„SIEBMACHER” NAGY CZÍMERES KÖNYVE.
131„SIEBMACHER” NAGY CZÍMERES KÖNYVE.
Az idegen nyelven megjelent czímeres könyvek közül minket a «Siebmacher»-féle érdekel legjobban, mert legújabb kiadása tartalmának körülbelül egy tizenegyed része velünk foglalkozik és a magyar nemesség czímereit oly nagy számban öleli föl, mint azt eddig egy ilyen mű sem tette.
Ezért annyi köszönettel tartozunk a kiadóknak, hogy közjogi botlásaikra szemet húnyhatnánk, ha több körülmény arra nem utalná a nyilvánosság számára író magyar embert, hogy minden közjogi tévedésre vezető dolgot tisztázzon.
Hiszen tapasztalásból tudjuk, hogy Lustkandel és elvtársai ennél csekélyebb dolgot is fölhasználtak ellenünk s hogy a velünk szövetségben élő Ausztriában még ma is czéltudatosan terjesztenek tévtanokat nemcsak az osztrák polgári, de a közös katonaiskolákban is: Például:
A «Lehrbuch der Allgemeinen Geschichte für die k. k. Militär-Realschulen verfasst im Auftrage des k. k. Reichskriegsministeriums» 3. kötetének 53. lapján azt mondja:
«Von dem Jahre 1526 datirt (demnach) die Begründung der Österreichisch-ungarischen Monarchie».
A «Lehrbuch der Allgemeinen Geschichte» von Gindely (mit k. k. Ministerialerlass vom 12. Juni 1888: Zahl 11558 allgemein zulässig erklärt), III. kötetének 85. lapján a következőt mondja:
«. . . . . hingegen erweckten die glorreichen Erfolge in den Türkenkriegen und die fast vollständige Unterwerfung Ungarns das Gefühl der Zusammengehörigkeit der österreichischen Völker, riefen einen allgemeinen österreichischen Patriotismus (!?) hervor und bewirkten die innere Vereinigung der österreichischen Erbländer, unter denen jetzt auch Ungarn zählte, zur Monarchie.»
Az osztrák közoktatásügyi miniszterium által 1890-ben jóváhagyott Kozenn és Jarz-féle földrajzban meg azt olvassuk, hogy: «die Monarchie besteht zwar aus zwei Gruppen, welche jedoch einen Kaiserstaat bilden. »
Ha a kiegyezés, illetőleg az Ausztriával való viszonyunk rendezése után 20-25 esztendővel az osztrák közoktatásügyi és a közös hadügyminiszter tudtával ilyen valótlanságokat tanítanak, nem lehet csodálnunk, hogy Nürnbergben egykor, a mű tervezésekor egy törvénytelen kormány kijelentése után indulva, Magyarország soha föl nem adott közjogi állását ignorálták a német kiadók és tervezők, de annyival inkább kell csodálkoznunk a magyar szerkesztők eljárása fölött, a kik sehol sem adtak kifejezést annak, hogy Magyarország sohasem volt része annak a birodalomnak melyet 1804 óta Kaiserthum Österreichnek neveznek és sehol sem protestáltak az ellen, hogy a magyar nemeseket a horvátoktól és erdélyiektől elkülönítve az örökös tartományok nemeseivel egy kalap alá vegyék a IV. kötetben, mely az «Österreichischer Adelt» öleli föl.
Ezt a mulasztást nagy hibának tartom, mert «qui tacet, consentire videtur» nekünk pedig kötelességünk nem hallgatni, de mindig és mindenütt azt hirdetni, hogy a magyar korona országai törvény szerint soha sem voltak Ausztriának alárendelve és hogy Erdély meg Horvátországnak nemesei ugyanannak a magyar szent koronának tagjai, mint az anyaországéi, még akkor is, ha nemesítésüket valamely erdélyi választott fejedelemnek köszönhetik is.
Az elmondottakból látni, hogy milyen alapos kifogás alá esik a mű beosztása.
Most, hogy elmondtam úgyszólva mindent, a mi lényeges rosszat csak mondhattam e műről, mielőtt annak részletes ismertetéséhez fognék, megbízható forrásból vett informatio alapján örömmel tudatom, hogy a kiadók a mű alaposságának rovására elkövetett ezt a hibát a zárószóban rectificálni fogják.
* * *
A német armorialok egyik legrégibb s legtökéletesebbje az, a melyet Siebmacher János* rajzoló Nürnbergben 1604-ben adott ki először az akkori szokás szerint hosszadalmas, majdnem tárgymutatót pótoló czím alatt.
Siebmacher (Sibmacher) János 1597-ben egy hímző és csipke minta-könyvet is adott ki, a mely több kiadást ért. Az utolsó kiadás 1885-ben Berlinben jelent meg.
Az első kiadást úgylátszik csakhamar elkapkodták, mert 33 évvel később Fürst Pál nürnbergi műárús ismét kiadta, e kiadáson kívül még az 1666/7-iki öt részből álló, a Helmers, Weigel Kristóf és Raspe Miklós Gábor kiadásait ismerjük. E mű nem mindig viselte Siebmacher nevét, hol Fürst, hol Helmers, hol Weigel czímeres könyvének nevezték, sőt Köhler Dávid nevével is jelezték, ki 1735-ben egy előszót írt az akkor megjelent kiadáshoz.
Az 1753. és 1771-iki kiadásban is ez az említett előszó található, de az utóbb említett czímlapjára Raspe ismét Siebmacher nevét helyezte.
Ezután pótfüzetek jelentek meg, melyeket 1806-ig folytattak, a mikor a 12. vagyis utolsó pótfüzet is megjelent.
Az utolsó kiadás minden jó tulajdonsága mellett sem elégítette ki az akkori tudós világot. Általános volt a vágyakozás egy még teljesebb ilynemű munka után. Ennek megfelelendő, Merz Julius kiadó dr. Hefner Ottó Titánnal szövetkezett, hogy «Siebmacher's grosses und allgemeines Wappenbuch» czím alatt egy új ilynemű művet adjon ki, hol a czímerek mellett a blazonáláson kívül forrásidézésekkel genealogiai jegyzeteket is közöljenek az illető családokról.
1853-tól 1864-ig 66 füzet jelent meg, melynek szövege s 14,000-et meghaladó czímerrajzai Hefner munkáját dicsérik.
E közben a kiadó a szerkesztővel meghasonlott, minek következtében Dr. Hefner visszalépett a szerkesztőségtől s a mű folytatása egyidőre megfeneklett, míg aztán Grenser Alfréd kitűnő heraldikus, utóbb könyvkereskedő Bécsben, vette át, ki Merz kiadó haláláig a porosz nemesség czímereinek leírását folytatta.
E kiadó halála után 1867-ig ismét szünet állt be, a mikor Korn Lajos vette át a nürnbergi kiadóüzletet. Ebbe az időbe esik a 67., 68. és 69. füzet kiadása, ekkor lépett vissza Grenser s ekkor osztotta meg a kiadó a szerkesztést Mülverstedt levéltári tanácsos, Hildebrandt tanár, rosenfeldi Heyer cs. k. kapitány, Gritzner porosz kir. főhadnagy és Gautsch drezdai ügyvéd között. Nagy nyereség volt Hildebrandt tanárnak a szerkesztőségbe való belépése, ki egyike a legjobb czímerrajzolóknak.
A megnevezett szerkesztőket többen támogatták munkálataikban, a többek között 1872 óta báró Grass, Bierbrauer, Brennstein, stb.
A munka sokkal nagyobbra nőtt, mint a milyenre eleinte tervezték s ez a minden oldalról mutatkozó érdeklődésnek volt a következése.
Ezen a széles alapon fejlődött ez a mü azzá, a mi: egy olyan armoriallá, mely a specialis történelmi tudományok nagymérvű fejlődése követelményeinek nemcsak most, de előreláthatólag sok időre megfelel.
A Siebmacher 7 kötetre van osztva, a kötetek osztályokra (Abtheilung), ezek ismét sorozatokra (Reihe) tagolódnak.
Az egyes osztályok párhuzamosan füzetekben jelennek meg. E füzetek, mint az egész mű részei Lieferungoknak, mint az osztályok részei Hefteknek neveztetnek, példáúl a 363. Lieferung a magyar nemességet magában foglaló Abtheilung 31. füzete (Heft).
Eddigelé 372 füzet jelent meg.
A bevezető kötet két első A) és B) osztálya megjelent, míg a harmadik C), mely a tárgymutatót fogja adni – csak a mű befejezése után fog megjelenni.
Az egyes osztályokat különböző időben, különböző emberek szerkesztették, ezért hiába keresünk bennük egyöntetűséget. Némelyikben – különösen a legelőbb megjelentekben – kizárólag a heraldikai momentumokat vették figyelembe, némelyikbe pedig a blazonálás mellett czímeres levelek szövege, genealogiai és történelmi adatok is fölvételre találtak s a forrásidézés szokása is meghonosúlt.
A belső berendezésnél is nagy eltérést észlelünk. Az egyik rangsor szerint csoportosította a családokat, a másik betűrendben sorolta föl.
Utóbbit határozottan jobb módszernek tartom, mert nehány családnak rangemelése által azonnal zavar keletkezik, holott a betűrendes csoportosítás örök időre fenmaradhat.
A legsikerűltebb részeknek mondhatók azok, melyeknek szerkesztésénél mértéket tudtak tartani s a lehető precis blasonálás mellett az egyéb szöveget csak kivonatilag adták s a melyekben sok megbízható forrásidézés van, mert nem szabad elfelednünk, hogy Siebmacher lexicalis mű, melynek nem lehet kimerítő genealogiai mű jellegét magára ölteni.
A jelzett követeléseknek leginkább megfelelő részek azok, melyeket Milverstedt, Gritzner, Weitenhiller, Heyer és Csergheö Nagy Ivánnal utóbb Csoma Józseffel szerkesztett. Ellenben nem állanak ezen a színvonalon a Reichenau és Meraviglia-Crivelli gróf szerkesztette részek.
Az eddig megjelentek szerint ítélve, körülbelül 80,000 czímert fog a befejezett mü tartalmazni, melynek körűlbelűl egy tizenegyedrésze ránk esik.
Lehetséges, hogy a programmot kiterjesztik azzal, hogy minden sorozathoz egy-egy czímerlexikont csatolnak és hogy a művet úgy egészítik ki, hogy az összes európai államok, tehát Franczia, Angol, Lengyel, Spanyol és Oroszország stb. is képviselve lesznek benne.
Ez azonban eddigelé csak terv, melynek végrehajtása sok körülménytől függ.
Mindenesetre kívánatos egy czímer-lexikon szerkesztése, mert csak ezáltal lesz kényelmesen használható ez az óriás mű.
Siebmacher Európa majdnem minden nagyobb könyvtárában megvan, sőt Amerikában is el van terjedve. Nálunk tudtommal a teljes mű csak a Nemzeti Muzeumban, egy erdélyrészi könyvtárban s József főherczeg úr könyvtárában van meg. Míg a magyar rész körülbelül 100 példánynyal van képviselve s Budapesten a M. Tud. Akadémia, a Nemzeti Múzeum (2 péld.) a Tudomány Egyetem, az országos levéltár, az iparmuzeum, a képviselőház, a nemzeti kaszinó, az országos-kaszinó könyvtáraiban.
Az első A) bevezető kötet befejezett egészet képez és a heraldika történetével foglalkozik 220 íven, melynek szövege között 520 fametszettel találkozunk, s ezekhez még 14 tábla járul. E fametszetek között több magyar középkori motívumot találunk. Ez a rész megbízható forrástanulmányozásnak az eredménye s ritkítja párját. Szerkesztője Seyler Gusztáv a müncheni kir. könyvtár igazgatója az ismert műtörténész.
A második B) bevezető kötetet már másodszor is kiadták, czíme: «Grundsätze der Wappenkunst» szerkesztette dr. Hefner Ottó. Ez a heraldikának rövid tankönyve 14 táblával, utóbbiak mint heraldikai rajzminták is jó szolgálatot tesznek. A Grundsätze der Wappenkunst külön lenyomatban is megjelent, s a ki rövid idő alatt jó áttekintést akar e felől a tudomány felől szerezni, jobb kézikönyvet alig választhat ennél.
Ehez csatlakozik a heraldikai terminologiának kézikönyve s egy heraldikai poliglott szótár, összesen 82 ív szöveg és 36 tábla. Befejezett. – Ezt a 12 nyelvű szótárt Gritzner Miksa szerkesztette.
A 3. C) bevezető kötet csak a mű teljes befejezése után fog megjelenni s egy kimerítő tárgy- és névmutatót fog tartalmazni.
Az I. kötet 8 osztályban jelent meg, az első czímlapján egy németbirodalmi herold látható, erkélyen állva s kezében a mű czímét mutató pajzst tartva. A kép hátterét Nürnberg város és tájéka foglalják el. Az egészet keret veszi körűl, melyen a szerkesztők, a kiadó és azok czímerei láthatók, kik a munkát közléseikkel támogatták.
I. osztály: A német szövetséges államok souverainjeinek czímerei, szerkesztette dr. Hefner Titán Ottó. 10 ív szöveg, 115 táblán 238 czímer leírásával. Befejezett. Ennek tábláin csak 4-4 czímer látható, mert az itt tárgyalt czímerek nagyobb helyet igényelnek.
II. osztály: A nem német államok czímerei, szerkesztését szintén Hefner kezdette meg, míg aztán Gritzner Miksa és Hildebrandt A. M. folytatták. 15 ív szöveg, 162 táblán. 468 czímernek leírása. Az európai államok czímerei mellett itt először láthatni az Európán kívüli államok helytelenül fogalmazott czímereinek lehet mondani teljes gyűjteményét. Befejezett.
III. osztály: A német birodalom főnemessége. (Der hohe Adel Deutschlands).
1. sorozat: A német birodalom mediatizált fejedelmi, egykor «reichständisch», most «standesherrlich»-nek* nevezett családai, melyeknek fejeit a német Bund 1825 augusztus 13-iki határozata értelmében a «Durchlaucht» czím illet meg. 24 ív szöveg, 213 táblán, 34 család 436 czímerének leírása. Függelék. «Fürstlich Hohenzoller'sche Standeserhöhungen». 27 család 20 czímerének leírása. Szerkesztette Hefner O. T. folytatta és befejezte Gritzner Miksa. Befejezett. – 2. sorozat: Az egykor «reichsständisch» most «Standesherrlich» alárendelt (mediatizált) olyan német grófi családok, melyeknek fejeit a német Bundesversammlung határozata értelmében az «Erlaucht» czím illet meg. 38 ív szöveg, 201 táblán, 71 család 523 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner. Befejezett. – 3. sorozat: A) A németnyelvű római szent birodalom herczegei. 72 ív szöveg, 391 tábla, 156 család 883 czímerénak leírása. Szerkesztette Gritzner. Befejezett. – Ez az A-val jelzett rész két csoportra oszlik, az első A–L-ig a második M–Z-ig terjed. – B) A német Bund fejedelmei által herczegi rangra emelt családok. 15 ív szöveg, 107 táblán, 60 család 150 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner. Befejezett. – C) Egyéb herczegi családok. 24 ív szöveg, 144 táblán, 110 család 156 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner és Hildebrandt.
A birodalomnak illetőleg a császárnak közvetetlenül alárendelt főnemesi családok «reichständisch»-ek, azaz birodalmi rendek voltak. Pl, az egyháziak közül az egyházi választófejedelmek, érsekek, püspökök, praelatusok, apátok, apátnők, a német lovagrend nagymestere és a johanniták mestere; a világiak közül a választófejedelmek, herczegek, fejedelmek, tartomány-grófok, őrgrófok, várgrófok és grófok. Ezeket a németnyelvű római szent birodalom megszűnése után mediatizálták, azaz azoknak a souverain fejedelmeknek rendelték alá, kiknek államában voltak eddig «reichsunmittelbar» területeik, de azért bizonyos előjogokat biztosítottak számukra. Az 1815. június 15-én kelt Bundesakt szerint a főnemességhez számítandók és az uralkodó házakkal hasoneredetüeknek (Ebenbürtig) tekintendők. Ez azt teszi, hogy uralkodó családok ivadékai teljes érvényességgel köthetnek házasságot mediatizált családokból származottakkal s az olyan házasságból származott gyermekek, mely egy uralkodóház férfi ivadéka s egy mediatizált családbeli leány között köttetett, atyjuknak rangjával annak minden jogait is öröklik. Ez a jogviszony tisztán a specialis középkori német viszonyokból keletkezett német felfogásnak felel meg. Máshol ez ismeretlen. Angliában ma úgy mint régen, söt Francziaországban még a Bourbonok alatt is minden nemes család egyeneredetünek (ebenbürtig) tekintetik és tekintetett az uralkodóházzal s ha az uralkodóháznak valamelyik férfitagja, a legalantabb rangú nemesi család leánytagját veszi feleségül, az ebből a házasságból született gyermekek trónra jogosultak. Kiváltságaikhoz tartozott továbbá; hogy fönálló családi szerződéseik érvényben maradtak, az adófizetés alúl föl voltak mentve, családjuk és birtokuk fölött autonom hatalommal voltak fölruházva, különös törvényszék alá, tartoztak, 1-ső és 2-od fokú bíráskodási joggal bírtak, a katonaszolgálat alúl föl voltak mentve, s a területeiken lévő egyházak és iskolák felett fölügyeleti joggal bírtak. E jogok nagyobb részétől már elestek, de örökös tagjai maradtak továbbra is az 1-ső kamaráknak (felsőház) s a katonaszolgálat alúl ma is föl vannak mentve.
Ebben az osztályban az egyes családok czímerének átváltozásait láthatjuk, a nemzetségi czímertől kezdve a legkomplikáltabb területi czímerig. A régibb, többnyire pecsétek után rajzolt czímerek a czímerrajzolóknak érdekes mintáúl szolgálnak. A szöveg is, a mióta Gritzner és 134Hildebrandt szerkesztették, sokat nyert értékben; a mennyiben a czímertörténetet gondosan és sok alapossággal tárgyalták.
IV. osztály: Városi czímerek, 95 ív szöveggel, és 335.Iáblán 3386 városnak 5359 czímerét közli. 19 füzetben jelent meg; az 1–4 füzetet Heffner, az 5-től Gautsch, a 16-tól végig Clericus szerkesztette. Befejezett.
V. osztály, 1. sorozat. A német és azon országi püspökségek czímerei, melyek Németországgal vagy a római birodalommal bizonyos viszonyban voltak. 51 ív szöveg, 285 táblán, 220 püspökég 754 czímerének leírása. Függelékül 121 angol püspökség 172 czímere. Szerkesztette Seyler Gusztáv. Befejezett. – 2. sorozat: A klastromok czímerei. 32 ív szöveg, 162 táblán, 450 klastrom 843 czímerének leírása. Szerkesztette Seyler Gusztáv. Befejezett.
VI. osztály: Lobogók (Flaggen). 7 ív szöveg, 91 táblán, 759 lobogó leírása és képe. Melléklet: «Színek magyarázata» 1 tábla. Szerkesztette Gritzner. Befejezett. Itt találjuk a többek között az európai nagyhatalmak és országok lobogóin kívül az egységes Olaszország megalakulása előtti olasz fejedelemségek lobogói mellett Szlavónia és Illyria, Oláh- és Moldvaország, továbbá Románia s az afrikai török véduralom alatt álló országok lobogóit. A magyar birodalmit – nem.
VII. osztály: Testületek (Corporatiók) czímerei.
VIII. osztály: Czéhek (Innungen) czímerei. Még nem jelentek meg.
A II. kötet 11 osztályból áll:
I. osztály: A bajor királyság nemessége. Színes czímlapján a bajor czímert látjuk, a szögletekben München és Nürnberg városokét. 31 ív szöveg, 156 táblán, 1536 család 1867 czímerének leírása. Szerkesztette Hefner. Befejezett. Ebben a gondosan szerkesztett részben a czímerek rajzai eleinte merevek s csak a közepétől kezdve mutatják a rajzoló gyakorlott kezét. A családok rangszerint s azon belül betűsorban vannak csoportosítva.
II. osztály: A braunschweigi herczegség nemessége. Színes czímlapja a herczegség czímerével. 3 ív szöveg, 9 táblán, 90 család 105 czímerének leírásával. Szerkesztette Hildebrandt. Befejezett. A családok betűsorban.
III. osztály: A szász királyság, valamint a szász nagyherczegség és herczegségek nemessége. A színes czímlap márvány csarnokban a szászczímert és lobogót ábrázolja, melyeket egy vértezett lovag tart. 14 ív szöveg, 63 táblán, 710 család 752 czímerének leírása rangszerint s azon belül betűsorba csoportosítva: Szerkesztette Hefner. A rajzok kifogástalanok. Befejezett.
IV. osztály: A schwarzburgi, waldecki és reuss-i vagyis a thüringiai nemesség. Színes czímlapján egy ó-német ruhába öltözött angyal a két fejedelemség czímerét tartja; a reussi nemességet tárgyaló résznek külön színes czímlapja van. 5 ív szöveg, 15 táblán, 168 család 176 czímerének leírása betűrendben. Szerkesztette Gritzner és Hildebrandt. Befejezett.
V. osztály: A würtembergi nemesség. Színes czímlapján sisakkal és pajzszsal ellátott oroszlán tartja a würtembergi lobogót, 5 ív szöveg, 25 táblán, 255 család 294 czimerének leírása. A családok rangszerint s azon belül betűsorban vannak csoportosítva. Szerkesztette Hefner. Befejezett.
VI. osztály: A badeni nemesség, 40 ív szöveg, 83 táblán, 676 család 954 czímerének leírása. Három csoportra tagolódik, ú. m. a herczegekére, grófokéra és egyéb nemesekére. E csoportokon belül a családok betűrendben követik egymást. Szerkesztette Grass C. A. A rajzok a két Bierbrauer-Brennstein avatott kezeiből kerűltek ki. Befejezett. Függelék: a herczeg Fürstenbergek rangemelései.
VII. osztály: Nassaui nemesség. 4 ív szöveg, 15 táblán, 127 család 168 czímerének leírása. A családok rangszerint. Szerkesztette Hefner O. T. Befejezett.
VIII. osztály: Frankfurti nemesség. 3 ív szöveg, 8 táblán, 79 család 91 czímerének leírása. Szerkesztette Dr. Hefner O. T. – Befejezett. Itt találjuk első sorban az Altenburg-Limpurgok Gauerbschaftját,* aztán a többi nemességen kívül a frauensteini Gesellschaftot.
Gauerbschaft = nemesek szövetkezete, melynek tagjai csak egyeneredetűekkel kötnek házasságot, a szövetkezet vagyonából bizonyos jövedelmet húznak és ismertető jelvényt viselnek.
IX. osztály; Hannoverai nemesség. 10 ív szöveg, 36 táblán, 315 család 419 czímerének leírása. Szerkesztette Hildebrandt A. M. Befejezett. Első sorban a főnemesség, aztán a régi nemesség, mely bennszülött és bevándorlott családokból áll. Utóbbiak két részbe vannak csoportosítva: a földbirtokosok külön és a birtoktalanok. Ezek után következnek a patrícius családok és legvégül az armalisták (Briefadel).
X. osztály: Elzászi nemesség. 9 ív szöveg, 36 táblán, 312 család 415 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner M. Az ábrákat Hildebrandt rajzolta. Befejezett. Legelől a mediatizált herczegi és gróf családok, azután a bennszülött és bevándorlott német eredetű családok a patríciusokkal, aztán a nem német eredetű családok vannak fölsorolva. Az egyes csoportokban betűrendben következnek a családok egymásután.
XI. osztály: A német lotharingiai nemesség: 13517 ív, 46 táblán, 389 család 513 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner, illusztrálta Hildebrandt. Befejezett. Öt csoportra tagolódik, ú. m. főnemesség, nemes urak (Edle Herren), lovagok, a metzi patríciusok s a függelékben a Callot, «Armorial de Lorraine»-jében fölsorolt családok.
A III. kötet épp úgy, mint a II-ik 11 osztályra oszlik.
Az I. osztály két részből áll: az első 8 íven, 37 táblán, 286 grófi családnak 441 czímerét tartalmazza. Szerkesztette Hefner O. T.
A második 10 íven, 56 táblán 553 bárói család 669 czímerét írja le: Szerkesztette Hefner O. T. Mind a kettő befejezett.
II. osztály: A porosz nemesség. 106 ív szöveg, 419 táblán 4788 család 5019 czímerének leírása. A 4 első füzetet Hefner, aztán 2 füzetnél valamivel többet Grenser A., a többit Mülverstedt szerkesztette, a czíméreket Hildebrandt rajzolta. Befejezett.
III. osztály: A hamburgi, bremai és lübecki nemesség. 6 ív szöveg; 22 táblán 389 család 264 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner, a rajzokat Hildebrandt készítette. Befejezett.
IV. osztály: A hesseni választó fejedelemség és nagyherczegség, illetőleg nagyherczegség és tartománygrófság nemesei. 9 ív szöveg, 36 táblán 433 család 426 czímerének leírása. Szerkesztette Hefner O. T. Befejezett.
V. osztály: Oldenburg nagyherczegség nemessége. 4 ív szöveg, 10 táblán 110 család 119 czimerének leírása. Szerkesztette Gritzner, a czímereket rajzolta Hildebrandt. Befejezett. A családok betűrendben vannak fölsorolva.
VI. osztály: A mecklenburgi nemesség. (Mecklenburg-Schwerin és M. Strelicz). 6 ív szöveg, 21 táblán 267 család 249 czímerének leírása: Szerkesztette Hefner O. T. Befejezett. Színes nyomatú czímlapján egy sisakos női alak által tartott pajzson a mecklenburgi czímer látható.
VII. osztály: Anhalti nemesség. 3 ív szöveg, 9 táblán 90 család 108 czímerének leírása betűrendben: Szerkesztette Hildebrandt. Befejezett.
VIII. osztály: Schleswig-Holstein és Lauenburg nemessége. 10 ív szöveg, 18 táblán 154 család 216 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner és Hildebrandt. Befejezett.– Ebben a részben 4 csoportot találunk: a lovagokat, a többi nemeseket, a dán tiszti nemességet, melynek nincsen czímere, és a kétséges nemeseket.
IX. osztály: A luxemburgi nagyherczegség nemessége. 4 ív szöveg, 14 táblán 132 család 167 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner, a czímereket rajzolta Hildebrandt. A családok betűrendben. Befejezett.
X. osztály: A lippei nemesség. (Lippe-Detmold, Schaumburg-Lipper Bückeburg.) 2 ív szöveg, 7 táblán 73 család 84 czímerének leírása. Szerkesztette Gritzner, a czímereket rajzolta Hildebrandt. A családok betűrendben. Befejezett.
136XI. osztály: A keleti tengermelléki tartományok nemessége. Eddigelé 3 füzet jelent meg, 21 ív szöveggel, 54 táblán. Szerkeszti Gritzner Miksa. Befejezetlen.
IV. kötet. Az osztrák császárság nemesei.
I. osztály: Tiroli nemesség. (Landständische Adel in der gefürsteten Grafschaft Tirol.) 6 ív szöveg, 27 táblán 191 család 324 czímerének leírása Szerkesztette Hefner. O. T. Befejezett. Szép színnyomatú czímlappal, a családok betűrendben.
II. osztály: A krainai, görzi és gradiskai nemesség. 8 ív szöveg, 29 táblán 264 család 348 czímerének leírása. Szerkesztette Hefner O. T. Befejezett. A családok betűrendben vannak fölsorolva. A színes czimlapon egy zászlós lovag által tartott pajzson az ország czímere.
III. osztály: A dalmát nemesség. 44 ív szöveg, 79 táblán 690 család 931 czímerének leírása. Szerkesztett rosenfeldi Heyer Fridrik. Befejezett. Szép színes czímlappal.
IV. osztály: Alsó-Ausztria nemessége. Eddigelé csak 8 ív szöveg, 18 táblával jelent meg, mely 92 család 210 czímerét ismerteti. Szerkesztette Reichenau, kinek halála óta folytatása szünetel. Hihetőleg Weitenhiller Móricz fogja folytatni és befejezni.
V. osztály: Felső-ausztriai nemesség. Eddigelé 100 ív szöveg, 102 táblán jelent meg, mely 505 család 1173 czímerét ismerteti. Szerkeszti Báró Starkenfels. Befejezetlen.
VI. osztály: Salzburgi nemesség. 21 ív szöveg, 33 táblán 310 család 368 czímerének leírása. Szerkesztette Weitenhiller Móricz: Befejezett. Szép színes czímlappal.
VII. osztály: A stíriai nemesség; még nem jelent meg. Szerkeszti Beck-Widmanstetter. Valószínűleg nem sokára meg fog jelenni s kétségtelenűl a legjobb műkhez fog sorakozni. Ez a rész minket magyarokat és közelebbről érdekel, mert sok családdal fogunk benne találkozni, melyek hazánkkal bizonyos viszonyban voltak.
VIII. osztály: A karinthiai nemesség. 57 ív szöveg, 3 külön leszármazási táblázat és 29 táblán 203 család 201 czímerének leírása. Szerkesztette Hildebrandt A. M. Befejezett.
IX. osztály: A cseh nemesség. 79 ív szöveg, 144 táblán 1273 család 1696 czímerének leírása. Szerkesztette gr. Meraviglia-Crivelli. Befejezett.
X. osztály: A morva nemesség. Eddigelé 23 ív szöveg és 72 tábla jelent meg, mely 576 családnak 860 czímerét ismerteti. Szerkeszti Kadich Henrik. Befejezetlen.
XI. osztály: A sziléziai nemesség. 37 ív szöveg, 82 táblán 643 család 950 czímerének leírása, Szerkesztette Blažek Konrád. Befejezett.
XII. osztály: Erdély nemessége. Eddigelé 22 ív szöveg, 36 tábl., 92 család 345 czímerének leírásával jelent meg. Szerkesztette Reichenau. Befejezetlen. Ennek az osztálynak folytatását Csergheö Géza vállalta magára s előreláthatólag 2 év alatt be fogja fejezhetni. Ismert heraldikusunk alapossága kezeskedik nemcsak arról, hogy a folytatás jobb lesz a kezdetnél, de arról is, hogy a magyar osztálylyal egyöntetű munkát fogunk kapni.
XIII. osztály: A horvát-szlavon nemesség. Eddigelé nem jelent meg belőle semmi, de az anyaggyűjtés úgyszólva be van fejezve és a szerkesztők dr. Bojničić Iván és Csergheö annak földolgozásával remélhetőleg nem fognak késni. Ez a rész a magyar osztály kiegészítő részének tekintendő.
XIV. osztály: A galicziai nemesség. Eddigelé csak két füzet jelent meg. Szerkesztőjét nem találtam megnevezve. Befejezetlen.
XV. osztály: A magyar nemesség.* 28 füzet a befejezett rész, ehez járúl még 6 pótfüzet és egy függelék, a 6. pótfüzet sajtó alatt van, tehát 34 füzet. 231 íven, 561 táblán körűlbelűl 7344 czímert ismertet. Az 1–6. füzetet szerkesztette Nagy Iván és Csergheő Géza, a 7–28. füzeteket Csergheő egyedül, a pótfüzeteket Csergheő G. és Csoma József. – A befejező 6. pótfüzet sajtó alatt. Színes czímlapjának tetején két grif között a magyar szent koronát látjuk, mely két oszlopot összekötő tetőzeten nyugszik. A két oszlopon hat magyar nemzetségnek a XIII. és XIV. évszáz modorában korrektül stilizált és rajzolt czímere látszik, u. m. a Hunt-Páznán, Guthkeled, Győr, Woja, Ratold és Osl nemzetségeké. Az oszlopok alsó részén aranypajzsban azoknak az éveknek számai látszanak, melyekben a mű megkezdetett, illetőleg befejeztetett. A két oszlop közötti tér felső részén a czímet, továbbá a szerkesztők és kiadók neveit olvassuk, míg alsó – kisebb – részét Csergheö és Csoma czímere foglalja el, mind a kettő XV. évszázbeli modorban.
Megjegyzendő, hogy nagyon sok erdélyi és horvát család is föl van véve ebbe a részbe.
Ezt a minket legközelebb érdeklő részt heraldikai és genealogiai szempontból e folyóirat lapjain annyiszor méltatták hivatott tollal, hogy nem fog senki fölületességgel vádolni, ha csak a következők elmondására szorítkozom:
Az a ki családtörténeti tanulmányt végez, Siebmacher e művét nem hagyhatja figyelmen kívül, akár heraldikai, akár diplomatikai, akár genealogiai adatokra van szüksége. Siebmachernek e lelkiismeretes forrástanulmányon alapuló része Nagy Iván «Magyarország családai» czímű művének méltó kiegészítése s nélküle meg dr. Csánki nagybecsű «Magyar történeti földrajza» nélkül alig írhatná meg valaki egykönnyen a magyar családok történetét.
XVI. osztály: A be nem iktatott osztrák nemesség. Még nem jelent meg.
V. kötet. Polgári czímerek. 5 osztályból áll, melyekből az 1–4. teljesen be vannak fejezve. Az 1. osztály 19, a 2-ik 15, a 3. és 4-ik 24-24 4 ívnyi terjedelemben jelent meg, s mindenik osztály 100-100 táblán 2000-2000, a négy osztály összesen 8000 polgári czímert tartalmaz. Az 5. osztályból eddig három füzet jelent meg.
A polgári czímereknek összegyűjtésével hasznos munkát végezett a szerkesztő, mert azoknak épp úgy meg volt a maguk jogosúltsága, mint a nemesi czímereknek, hiszen ezeknek rendeltetése is az volt, a mi azokénak, ú. m. egyes személyeket s azoknak tulajdonát másoktól, illetőleg mások tulajdonától megkülönböztetni, a családtagok egymáshoz való tartozását nyilvánvalóvá tenni. Csak az a kár, hogy kevés czímernél találjuk annak bizonyítékát, hogy valóban viselte-e valamely személy vagy család az illető czímert. A polgári czímerek eredete nagyon régi; a XIII. és XIV. évszázbeli vagyonos polgárok, a városi tanács tagjai gyakran választottak maguknak czímert, sőt a XV. évszázban a fejedelmek is adományoztak czimert polgároknak. E czímerek a nemesi czímerektől meg nem különböztethetők. Jó volt e czímereket összegyűjteni, s nagy szolgálat van ez által az archaeologusoknak, heraldikusoknak, genealogusoknak és numizmatikusoknak téve.
Hiba van ennek a résznek berendezésében is, a mennyiben tekintet nélkül arra, hogy a német birodalom melyik városába valók, betűrendben vannak a családok fölsorolva. Sokkal jobb lett volna, ha a családokat városonként csoportosítják s a csoportokon belül szedik betűrendbe. Ezt némileg jóvá lehetett volna tenni azzal, hogy a tárgymutatóban a nevek mellé a családok illetőségi helyét odajegyzik, de ez nem történt meg. Nem lenne hiába való munka egy új tárgymutatónak kiadása, melynek szerkesztésénél a jelzett hiányok mellőztetnének.
VI. kötet. I. osztály: A kihalt bajor nemesség. 52 ív szöveg, 196 táblán 1855 család 2402 czímerének leírása. Szerkesztette Hefner O. T. Befejezett.
II. osztály: A kihalt würtembergi nemesség. Eddigelé 4 füzet jelent meg. Szerkeszti Seyler G. A. Befejezetlen.
III. osztály: A kihalt tiroli nemesség. 2 ív szöveg, 6 táblán 61 kihalt család 96 czímerének leírása. Szerkeszti Hefner O. T. Befejezetlen. – 137Megjegyzendő, hogy az ausztriai többi országok, úgyszintén Magyarország kihalt családai is a ki nem haltak közé vannak sorolva.
IV. osztály: A kihalt porosz nemesség. (Provinz Ost- und Westpreussen). 31 ív szöveg, 80 táblán 982 család 980 czímerének leírása. Szerkesztette Mülverstedt G. A., a rajzokat készítette Hildebrandt. Befejezett.
V. osztály: A kihalt porosz nemesség. (Provinz und Mark Brandenburg). 30 ív, 72 táblán 823 család 854 czímerének leírása. Szerkesztette Mülverstedt G. A. Befejezett.
VI. osztály: A kihalt porosz nemesség. (Provinz Sachsen). 51 ív, 127 táblán 1494 kihalt család 1514 czímerének leírása. Szerkesztette Mülverstedt G. A. Befejezett.
VII. osztály: A kihalt nassaui nemesség. 13 ív szöveg, 76 táblán 414 kihalt család 879 czímerének leírása. Szerkesztette Goeckingh H. Befejezett.
VIII. osztály: A kihalt porosz nemesség. Ez az osztály három kötetre oszlik. Tehát itt a VI. kötet (Band) VIII. Abtheilungjának 1., 2. és 3. kötetével (Band) van dolgunk. Ezt a beosztást nem tartom szerencsés gondolatnak, mert ha már a VI. Band VIII. Abtheilungját 3 részre kellett osztani, helyesebb lett volna ezeket az utóbbiakat nem Bandnak, de más valaminek nevezni. Minden nyelvben arra van a legtöbb synonima, a mivel leginkább foglalkozik. A németek rendkívül szeretnek osztályokra, első és másodrendű alosztályokra osztani, ennélfogva van is nyelvükben elegendő kifejezés ezek különféle jelzésére. Nem vagyok német, de azért magam is tudnám ezt a Vice-Bandot más néven nevezni. Zavaros hatását ennek a szerencsétlen berendezésnek az is növeli, hogy a sors malitiája meggátolta a sajtót abban, hogy egyik ilyen alkötetre a számát rányomja.
1. (al)kötet. A kihalt sziléziai nemesség. 33 ív, 90 táblán 483 kihalt család 1674 czímerének leírása. Szerkesztette Blažek K. Befejezett.
2. (al)kötet. A kihalt sziléziai nemesség. 39 ív szöveg, 90 táblán 753 kihalt család 1076 czimerének leírása. Szerkesztette Blažek K. Befejezett.
3. (al)kötet, ebből legközelebb a 4. füzet fog megjelenni. Befejezetlen.
A IX–XV. osztályban a kihalt családok folytatása következik.
VII. kötet. Az 1. osztályban 15 íven, 36 táblán, 757 jegyzetben 338 czímer van közölve, melyek az oroszországi és badeni államczímereket s a bajor, szász, schwarzburgi, waldecki, würtembergi, mecklenburgi és tiroli nemesek czímereit egészítik ki. Szerkesztette dr. Hefner O. T. Befejezett.
A II. osztályban 12 íven és 34 táblán 360 jegyzettel, 397 czímer van a porosz grófi és bárói családok czímereinek kiegészítésére közölve. Szerkesztette dr. Hefner O. T. Befejezett.
Ennél a szövegnek némely lapját újra kellene nyomatni, mert a világosság kedveért szükséges, hogy a kiegészítések a kiegészítendő műben alkalmazott sorrendben legyenek előtüntetve. Nagy kár, hogy a pótló rész szövegét nem lehet a pótlandóhoz köttetni; ezt az a körülmény teszi lehetetlenné, hogy egy lap két oldalán két olyan különböző országra vonatkozó pótló jegyzetek vannak nyomva, melyek a műben nem következnek egymás után. Hátránya ennek a kötetnek még az is, hogy a táblázatok számozása a szöveg zavart egymásutánjának felel meg.
Ennek az óriás munkának ára szükségképp tetemes, ha nem is aránylag. És ha a kiadók a befejezett osztályokat egyenként nem adnák, a művet nem ismerné annyi ember mint ma. Aligha lenne a magyar rész 100 példányban nálunk elterjedve, ha azt külön nem lehetett volna kapni.
Az 1–111 füzet előfizetési ára egyenként 4 márka 80 fillér, az ezen fölülieké 6 márka. Egyenkénti vételnél az előbbeniek ára 6 márka, az utóbbiaké 7 m. 50 f. A 169. és 174. füzet ára egyenként 10 márka. Czímerrajzok szöveg nélkül nem kaphatók. A teljes művet, illetőleg annak eddig megjelent részét egyszerre, havi és negyed évi részletfizetés útján is meg lehet szerezni.
BÁRCZAY OSZKÁR.
