IV. A csornai konvent pecsétjének átalakulásai.
IV.
A csornai konvent pecsétjének átalakulásai.
A csornai konvent pecsétjének átalakulásai.
Már egy alkalommal érintettem a csornai konvent pecsétje ügyét.* Akkor megemlítém, hogy a jelenleg is használatban levő pecsét eredeti nyomója (typarion), meghasadt állapotban ugyan, maig is megvan a csornai konvent birtokában.*
Turul, VIII. évf. 155. lap 6. jegyzet.
Tűrhető rajzát adta Jerney János M. tört. tár, II, 69. rajz.
Ezen pecsétet Zsigmond király 1393. márczius 21-én Kanizsai János esztergomi érsek kérelmére adta a csornai konventnek és ezzel ismét a hiteles helyek sorába emelte, azon megszorítással mégis: «quia . . possessio Chorna, in qua monasterium constructum est . . , est cognatorum Osl, qui patroni existunt . . , ideo ne ex post scandalum possit evenire aliquale, . . decernimus . . , ut eedem cognationes ipsius Osl ullo unquam tempore sub sigillo per nos concesso, literas queant habara aliquales, et litere sub eodem sigillo pro ipsis qualitercunque emanande pro eisdem valeant in aliquibus suffragari et vires obtinere.»*
Fejér, CD. X/II, 101.
Zsigmond király e szavaiból hozzá vethető, hogy a csornai konventnek volt már előbb is hiteles pecsétje, melyet azonban elvettek tőle, minthogy engedve védőinek, az Osl nemzetség némely tagjainak, oly levelekre is ütötte vagy függesztette azt, melyet tartalma nem annyira a valóságnak, mint inkább az Oslok hasznának feleltek meg.
Hogy ez így volt, azaz, hogy a XII. század második felében alapított csornai konventnek már előbb is volt hiteles pecsétje, kétségtelenné tette eddig is azon körülmény, hogy birunk a nevezett konventtől 1247, 1291, 1299, 1312, 1314, 1323 és más évekből hivatalos kiadványokat, melyek természetesen pecsét nélkül nem kelhettek, valaminthogy a «conventus monasterii beati Michaelis archangeli de Chorna» nyilván jelenti, miszerint 1314-ben kelt egyik privilegialis levelét «pendentis sigilli nostri munimine roboratas duximus concedendas». Azonban pecsétjét e korból, noha ez némi fontossággal birt volna, e napig nem ismertük.
Nagy Imre jeles érdemű történetbúvárunk közöl ugyan egy csornai pecséttöredéket 1249-ből Sopron vármegye története II. kötetében, hanem ez valamely főpapot ábrázol, a miért valószinűleg a levélíró csornai prépost pecsétje. Azonban a gróf Esterházy család pozsonymegyei galántai levéltárában* őriznek egy 1247-ben kelt levelet a csornai konventtől, melyről hártyacsíkon jelentékenyebb pecséttöredék függ. Van szerencsém e gyarló töredéknek hű másolatát mellékelnem.
Fasciulo 20°, nro 30°
Egybe hasonlítva e pecsétet a Zsigmond-féle pecséttel: e pecsét is monorú ugyan, de mintegy harmadával kisebb a Zsigmond-félénél. Közepét szárnyas angyal-alak tölti be, melyről azonban, 183minthogy az alsó részek hiányzanak, nem tudni, térden vagy talpon áll-e? ez utóbbi eset látszik nekem valószinűbbnek, míg kétségtelen, hogy az alak itt jobbra néz, míg a Zsigmondé balra. A köriratból a következő betűket vettem ki:
melyeket nem nehéz ekképpen kiegészíteni : Sigillum Conventus de Chorna.
Pontosabb összehasonlítás végett álljon itt a csornai pecsét leírása Zsigmond király föntebb idézett leveléből: (sigillum) oblongum est, in cuius meditullio sculpta est imago beati Michaelis archangeli genu dextrum tenens flexum, habens thuribulum in manu dextra, et super alam dextram eiusdem imaginis in ordine circumferentie est posita una aquila et clypeus quadrangularis, denotans arma nostra; . . in circumferentiis vero hec est inscriptio: Conventus de Chorna Oslonis.
Két pontatlanságot hittem észrevehetni e leírásban : az egyik, hogy a legenda pontosabban ez:
a mely pontatlanságban azonban a másolónak is lehet része; a másik, hogy nincs megemlítve az angyal feje fölött (azonképpen a füstölő alatt) a csillag. Hanem ez utóbbi hiány nem pontatlanság; annak a csillagnak külön története van, melyet II. Ulászló királynak 1495. junius 22-iki leveléből értünk meg.
Midőn ugyanis I. Mátyás király elhunytával belháborúk dúlták az országot, Kanizsai László, a csornai konvent pátronusa kitette onnét a törvényesen megválasztott György prépostot és mást tolt be helyére, ki a konvent pecsétjét biztosság ürügye alatt Kapuvárra vitte, hol László úr rendesen lakott, és kezébe adta megőrizés végett. A pecsét itt maradt csaknem öt évig. Hanem időközben György prépost újra elfoglalta székét és Sopron vármegye előkelőbb uraival előadta II. Ulászló királynak, mint az egész vármegye – a melynek nemesei «sub munimento illius sigilli reguntur et habentur» – sérelmét, hogy a csornai konvent a mondottakból hiteles pecsét nélkül szükölködik. II. Ulászló király elvétette tehát Kanizsai Lászlótól a panaszos pecsétet, visszaadta azt a csornai prémontrei konventnek törvényes használatul, és ekkor – hogy elejét vegye jövendőbeli valamelyes visszaéléseknek – csillagot vésetett az angyal feje fölé.*
«Ut deinceps omnis calumpnia suspitionis ab eodem sigillo remota habeatur, sigillum ipsum et eiusdem universam sculpturam et figuram his literis nostris cum adiuncto unius sideris sive stellć super caput beati Michaelis archangeli in medietate impressi duximus describendum» etc. Kovachich, Epicrisis documentor. diplomaticor. 282. lap.
PÓR ANTAL.
