A Haschendorfiak családtörténetéhez.
A Haschendorfiak családtörténetéhez.
A «Turul» f. é. II. f. 74–76. lapjain ezen családról közlött adalékokban az idősb Haschendorfer Wolfingról azt olvasom, hogy róla «csak annyit tudunk, hogy Károly (Róbert Károly) a Sopronmegyében fekvő s az osztrák Ebenfurttól nem messze eső Harschendorf (ma Hasfalu, Haschendorf) német helységet adományozta neki, s hogy ő és fiai itt Magyarországban már csak Hasfalu urainak nevezik magokat».
Minthogy ez adományozásra vonatkozó oklevél idézve nincs, s az adományozott helységre nézve a közlött fentebbi sorokban némely olvasó talán valamely ellenmondást is találna fölfedezni; kötelességemnek tartom ezen ügyben, nem helyreigazítási vágyból, hanem a történeti valóság megállapítása érdekében igénytelen észrevételemet a szakférfiak becses figyelmébe ajánlani.
Tudva azt, hogy az Ebenfurt nyugoti tőszomszédja Haschendorf Ausztriában fekszik, s a mint én tudom, soha Sopronvármegyéhez nem tartozott: magától következik, hogy azt rendes körülmények közt a magyar király oda nem adományozhatta; elismerem mindazonáltal, hogy volt oly kivételes eset, midőn a magy. király rendkívüli viszonyok közt osztrák birtokot Sopronvármegye határszélén valakinek adományozott, ezt csalhatatlanúl tanusítja László királynak 1285 decz. 24-én kelt oklevele, melylyel a Lajta bal partján fekvő osztrák Porlányt a német szentkereszti cziszt. apátságnak adományozta, s a mely oklevél 1290-ben Albrecht osztr. hg. részéről átiratván újabb megerősítést is nyert. Rendes körülmények közt azonban az osztrák Haschendorf helységet az illető család csak is az osztr. herczegtől kaphatta, a mi valószínűleg úgy is történt; de azért a lehetőség nincs kizárva, hogy azt a magyar király adományozhatta, csakhogy okleveli adat nélkül ezen föltevést komolyan szóba hozni nem merném. A «Turul»-ban idézett helyen közölt adatokból tudjuk, hogy 1325-ben kelt okirat szerint az elhalt idősb Haschendorfer Wolfing Hof nevű birtokára Nagymartoni Lőrincz javára 500 talentum iratott; a saját jegyzeteimből pedig azt látom, hogy ugyanazon oklevél szerint az említett H. Wolfing a Hofi (akkor mosonmegyei) birtokot a magyar királytól nyerte, s így midőn az idősb Wolfing leánya Erzsébet Szécheni Miklósnak nejévé lévén, a Harschendorfiak összes magyarországi birtokait örökölte: ez utóbbiak közt volt Hof és Manersdorf is, melyeket 1383-ban (Sopr. okl. tár) Szécheni Miklós fia Frank Mária királynénak más birtok ellenében cserekép átadott. Ebből azt következtetem, hogy az említett H. Wolfing fiának Seifriednek, mint valószínüleg nőtlen férfiúnak kizárólag az orsztrák birtokok maradván, ő a Haschendorfi jószága után továbbra is e néven nevezte magát. Az osztrák Haschendorf falu keletkezési idejét és fejlődési multját nem ismervén, arról adatot nem közölhetek.
A mi a sopronvármegyei Haschendorf falut illeti, melynek mai magyar «Hasfalu» neve a régi időben nem volt ismeretes, ez Ebenfurttól légvonalban 35 kilométernyire fekszik; s habár azt a magy. király bárkinek is adományozhatta, de miután az osztr. Haschendorfiakra vonatkozó írott adat erről nem tanuskodik, hajlandóbb vagyok hinni, hogy ezek a Harschendorfiak az osztrák Haschendorf után kapták nevüket. Vizsgáljuk Fejér codexe nyomán a sopronmegyei Haschendorf szomszédos határára vonatkozó régi adatokat, talán valamely combinatio alapján reá lehetne jönni, hogy mely korszakban keletkezhetett a magyarországi Haschendorf nevű falú, mert az osztrák Haschendorfer Wolfing s jogutódai (a Szécheniek) ottani szerepléseiről a birtokviszonyok mit sem mondanak, a mi azt látszik mutatni, hogy ők azt nem birták. Míg a 137szomszéd faluk régi birtokosairól sok adat szól, addig épen Haschendorf falu nevével csak 1370-ben találkozom először.
Midőn 1229-ben Barom helység határa leíratik, ennek északi része akkor Küllő helységnek Kaporfán nevű határrészével érintkezett. (Ez a Kaporfán puszta Küllő déli határát képezte és 1553-ban is e nevet viselte.) Továbbá Barom ugyan 1229-ben északon határos volt Mereszlóval, mely ma ismeretlen, de Péterfalva déli csúcsával lehet azonos; azután a mostan szinte nem ismert Sana nevű faluval, melynek nagy része nézetem szerint a csak későbben keletkezett Haschendorf határában keresendő: a Sana név eredetét onnét származtatom, hogy a XIII. században valószínüleg a mai Samersdorf puszta is, mely a rajta keresztül folyó patak régi nevétől kaphatta elnevezését, hozzátartozott; megjegyzendőnek vélem, hogy egy XVII. századbeli rézmetszeten ezen puszta Szamosfalunak neveztetik. Lánzsér várának birtokteste 1263-ban keleten directe Péterfalva (ma Alsó Péterfalva) határába ütközvén, kétséget nem szenved, hogy akkor nemcsak Samersdorf puszta, de a későbben Haschendorf név alatt ismeretes földterület is Lánzsérnak tartozékát képezte. Utóbb a mai Haschendorfnak megfelelő terület Lánzsér várától elesett, csakhogy az időt pontosan meghatározni nem tudom; azonban Samersdorf 1425-ben (Sopr. okl.) és későbben is folytonosan Lánzsér álladékában szerepel.
A Sopronmegyei Haschendorf nevű birtok 1370-ben fordul elő először; 1377-ben pedig Haschendorfi Pál Zenk (= Czenk) nevű birtokába lett bevezetve, kinek fia pedig azon Mihály (1391) lehetett, kit a «Turul» idézett helyen említ. Ezek azonban Wolfing urammal semmi rokonságban nem voltak; de azon fontos kérdés, hogy ők mikor s mily módon jutottak a sopronvármegyei Haschendorf birtokába, még eldöntésre vár. Tény, hogy ezen falu sem 1425-ben sem későbben Oláh Miklós idejében (1553) Lánrsér várához nem tartozott; hanem az is ismeretes, hogy midőn 1447-ben (egy antiquarius oklevélmásolata szerint) Fraknói Margit és Valpurga Albrecht osztr. hgnek birtokába bocsátják Fraknó várát, az ennek tartozékát képezte; a XVI. században is Fraknó, illetőleg Kismarton várának birtokálladéka közt fordul elő.
Abból, hogy mint láttuk, egy osztrák Haschendorfer leány Nagymartoni Lőrincznek neje volt, nem lehet következtetést venni arra nézve, hogy ez úton jött volna a sopronvármegyei Haschendorf falu Fraknó tartozéka közé; mert hiszen azt sem az 1434 és 1435. években (Sopr. okl.) sem pedig 1441-ben (egy antiquarius oklevélmásolata szerint) a fölsorolt fraknói birtokok közt nem találjuk, de a megelőző században 1346-ban sem tartozván Fraknó várához, valószínüen csak 1441–1447 közti években kapcsoltatott a vári birtokhoz.
E szerint tehát az elősorolt adatok nem tanuskodnak a mellett, hogy az osztrák Haschendorfiak a sopronvármegyei Haschendorf falut birták légyen.
STESSEL JÓZSEF.
