I.
I.
I. Péter 1578–93-ig fordul elő. Katona viselt embernek kellett lennie, mivel a megyei jegyzőkönyvek számos hatalmaskodásáról tesznek említést, a többek között az egri káptalan egy tilaji jobbágyának fiatal feleségét viteti magához Négyesre. Hanem úgylátszik neki is hasonlót hasonlóval fizetnek vissza, ő is folytonosan panaszkodik szomszédai, a káptalan és a kamara tiszavalki tisztje Herczeg Kristóf ellen, sőt Szalonthay Mátyás 6 juhát, 1 üszőjét és 7 ökrét hajtatja el egyszerre. Birt Négyesen, Alsó- és Felső-Votán, Szomolyán, Gelején, H.-Csabán (valószinűleg neje után), Lénárd-Daróczán s azt hiszem az Alsó-Zemplénben fekvő Mád, Zombor és Tarczal birtokok tulajdonosa is volt, mivel azok hasonlóképen az ősi birtokok közé tartoztak. Nejétől Daróczy Zsófiától három gyermek maradt: György, Pál és Angléta.*
Borsod vármegye jegyzőkönyvei.
Pál neve csak egyszer, 1596-ban fordul elő. Szepessy Anglétával, Laky (Pipis) Albertnéval együttesen kér szolgabirót és esküdtet kiküldetni, e miatt őt a Péter fiának vélem s az Angléta testvérének. Annak azonban, a mit Nagy Iván Lehoczky után mond, mintha 1618-ban Borsod vármegye követe lett volna, nyomára nem akadtam.*
Borsod vármegye jegyzőkönyvei.
Anglétára vonatkozólag azonban van még egy adat 1657. évből. Ugyanis: «Idvezült Lövey Albertnek és Szepessy Angléta asszonynak» leánya, néhai Deli Györgynek özvegye, szül. Lövey Erzsébet Lénárd-Daróczon lakó Bárdos Péter ellen protestál.*
Borsod vármegye levéltára, species IX. fasc. IV. nr. 700.
E szerint Anglétának Lövey Albert vagy második férje volt, vagy pedig a «Laki» és a «Pipis» csak melléknévként ragadt reá, a mi azon korban nem volt ritkaság.
Györgynek neje Czikóházi Czikó Kata már 1595-ben ügyvédet vall. 1615-ben a czikóházi és balázsházi birtokok felett egyezkedik Czikó Mihálylyal. Györgynek a neve alig fordul elő a megyei jegyzőkönyvekben. 1617-ben 12 frt büntetés terhe alatt tiltalmazza négyesi pusztáját, 1621-ben pedig Bedegi Nyári Borbálától D.-Győrben birtokrészletet vásárol.* A mint látszik, Négyes, Vato, Tardi, Szomolya, szóval Alsó-Borsodban fekvő birtokainak pusztulásával az egri török uralom elől ő is tovább húzódott, s aligha csalódom, midőn úgy vélekedem, hogy a család állandóan alsó-zempléni birtokain lakott. Neje, illetve már özvegye 1628. évi február hó 14. napján Berentei Gáspár alispán és Szirmay Mihály szolgabiró előtt egyezkedik fiaival Mátyással, Györgygyel, Jánossal, Istvánnal és unokája Erzsébet leányától született Szigetközy Györgygyel.* Az egyesség szerint (anyjukat kivéve) békességet tartsanak egymás között 100 frt birság terhe alatt. Az anya kiadja a szerzemények kivételével az ősi javakat. Az összes jószágok dolga a legidősebb testvért Mátyást illeti, de tartozik a jövedelemből a jutalékát kinek-kinek kiadni. A ki a szerződést felbontja, 200 frtot fizet.
Orsz. levéltár, tábla osztály, 4 = 1297. és Miskolcz város levéltára, F. XXX. 109. sz.
Borsod vármegye jegyzőkönyvei.
A mint a fentebb idézett egyességből kitűnik, nejétől Czikóházi Czikó Katalintól Mátyás, II. György, János, István és Erzsébet, tehát öt gyermeke született.
Erzsébet 1628-ban már nem él, helyette csak Szigetközy Ferenczczel kötött házasságából származott fia György szerepel.
István az egyességen kívül Borsod vármegye jegyzőkönyveiben többé elő nem fordul, s igen valószinűnek tartom azt, hogy a közelben, Ónodon és S.-Patakon tartózkodó fejedelmi udvar szolgálatába lépve, Erdélybe került, s a mostan is virágzó Walldorfi Szepessy ág tőle veszi eredetét.
János 1631-ben Nyáry Miklóstól Miskolczon egy telket vásárol.* S ugyan ezen évben Miskolcz város birájaként is említtetik. Végül 1421639. évben Rákóczi György fejedelem egy házat és szőllőt adományoz neki Sárospatakon.*
Orsz. levéltár, táblai osztály, 4 = 1297.
Orsz. levéltár, F. 752. nr. 42.
II. György 1637-ben megyei táblabiró, s 1641–42. években esküdtként fordul elő. Maradt-e neki és Jánosnak leszármazó utóda, annak semmi nyoma.
A négy fitestvér közül a legidősebb, Mátyás volt a család fenntartó. Úgylátszik, korához képest gondos nevelésben részesült, mert pennás ember volt. Már fiatal korában állandóan Miskolczon telepedett le, a hol takarékos gazdálkodásával igyekezett földi javait gyarapítani. Élte utolsó napjaiban birt Négyesen, Tardon, Szomolyán, Alsó- és Felső-Vattán, D.-Győrben, H.-Csabán, Zsolczán, Lénárd-Daróczon, Szikszón, Czikóházán, Balázsházán, különösen pedig szép birtoka és rendezett gazdasága volt (az akkori viszonyokhoz mérve) Miskolczon, Ongán és Gesztelyben, mely utóbbihoz tartozott a hoportyi, csanátori és sirávi pusztai birtokrészlet is. Ezen felül pénzes embernek is kellett lennie, mivel gr. Forgách Zsigmond borsodi és szabolcsi főispánnak 1000 frtot adott kölcsön, s Miskolczon és D.-Győrben több ízben tekintélyes értékü birtokrészeket vásárol, a miből, ha a pénznek akkori értékét a mostanihoz arányosítjuk, bátran következtethetjük azt, hogy a jómodu s kora fogalmai szerint vagyonos emberek közé tartozott.
De azért nem vonult vissza a nyilvános élet mezejéről sem, mert az 1619. évtől kezdve körülbelől 1649. évben bekövetkezett haláláig folytonosan hivataloskodik. Kezdi esküdtségen, folytatja szolgabiróságon, közbe-közbe teljesíti megyéje terhes küldetéseit; míg végre a fejedelmi kegy kamarai dikátorságra emeli. Ezen minőségében 1648 junius 16. napján sajátkezűleg ír levelet a vármegye közönségéhez, melyben arra kéri, hogy miután «az Istennek súlyos ostora és látogatása nehezedett reá» legyen szíves a vármegye az adókat szolgabirák uraimék által behajtatni, inkább a magáéból is fog ő kegyelmöknek kedveskedni, s fáradozásaikért megfizet jámborul, nehogy az adók késedelmes behajtása miatt ő, valamint a vármegye is a fejedelem neheztelését vonja magára.*
Borsod vármegye levéltára, Mat. III. fasc. I. 824.
Az 1652. évben már özvegye, úgy is mint kiskorú gyermekei Pál és Mátyás gyámanyja, védekezik a Szigetközy György, mint a Szigetközy Ferencz és Szepessy Erzsébet fia, a Szepessy György és neje Czikó Katalin unokája által folyamatba tett perben.
Mátyásnak nejétől Angyal Erzsébettől két fia, II. Pál és II. Mátyás maradt. Ezen két fiutód kezdi legelőször állandóan a négyesi előnevet használni; őseik négyesi birtokosok voltak ugyan, de azt előnévül nem igen használták, legalább ennek nyomára eddig nem akadtam. A második Pál leszármazóit a II. és IV., a II. Mátyás leszármazóit a III. táblák mutatják, s azon sorrendben fogok azokkal foglalkozni; egyidejűleg kijelentem azt, hogy én szorosan a Borsod vármegyei levéltár adataihoz és saját gyűjteményemhez tartván magamat, állításaim a megfelelő évi jegyzőkönyvekkel és a birtokomban lévő eredeti vagy másolati okmányokkal pontosan támogathatók, mellőzni fogom tehát a sűrű jegyzeteket, mivel azok különben szűk korlátok közzé szorított munkámmal túlságosan nagy tért vétetnének igénybe.
