Jókai Mór ősei.

Teljes szövegű keresés

Jókai Mór ősei.
Nagynevű regényírónk őseiről eddig az volt a nézet, hogy azok Komárom vármegyében nyerték nemességüket a XVII. században. Ez újabb kutatások alapján tévesnek bizonyult; mert a Jókay család nemessége sokkal régibb; első ősei már a mohácsi vész előtti időben nemesek voltak és Bars vármegye területén laktak.
Bars vármegye folyója, a kanyargó Zsitva, Aranyos-Maróttól déli irányban haladva baloldalon csinos hegylánczot kísér kigyózásaival, míg végre a hegyláncz Szelepcsényen túl 213 méter magasságú hegyfokban végződik, melynek most is Jóka hegy a neve.
Ezen hegy aljában a Zsitva balpartján terült el a Jóka puszta (praedium Joka) Mikófalu és Szelepcsénynyel szemben, ezektől a folyó által elválasztva.
A Jókay családnak a folyón malmai voltak, melyeket az említett két falu lakói többször meg is rongáltak, a mi a Jóka puszta regényességének néha az élet kellemetlenségeiből is juttatott.
Itt most a történelmi lánczolatot először az időben fölfelé, azután lefelé kell vizsgálat alá vennünk. Kiindulásul szolgálnak e czélra a Bars vármegyei fönmaradt régi jegyzőkönyvek 1577., 1580. és 1599. évi adatai, melyek a logikai következtetésekhez 204elégséges anyagot nyujtanak az időben fölfelé is.
Barsmegye fönmaradt legrégibb nemesi jegyzéke 1577-ről szól, melyben egymás után helyezve Jókay István és Jókay Mihály neve áll a kis-tapolcsányi járás nemesei között.*
Processus Volfgangi Bélády: Stephanus Jokay, Michael Jokay. Prot. 1577. pag. 164.
Az 1580-iki jegyzőkönyvben van a második fönmaradt jegyzék, mely ismét a kis-tapolcsányi járásban említi a Jókay Mátyás és Mihály neveket.*
Processus Balthazari Tapolchan˙: Mathias et Michael Jokay. Prot. 1580. pag. 454.
Az 1595-iki jegyzékben épen a kis-tapolcsányi járás nemeseinek nevei hiányoznak; tehát ezt itt nem használhatjuk; de sokkal több felvilágosítást nyujt a Jókay család körülményeiről az 1599-iki jegyzőkönyv, mely az Új-Barson jul. 1-én tartott gyűlésről szól. Itt a következő sorokat olvashatjuk:
«Jókay Mihály a maga és a többi érdekeltek személyében eltiltja Szelepcsény és Mikófalva lakóit a Jóka puszta malmai rongálásától».*
Michael Jokay in persona sua et aliorum quorum interest prohibet a molis prćdii Joka incolas possessionis Zelepchen et Mikofalua.
Utána következik az ellenfél válasza, kinek nevéből csak néhány betű van beírva, így:
«Val. Tho. ellenkezőleg azt mondja, hogy ez nem történhetik ugyanazon pusztától tiltakozással, és csupán a pusztától és malmoktól; hanem a kik jogtalanságot vagy kárt okoznak, ezektől kárpótlást nyerjen, amint ez szokásban van».*
Val. Tho. econtra dicit, non posse fieri prohibitione ab eodem prćdio tantumque a prćdio et molis, sed quam injuriam vel damnum fecerint, recipiat damnationem ut moris est. Prot. 1599. pag. 3.
Most ezen adatokat összevéve ily következtetéseket tehetünk az időben fölfelé:
Az 1577-iki Jókay István helyébe 1580-ban nagykorú fia Mátyás lépvén, az atya időközben meghalt. Föltéve, hogy a nagykorú fiú 1578-ban vette át az atyai örökséget és föltéve azt is, hogy az atya 25 éves korában házasodott, halálakor legalább is 52 éves volt, és így 1526-ban, a mohácsi vész évében született; ekkor ennek atyja a mohácsi csatában részt is vehetett. Ez következik az 1577. és 1580. évi adatokból, valamint az is, hogy a család ez időben már megosztott állapotban, két családfő alatt birta a nemesi birtokot, a kik nem fivérek, hanem unokatestvérek, sőt még távolabbi rokonságban állhattak egymáshoz; tehát nem Jókay István atyja, hanem sokkal fölebb menő őse szerezte a nemességet.
Tizenkilencz évvel később a törvényszéki tiltakozásban már a Jókay családon kívül más érdekeltek is említtetnek a Jóka puszta területén; ezek már a puszta közbirtokosai valának, a kik még távolabbi rokonságban állottak a Jókay családhoz: tehát az osztozások nem 1580-ban, hanem száz vagy még ennél is több évvel korábban kezdődtek, és így a család nemességének kezdete fölmegy Mátyás király koráig vagy még fölebb is az időben.
Ez volt bebizonyítandó a Jókay család nemességének kezdetére vonatkozólag.
Most lássuk a Jókay család történetének fejlődését az időben lefelé.
Eddigi adataink 1577–1599-ig terjedtek. Bars vármegye nemeseiről hiányoznak a jegyzékek 1595–1620-ig. Ezen idő lefolyásáról a Jókay család történetére vonatkozólag ismét hallgatnunk kell.
Az 1620-iki összeírás csak az egytelkes nemeseket foglalja magában, és ebben áll Jókay Pál neve, a ki Jókay Mihály fia volt, azon Mihályé, ki 1599-ben a törvényszéki tiltakozást intézte Szelepcsény és Mikófalva lakóihoz.*
Prot. 1620. p. 548. Nobiles unius sessionis in processu Pauli Zobonya judlium: Paulus Jokay.
Az 1622-iki nemesi jegyzékben Jókay Mátyás helyében Benedek neve áll; az egytelkes nemesek között Jókay Pál megmaradt.*
Regestum 1622. Benedictus Jokay. Paulus Jokay.
Ezekből kitűnik, hogy a Jókay család már 1577 előtt két ágra szakadt: a birtokos ágban volt Jókay István (1577), utána Mátyás (1580), végre Benedek (1622); az egytelkes ágban volt Jókay Mihály (1577, 1580, 1599), utána Pál (1620, 1622). Tovább nem terjednek Bars vármegye levéltárában a Jókay családra vonatkozó adatok.
Így látjuk Bars vármegye területéről 1630 körül a Jókay családot letűnni; de ugyanazon időben feltűnik ezen család Komárommegyében, mert az Bars vármegyéből oda költözött át.
Ebből az is következik, hogy a barsmegyei és a komárommegyei Jókay család időrendi öszszefüggő lánczolatot képezett, mely a mohácsi vész előtti időtől a jelenkorig leszármazott, és így Jókai Mór nagy költőnk négyszáz évről gyűjtheti össze nemes őseinek díszes sorozatát.
Dr. SzOMBATHY IGNÁCZ.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem