A BILKEI LIPCSEY CSALÁD. (Első közlemény. Két czímerrajzzal.) | Turul 1883-1950

A BILKEI LIPCSEY CSALÁD.
(Első közlemény. Két czímerrajzzal.)

A Lipcsey család Bereg és Máramaros megyékből ered, utóbb birtokos lett Ugocsa, Szabolcs, Ung, Zemplén, Abaúj, Bihar, Heves s újabban Pest megyékben, sőt elszármazott Nógrád, Nyitra, Bars és Gömörbe is. Törzse Bilkey Karácson vajdának legidősebb fia Szerecsen, kiről ez évi folyóiratunk 12. és 13. lapján már bővebben szólottunk, elmondván ott, miként szerezte meg testvéreivel együtt 1350-ben a Máramaros megyei Lipcse és Zelemező (ma Herincse) falvak kenézségét, s hogy Zelemező határa hosszan terült el a Nagyág folyó mentén Huszt várától egész a lengyel határig, ahol aztán idők folytán Szerecsennek és testvéreinek utódai mintegy 35 új falut telepítettek meg.

Bilkey Szerecsennek csak két fia maradt: I. János és Drágos (más néven Dominicus), ez utóbbitól ered a Bilkei és Lipcsei Gorzó, I. Jánostól pedig a 105Bilkei Lipcsey család, azonban I. János fiai és unokái még gyakran használták a Bilkey nevet is, s csak a XV. század közepétől írták magokat állandóan Lipcseynek.

I. Jánosról nem jegyezhetünk fel egyebet, mint azt, hogy ő is részt vett unokatestvéreivel a Miszticze és Rákócz iránt az Újhelyi és Zóvárdffy családok ősei ellen folytatott hosszú perben,* s hogy két fia maradt: I. Sándor és I. Gergely.

Lásd a «Bilkeyek czímű értekezésemet, Turul 1894.

I. Sándort, több rokonát s a Dolhay és Ilosvay családok őseit kivette Zsigmond király 1405-ben a polgári ügyekre nézve a megyei hatóságok biráskodása alól.* 1416-ban vizsgálat tartatik ellene és Bilkey Illés fia János ellen Bégányi János fia Gergely panaszára, kinek Maszárfalva nevű birtokát elpusztították. 1411-, 12-, 15-, 16. és 19-ben mint királyi ember működött, ezentúl nem említik okleveleink, fia is csak egy ismeretes: I. László, akinek, valamint a többi rokonoknak nevében is tiltakozott Bilkey István fia Péter 1433-ban Perényi János és István, királyi étekfogó mesterek és Perényi Péter fia János ellen, mivel szolyvai, ökörmezei (volszi) és mindkét vereczkei népeik, zselléreik és jobbágyaik által a Borsova és Latorcza folyók között az ő Vereczke nevű birtokuk igaz határában fekvő, Borsova havasának nevezett hegységöket hatalmasúl elfoglaltatták és használtatják.* Lipcsey I. Lászlóról egyéb adat nem maradt reánk, arról sincs tudomásunk, hogy gyermekei maradtak volna.

Kelt Budán 1405. secundo die festi sanctae

Lelesz, actorum nr. 9. anni 1433.

I. Gergely ellen 1413-ban vizsgálat tartatott, minthogy az előző évben Dolhay Szaniszló és Dolhay György huszti várnagy társaságában Rozsályi Kún Miklós és Jakab Máramaros megyei Ötvösfalva nevű birtokát fegyveres népeikkel megrohanták s onnan 32 sertést erőszakosan elhajtattak,* Többet nem tudunk I. Gergelyről; három fia maradt: I. Péter, I. István és Hodor.

U. o., nr. 31. anni 1413.

106I. Péterről csak annyit mondhatunk, hogy vizsgálat tartatott ellene, valamint testvérei István és Hodor s több rokonuk ellen Bilkey Péter fia János kérelmére, akinek miszticzei és lukovai birtokait erőszakkal elfoglalták. I. Péternek csak egy fiát ismerjük, II. Jánost, a ki 1456-, 57. és 58-ban viselte a király képét s a ki 1471-ben tiltakozott Bilkey Miklós kiskorú fia György nevében Lipcsey I. István fiai János és Mihály, a többi Bilkeyek és a Gorzók ellen Ökörmező, Kelecsén, Ripinye és Vizköz (ma Szolyma) nevű birtokaik felének Dolhay Ambrus részére történt eladása miatt. Utódai nem maradtak.

Hodor, kinek neve némely későbbi átiratokban tévesen Fodor alakban is előfordúl, 1451- és 1454-ben mint királyi ember szerepelt, egyéb adatot nem ismerünk róla. Fiai nem maradtak.

I. István és rokonai a Gorzók és Bilkeyek 1457-ben nagyobb mérvű hatalmaskodást követtek el Ilosvay András és László ellen, miből aztán hosszas per keletkezett; végre 1467-ben arra ítélte őket Mátyás király, hogy nyolczvannegyed magukkal tisztító esküt tegyenek;* letették-e az esküt, vagy tovább is folyt még a per, arról nincsen tudomásunk. Lipcsey István és idősb fiai bizonyosan tevékeny részt vettek az ország védelmében s a harcztéren szerzett érdem jutalma lehetett, hogy Mátyás király Lipcsey István és Bilkey Miklós kérelmére Lipcsét, Herincsét, Keselyűmezőt, Ökörmezőt, Kelecsényt, Ripinyét és Vízközt Máramaros megyétől elszakítván, 1467-ben Bereg megyéhez csatolta.* 1454-től 1480-ig sok ízben működött Lipcsey István, mint királyi ember. Első neje nevét nem ismerjük, ettől születtek fiai III. János, I. Mihály, I. Simon, II. Sándor és I. Lázár; második neje a Bedőy családból való volt, kitől I. György és II. László származtak.

U. o., nr. 18 anni 1467.

Eredeti.

III. János és testvérei Mihály, Simon és Sándor, valamint a Bilkeyek és Gorzók eladták. 1467-ben Ökörmező, Kelecsény, Ripinye és Vízköz felét 400 arany forintért Dolhay Ambrusnak és fiainak.* III. János 1470- és 1471-ben volt királyi ember, 1476-ban már nem volt az élők között, fiai sem maradtak.

U. o. nr. 40 anni 1467.

I. Simon és II. Sándor csak 1467-ben említtetnek, lehet, hogy valamely harczmezőn pihennek.

I. Mihály, a Bilkeyek és a Gorzók egyrészről, másrészről pedig az Ilosvayak beszüntették 1476-ban minden eddig egymás ellen indított kereseteiket, s még ugyanazon évben megosztozott Mihály és öcscse Lázár a Bilkeyekkel és a Gorzókkal egész Bilkén, az ottani két malmon, egész Dobrókán, Miszticzén, Lukován és a komári (komoródi) pusztán, valamint Rákócz háromnegyed részén és az ottani malmon.* Mihálynak, Simonnak és Sándornak nem maradtak fiai.

U. o. nr 31 anni 1476.

I. György és testvérei rég idő óta perben állottak a Perényiekkel a Borsovahavasa nevű hegység végett, melyet, mint már elmondottuk, még 1433-ban elfoglaltak volt a Perényiek; a pert utóvégre sem nyerték meg a Lipcseyek, sőt az elkövetett különféle hatalmaskodásokért még fejvesztésre is ítéltettek segítő társaikkal, a Dolhayakkal együtt; a választott birák azonban megbékéltették a feleket s Perényi ifjabb János fia János és fiai Jób, Gábor és Mihály 1474-ben kiegyezvén a Lipcseyekkel és a Dolhayakkal, minden ez ügyben nyert ítéletleveleiket semmisnek nyilvánították a leleszi konvent előtt. Lipcsey György 1484- és 1495-ben királyi ember volt, 1503-ban kielégíti Bedőy Tamás feleségének Anasztáziának, az anyja után Bedőből járó örökségi igényét készpénzzel. 1507-ben pert indít Bereznai Tegzes Sándor fiai János, István és László, Tegzes Pál fiai Miklós és György és Tegzes Péter ellen, Bereznán lévő Sebesrét nevű birtokának elfoglalása miatt, Ilosvay Miklós ellen pedig azért indít keresetet, mert Bilkéről 38 csomó gabonát elhordatott. 1516-ban beiktattatik a két Bilkey Györgygyel együtt néhai Úrmezey Péter fia János és Mik fia másik János lipcsei és herincsei részbirtokaiba. 1520-ban meginteti a Bilkeyek és Gorzók nevében is a Dolhayakat, hogy a náluk zálogban lévő Ökörmező, Ripinye, Kelecsény és Vízköz nevű birtokaikat bocsássák vissza, felvévén érte a zálogösszeget. 1522-ben Ilosvay Miklós és László perli be Lipcsey Györgyöt és Gorzó Lászlót az ilosvai határban lévő Ligeterdő 107nevű birtokrészein új határjelek önkényes állítása miatt, 1523-ban pedig Bilkey Péter és Zékán Simon fia János indítanak pert ellene és unokaöcscse Lipcsey János ellen a közöttük még osztatlan állapotban levő s a bilkei és dobrókai határokhoz tartozó Ligeterdő nevű birtokukon elkövetett erőszakoskodás miatt. Még ugyanazon évben kiegyezett Lipcsey György Ilosvay Jánossal és Miklóssal az ellenük végbevitt hatalmaskodások iránt. Szintén 1523-ban szerezte meg Dolhay János szurdoki, rozávlyai, batizai és polyánai részbirtokait. Egy év nélküli okmány szerint pedig tilalmazza Huszthy Ferencz deákot a lipcsei és herincsei részek eladásától, Dobrókai Palkó Pétert pedig azok megvételétől. Ezentúl nem említtetik többet az élők között. Egyetlen leánya maradt: Anna, Lipcsey Elekné.

Ezen Lipcsey Elek nem származott Bilkey Szerecsen véréből fiú ágon, hanem valószínűleg azon Lipcsey Demeter nevű lipcsei ruthén pap fia lehetett, a ki Lipcsén birtokos volt, s a kit Gorzó András fiai Therjék János huszti várnagy által elfogattak s birtokából kivetettek, de utóbb kiegyeztek, s Lipcsey Demeter, 1519-ben, a Gorzók lipcsei udvarházának egy negyedébe beiktattatott. Úgy látszik Lipcsey Demeter neje Gorzó leány volt, s mint birtoktalan ember, hazai törvényeink értelmében, neje örökségét természetben kapta ki Lipcséből, s ezen birtokáról aztán felvette a Lipcsey nevet.

Lipcsey Elek pert indított 1546-ban Ilosvay Karácson Ferencz ellen egy béresének elfogása miatt, neje pedig, Lipcsey Anna, ugyanazon évben eladott egy bilkei jobbágy telket Kávásy Kristófnak. 1548-ban megidéztette néhai Büdy Mihály fiát, ifjabb Mihályt, amiért atyja, az idősb Mihály, férjét Lipcsey Eleket Ujhelyi Lipcsey János egyszerű kérelmére elfogatta és börtönbe vettette, megidéztette továbbá Bilkei Lipcsey Jánost és fiát Miklóst, valamint Lipcsey István fiát Györgyöt, a kik összes dobrókai, lipcsei, bereznai és polyánai birtokait elfoglalták, 1549-ben pedig újból beperli e nevezett Lipcseyeket férjének elzáratása és birtokainak elfoglalása miatt. Lipcsey Elek gyermekeit nem ismerjük, de fiai lehettek azon Lipcsey Elek, a ki 1570-ben élt, és Demeter, a ki 1593-ban lipcsei ruthén pap volt, ezek utódai Tamás 1615-ben lipcsei pap, Alexa 1665-ben Máramaros megyei alsó járási esküdt és Prodán, a ki 1689-ben Lipcsén 3 egytestvér jobbágyot birt zálogban Gorzó László fiaitól. Bizonyosan Elek utódai azon Lipcseyek, kik utóbb Alsó-Rónán birtokosok lettek s ott a legújabb időkig éltek.

Lipcsey Lázár, I. István fia 1479-, 1480- és 1508-ban volt királyi ember, 1483-ban vizsgálat tartatott ellene és társai a Bilkeyek és Kisfalusyak ellen, mivel az előző évben Ilosvay László és Miklós bilkei udvarházát megrohanták és onnan minden lábas jószágot elhajtattak, minden ingóságot elvitettek, ezek által 1000 forintnyi kárt okozván. Lázárnak egyetlen fia maradt:

I. András, a ki 1507-, 8-, 10- és 13-ban működött mint királyi ember, utóbb már nem említik okleveleink, özvegye Bilkey Anna még 1549-ben is életben volt. Két fia maradt: Lajos és IV. János.

Lajosról csak annyit tudunk, hogy 1550-ben Tisza-Viden lakott és Vidi Lipcseynek neveztetett. Miként jutott ezen birtokhoz, mely a Buthkay család tulajdona volt, arról nem világosítanak fel okleveleink, lehet hogy neje Buthkay leány volt, s ez annál valószínűbb, mert mint látni fogjuk, testvérének, Jánosnak a felesége is ebből a családból származott. Lajosnak nem maradtak utódai.

Mielőtt elbeszélésünkben tovább haladnánk, bemutatjuk a leszármazási táblát Bilkey Karácson vajdától kezdve.

108I. TÁBLA.
Bilkey Karácson vajda 1339–1347. Szerecsen de Bilke 1341–67. Miklós a Bilkeyek őse. Lukács. Bálint. (Balicza, Balk.) a Bilkey Baliczák őse. I. János de Bilke. 1380. 83. Drágos (Dominicus) 1380–1414. a Gorzó-család őse. I. Sándor 1389–1419. de Bilke, de Lipcse. I. Gergely de Lipcse. 1412–19. I. László de Bilke 1433. † I. Péter de Bilke 1448. I. István de Bilke. 1448–80. (1. Ismeretlen. 2. Bedőy leány.) Hodor de Bilke 1448–50. † II. János de Lipcse. 1456–1471. † III. János. 1467–71. † I. Mihály. 1467–76. † I. Simon. 1467. † II. Sándor 1467 † I. Lázár. 1474–1508. I. György. 1474–1523. II. László. 1474–1502. Folytatása a III. táblán. I. András. Lipcsey de Bilke 1507–13. (Bilkey Anna, özvegy 1549.) Anna. 1546–49. (Lipcsey Elek.) Lajos 1550. Lipcsey de Vid. IV. János. 1530–1552. Lipcsey de Újhely. (Buthkay Johanna.) V. János. 1560–1575. II. György. 1560–1575. Folytatása a II. táblán. Klára. 1560. 66. (1. Ztrittey Benedek 1560. 2. Újvárossy Mátyás. 1566.) II. Gergely 1560–1582. III. György 1631–1640. II. András 1631–1639. I. Miklós 1631. (Kisfalusy Kata.) III. András 1610–1635. (Olaszy Anna.) Zsófia 1609. (Béchi, Mátyfalvi Barcz Ferencz.) VI. János † 1645. III. Gergely ezredes. 1627 † 1650. (Szuhafői Szuhay Anna.) Katalin 1635. (Mikolay István 1635.) Barcz György. Anna 1638. (Ilosvay János 1638.) I. Zsigmond 1633 † 1651. Mikolay András 1651.

IV. János 1534-ben tiltakozik nagybátyjai, István, Ferencz és János nevében is Lipcsey Elek és Bedőy János ellen,* a kik bilkei, dobrókai, lipcsei és bereznai részbirtokaikat elidegeníteni szándékolták; 1548-ban nagybátyja János nevében is idézteti Kricsfalusi Sztojka Simont, a ki kelecsényi jobbágyaik házát felégette, és Bilkey Pétert, a ki Dobrókán egy kertet foglalt el tőlök. Még ugyanazon évben egy jobbágy telket vett zálogba Tisza-Újlakon 15 forintért Palágyi Páltól, az Újhelyi családtól pedig leánynegyedet követelt Tisza-Keresztúrból;* 1549-ben özvegy édes anyja Bilkey Anna nevében idézteti Bilkey Péter fiát Mátét, a ki őket a Priszlop patak halászatában és bilkei udvarházuk felépítésében háborgatta és Bilkey György fiát Pétert, valami levelek kiadása végett. 1551-ben kiegyezik nagybátyjával Jánossal és Lipcsey Elekkel a bilkei, dobrókai és lipcsei részbirtokok iránt. Ellenben 1548-ban Lipcsey Jánost perli be 109Ztrittey György, a kinek tisza-szálkai emberein hatalmaskodott volt; 1549-ben Újhelyi Ferencz özvegye Anna idézteti, mert Újhelyi Gáspár fia János újlaki jobbágyai által a panaszos nő újlaki és tisza-keresztúri embereinek többféle károkat okozott; ezen per még 1551-ben is folyamatban volt. 1550-ben Bilkey Anna indít ellene keresetet, 1551-ben pedig Bilkey János özvegye Sztojka Anna idézteti őt, valamint Lipcsey Miklóst és Újhelyi Gáspár fiait Jánost és Zsigmondot udvarháza fegyveres megrohanása miatt. 1543-ban még mint királyi ember szerepelt. 1554-ben már néhainak íratik. Neje Buthkay Johanna volt, kit mint Újhelyi Gáspár gyermekes özvegyét vett volt nőül, s mert lakását kiskorú mostoha fiai birtokára Újhelybe tette át, állandóan Újhelyi Lipcseynek neveztetett.

Lipcsey Elekről már szólottunk, Bedőy János is valamely ismeretlen Lipcsey leánynyal kaphatta a szövegben megnevezett részjószágokat.

Szirmay, Com. Ugocsa, 74. 1. Ezen követelés alapja ismeretlen, lehet, hogy téved Szirmay, mert Lipcsey János valószínűleg neje hitbérét kereshette.

Buthkay Johannát perbe idézik 1548-ban Buthkay Keszeg Orsolya, Horváth Simon özvegye, Kata, Ugray Istvánné és másik Buthkay Kata, Petróczy Mátyásné, a Zemplén megyei Buthkára és Dubrókára vonatkozó irományok kiadása végett. Rokonaival Eszenyi Csapy Ferenczczel, Rákóczy Istvánnal, és Gecsey Mártonnal 1549-ben egyezett ki Buthkay Johanna a Buthkay család sárosmegyei birtokai iránt. A rokonság így áll:

Buthkay András. Zsófia. (Tibay László.) Mihály. (Semsey Zsófia.) Tibay Erzsébet. (Szbugyay Sándor.) Kata. (Eszenyi Csapy Gergely.) Klára, özvegy 1549. (Rákóczy István.) Johanna 1549–1563. (1. Újhelyi Gáspár. 2. Lipcsey János.) Szbugyay Zsófia. (Gecsey László.) Gecsey Márton 1549. Újhelyi János. 1549–51. Zsigmond. 1551. Lipcsey János. 1560–75. Klára. 1560–66. Gergely. 1560–82. György. 1560–75. Csapy Ferencz. 1549–1570. (Büdy Klára.) Péter. Farkas. (Kis-Kállói Vitéz Klára.) János 1570. Gergely. 1574. (Vékey Ilona.) Klára. 1574. (Ibrányi Ferencz. 1574.) Kristóf. 1570.

Buthkay Johanna, már mint Lipcsey János özvegye, beperli 1554-ben Büdy Mihályt tiszavidi udvarháza megrohanása és jobbágyainak az atyai várhoz való elhajtása miatt, ellenben Büdy is megidézteti az özvegyet valami hatalmaskodás miatt. Ezen perét, valamint a mások ellen folyamatban lévőket is 1563-ban átadta Buthkay Johanna Kisvárday Mihály özvegyének Sarmasághy Erzsébetnek és fiainak.

Lipcsey IV. Jánosnak három fia és egy leánya maradt: V. János, II. György, II. Gergely és Klára, kik anyjukról a tisza-vidi udvarházat, a vidi, gemzsei és varsányi részbirtokokkal örökölték, valamint a mostoha atyjuk Újhelyi Gáspár újhelyi, újlaki, verbőczi, ardói, karácsonyfalvi, rakaszi, rákóczi, varsányi és bilkei birtokaiból az édes anyjukat illető jegyajándékot és hitbért. Az édes atyjok Lipcsey János bilkei, dobrókai, polyánai, rákóczi, beleznai, lipcsei és kelecsényi birtokaiból járó jegyajándékot és hitbért azonban csak V. János és II. György örökölték.

Klára letiltja 1560-ban a maga, fia István, valamint Mátyóczi Bácsmegyey Gergely, fia Ferencz és unokája István nevében férjét Ztrittey Benedeket birtokai eladásától, Ztrittey Miklóst és fiait pedig azok megvételétől.

Ztritteyek: István. Miklós. 1560. (Gallis Zsófia 1560.) Benedek. 1560. † 1566 előtt. (Lipcsey Klára. 1560.) Julia. (Bácsmegyey Gergely. 1560.) János. 1560. Miklós. 1560. István. 1560. Bácsmegyey Ferencz. 1560. István. 1560.

110Lipcsey Klára 1566-ban már Újvárosy Mátyás neje volt, fiai Újvárosy Mátyás és Zsigmond 1590-ben említtetnek.

Lipcsey V. János neve 1560 után csak még egyszer fordúl elő: 1575-ben, Három fia maradt III. György, II. András és I. Miklós, kik valami végett viszálykodván unokatestvérük Lipcsey Pál fiaival Györgygyel és Gáborral, 1631-ben oly bőszülten rontottak egymásra, hogy I. Miklós és Lipcsey Gábor a kapott sebekbe bele is haltak.

II. András utódairól nincs tudomásunk.

III. György 1631-től 1635-ig Beregmegye táblabirája, 1638-tól 1640-ig szolgabiró, közben pedig 1637-ben a megye egyik követe volt a pozsonyi országgyűlésre. Fiai, úgy látszik, nem maradtak.

I. Miklósnak, a ki – mint már elmondottuk, – 1631-ben megöletett, nejétől Kisfalusy Katától, ki utóbb Újhelyi Ferencz házastársa lett, egy kiskorú fia maradt VI. János, de ki már 1645-ben elhalálozott.

Lipcsey II. Gergely 1574-ben ellentmondott rokonával Lipcsey Ferenczczel együtt Thernei Keszthelyi György beiktatásának a magvaszakadt Zóvárdffy István rákóczi részbirtokába. Többé okleveleink nem említik, egy fia és egy leánya maradt: III. András és Zsófia.

Zsófia Béchi, máskép Mátyfalvi Barcz Ferenczhez ment nőül. Minthogy Siebmacher czímerkönyve a Barcz család czímerét nem közlötte, bemutatjuk itt Barcz György pecsétjét egy 1672 junius 29-én Kisfaludon kelt levélről.

Barcz Ferencz megvette 1609-ben neje Lipcsey Zsófia összes huszti, kelecsényi, ripinyei, vízközi, rekitai és ricskai birtokait 600 forintért de ezen eladás ellen Zsófia testvére Lipcsey András 1610-ben óvást emelt. 1615-ben beiktattatott Barcz Ferencz és neje Mátyfalván egy udvarház és tartozékai birtokába. Leányuk Anna 1638-ban Ilosvay János neje volt.

Lipcsey III. András Bilkey Jánossal, valamint Pap Mihály, Pap Gergely és Pap Jakabbal együtt kiegyezett volt Dolhay Péterrel és Györgygyel az egész Tyuszka nevű falu iránt, de utóbb 1614-ben ezen egyességnek ellentmondottak Bitkey János, Gorzó János és Lipcsey Pál, a Dolhayak pedig 1615-ben elfoglalták Tyuszkát és évekig birtokában is maradtak. 1614-ben zálogba adta III. András összes bilkei, 111rákóczi, dobrókai, szajkófalvi, vidi, lipcsei és kelecsényi birtokait 1000 forintért nejének Olaszy Annának; 1623-ban perbe idézte nővérét Zsófiát a bilkei, rákóczi, dobrókai, szajkófalvi, lipcsei, boriszpolyánai, kelecsényi, hidegpataki (máskép sztudnai) és a lyachoveczi birtokok iránt kötött egyesség meg nem tartása miatt, 1625-ben pedig tiltakozott Bilkey Péterrel és Jánossal együtt Bilkey Anna ellen a bilkei udvarház és birtok, valamint a dobrókai, szajkófalvi, miszticzei, lukovai és ökörmezei részek elidegenítése miatt. Lipcsey András új faluk benépesítése által is igyekezett jövedelmét szaporítani, megtelepítette Lyachoveczet a lengyel határon s az Iza vizén Priszlop, Iza, Turonpataka és Zavnika nevű új falucskák alapját is megvetette. 1617-től 1635-ig Beregh megye táblabirája volt, gróf Bethlen István erdélyi kormányzónál pedig asztalnoki tisztet viselt. Nejétől Olaszy Annától, ki elébb Újhelyiné volt, egy fia és egy leánya született III. Gergely és Katalin, Mikolay Istvánné, a ki osztályrészül Lipcsén három jobbágytelket, Hidegpatakon pedig tíz telket és tizenhat jobbágyot kapott volt. Ezen birtokok utóbb Kende Zsigmondhoz kerültek zálogba, kitől ismét Darvay István vette át.

Lipcsey III. Gergely 1627-ben pert indított Bégányi András ellen valami bilkei kaszálló rét elfoglalása miatt; 1630-ban beiktattatik a bilkei, rákóczi, dobrókai, szajkófalvi és lukovai részbirtokokba, 1631-ben vissza von és semmisnek nyilvánít minden bevallást és egyességet, melyet birtokaira nézve akár ő, akár szülei tettek volt; még ugyanazon évben hűtlenség bélyegén veszti lukovai birtokát s az Daróczynak adományoztatik; 1638-ban egyességre lép unokahúgával, Ilosvay Jánosné Barcz Annával a bilkei, rákóczi, dobrókai, szajkófalvi, lipcsei, boriszpolyánai, kelecsényi, hidegpataki és lyachoveczi részbirtokok iránt; 1648-ban perbe idézte Lipcsey Lászlót, állítván, hogy ez őt megakarta ölni. De viszont Lipcsey László is keresetet indít ellene különbféle kártételek és sérelmek miatt, Kállay Miklós és Judit pedig (Kállay Istvánnak első nejétől Egressy Fruzinától született gyermekei) bilkei udvarházuk megrohanása és jobbágyaik megverése miatt idézik perbe Lipcsey Gergelyt. Őstől maradt birtokait újabb szerzeményekkel igyekezett gyarapítani; 1633-ban megvette Gorzó András összes bilkei, rákóczi és szajkófalvi jószágait 300 forintért, 1635-ben pedig Újhelyi Jánostól vett Mátyfalván egy részbirtokot 400 frtért, s annak birtokába még ugyanazon évben be is vezettetett. 1641-ben zálogba vette Mokcsay Ferencz és neje Korláth Borbála dobrókai részét 400 forinton, 1645-ben pedig Putnoky Istvánné Ilosvay Zsófia Rekitán lévő birtokát vette meg 300 forintért, végre Bilkey István bilkei részét szerezte meg 1648-ban 200 talléron. Megvette ezeken kívül Bejczy Balázs és Dolhay Zsófia fiától Bejczy Istvántól annak ökörmezei, vízközi, kelecsényi és ó-holyatini birtokait 2250 forintért, Izapatakát pedig, mely máskép Rapillószállásnak is neveztetett, megváltotta a Rapillóktól, fizetvén nekik 400 forintot az irtásért s aztán telkekre osztván a földeket, idegen nemzetbeli jobbágyokkal telepítette meg a falut.

Az Iza vizén lévő Priszlop, Iza, Turonpataka és Zavnika nevű falukat, mint láttuk, még atyja András kezdette megszállatni, de az első oda költözött jobbágyok elhaltak s a falvak üresen maradtak; ezeket Gergely újból benépesítette. Homokot 1000 forintért vette zálogba Deregnyői Daróczy Ferencztől, ezt azonban Madocsányi (máskép Kubinyi) Lászlóné Daróczy Katalin 1650-ben vissza váltotta.

Lipcsey Gergely neje Szuhafői Szuhay Anna (elébb Becsky László özvegye) 1638-ban királyi adomány mellett beiktattatott a szatmármegyei Dányádon, Penyigén és Nagy-Szekeres fele részébe s még ugyanazon évben ellentmondott fia Lipcsey Zsigmond nevében is brebiri báró Melith Péter császári királyi tanácsos és szatmári főkapitánynak egész Homok falu birtokába történt beiktatásának, 1642-ben pedig letiltja Bathai Mosdosy Imrét birtokai eladásától, gr. Csáky Istvánt pedig azok megvételétől. A Mosdosyak rokonsága így áll:

Bathai Mosdosy. Sára. (Szuhayné.) Imre. 1642. (Csapy Zsófia.) Szuhay Márton. 1633. Gáspár. 1633. Anna. 1633. 42. 51. (1. Becsky László. 2. Lipcsey Gergely. 1633–50. Lipcsey Zsigmond. 1638–51.

Lipcsey Gergely nagy betegségbe esvén 1635-ben, végrendeletet készített, melyben, minthogy birtokszerzéseire feleségének mintegy 10,000 forintját költötte el, a Bejczy Istvántól és Gorzó Andrástól megvett jószágokat, továbbá Izapatakát, és az Iza vizén újból telepített négy kis falut, valamint Tyuszkát is, – ha ez iránt a Dolhayak ellen indított perét megnyeri, – feleségének és annak maradékinak s hagyományosainak írta be 3000 forintig, Lyachoveczet pedig úgy hagyományozza nejének 2000 forintba, hogy csak holta után válthassák vissza a rokonok. Ha fia Zsigmond elhalna, a hidegpataki, ricskai, ripinyei, vízközi, feketeizai és priszlopi jószágok testvér nénjére Katalin, Mikolay Istvánnéra szálljanak. Mikolayné. gyermekeinek egy pallost és egy aranyos kardot hagyományozott. A Hidegpatakon lévő Kornis-részt, Rákóczon az Uray-részt, a szőllősi hegyen két szőllőt, egy ezüstös aranyos féket és egy kantárfejre való aranyos, ezüstös, köves homlokdíszt mostoha bátyjának, Újhelyi Jánosnak rendelt átadatni. A rokonság így áll:

112Olaszy Anna. 1. férje Újhelyi. 2. férje Lipcsey András. Ujhelyi János. 1635. Lipcsey Katalin. 1635. (Mikolay István. 1635.) Gergely. 1635. (Szuhay Anna. 1635.) Gyermekek. 1635. Lipcsey Zsigmond. 1635.

Lipcsey Gergely azonban felgyógyúlt súlyos betegségéből, s midőn 1636. végén hadba índúlt, hozzá teszi végrendeletéhez, hogy Mikolayné és Újhelyi János addig semmihez sem nyúlhatnak, míg fia Zsigmond életben lesz és míg neje férjhez nem megy, Homok pedig, valamint a Bejczy Istvántól és Gorzó Andrástól szerzett birtokok legyenek feleségéé, ha újból férjhez menne is. 1644 február hó 17-én, mint öreg Rákóczy György fejedelem ezer lovasának mezei kapitánya, ismét hadba indúlt, az idő rövidsége miatt azonban újabb végrendeletet nem tehetvén, a régit megerősítette s érvényben hagyta mindaddig míg Kassáig jutván, ott másképen nem fog rendelkezni. Április 17-én Szentkeresztnél táborozott, de hadai, valamint Bocskay, Csomaközy és Faragó ezerei is fizetést régen nem kapván, igen fegyelmezetlenek; július 30-án harczban állott az ellenséggel, s úgy hisszük győzött is, mert augusztus 3-án már Kassa tájékára érkezett, de annak nincs nyoma, hogy ott újabb végrendeletet készített volna.

Lipcsey Gergelyre majdnem végzetessé vált a Tyuszka iránt folytatott per. Elmondottuk már, hogy még 1614-ben egyezségre léptek Tyuszka iránt egy részről Gergely atyja Lipcsey András, Bilkey János, Pap Jakab, Pap Mihály és Pap Gergely, más részről pedig Dolhay Péter és György; úgy látszik, hogy a Dolhayak átengedték a falut, de hamarosan megbánván, már 1615-ben visszafoglalták s 1631-ig birták is, a midőn zálogba adta Dolhay György tyuszkai részét (az ökörmezei és vízközivel együtt) 500 magyar forintért Pap Mihálykónak és Pap Jaczkónak. Lipcsey Gergely, csak 1639-ben idéztette az akkor már elhúnyt két Dolhay gyermekeit Tyuszka elfoglalása miatt; a per folyama ismeretlen, de úgylátszik, hogy Lipcsey javára kezdett hajlani, s ez lehetett oka, hogy Pap Máté, Koszta és Ferencz, Pap Mihálykó és Jaczkó utódai egy alkalommal rá lesvén Lipcsey Gergelyre, megölő szándékkal hozzá lövöldöztek, de a golyók szerencsére czélt tévesztettek; Pap Mátét és Kosztót sikerűlt elfogni s ezek ki is végeztettek, Ferencz azonban látván a veszedelmet, idegen országba bújdosott s mind addig ott tartózkodott, míg értésére nem esett, hogy Lipcsey Gergely 1650-ban elhalálozott. Erre 1652-ben oly gondolkozással jött haza, hogy talán kegyelmet nyerhet az özvegy előtt; reményében nem is csalódott, mert «megtalálván ő kegyelmét emberséges emberek által,* sok törekedésére indíttatott ő kegyelme kegyelemre hozzá s mind fejének engedett kegyelmet, mind része szerint való örökségét eresztette kezeihez», a következő feltételek alatt: 1-ször. Most mindjárt ad feje váltságába 40 magyar forintot. 2-szor. «Minden némű nemesi szabadságát, melyet gonosz cselekedetével de jure elvesztett, mind magára, maradékira és atyjafiaira nézve leteszi, kasszálja és annihilálja in aevum, és soha azzal sem maga, sem maradéki, sem atyafiai élni nem akarnak semmi úton módon, hanem örök parasztságban akarnak élni és függeni Szuhay Anna asszonytól, maradékitól és legatáriusitól, nem erőltetvén ő kegyelme jobbágyi szolgálatra sem őt, sem maradékát, hanem mint kenézt szabadságban tartja őt és maradékit. 3-szor. Esztendőnkint ad ő kegyelmének 6 forintot, egy szép nyestet, négy császármadarat, egy szép karulyt és esztendőnkint juhaiból igaz tizedet. 4-szer. A minémű jobbágyokat ő és bátyjai birtak, azokat ő kegyelme Lipcsey Gergelyné asszony és maradéki kezében hagyja és engedi. 5-ször. Minthogy pedig még eddig magtalan ember volt, ha így magtalanúl történik holta, minden néven nevezendő javainak hason fele Szuhay Anna asszonyra maradjon és szálljon», a másik fele feleségének adassék. « 6-szor. Erős hittel kötelezi magát arra, hogy szenvedett nyomorúságáról és kárvallásiról sem titkon, sem nyilván bosszút nem áll, sem maga, sem mások által azokért nem fenyegetődzik, sőt róla bosszúképen meg sem emlékezik. Mindezeknek megállására és megmásolhatlan erősségére erős hittel kötelezvén magát, ha pedig ezeken átlépne s ezen erős hittel való kötelessége ellen ezekről 113külömben cselekednék, tehát» kizárva minden jogorvoslatot tisztán kötelezvénye erejénél fogva, «megirtt asszony Szuhay Anna asszony és maradéki csak magok erejével, vagy arra rendelt emberek által is» vagy ha ez elégséges nem volna, vagy nem akarnák «ezen Máramaros vármegyének akkori viceispánját, szolgabiráját, és arra elegendő assessorit mellé vehesse» akkor a mikor szükséges leend, sőt ha kell, a vármegye hadaival, vagyis a főispán karhatalmával az ellene kihirdetett ítélet szerint fejét vétethesse, «semmit sem használván ez mostani grácia, és minden néven nevezendő javait maga, maradéki és legatáriussi számára és számukra lefoglalhassa, foglaltathassa és birhassa. Adta pedig (t. i. Pap Ferencz) ezen levelét, ilyen becsületes és hiteles főrend urai előtt, úgymint nemzetes Újhelyi János úr az nemes Ugocsa vármegyének hites assessora, Mikolay András, Szatmár vármegyének hites assessora, Komlósy Benedek és Lipcsey Péter Beregh vármegyének hites assessori, Mikolay Mihály és Gorzó Mihály urak előtt». Kelt Bilkén, 1652. június 11-én.

Az idéző jelek közötti mondatok az eredeti kötelezvényből vétettek.

Mint láttuk, Lipcsey Gergely katona ember volt s lovas ezredességig emelkedett, de a megyénél is viselt tisztséget, Bereg vármegyének táblabirája, 1636. és 1638-ban helyettes alispánja volt, s az utóbb nevezett évben országgyűlési követté választatott. Többször nevezett nejétől, ki utóbb Csebi Pogány Menyhérthez ment nőül, csak egy fia maradt:

I. Zsigmond, a ki 1650-ben, mindjárt atyja halála után, ügyvédi meghatalmazást állított ki, de már a következő 1651-dik évben elhalálozott, s benne Lipcsey II. Gergely ágának magva szakadt. Fényes temetése 774 forintba kerűlt.

Az utána maradt hidegpataki, lyachoveczi, feketeizai, zavadkai, turompataki, priszlopi, obleszkai, kelecsényi, ripinyei, vízközi, ricskai, porkeleszi (?), tyuszkai, lipcsepolyánai és huszti birtokokat Rákóczy György fejedelem akként osztotta meg 1651-ben Lipcsey György fia István, az elhalt Zsigmond harmadizi unokatestvére, mint férfiági örökös, Mikolay István fia András és Újhelyi János mint leányági örökösök között, hogy a fiágat illető birtokok egészen Lipcsey Istvánnak jutottak.

Ezek után visszatérve Újhelyi Lipcsey IV. János fiához II. Györgyhöz, mielőtt a róla ismert adatainkat elmondanánk, bemutatjuk a tőle leszármazók családfáját.

II. TÁBLA.
Lipcsey II. György. 1552–75, ki az I. táblán. (Viczmándy Potencziana.) Gedeon 1570–1600. (Sztojka Margit.) † III. Sándor. † 1570 előtt. I. Pál. 1611. † 1629 előtt. Lipchey de Bilke. IV. György. 1629–40. (Fertő-Almási Almásy Afra.) I. Gábor. 1629, megöletett 1631. II. István. 1651–92. (1. Nagy-Kállói Kállay Judit. 2. Szigethy Katalin.) II. Zsigmond. szül. 1653. 1718. VII. János. 1671–1689. (Mokcsay Borbála.) Anna. (Frater Ferencz.) Klára 1693–1733. (1. Péchy N. 2. Pogány György. 3. Darvay István.) Rebeka. (idb. Nagyiday Mihály.) Éva. (Horváth Miklós.) Fr. Julia. (Szenczy Ferencz.) Sz. Gábor. Sz. Gábor. III. László. II. Miklós. II. Pál. IV. Sándor. VIII. János. IV. László.

114Lipcsey II. György 1562-ben, Szatmár ostromakor, fiaival Gedeonnal és Sándorral együtt török rabságba esett; fiai Budán Hasszán bégnél, ő maga pedig Szolnokon Vely bégnél tartattak fogva, utóbb apósa Viczmándy Mátyás kiváltotta őket, s a váltságösszeg megtérítéseűl átadta Lipcsey György 1570-ben vidi, gemzsei és kisvarsányi birtokait 475, – bilkei, dobrókai és rákóczi jószágait pedig 900 magyar forint értékben. Ennek következtében letiltja Viczmándy Mátyás 1572-ben veje testvérét Lipcsey Gergelyt a vidi, gemzsei és kis-varsányi birtokok felosztásától és elkülönítésétől, azonban már a következő évben leányának ajándékozza a nevezett jószágokat, de az arra vonatkozó leveleket magánál tartotta, a mi végett veje 1575-ben meg is intette. A vidi, gemzsei és kis-varsányi birtokok eladásától Lipcsey Györgyöt, – azok megvételétől pedig Viczmándy Mátyást tilalmazzák: 1570-ben Eszenyi Csapy Ferencz, János és Kristóf, 1574-ben Csapy Gergely és Ibrányi Ferenczné Csapy Klára, 1575-ben pedig Lipcsey Gergely. 1566-ban Kéri Zobonya Lászlóné Cseby Ilona megidézteti Lipcsey Györgynét, Viczmándy Potencziánát és testvéreit a Zemplén megyei birtokok visszatartása miatt. A Viczmándyak ezenkori családfája így áll:*

A Turul XI. köt. 149. lapján álló Viczmándy családfán egy kis tévedés van. Istvánnak ugyanis (az ung-megyei főjegyzőnek) volt ugyan egy fia Ágoston (és nem Gusztáv), de ez nőtlenül halt el, s így Hermina nevű leánya nem is lehetett, hanem volt egy nővére Vilhelmina, a ki Végess Andorhoz ment nőül (nem Gyulához); fiuk Végess Gyula szabolcsi birtokos ma is élt.

Viczmándy Tamás, kővári kapitány. † 1567. Mátyás. 1566–75. (Buthkay Zsófia. 1566.) Miklós. 1566. András. 1566. Kata. 1566. (Ráskay Ferencz. 1566.) Potencziana. 1566. (Lipcsey György. 1566.) Judit. 1566.

Lipcsey György 1552. és 1562-ben volt királyi ember. Nejétől a már sokszor említett Viczmándy Potencziánától három fia született: Gedeon, III. Sándor és I. Pál.

III. Sándor még atyja életében, 1570 előtt hal el.

Gedeon 1584-ben ügyvédi meghatalmazást állított ki, 1588-ban pedig mint királyi ember működött, 1593-ban zálogba adott Viden egy jobbágy telket 52, egy másik néptelen, de épületekkel felszerelt telket 50, 1599-ben pedig egy harmadik jobbágy telket 112 magyar forintért Zakách Mihálynak és fiainak Gergely, Mihály és Ferencznek. Már elébb elzálogosított volt Lipcsén egy egész jobbágy telket, melyen Mikó Osztás és testvére laktak, Lipcsey Demeter lipcsei ruthén papnak 28 magyar forintért és Bereznán egy fél telket, melyen Horgy Lukács lakott, Bereznai Thegze Máténak 29 magyar forintért, ezeket azonban apósa Sztojka György 1593-ban magához váltotta. 1595-ben ellentmondott, midőn Komlósy Albert a Bilkey Máté féle bilkei, dobrókai és rákóczi részbirtokokba beiktattatott. Neje Sztojka Margit volt, Sztojka György máramarosi alispán és Kricsfalusy Anna leánya. Sztojka György atyja Simon alispán volt, anyja pedig Strezsemlyey Borbála. Lipcsey Gedeonnak gyermekei, – legalább fiai, – nem maradtak.

I. Pál 1614-ben tiltakozott unokatestvére Lipcsey András ellen egész Lyachovecz eltulajdonítása miatt. 1617-ben mint sajátkezű aláírása bizonyítja, Beregh megye táblabirája volt, 1629-ben már nem volt életben; két fia maradt IV. György és I. Gábor.

I. Gábor 1629-ben testvérének Györgynek vallotta be bilkei, rákóczi, lukovai, dobrókai, lipcsei, bereznai és polyanai birtokait, s ugyan azon évben tiltakozott Lipcsey János fia Mihály és a Gorzók nevében Bilkey Péter, István és Ferencz ellen bizonyos egyezség miatt, melyet Bilkey János leányával Erzsébettel, Egressy Istvánnéval kötöttek volt a Bilkeyek a dobrókai, rákóczi, miszticzei, lukovai, szajkófalvi, ökörmezei és ripinyei birtokokra vonatkozólag. 1631-ben, mint már elmondottuk, valami okból összezördültek Lipcsey Gábor és testvére György, Lipcsey János fiaival György, András és Miklóssal, s kardot rántván, egymást annyira összevagdalták, hogy Gábor sebeibe bele is halt; ezért mind az öt Lipcsey birtoka elkoboztatott és Lipcsey III. Gergelynek adományoztatott, de a beiktatásnak ellentmondottak a megölt Miklós özvegye Kisfalusy Kata és fia János, valamint András, testvére György és I. Gábor testvére másik György.

115IV. Györgyről csak annyit tudunk, hogy neje Fertő-Almási Almásy Áfra volt, – (1654-ben már Gencsi Koródy Ferenczné), kitől csak egyetlen fia maradt, II. István.

II. István zsenge korában maradván árván, mostoha atyja gyámsága alá kerűlt, ki őt gondosan neveltette s jószágait is erélyesen oltalmazta, miért is midőn Lipcsey István nagykorúságra jutott, részint hálából, részint a reá fordított neveltetési költségek fejében 2000 tallér értékben több jobbágyot engedett át mostoha atyjának Obleszkán, Tyuszkán és Hidegpatakon, 1654-ben pedig átadta beiratképen 10,000 tallérba összes alsó-tyuszkai, obleszkai, hidegpataki, lipcsei, polyánai, bereznai, kelecsényi, ripinyei, ruszkai, priszlopi, feketeizai, toronyai, rakoveczi, zavadkai, szajkófalvi, dobrókai, rákóczi, lukovai és bilkei részbirtokait a bilkei udvarházzal együtt; utóbb 1659-ben még 1000 forintot vett fel a bilkei, lukovai és rákóczi jószágokra és a bilkei udvarházra. Mostoha atyja halála után azonban annak egyik fiától, Korody Miklóstól kiváltotta 1000 talléron az obleszkai, tyuszkai és hidegpataki jobbágyok felét; a másik fele továbbra is zálogban maradt másik mostoha testvérénél, ifjabb Kóródy Ferencznél. A Kóródyakkal való rokonság így áll:

Almásy Áfra. 1. férje Lipcsey György. 2. férje Gencsi Kóródy Ferencz. 1654. Lipcsey István. 1651–92. Kóródy Ferencz. 1683. † László. † 1683 előtt. Miklós. 1683.

1651-ben óvást emelt Lipcsey István és semmisnek nyilvánított minden egyességet és szerződést, melyet néhai Lipcsey III. András, fia III. Gergely, és unokája I. Zsigmond bárkivel is kötöttek volt a bilkei, lipcsei, szajkófalvi, dobrókai, rákóczi, lukovai, nagy- és kis-tyuszkai, kelecsényi, ripinyei, vízközi, hidegpataki, iszkai, jalkoveczi, dukoveczi, holyatini és priszlopi birtokok iránt. Ez évben halálozott el Istvánnak harmad unokatestvére Zsigmond, és István azonnal elfoglalta összes birtokait, melyeket Rákóczy György fejedelem neki is ítélt, de minthogy Lyachovecz, Feketeiza és Zavnika falukért a beírt összeget Zsigmond édes anyjának, Szuhay Annának le nem tette, 1654-ben perbe idéztetett. A leányág is megperelte Lipcsey Istvánt, de ezekkel, névszerint Mikolay András, Ujhelyi János, idősebb Pogány Menyhért, Kende Kristóf, Mátyfalvi Ilosvay György és Sztojka Zsigmondné Némethy Máriával 1668-ban kiegyezett, ezen egyezség ellen azonban Lipcsey György, Ferencz, Péter, János, Zsigmond és László 1669-ben óvást emeltek. 1656-ban Almásy János, Mihály, Bálint és Anna, Kóródy Miklós, Ákos Mihály és Lipcsey István ellentmondottak Kamondy Tamás és neje Helmeczy Anna szatmármegyei császlói bizonyos udvarház és részbirtokba való beiktatásának, s még ugyanazon évben visszavonja Lipcsey István azon egyezséget, melyet Vay Péterrel kötött volt a rekitai, iszkai és hidegpataki jószágok felől, 1660-ban pedig azon egyezség ellen emel óvást, melyet Horváth István kötött volt Kemény Jánossal a császlói birtok iránt. 1657-ben Bornemisza Mátyás és neje Korláth Erzsébet fogják perbe Lipcsey Istvánt, mert őket, midőn egyszer Dobrókán a pap házánál tartózkodtak volna, megtámadta és a náluk lévő ingóságoktól megfosztotta. 1666-tól 1689-ig Beregmegye táblabirája s 1659-ben királyi ember volt. 1671-ben birtokai elidegenítése miatt tiltakoznak fia János és Kóródy Mihály. 1692-ben feljegyezte elzálogosított birtokait, s azokat, melyekhez vérsége után jogot tartott. E jegyzék szerint 1-ször Beregmegyében, Bilkén, az egyik udvarház kertjével, az épületek előtt levő nagy füves kaszálóval, öt puszta jobbágy kerttel és egy jobbágygyal, a mezőbeli két fordulón lévő szántóföldekkel és legelőkkel 1225 magyar forintért van elzálogosítva, de a szerződés egyik pontja értelmében csak 600 forintot kell érte letenni. 2-szor Szajkófalván és Dobrókán 9 ház jobbágy van Dolhay Györgynénél 500 magyar forintba. 3-szor Bilkén és Ugocsa megyében Rákóczon öt ház jobbágy van 320 frtba szintén Dolhaynénál. 4-szer a bilkei jószágban hat faluban van még hol két, hol három jobbágy elzálogosítva, kiknek egy része őt illeti, más részét vérsége útján válthatná ki, de hogy hány az elzálogosított jobbágy és kiknek a kezén vannak, azt maga sem tudja. 5-ször Máramaros megyében a Verhovinán Rekitya falut egész határával, Huszton egy, Hidegpatakon pedig 16 vagy 17 116embert még ifjú legény korában adott volt zálogba Vay Péternek 3000 magyar forintért. 6-szor a Bekszidból kiszakadó Iza nevű patak mellett lévő Priszlop, Izapataka, Zavnika és Turonpataka (ma Toronya) nevű falukban 56 ház külön kenyeres jobbágyot 2000 magyar forintért Kemény János fejedelemnek adott volt zálogba.* 7-szer a leányágnak. (II. Gergely és III. András utódainak) oly nagy összegben adott át 50 jobbágyot, hogy azokat kiváltani nem érdemes. 8-szor szintén az Iza patak mellett Rapillószállása nevű faluban 14 telket Dolhayné bir, de ezekhez perpatvar nélkül nem lehet hozzá jutni. 9-szer az Iza patakon van még Egressy Jánosnénál 18 jobbágy 250 magyar forintba. 10-szer Ripinyén és Lozánkán 12 vagy 13 jobbágy van Szentgyörgyi István árváinál 420 magyar forintba. 11-szer Bukoveczpatak nagyobb része néhai Lipcsey Sándoré volt, 16 vagy 20 embert idősebb Pogány Menyhért maradéki birnak 1000 magyar forintba, ezen felül birnak még Ricskén és Kelecsényben is. 12-szer Tyuszkán, Kelecsényben, Obleszkán és Porkelecsényben (?) Kóródy Sámuelnél vannak jobbágyok elzálogosítva, kik közül hat ház kelecsényit és két ház porkelecsényit eladott Dolhay Györgynek. 13-szor vannak még a Verhovinán jobbágyok ki egynél, ki másnál maga részére valók is, vérsége szerint kiválthatók is. 14-szer Bereznán két jobbágy, néhai Lipcsey Sándor részére való, nincsen egészen 200 frtba elzálogosítva. 15-ször. Lipcsén 20 jobbágy van elzálogosítva, kettő kivételével mindegyik kevesebbe 100 forintnál. 16-szor Lipcsén csak Alajos Ferencz gyermekei, Gorzó László, és az ott való egyházi ott lakos nemes emberek* birnak ősi jószágot, az utóbbiak csakis két telket, a többi Csengerytől, Nagyidaytól, Rácz Ádámtól s egyéb birtokosoktól vérsége után kiváltható. 17-szer Boriszpolyánkán 13 jobbágy van Pogány Menyhért alispánnál 200 forintba, elébb Csathó Albert birta. 18-szor Vajnághon két jobbágy, anyja Almásy Áfra öröksége 250 forintba van elzálogosítva, Szigethi Somody György birta, míg élt. 19-szer Vid és Kis-Vaslány faluk fele illeti a Lipcseyeket, Nyir-Gemzsének is egy része, de erre nézve tanúkihallgatást kell tartatni. 20-szor Erdélyben Fejér megyében lévő egész Omporicza falu második felesége Szigethy Máyton leánya Katalin nagyatyjáé, Rácz Jánosé volt, a kinek még Fejérvárott két háza, Tordán is egy háza és halastava volt, ezeket Szigethy Mártonné Teleki Mihály főispánnak zálogosította el. Ezen jegyzetet azon czélból küldötte el Lipcsey István Fráter István Huszt vára magyar kapitányának, hogy váltsa magához közüle, a mi neki tetszik.

Lipcsey István sógorságát Kemény Jánossal ezen kis táblázat mutatja:

Kállay Ferencz. János. Ferencz. István. Zsuzsanna. (Kemény János fejedelem.) Judit. (Lipcsey István.)

Ezek alatt bizonyosan Lipcsey Elek utódai értetnek.

Lipcsey István első neje Nagy-Kállói Kállai Judit volt, a ki nagyanyja, Bilkey Erzsébet Sásvári Egressy Istvánné, után szintén Karácson vajda véréből származott; második felesége, mint már láttuk, Szigethy Katalin volt. Gyermekei közül a fiúk: II. Zsigmond és VII. János egész bizonyosan első nejétől, a leányok pedig: Anna, Klára, Rebeka és Eva valószínűleg a másodiktól születtek, legalább erre látszik mutatni azon körülmény, hogy Lipcsey István közli az elidegenített birtokok között második felesége örökségét is, s hogy leányának, Annának férje, Fráter Ferencz alighanem Frater István fia volt.

A leányok férjeinek nevei a leszármazási táblán olvashatók, közölök Klára férjének Darvai Darvay István czímerét itt bemutatjuk,* minthogy Siebmacher czímeres könyvében nincsen közölve. Lipcsey Klára* 1710-ben osztozott meg, mint már özvegy, gyermekei Darvay Éva, Miklós, Krisztina és István nevében, férje előbbeni nejétől, Kende Évától született leányaival Erzsébet, Mária, Katalin és Zsuzsánnával.

Ez a Darvai Darvay család máramarosi eredetű, egy törzsből származik a Sztrojka és Kricsfalusy családokkal, közös ősük Sztoján, kinek fia János 1397-ben már nova donatiot szerzett Darvára.

Egy Lipcsey Klára Inczédy Pálné († 1704-ben) volt, báró Inczédy Gergely és báró Josinczy József édes anyja. (Nagy Iván, Magyarorsz. Családai, V. 241.)

Lipcsey II. Zsigmond 1653-ban született, 1171718-ban még életben volt, utódait nem ismerjük.

VII. János 1689-ben zálogba adott Bilkén egy kertet, melyet anyja Kállay Judit után örökölt volt, 50 magyar frtért Dolhay Györgynek és feleségének Szuhay Erzsébetnek. Egyéb adattal VII. Jánosról nem rendelkezünk. Nejétől Mokcsay Borbálától született fiait, unokáit és kisunokáját a leszármazási tábla mutatja, de róluk mit sem tudunk mondani; bennük valószínűleg magva szakadt Lipcsey Lázár ágának.

Lipcsey I. István legifjabb fia II. László utódait a következő táblázat mutatja.

III. TÁBLA.
Lipcsey II. László. 1474–1502. III. István. 1534. † 1549 előtt. I. Ferencz litteratus. 1519–34. (Margit, özvegy 1549. 52.) IX. János. 1525 † 1551. Lipcsey de Bilke. (Dolhay Zsófia.) V. György. 1548 † 1567 előtt. III. Miklós. 1548–1560. Ilona. (Gulácsyné.) Krisztina. (Komlósyné.) Gáspár. szül. 1535. 1595. (Palágyi Margit. 1578.) II. Ferencz. 1574–1595. IV. Péter. 1584. II. Péter. † 1575 előtt. (Gorzó Katalin.) Imre. 1575 † 1595 előtt. IV. Gergely szül. 1560 1595. N. (fiu.) III. Ferencz. beregi szolgabiró. 1648–1677. (Ilosvay Erzsébet.) † X. János. 1575 † 1595 előtt. III. Péter. 1610. XI. János. 1610. Zsuzsanna. 1610. (Gulácsy Kristóf. 1610.) VI. György. 1633 † 1639. V. Sándor. beregi szolgabiró. 1596–1672. 1654. (Bilkey Anna.) †

Lipcsey II. László 1495. és 1501-ben működött mint királyi ember, 1496-ban ellentmondott Drágffy Bertalan Lipcse, Hernicse, Berezna és Ökörmező birtokába történt beiktatásának, s még ugyanazon évben ő iktattatik be testvérével Györgygyel, a két Bilkey Györgygyel és Gorzó Andrással együtt néhai Úrmezey János, Péter és Lázár ökörmezei, kelecsényi, ripinyei és vízközi birtokaikba, azonban Dobrókai Palkó Péter a birtokok egyharmadára, Ilosvay András fia György és Miklós fia Miklós és Máté egyhatodára nézve ellentmondottak. 1500-ban ellentmondott Lipcsey László, midőn Pogány Péter és rokonai egész Berezna birtokába bevezettettek. 1502-ben pedig tiltakozott Bilkey Györgygyel együtt Huszthi Laczkó Pál özvegye Kricsfalusy Anasztázia ellen, a ki keselyűmezei részét Tárczay Jánosnak eladni szándékozott. Ezentúl neve nem fordúl elő többet az élők között. Három fia maradt: III. István, I. Ferencz és IX. János.

III. István nevét csak egyszer olvassuk 1534-ben, a midőn testvéreivel és Újhelyi Lipcsey Jánossal letiltják Lipcsey Eleket és Bedőy Jánost bilkei, dobrókai, lipcsei és bereznai birtokaik eladásáról. Egy fia maradt: V. György, a ki 1552- és 1562-ben volt királyi ember, de 1567 előtt már elhalálozott. Igen valószínű, hogy maradtak utódai, de azok neveit nem ismerjük.

I. Ferencz írástudó levén, deáknak (litteratus) neveztetett, 1519-ben mint királyi ember szerepelt. Özvegye Margit 1549 és 1551-ben említtetik, gyermekei, úgy látszik, nem maradtak.

IX. János neje Dolhay Zsófia volt, kinek atyja, Dolhay Péter, – fia nem lévén, – birtokai egyharmadát ajándékozta volt, de utóbb fia születvén, ezen adományát 1533-ban visszavonta. Lipcsey Jánosnak három fia és két leánya maradt: III. Miklós, Gáspár és II. Ferencz; a leányok neveit nem ismerjük, az egyik Gulácsyné, a másik Komlósyné volt.

III. Miklósról, csak annyit tudunk, hogy 1549-ben zálogba adott Lipcsén egy telket 4 forintért Kricsfalusy Lászlónak, élt még 1560-ban is. Három fia maradt: II. Péter, Imre és IV. Gergely.

II. Péter korán elhalt; 1575-ben már nem élt, ekkor említtetik özvegye Gorzó Katalin és 118fia X. János, a ki azonban 1595 előtt utódok nélkül húnyt el.

Imre 1575- és 1582-ben említtetik, szintén 1595 előtt halt el, gyermekeit nem ismerjük.

III. Gergely 1560-ban született. 1575-ben perújítást kezd ellene és testvére Imre ellen, továbbá Lipcsey Péter özvegye Gorzó Katalin, Thegze János özvegye Gorzó Anna és Theökeös, máskép Kenéz Elek neje Gorzó Margit, – Bilkei Gorzó Ferencz leányai – ellen Kerepeczy Demeter deák valami magvaszakadt birtok végett. 1584-ben királyi ember volt, 1595-ben még tanúskodik Bejczy Balázsné Dolhay Zsófia ügyében, a ki a Dolhay család birtokai felől kihallgatást tartat. Úgy látszik, 1510 körűl halt el, két fia és egy leánya maradt: III. Péter, XI. János és Zsuzsánna, Gulácsy Kristófné, de ezeknek nem maradtak utódai.

Gáspár 1535-ben született, 1574-ben ellentmondott Thernei Keszthelyi György beiktatásának Mátyfalvába, melyre Keszthelyi György néhai Zóvárdffy István magvaszakadtán szerzett volt adománylevelet, 1575-ben ügyvédi meghatalmazást állított ki, és perújítást kezdett Bilkey György, János, Máté és Ferencz ellen a bilkei, rákóczi, miszticzei, lukovai, lipcsei és ripinyei birtokokra vonatkozó levelek visszatartása miatt, perét meg is nyerte s 1578-ban nyugtatványt adott Bilkey Máténak a levelek átvételéről. 1575-ben ellentmondott a többi Lipcseyekkel együtt Daróczy Szerafin beiktatásának Bilkey György fia János magvaszakadtán annak bilkei udvarháza és bilkei, rákóczi, lukovai, lipcsei, ripinyei, vízközi és bereznai birtokaiba, de 1577-ben kiegyeztek ezen birtokok iránt Daróczy Szerafinnal a Lipcseyek, névszerint Gáspár, Ferencz, Miklós fiai Imre és Gergely, Péter özvegye Gorzó Katalin, valamint rokonaik Thegze Anna Polák Jánosné és Theökeös Elekné Gorzó Margit. 1576-ban Miksa királytól új adománylevelet szereztek a Lipcseyek, Bilkeyek és a Gorzók Bilke, Dobróka, Miszticze és Lukova nevű egész falvakra és Rákócz háromnegyed részére, s annak alapján azok birtokába ellentmondás nélkül be is vezettettek. Az adománylevélben a Lipcseyek közül Gáspár, Ferencz, Imre, Farkas, László, György és Gergely neveztetnek meg, ezek közül Farkast, a ki 1570 és 1582 között említtetik és Lászlót, a ki 1545-ben született s még 1595-ben életben van, adatok hiányában nem tudjuk a családfán elhelyezni, valószínű, hogy II. László fiától III. Istvántól származnak. Lipcsey Gáspárnak neje Palágyi Margit volt, gyermekeik neveit nem ismerjük, csak annyit tudunk, hogy egyik fia után két unokája maradt: VI. György és V. Sándor.

VI. Györgyről csak annyit mondhatunk, hogy valószínűleg testvére Sándor fegyvere által öletett meg 1639-ben.

V. Sándor 1596-ban született, Beregmegye táblabirája volt, 1651-ben alispánnak jelöltetett, 1654-ben pedig szolgabiró volt. 1639-ben tilalmazza őt Dolhay Pál a ravaszmezői (lisziczai és kereczkei részbirtokok elidegenítésétől, mint hogy azokat csak leánynegyedképen birja szépanyja Dolhay Zsófia után s azok kiváltása Dolhay Pált illeti, a ki kész is letenni a beírt összeget. Ugyanazon évben Rákóczy György fejedelem az iránt idézteti Lipcsey Sándort és rendel el vizsgálatot ellene, hogy vajjon vélet lenül sebesítette-e meg, vagy talán meg is ölte testvérét Lipcsey Györgyöt? 1648-ban pedig Lipcsey Gergely, a kurucz ezredes, idézi perbe Lipcsey Ferencz, Mihály és ifjú Gergely, Bilkey Ferencz, Gorzó Máté és Gorzó Péterrel együtt, a miért házát megrohanták s őtet magát elfogták volt, bárha utóbb önként szabadon bocsájtották is. Ugyanazon évben egyezséget kötött nejével Bilkey Annával a bilkei, dobrókai, szajkófalvi, bereznai, lipcsei, szőllősvég-ardói részbirtokok és a salánki hegyen lévő szőllők végett. 1651-ben egy Máramaros megyében tartandó tanúkihallgatást rendel el Rákóczy György fejedelem Lipcsey Sándor és rokona Lipcsey Márton részére de hogy mi tárgyban, az nem tűnik ki a rendeletből. Birta a többek között a Verhovinán Bukovecz patak nagy részét s azt Pogány Menyhértnek zálogosította el. Nejétől, a már nevezett Bilkey Annától, gyermekei nem maradtak.

II. Ferencz 1582- és 1591-ben ügyvédi meghatalmazást állított ki, 1595-ben tanuvallatás alkalmával bizonyítja, hogy testvérével Gáspárral és öcscsükkel Gergelylyel anyai jogon birnak néhai Dolhay Imre fiának Jánosnak birtokából négy népes jobbágytelket Zádnyán, Kereczkén és Ravaszmezőn (Rókamező vagy máskép 119Liszicza). Csak egy fiát ismerjük, IV. Pétert, a ki 1584-ben szerepelt mint királyi ember, ennek ismét csak egy fiáról van tudomásunk, III. Ferenczről, a ki 1664-ben ellentmondott és óvást emelt minden egyezség és szerződés ellen, melyet birtokaira nézve bárkivel is kötött volt. Lipcsey András 1677-ben Beregmegyei szolgabiró volt. Nejétől, Ilosvay Ferencz és Dolhay Anna leányától, Ilosvay Erzsébettől gyermekei nem maradtak s így benne Lipcsey IX. János ága megszakadt.

PETROVAY GYÖRGY.

Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem