IV.
IV.
II. János a II. Pál legifjabb gyermeke, az 1670. év körül születhetett, s alapítója lőn az 1882. évben fiágon kihalt négyesi báró Szepessy családnak, miért is a IV. tábla leszármazóit külön számozással látom el.
II. János kezdetben úgylátszik Debreczenben tartózkodott, később azonban anyjával Miskolczon lakott, kinek, mint legifjabb gyermek, kedvencze volt. Ily módon kerülhettek birtokába a családi levelek, melyek miatt neki és utódainak testvérbátyja III. Pál leszármazó fiörököseivel kellemetlen surlódásai támadtak.
Hátra maradt leveleiből itélve, igen szép és alapos jogi képzettséggel birt, de szüksége is volt arra, mivel az atyjáról, különösen pedig édes anyjáról reá szállott tekintélyes zálogos birtokok miatt örökösen perlekedik, s bátran állíthatom felőle, hogy a mult század első felében neki magának több pere volt, mint a többi Borsod vármegyei nemesi családoknak összesen. Kétszer nősült, első nejétől Girincsy Annától József és Lajos, a másodiktól, Dőry Zsuzsánnától, László és Kata nevű gyermekei születtek. Ezekkel alább részletesebben foglalkozom.
II. János nevével először 1698-ban, azon nádori adomány-levélben találkozunk, melylyel testvéreivel, III. Pál, Márton és Katával a sályi Tiboth Zsigmond-féle birtokukban megerősíttetnek.*
Orsz. lt. palat. donat. Tom. 110.
Az 1700–1703. években az édes atyjától elvett tarczali szőllők visszaváltása végett szorgalmatosan levelez a szepesi kamarával, a mi, a birtokomban lévő okmányok bizonysága szerint, részben sikerül is neki. De az 1703. évben tevékeny részt vesz a megyei közéletben is, mig ugyan azon év vége felé országos főpostamesterré neveztetik ki, mert II. Rákóczy Ferencz fejedelem nov. hó 10. napján kelt rendeletével utasítja a vármegyét, hogy Szepessy Jánosnak az országos posták felállítása körül legyen segélyére.*
Borsod vármegye levéltára. Materić II. Fasc. I. Nro 262.
199IV. Tábla.
II. János 1698–1746. Girincsy Anna és Dőry Zsuzsánna. József † 1715–1750. Lajos † 1715. László (1775-ben báró) 1729. Nikházy Kata és Sebe Katalin Kata † 1729. Klára 1777. Szentimrey Jánosné. Zsuzsánna Br. Eötvös Miklós tábornokné és gr. Gyulay Ferenczné 1757. Sámuel 1759. Battha Mária és Bükk Rebeka. Mária 1778. Br. Eötvös Ignáczné. Ignácz püspök 1780–1838. Antal. Gr. Schafgotsch Anna 1805. Ferencz † János 1781. Szentiványi Josefa. Julia. Kállay Ignáczné. Anna Paukovich Andrásné. Josefa. Halassy Józsefné. Lajos. Tallián Josefa. Janka. Kelcz Józsefné. Mária. Gr. Dessewffy Egyedné. Magdolna. Br. Seckendorf Nándorné. Anna † Ádám † 1882. Detrich Karolina. Eugénia. Br. Riese Stallburg Antalné, másodszor br. Wildburg Adolf alezredesné. Karolina. Okányi Szlávy Gézáné. Gabriella. Gróf Apraxin Sergejné. Etelka. Szepestelvári Grim Gusztáv alezredes-hadbiró.
Ezen időtől kezdve, csaknem az egész szabadságharcz alatt, többnyire a fejedelem személye körül tartózkodik, nem hanyagolván el a mellett magán, valamint megyéje érdekeit sem, sőt 1709-ben, mint helyettes alispán, Radits András társával a fejedelemhez bizalmas küldetést is nyer.
A Rákóczy-féle mozgalom lezajlása után, élte utolsó napjáig részt vesz a megyei közgyűlésekben, rendes hivatalt huzamosabb ideig nem vállal ugyan, hanem azért a tekintélyesebb és díszesebb küldöttségek vezetésének terhe alól nem vonja ki magát; az irányadó egyénekkel való érintkezésben rendesen az elsők között van, s helyettes minőségben alispáni teendőket is igen gyakran végez. Az 1715. évben országos főpostamesterségével szerzett érdemeiért ő, valamint első nejétől, Girincsy Annától, származott József és Lajos gyermekei nádori adományt nyernek Zemplén vármegyében fekvő Posa-Csécsre, és a Hopoly-puszta felére.* Ugyanazon évben Aszalay Ferenczczel országgyűlési követ. Dőry Zsuzsánna és érdektársai pedig a pélyi puszta miatt protestálnak ellene, úgy is mint kiskorú József és Lajos fiai gyámatyja ellen.
Orsz. lt. palat. donat. Tom. III. L. 41.
Az 1720. évben, a megyei jegyzőkönyvekből kitünőleg, már másodszor nősült, feleségül véve Nagy Zsigmond volt megyei alispán özvegyét jobbaházi Dőry Zsuzsánnát.
Az 1729. évben második nejét is elvesztette, mivel Melczer György és érdektársai ellene, mint Dőry Zsuzsánnától származott László és Kata gyermekei t. és t. gyámatyja ellen protestálnak.
Az 1733. évben már első nejétől született fiával, a Boldván lakó Józseffel, perel a Girincsy-féle birtokok miatt. 1744-ben Bükk András alispán protestál ellene, valamint József és László fiai ellen, a miből világosan kitünik, hogy sem Lajos fia, sem pedig Katalin leánya ekkor már nem voltak életben. Az 1746. év május hó 9-én tartott közgyűlésen még László fiát megbizottjául vallja, de már ugyanazon év szeptember 14-én Sályban kelt rövid egyesség-levél szerint, melynek hiteles másolata birtokomban van, József és László fiai osztoznak vagyona felett. Ezen év első felében szállott tehát sírba a közel 80 éves férfiu, a ki szorgalmatos vagyongyűjtése mellett nem felejtkezett meg a jótékonyságról sem, a mit eléggé bizonyít az általa épített sályi ev. ref. templom. De nem kis érdemeket szerezhetett ő a miskolczi ev. ref. egyház körül is, legalább erre vall azon czímeres zászlója, mely az avasi öreg templomban emlékét az utókor előtt mai napig fentartja.
A mint fentebb is említve volt, első nejétől József, a másodiktól László fia maradt. Lajós és Kata még kiskorukban elhaltak.
József a XVIII. század elején születhetett, s állandóan Boldván (Borsod vármegyében) lakott. Megyei hivatalokat nem viselt ugyan, hanem azért a közügyek intézésében élénk részt vett, s 200nevével a megyei jegyzőkönyvekben 1715–1750. évig gyakran találkozunk. Ő vetett végett a négyeli malom miatt Szepessy István által nagyanyja, özv. Szepessy Pálné Csuda Zsuzsánna, ellen a század elején folyamatba tett pernek, a menynyiben 1749. évi julius hó 3. napján olyan egyességet köt a fent nevezett István gyermekeivel, Zsigmond, III. István, II. Péter és Ferenczczel, hogy azon esetben, ha ő és László testvére fiutódok nélkül halnának el, összes négyesi birtokaik az egyezkedő négy testvér fiutódaira, és viszont megfordítva, ha azok halnának el fiutódok nélkül, az ő négyesi birtok-jutalékaik a József, illetve testvére László fiörököseire száljanak.* Nőtlen volt, s valószinűleg 1750. évben halt meg. Ifjabbik életben maradt testvére:
Borsod vármegye levéltára 3086/1811* sz. a.
László, atyja halála után, csakhamar a róm. kath. vallásra tért vissza, s 1752-ben a II. István fentebb felsorolt fiaival Négyesre új nádori adományt nyert. 1755-ben kir. tanácsos, 1775-ben báró lett, s miután atyja vagyonai osztatlanul szállottak reá, egyike volt a vármegye legnagyobb birtokosainak. Az 1776. év november havában már csak özvegye fordul elő a megyei jegyzőkönyvekben. Lászlónak első neje Nikházy Katalin, a második Sebe Katalin volt, s ezektől három leánya és egy fia maradt, névszerint:
Klára, krasznyikvajdai Szentimrey Jánosné.
Zsuzsánna, először Eötvös Miklós tábornok neje, másodszor Gr. Gyulay Ferenczné.
Mária, br. Eötvös Ignáczné, a ki 1807. évben a vármegyétől nemesi bizonyság-levelet kért és kapott.*
Borsod vármegye levéltára 890/1807 sz. a.
Sámuel a tiszáninneni kerületi tábla ülnöke volt, s hasonlóképen kétszer nősült. Első neje Battha Mária, a második Bükk Rebeka, kiktől gyermekei a következők
Ignácz, Egerben született 1780. aug. 13-án, 1803-ban pap, később egri plébános, 1808-ban egri kanonok s borsodi főesperes, majd kisprépost, 1819-ben erdélyi püspök, 1820-ban val. belső titkos tanácsos, 1828-ban pécsi püspök, 1830. évben a magyar tud. akadémia tiszt. tagja lett. Szentéletű s jótékonyságáról híres ember volt, kinek emlékét a pécsi egyházmegye kegyelettel őrzi. Alapítványai közül nevezetesebbek a következők. A pálosok pécsi zárdáját 30,000 frtért megvásárolván, abból 100,000 frt költséggel a Lyceum részére palotát építtetett melynek fennállását 251,000 frtos alapítványnyal biztosította, s 50,000 frt befektetéssel nyomdát is létesített. Hazafias, valamint vallásos jótékonyságának élve, vagyont nem gyűjtött, sőt még öröklött ősi javait is eladományozta. A közszeretet és becsülésben álló főpap 1838. évi julius hó 16. napján szenderült jobb létre.*
Hazánk. Időszaki folyóirat II. kötet 129–153. lap.
Antal, ki az 1805-iki Borsod vármegyei nemesi fölkelt lovasságnál főhadnagy volt.* Nejétől Gróf Schafgotsch Annától egy leánya maradt, Mária, a ki gróf Dessewffy Egyedhez ment nőül.
Borsod vármegye levéltára 3494/1805 sz. a.
Ferencz, alezredes.
Julia, Kállay Ignáczné.
Jozefa, Halassy Józsefné.
Anna, Paukovich Andrásné.
Janka, fületinczi Kelcz Józsefné.
Lajos, kinek nejétől Tallián Jozefától egy leánya, Magdolna, férj. br. Seckendorf Nándorné, maradt.
János, az 1809-iki Borsod vármegyei nemesi fölkelt lovas-században kapitány,* 1820–27-ig a tiszáninneni kerületi tábla ülnöke volt. Nejétől Szentiványi Jozefától következő három gyermeke született:
Borsod vármegye levéltára 1853/1809 sz. a.
Anna, ki hajadon maradt.
Eugenia, előbb férj. br. Riese Stallburg Adolf, később br. Wildburg Adolf alezredes neje, és:
Ádám, kiben a négyeli báró Szepessy család férfiága az 1882. évben kihalt. Ádámnak nejétől Detrich Karolinától három leánya maradt ú. m.
Karolina, okányi Szlávy Gézáné,
Gabriella, gr. Apraxin Sergejné,
Etelka, Szepesetelvári Grimm Gusztáv alezredes neje.*
A Turul f. évi III. füzetében a négyesi Szepessy családról megjelent közleménye több sajtóhiba csúszott be, nevezetesen: a 141. lap második hasábján felülről a 7-ik sorban Vato helyett Vata, Tardi helyett Tard irandó; a 142. lap első hasábján felülről a 20-ik sorban csanátori helyett csanálosi, Sirávi helyett Sisári irandó; ugyanezen lap második hasábján alulról a 3-ik sorban Kézdi Benedek helyett Kisdi Benedek irandó; a 144. lap első hasábján alulról a 10-ik, és 19-ik sorban Futó Miklós helyett Fúló Miklós irandó; és végül a 146. lap első hasábján felülről a 18-ik sorban IV. Pál helyett VI. Pál irandó.
N. SZEPESSY BÉLA.
)
