Hlapčič-ok voltak-e az Alapyak?
Hlapčič-ok voltak-e az Alapyak?
A Pallas nagy lexikona első kötetében a történelmi nevű nagykemléki Alapy család B–č jegy alatti ismertetője a családot Hlapčič bosniai faluból származó horvát családnak és eredeti nevüket is e falu után Hlapčičnak állítja; szerinte mikor a törökök Bihácsot, mely a nevezett helység közelében feküdt, elfoglalták, vándorolt ki a család a szávántúli Horvátországba. Ismert őseűl felhozza Johannes Kyss-Horváth de Halapsich-ot, (ez volna Alapy János), Frigyes császár és Miksa róm. király hivét és tanácsosát, ki mint ilyen aláírta azt az állami szerződést, mely 1491 nov. 7-én a Habsburgok és Ulászló magyar király között köttetett.
A család ismertetése végén továbbá azt állítja, hogy a család egyik ága Magyarországba szakadt – hogy melyik és mikor, az nincs említve – és ebből eredett Alapy János, ki 1775. évben czímz. dulcignói püspök volt.
A nagykemléki Alapy család ez ismertetés szerinti származására s azelőtt viselt Hlapčič vagy halapsichi Kyss-Horváth nevére nézve erős kételyeket táplálok; a rendelkezésemre álló – bár csak töredékes – adatokkal megkisérlem mégis B–č úr talán jóhiszemű tévedésein alapuló állítását részben okmányilag, részben azok tartalmából merített valószinű következtetésekkel megczáfolni vagy legalább is valószinűtlenné tenni.
Az Alapi nevet a XIII. század első felében élt Gál-tól* származó dunántúli Salamon család fehérmegyei alapi birtoka után már a XIV. század elején viseli és azt majd három századon keresztül túlnyomólag vezetéknévül, néha előnévül is használta; később ismét az ősi névhez tért vissza alapi előnévvel; egyes ágazatai azonban Veszprém és Győrmegyébe szakadva, tovább is megtartották az Alapy nevet; ez utóbbiaktól származott Alapy János czímz. dulcignói püspök, a hétszemélyes tábla birája, ki a nagyváradi káptalannál nemes ifjak neveltetésére tett 67000 forintnyi alapítványáról emlékezetes, s ki 1768-ban mint osztályos rokon Alapy Györgygyel együtt az alapi Salamonok Alap birtokában egy tizenhatod részben birtokos társ szerepel; így tehát B–č állításával szemben, ki ezen Alapy János püspököt a többi Alapyakkal együtt a horvát vagy bosnyák származású Hlapčičoktól eredezteti, kétségen kívüli, hogy ez az alapi Salamonoktól, illetőleg azok Alapy ágától vette eredetét és elei már pár századdal előbb viselték az Alapy nevet, mint a hogy azt Halapsich Kyss-Horváth János – nem éppen hazafias történeti szereplésével – ismertté tette.
Az 1263. évről kelt eredeti okirat birtokomban.
A birtokosztályon kívül a hozzáfűzött feltevések elfogadhatására bizonyítékaim még a következők:
1359 május 25. a fehérvári keresztesek konventje előtt Alapi András, Alapi Chidur fia, Alaphoz tartozó Gálfölde és Csetfölde nevű birtokait testvérének Salamonnak és unokaöcscsének Barnabásnak, Mihály fiának oly feltétel alatt adományozza, hogy míg él, őt tisztességesen eltartsák.*
Eredetije birtokomban.
1382 június 28. a győri káptalan előtt Mihály és Miklós, Jakab fiai, János, Vincze dictus Salamon fia felsőalapi nemesek bizonyos alapi birtok iránt Márton fiával Jánossal, Tekke fiával Mihálylyal és Kozma fiával Péterrel egyességet kötnek.*
Eredetije birtokomban.
1395 november 4. a Cseteiek Csete (a mai Czecze) helységbeli birtokrészbe igtatásukkor királyi emberek Alapi Miklós fiai Péter és Domonkos.*
Haz. Okm. II. 159.
1432. október 28. Sienában kelt oklevelében Zsigmond király Alapi Slalamon fia, Jakab fiának Istvánnak Németország, Lombardia, Toscana és 42Olaszország egyéb részeiben szerzett érdemeiért, neki, atyjának, testvérének Péternek, Jánosnak Lőrincz fiának, Benedeknek Tamás fiának, s másik Benedeknek (dicto Bessenyő) János fiának, az ő atyafiainak a flórencziek elleni hadjáratban elhalt darói Majos László királyi udvarnok alapi birtokrészeit adományozza.*
Eredetije birtokomban.
1436. a székesfehérvári káptalan Alapi Istvánt, Pétert, János és Benedeket Zsigmond király imént említett adományába beigtatja.*
Eredetije birtokomban.
1460. Alapy János birta a fehérmegyei Mohot és feleségül Batthyány Margitot; fiai voltak István és Benedek.* Ugyanez időben Guthi Ország János a fehérvári keresztesek parancsnoka a rend bizonyos birtokát elidegeníti Alapy Endre és fiainak.
N. I. Magyarország csal. I. k.
1464. Mátyás király a fiutód nélkül elhalt Alapi László alapi birtokát Pázma Mihálynak, serényi Szentes Balázsnak és Simon Gergelynek adományozza.*
Perbeli hiteles másolat birtokomban.
1464 jun. 1. A fehérvári káptalan bizonyítja, miszerint nádori parancs folytán Alapi Istvánt és fiait Istvánt, Antalt és Mihályt bizonyos alapi részbirtokba bevezették.*
Eredetije birtokomban.
1502. Tanúkihallgatás Alapi Benedek és György kértére fehérmegyei Peder (ma nem létező) helységben levő birtokrészeik iránt.*
Eredetije birtokomban.
Az imént elősorolt Alapyak tehát már régóta virágoztak, mikor a horvátországi Alapyak feltünni kezdenek. A közlemény írója által Alapy Jánossal azonosíttatott Joannes Kyss-Horváth de Halapsich alig lehetett egy személy, mert mi oka lehetett volna Hlapčič Jánosnak már amúgy is magyar nevét, előnevét – melyek alatt vívta ki pedig előkelő szerepét – eldobva, az Alapy névvel felcserélni, holott látjuk, hogy számos főrangú vagy előkelő szerepet játszott horvát eredetű család ragaszkodott és megtartotta magyar nemes létére régi nevét, (hogy többet ne említsünk, ott van a Draskovich, Juranich, Bakich, Keglevich, Jurisich, Bedekovich és számos egyéb jeles horvát-magyar család). Sokkal valószinűbb, hogy a nagykemléki Alapy családot már Szlavonia közelségénél fogva is valamely leszármazója a dunántúli Alapyaknak, főkép Alapy János alapíthatta, ki felesége révén bizonyosan új vagyonhoz is juthatott és talán épen Szlavoniában, hol a Batthyányi család azon időben igen terjedelmes birtokok ura volt.
Bár az erősen tartott családi hagyomány mit sem bizonyít s bár az egyenes összeköttetést igazoló okmányra hivatkozás nem is tehető, az előadottakból talán nem túlmerész a levont következtetés, hogy a nagykemléki Alapyakat a fehérmegyei Alapyak egyik leszármazott ágának tartsuk annál inkább, mert a czikkíró által szintén Hlapčičnak tartott Alapy János cz. püspökről adataim kétségen kívül bizonyítják, hogy ő a magyarországi Alapyak ivadéka; a még talán valahol lappangó, de napfényre kerülhető okiratok, hiszem, hogy igazolni fogják a többi horvátországi Alapyakról alkotott feltevésemet is.
Jelen közlemény kizárólagos czélja ugyan csakis az Alapyak eredete és nemzetisége lehető megállapítása, tisztázása; de alkalomszerűnek tartom a később élt tagokról is, a mennyire gyér forrásaim engedik, pár szóval megemlékezni.
Eltekintve azoktól az Alapyaktól, kik a fehérvármegyei levéltárban levő valószinűleg mult századbeli feljegyzés szerint a XIV–XVI. században a fentemlítetteken kívül még éltek, tudjuk, hogy Székesfehérvárnak a törökök által történt elfoglaltatása után különösen a megye alsó részének (a hol Alap is fekszik) ősi birtokosai menekülni kényszerültek; így az Alapyak is leginkább a szomszéd Veszprém- és Győrmegyében találtak új otthonukra.
A győri káptalan egy kezeimnél levő 1768. évben kelt hiteles kiadványában a következőkre akadunk:
1569. Hédervári Alapy János és ennek Vincze Magdolnától származott fia: Gál.
1593. Szolgagyőri Alapy István és testvérei János, Mátyás és Gáspár.
1665. Alapy Gergely győri lovas hadnagy; ennek buzogánya látható volt a Budapesten tartott történelmi kiállításon.
1666. Alapy, máskép Tarczay János győrmegyei alispán; fia szintén János ugyanott szolgabiró, úgy ennek Csupor Katalintól származott gyermekei Pál, István és Ilona.
1696. Alapy Mihály.
Álljon itt végre a többször említett Alapy János cz. püspök néhány ízeni leszármazása:
Lőrincz 1628. Gyárfás Katalin. Gergely 1665 lovashadnagy. 1. Pottyondy Zsuzsa. 2. Kun Erzsébet, Kun Miklós és Deák Bornemisza Erzsébet leánya. 1-től Julia Boronkay Gáborné. 2-tól Sándor. Gábor 1717. Tallósy Klára. László. Krisztina. János 1752 cz. psüpök. Zsófia. Zaffiry Imréné.
Nem lesz érdektelen még feljegyezni, hogy Alapy Gergely második neje, Kun Erzsébet, özvegye volt Fejér Jánosnak, kitől leánya, Borbála, 43Láng Adám kamarai igazgató neje lett; Láng Ádámnak Erzsébet leánya először Bajthay István pestvármegyei alispán, ennek halála után Grassalkovich Antal felesége. Első férjétől származott fia, a nagy tudományú Bajthay Antal, II. József császár egyik nevelője, később erdélyi püspök és báró, Mária Terézia egyik legbizalmasabb embere, kitől fontos ügyekben gyakran tanácsokat kér és vele levelez. Így Kun Erzsébetnek a végízen (kihalván a Bajthay család is) két püspök unokája volt.
SALAMON VINCZE.
