes Gozthon de Zelesthe néven fordul elő.
Mindkét családnak, úgy a Gosztonyiaknak, 195mint a Szelesteyeknek ősi fészkét Vas vármegyében találjuk. Itt fekszik Alsó- és Felső-Szeleste, mely utóbbiról a Szelesteyek ma is írják magukat, és a Gosztonyiak legrégibb birtokait Gosztont és Kövesszarvot V. István 1369-iki adománylevele a vasvármegyei Csákán község szomszédságában helyezi el.* De míg a Szelesteyek a Csák nemzetséghez tartoznák és ősidőktől oroszlánt viselnek czímerükben,* addig a Gosztonyiak a vasvári várjobbágyok sorából váltak ki a XIII. században, s czímerét a család, mint fentebb láttuk, jóval később, Mátyás királytól nyerte.
* Fejér, Codex Dipl. IV. k. 3. r. 525. l.
* Csergheő Géza szíves közlése.
A közös leszármazás lehetősége ekként ki levén zárva, családtani rejtélyként áll előttünk a két családnév találkozása három testvérnél, a kik, bár a Gosztonyi nevet viselik, leszármazásuk alapján a Szelesteyek családfáján igényelnek helyét maguknak. S a kérdést még bonyolultabbá teszi az a körülmény, hogy e testvérek egyike tényleg a Gosztonyiak czímerét viseli, melyét a Szelesteyektől egészen idegen czímermotívummal együtt mindkét ágon levő ősei czímerének nevez II. Ulászló czímeres levele.
Egy nemrég kezembe került oklevél némi világosságot vet a rejtélyes kérdés homályába. II. Ulászló királynak Budán 1506 január 23-án kelt kiadványa Gosztonyi János, ekkor esztergomi őrkanonok s a királyné secretariusa örökségi ügyével foglalkozik, s ebben czímerszerzőnk édesanyjául Gosztonyi Erzsébet, néhai Gosztonyi András Szent-István vértanúról czímzett esztergomi prépost nővére van megnevezve.*
* Gróf Forgách család levéllára a M. Nemz. Múzeumban.
E szerint a püspököt anyai részről illette meg a Gosztonyi név és czímer. Atyját az oklevél nem nevezi meg, de a hiányt pótolja a családfa, melynek adatait, habár az anya felől hibásak is, e pontnál megbízhatóknak jelzi a tény, hogy Gosztonyi János következetesen élt a szelestei előnévvel. Ez adatok egymást kiegészítve, kétségtelenné teszik, hogy a Gosztonyi János esetében ama nem épen gyakori, de nem is szokatlan esettel van dolgunk, midőn az apa és anya nevei egyesíttetnek és az utóbbi elnyomja az apától örökölt családnevet. Az ilyesmi főleg akkor történik, midőn a vagyoni, származási előnyök az anya részén vannak. Így volt-e Gosztonyi Jánosnál, nem tudhatjuk, de egy körülmény az esetet még érdekesebbé teszi, az t. i., hogy e névcsere czímercserét is vont maga után, még pedig oly formán, hogy az anyai czímer az apait egészen kiszorította. Egy megoldatlan kérdés marad hátra: miután a Gosztonyi-czímer nem apai, hanem anyai részről követel helyet az egyesített czímerben, s az apai czímer, a Szelesteyek oroszlánja, teljesen mellőzve van, minő családi kapcsot képvisel a második czímer-motívum: a malaczot hurczoló farkas?
Nem szabad-e kombináczióba vonnunk a lehetőséget, hogy a név- és czímercsere még az apánál, Gosztonyi Erzsébet férjénél történt meg, s a három testvér már ettől örökli a Gosztonyi nevet és czímert? A mely eshetőség módot nyújtana, hogy egy korábbi anyai ősnek, talán az apai vagy anyai nagyanyának czímerét keressük ez ismeretlen czímer-alakban.
Be kellett számolnom a fordulatról, melyet egyetlen levéltári adatnak felszínre bukkanása adott egy érdekes czímertani és leszármazási kérdéshez fűzött következtetéseknek. Kapcsolatban ezzel, szóbanforgó közleményem egy más részletéhez legyen szabad némi pótló megjegyzést csatolnom.
Kassa város czímeres levelét ismertetve, a pajzsfő színéül az oklevél «planities flavea» kifejezése alapján az aranyat, illetőleg az arany czímeralakokra való tekintettel sárgát véltem megállapíthatni. Azóta alkalmam nyílt meggyőződni a felől, a mit már előbb is sejtettem, hogy a color flavus, flaveus, a szőke szín a heraldikában a kéket is jelenti, sőt mondhatjuk: többször a kéket, mint az aranyat; így a Bazini és Szentgyörgyi grófok 1459-iki czímeres levelei kéknek festik a mezőt, melyet a czímerleírás scutum flaveum-nak mond,* s a későbbi armálisainkban nem egyszer előforduló: «flavei seu celestani coloris» kifejezés határozottan megmondja, hogy a szőke szín egynek veendő a kékkel. Ezt tudomásul véve, nem leszünk többé kénytelenek a «fémre mázat» heraldikai ős-szabály csúfjára sárga pajzsfővel és ebben arany liliomokkal rajzolnunk a Nagy Lajos 1369-iki oklevelében leírt régi kassai czímert, s megértjük azt is, miért festik kékre e pajzsfőt a szöveg in campo flavo kifejezése daczára Zsigmond 1423-iki és V. László 1453-iki czímeres levelei.
* Gróf Teleki József, Hunyadiak kora. X. k. 622. l. Orsz. levéltár, Dipl. 5371. és 24832 sz.
Még egy kiegészítésre veszek magamnak bátorságot. Ernyédi Turzó Miklós úr a Turul legutóbbi füzetében (154. l.) a Podmaniniak nemzedékrendéhez közölve érdekes adatokat, kérdést tesz az iránt, hogy II. Ulászló általam ismertetett bárói diplomája Podmanini Jánost de Podmanin, vagy Podmanaczky néven nevezi-e? Hogy az oklevél Arma Johannas Podmaniczky felírással van a formuláskönyvbe beigtatva, azt már ismertetésekor megemlítettem. Magának az oklevélnek szövegében Johannes de Podmanin van írva; de az országos levéltár több oklevelében találkoztam az 1490-es évekből a Johannes Podmaniczky de Podmanin névalakkal. A leggyakoribb 196alak mindazonáltal a de Podmanin, melyhez nehány esetben a «de Besztercze» előnév is járul. Az országos levéltár mohácsi vész előtti oklevélgyűjteménye, a mint arról futólagos áttekintéssel meggyőződtem, rendkívül gazdag a Podmaniniak XV–XVI. századbeli történetére vonatkozó adatokban. Mennyiben egyeznek ezek a Turzó Miklós úr birtokában levő kézirat nemzedékrendi följegyzésével, annak kutatása nem képezheti feladatomat, annyit azonban emlékezetből is mondhatok, hogy ez oklevelek határozottan Országh-leányt neveznek meg Podmaniczky János feleségeül.
Hogy a levéltárakban rejlő oklevélanyagot úgy heraldikai, mint családtörténeti kérdések tárgyalásánál mily kevéssé lehet nélkülözni, azt a Gosztonyi-czímer példája is mutatja. S a modern heraldikai iskolának legfőbb feladatát épen az képezi, hogy a diplomatikai anyag kutatásában is lépést tartva czímertani és genealogiai anyagkészlete felhasználásával, a különböző forrásokból származó s egymást kiegészítő eszközök segítségével iparkodjék disciplináját valódi tudományos színvonalra emelni.
DÉCSÉNYI GYULA.
