Magyarország czimerének külső járulékai:
Magyarország czimerének külső járulékai:
Az oromdiszes sisak. A legrégibb magyar oromdisznek tekinthető az, a mely a Züricher Wappenrolle-ban ábrázolt magyar czimer (36. ábra) fölött van. Ez pávatollakból van összeállitva s arról nevezetes, hogy az ország főbb méltóságai fölvették czimerükbe éppen úgy, mint a vágásos pajzst. Például Lőrincz vajda is viselte sisakján (43. ábra) s az az ismeretlen lovag is, a kinek révén e czimer (36. ábra) a Züricher Wappenrollé-ba került és a ki a magyar király nevében, mint lovagja, vett részt valamely németországi tornában.
Ezenkivül még csak az Anjouk magyar oromdiszét és sisakjait ismerjük. Ezek között van zászlós (47. ábra), strucztollas (48. ábra) és végre a csőrében patkót tartó strucz. Ez utóbbival fogunk tüzetesen foglalkozni, mert erről közönségesen azt tartják, hogy az Anjouk magyar ágának oromdisze, a többiek pedig csak ritkán használtattak s nem állandósodtak meg.
Ezen oromdisznek eredetét még csak megközelitőleg sem tudjuk meghatározni. Mig a pávatollakról valószinünek látszik, hogy magyar eredetü, mert a pávatoll kedvelt motivuma a régi magyar ornamentikának, addig a struczfej nagyon is internaczionális jellegü. Suchenwirt Péter XIV. századbeli herold müveinek kiadója, Primisser azt mondja ugyan, hogy ezen oromdisz keletkezésének az az oka, hogy Róbert Károlynak volt egy struczmadara, a melyet maga etetett, de ennél valószinübb az, hogy Róbert Károly azért tartott struczot és azért kedvelte, mert oromdisze az volt.
Az Anjouk czimerének és oromdiszének pontos leirását egy Nagy-Lajos korabeli heroldnak, Suchenwirt Péternek egykoru «Von Chunik Ludwig von Ungerlant»* czimü verses költeményében olvashatjuk. Az idevonatkozó rész igy hangzik:
1 Peter Suchenwirt’s Werke aus dem vierzehnten Jahrhunderte. Ein Beytrag zur Zeit- und Sittengeschichte. Zum ersten Mahle in der Ursprache aus Handschriften herausgegeben und mit einer Einleitung, historischen Bemerkungen und einem Wörterbuche begleitet von Alois Primisser, custos des kk. Münz- und Antiken-Cabinettes und der kk. Ambraser-Sammlung. Wien, 1827. Druck und Verlag von J. B. Walldhauser.
– – – – – – – – – – – – – – –
Ain part digeit liechten schein
Von perlein chlar und von rubein,
Purliert, acht stukch sind dar gelait
In parraweiz und vol berait,
Di ander part ist hymel pla,
Dar auf reichlich getziret da
Sind lilygen reich von gold erhaben
Gestrewt, di dikche stewer gaben
Den wappen mit ir reichen prehen,
Die liepleich wol sind an zesehen.
Seinz helmes dach gechrönet
Mit gold ist reich beschönet,
Dar in leit manich edel stain
Verworcht und auch polliret rain;
Tzwo strauzzen vedern in der chron
Gestakcht, da tzwischen sicht man schon
Den strauzzen hals hermleinen,
Sein augen von rubeinen
Glesten gen der veinde schar,
Der snabel ist von golde gar,
Dar inn er fürt ze preisen
Gestalt, als ein hüfeysen
168Gepogen chlar von golde vein
Gechrönet ist daz hawbet sein
Mit golde reich. Nu merkchet
Wi er mit ern sterkchet
Dy wappen und der chreyen schal.
Der gernden mund auch nie verhal
In Ungerlant chunich Ludweig:
Er hat gepent strazz unde steig
Die tzu den ern laitten,
Sein lob daz wil ich praitten:
Hurta, Hurta, Ungerlant,
Dein chrey den pesten ist bechant!
Ain part digeit liechten schein
Von perlein chlar und von rubein,
Purliert, acht stukch sind dar gelait
In parraweiz und vol berait,
Di ander part ist hymel pla,
Dar auf reichlich getziret da
Sind lilygen reich von gold erhaben
Gestrewt, di dikche stewer gaben
Den wappen mit ir reichen prehen,
Die liepleich wol sind an zesehen.
Seinz helmes dach gechrönet
Mit gold ist reich beschönet,
Dar in leit manich edel stain
Verworcht und auch polliret rain;
Tzwo strauzzen vedern in der chron
Gestakcht, da tzwischen sicht man schon
Den strauzzen hals hermleinen,
Sein augen von rubeinen
Glesten gen der veinde schar,
Der snabel ist von golde gar,
Dar inn er fürt ze preisen
Gestalt, als ein hüfeysen
168Gepogen chlar von golde vein
Gechrönet ist daz hawbet sein
Mit golde reich. Nu merkchet
Wi er mit ern sterkchet
Dy wappen und der chreyen schal.
Der gernden mund auch nie verhal
In Ungerlant chunich Ludweig:
Er hat gepent strazz unde steig
Die tzu den ern laitten,
Sein lob daz wil ich praitten:
Hurta, Hurta, Ungerlant,
Dein chrey den pesten ist bechant!
16747. ábra.
48. ábra.
49. ábra.
50. ábra.
51. ábra.
52. ábra.
53. ábra.
54. ábra.
55. ábra.
56. ábra.
57. ábra.
Ez magyarul szabad forditásban, a szóvirágokat elhagyva, a következő:
A két részre hasitott pajzs egyik felében, mely gyöngygyel és rubinttal van ékesitve, nyolcz fejér és vörös vizszintes rész látszik, a melyek gerendánként (pólyánként) csiszoltak. A másik rész égszinkék s benne aranyliliomok domborodnak ki. Aranykoronás sisakjának ormán két strucztoll között hermelinmázu aranykoronás strucznyak látszik, szemmel rubinból valók, csőre aranyos s aranypatkót tart.
Struczfej oromdiszt látunk az angol heraldikában s a strucztoll oromdisz, mely Hennegau hübér birtoka Ostrevant grófság czimeréből került a walesi herczeg birtokába, eleintén mint badge, később mint oromdisz, szintén előfordul, ugyszólván minden nemzet heraldikájában. – A struczot annyira becsülte Nagy-Lajos, hogy czimerképül is használta pecsétjén 1363-ban.
A mi czimeremlékeink közül – a melyen ezen oromdisz látható – Róbert Károly pénze a legrégibb (51. ábra). Ehhez hasonló látszik Nagy-Lajos sirkő töredékén (49. ábra) s az ezen királytól Aachen városának ajándékozott, általánosan ismert csattokon is. Használata ezen oromdiszt még I. Mária királyné is titkos pecsétjén.* Aztán a sisak és oromdisz divatját multa a fejedelmi pecséteken, hogy helyet adjon a királyi koronának.
1 Azt hiszem, hogy a régi franczia és angol armoriálokban, czimertekercsekben megtalálnánk ezen oromdisznek a nyomát és pedig vagy az 1060-ban kihalt, Anjouk, vagy a Gatinais nemzetségből való Anjouk czimerében, vagy Róbert Károly valamely anyai őse czimerében.
A korona. Országunk czimeres pajzsa fölött eleintén nem a Szent-István koronáját alkalmazták, hanem a nyilt, leveles koronát, a melynek alakját ismerjük a sisakkoronákból. De ez nemcsak nálunk volt igy, hanem a többi országban is, hol, a német császárt kivéve, minden fejedelem a heraldikai koronát ábrázoltatta czimere fölött.
Francziaországban II. Henrik (1547–1559), Spanyolországban V. Ferdinánd (1480) alkalmazta legelőször a zárt koronát heraldikailag.* Nálunk I. Mátyás 1470. évi pecsétjén látjuk először. Tehát a zárt koronát – de nem a Szent-István-félét – magyar király használta legelőször heraldikailag.
1 Br. Nyáry Albert: A Herald. Vezérfonala.
Lássuk azon emlékeket chronologiai sorrendben, a melyeken a czimeres pajzs fölött korona van:
Az ország rendeinek pecséte 1385. Nyilt leveles korona (26. ábra).
V. László pecséte. Nyilt leveles korona (50. ábra).
I. Mátyás titkos pecséte. Nyilt leveles. (Pray. Sint. Hist. de Sig. T. XII. 6.)
I. Mátyás pecséte 1470. évi oklevelen. Pántos, zárt korona. (Pray. Sint. Hist. de Sig. T. XIII. 2.)
I. Mátyás pecséte 1473. évi oklevelen. Nyilt, leveles korona. (Pray. Sint. Hist. de Sig. T. XII. 7.)
I. Mátyás pecséte 1477. évi oklevelen. Pántos zárt korona. (52. ábra).
I. Mátyás pecséte 1489. évi oklevelen. Nyilt, leveles korona. (Pray. Sint. Hist. de Sig. T. XIII. 3.)
II Ulászló pecsétei 1491., 1506., 1511. évi okleveleken, a melyeken a zárt korona már a szent korona képét látszik mutatni.
II. Mátyás 1608. évi koronázási érmén már a szent korona látszik (53. ábra), ugyszintén a Bethlen Gábor királyi pecsétén is (54. ábra).
Mária Terézia idejétől kezdve aztán a Szent-István koronája elválaszthatatlan része az ország czimerének.
A mi a koronának a mai ország czimerén való ábrázolását illeti, azt a kifogást tehetjük, hogy nincs a pajzszsal helyes arányban, a menynyiben éppen vagy majdnem olyan széles, mint a pajzs.
A pajzs- vagy koronatartók. A czimernek e 170külső járulékai – a mint tudjuk – a XIII. században még nagyon ritkán fordultak elő, nálunk ugy mint a külföldön.
16958. ábra.
59. ábra.
60. ábra.
Országunk czimere mellett Róbert Károlynak 1334. évi pecsétén és ezüst dénárján fordul elő először. Itt a pajzstartó: két sárkány. E két alak azonban még nem tekinthető igazi pajzstartónak, hanem inkább a pecsét üres felületét kitöltő ékességnek.
Nagy-Lajos pecsétén 1365-ből a trón melletti két kis pajzst lebegő géniuszok tartják.
Zsigmond 1389–1395. évi pecsétein egy növekvő angyal, 1432–36. évi pecsétein szintén angyalok a pajzstartók.
Ettől az időtől kezdve kevés kivétellel angyalok a pajzstartók a XV. századbeli országczimerei mellett. Kivétel az V. László pecséte (50. ábra), melyen két madár (sólyom) a pajzstartó.
A XV. században megállapodott ezen pajzstartókat használta Mária Terézia is és ezóta ezek tekinthetők Magyarország rendszeresitett pajzstartójának.
* * *
Az ország czimerének mai alakját az 1874. évi kir. rendelet alapitotta meg. E szerint van háromféle czimer, ú. m.: kis, közép és nagy czimer.
A kis czimer (55. ábra) hasitott pajzs, elül: vörössel és fejérrel hétszer vágott, hátul: vörös mezőben ezüst apostoli kereszt, mely zöld hármas halom aranykoronás középső kúpjára van állitva.
A közép czimer (57. ábra) felnegyedelt pajzs, boglárpajzszsal, melyben a kis czimer látható és alul benyuló ékkel. 1. Kék mezőben 2 . 1 = 3 koronás arany oroszlánfej (Dalmáczia). 2. Fejérrel és vörössel öt sorban koczkás (Horvátország). 3. Kék mezőben ezüsttel szegélyezett hullámos vörös pólyán futó nyest, felül két arancsillag (Szlavonia). 4. Vörös, keskeny pólyával osztott, felül kék, alul arany pajzsmező. Felül növekvő fekete sas, jobbról arany naptól, balról ezüst holdsarlótól kisérve, alul 4 . 3 = 7 vörös bástya (Erdély). A beékelésben: vörösben viztől környezett lapos sziklán kétfejü fekete sas, feje fölött herczegi korona, lábai alatt feldőlt korsó (Fiume).
A nagy czimer (56. ábra) felnegyedelt pajzs sziv- és boglárpajzszsal, alul beékeléssel. A boglárpajzsban vörös czölöp ezüst pólyával vágva (Ausztria), elül aranyban vörös oroszlán (a kihalt Habsburg), hátul vörös harántpólyán három sasocska (Lotharingia). 1. 2. 3. 4. a szivpajzs és a beékelés olyan, mint a középczimerben.
Mindhárom czimeres pajzs fölött Szent-István koronája s a nagy czimer mellett két lebegő angyal van mint pajzstartó.
Most, hogy az ország czimerének alkotó részeit ismerjük s tudjuk, hogy mi maradt meg Magyarország mai czimerében, vizsgáljuk meg, hogy ezen alkotó részek mai ábrázolása megfelel-e a históriai fejlődés, a heraldika és az esztétika szabályainak. Vessünk egy tekintetet az 55., 56. és 57. ábrákra, melyek mai hivatalos czimerünket mutatják.
A históriai fejlődésnek megfelelnek, mert nincs bennök semmi olyas, a minek emléke több százados ne lenne, a heraldika szabályainak is megfelel belső elrendezésük, kivévén a hármas hegyet, a melyet stilizálni kellene, de ellenkezik vele a korona és pajzs közötti nagyságviszony, a mennyiben a korona éppen olyan széles, mint a pajzs; holott a korona szélességének a pajzs szélességéhez ugy kell arányulnia, mint 1:3-hoz. Az esztétika ellen sem vét, mert a hasitott pajzsmező mindkét felében a szemnek tetsző alakok s egymással jól összeillő mázok fordulnak elő, csakis az előrész mázai sorrendjében volna az esztétikának kivánni valója s ez az, hogy a legfelsőbb rész fejér legyen. – Az 58. ábra igy rekonstruálva mutatja czimerünket.
A közép és nagy czimer szerkezetére vonatkozólag tartózkodunk a nézetnyilvánitástól, mert ez nem a heraldika, hanem a közjog körébe tartozik, csak azt jegyezzük meg, hogy a kis czimer megváltoztatására vonatkozó inditványunk ennél is tekintetve volna veendő.
Végre sajnálnunk lehet, hogy első királyi házunk, az Árpádok czimerképe és a legrégibb oromdiszünk, továbbá az Anjouké is nyomtalanul eltüntek czimerünkből. Tudjuk, hogy különben is meglehetősen tulterhelt czimerünket ezen czimerképekkel megbőviteni nagy nehézségekbe ütközik, mind a mellett azt hiszem, hogy van 171megoldás. És pedig nézetem szerint a következő: az Árpádház oroszlánjait lehetne pajzstartókul alkalmazni s az egyikkel legrégibb oromdiszes sisakunkat, a másikkal az Anjoukét lehetne tartatni, ugy mint az az 59. és a 60. ábrákon látható. Az angyalok kiszorulnának, de helyet adnának oly elemeknek, a melyek szorosabb történelmi összefüggésben állanak czimerünkkel, mint ők és a melyek ennélfogva magyarabb pajzstartók, mint az angyalok, a melyek nagyon is internaczionális jellegüek.
BÁRCZAY OSZKÁR.
