Gr. Bercsényi Miklós születésnapja.
Gr. Bercsényi Miklós születésnapja.
II. Rákóczi Ferencz fejedelem helytartója s összes hadainak fővezére, a híres szabadsághős és szabadságmartyr gr. Bercsényi Miklós bizonyára elég nevezetes alakja történelmünknek arra, hogy eddig nem ismert születésnapja elvégre pontosan tisztába hozassék.
Mi, a mikor a róla és családjáról írott monographiánk I-ső kötete világot látott és származékrendjét e becses szakfolyóiratban is közöltük: hősünk születésnapját még nem jelölhettük meg határozottan; csak annyit tüntethetvén ki a nemzedékrenden s a jelzett kötet 247. lapján, hogy Bercsényi a Vág mellett emelkedő Temetvény-várában az 1665-ik év őszén, alkalmasint szeptember vagy október hónapban jött világra. És idéztük rodostói sírkövének feliratát, mely szerint az ott 1725 november 6-án elhúnyt szabadsághős «mortuus est aetatis suae 61». Tehát legkésőbb 1665 október havában kelle születnie.
Azonban most legújabban szemünkbe ötlött s figyelmünket magokra vont egykorú adatok bizonysága szerint a fővezér harmadik neje és özvegye, Kőszeghy Zsuzsána, – a ki a rodostói síremléket készítette, – nem elég pontosan ismerte férje életkorát, a mennyiben kiderül, hogy ez nem a 61-dik, hanem csak a 6o-dik életévében hajtotta örök nyugodalomra bújdosó fejét: halála napján épen egy hónappal lévén afjabb 60 évesnél.
Bercsényi gróf az ő fénykorában – különösen pompa- és társaságkedvelő második neje gr. Csáky Krisztina idejében, – deczember 6-ikát mindig rendkívüli fénynyel, nagy, népes lakomákkal, vigadalommal ülte meg. Legkivált a kuruczvilágban országos hírűek valának a grófipár udvarában, palotáiban megült Miklós-napi ünnepélyek, – lévén decz. 6-ika, tudvalevőleg, Szent-Miklós püspök napja. Mi magunk is azt hittük eddig, hogy Bercsényi ezen napon – a mikor mindenféle kitüntetések, üdvözlések, sőt dics-hymnuszokkal való megénekeltetések tárgya volt, – csak nevenapját tartotta. Most azonban látjuk, hogy hősünknek ilyenkor kettős ünnepe vala: mert névnapja egyszersmind születésnapja is. Oka volt tehát a nagy ünnepségek adására decz. 6-dikán.
Ezt a következő adatok igazolják. Egy előkelő egyházi férfiú, s Bercsényinek egyik bizalmasa: Máthai Viza János neszter-fejérvári vál. püspök és kalocsai nagyprépost, – a volt békebiztosok egyike, – Aszalóról, 1709 decz. 3-án kelt köszöntőlevelében így gratulál a grófnak:
«Örömest az Exciád születése napán, a mely Szent-Miklós püspök napja, nem szánná drága ajándékait küldeni; de kincsekben szűkölködvén, csak minden jóknak kívánságával, mindennapi imádságival ő Excja életéért, egészségéért stb. szolgálhat.» Adja Isten, hogy Exciád maga kévánt kedve szerint sok Szent-Miklós napját érhessen és édes Hazánk Exciád életének örvendezhessen, – tiszta szívből kévánom.»*
Eredeti levél az orsz. ltár Bercsényi lymbusában.
136Így a kath. egyházfő, s az egyszerű sárospataki diák és későbbi tudós kálvinista professor, ifj. Tsétsy János, a kinek édes atyja házánál az 1708-iki pataki országgyűlés alatt a fővezér szállva volt, – a maga «Memoria Rerum Belli Hungarici» czímű, naplószerű latin krónikájában, az ezen évi Miklós-napi ünnepélyről hasonlókép emlékezik meg:
«Die 6. X-bris. Comes Nicolaus Bercsényi diem suum natalem (tehát nem név-, hanem születésnapját!) cum Principe (Rákóczi) et omnibus Magnatibus, inaudibili pompa, solemnitate et luxu celebrat.»*
L. a M. Tud. Akad. Monumentáit, Irók XXVIII. k. 378. l.
Mind a két adat egykorú, világos, közvetlen és így teljes hitelt érdemlő. Épen ezért, midőn a jelen évben egy magasállású történetkedvelő a temetvényi várromokba gr. Bercsényi Miklós születését megjelölő márványtáblát falaztatott be s minket a rávésetendő felirat szövegezésére fölkért: mi a lánglelkű szabadsághős születésnapjáúl már az 1665 évi deczember 6-ikát jelöltük, – s így igazítandók lennének a genealogiai táblák is.
THALY KÁLMÁN.
