4. Gutkeled.
1184. Gutkeled.
«Fekete» Amádé utódai.
A Gutkeled nemzetség egyik tagja, kiről csak azt tudjuk, hogy «Fekete» Amádénak hivták, Lothárd, Ampod és Amadé nevü fiukat hagyott hátra maga után, kik a Vasmegyében fekvő, a (felső-)lindvai várhoz tartozott lindvai földbirtokukat egyéb öröklött birtokaikkal együtt élvezték.*
* Anjoukori okmtár, VI. k. 172. l.
Lothárd, ki 1265 július 22-ikén a szolgagyőri várhoz tartozott Bős és Aportsuka nevü birtokokat királyi adományozás utján kapta* és kinek nyomait 1274 május 31-ig követhetjük, János nevü fiut hagyott hátra maga után, ki legelőször 1319 szeptember 12-ikén merül fel és 1359-ben már nem él. E Jánostól származik a bősi és várkonyi Amadé család, melynek részletes története nem tartozik e sorok keretébe.
* Hazai okmtár. VIII. k. 98. l.
Ampod, kinek életéről mitsem tudunk, 1290-ben már nincs az élők között. Özvegye 1290 április 14-ikén még él. Bertalan nevü fián kivül egy «Finta» Ilona nevü leánya is volt, ki szintén 1290-ben szerepel. Bertalan 1292 május 1-én a biharmegyei Bagamér és Selind nevü birtokok résztulajdonosa. Fia István, kit már 1290-ben emlitenek, a Veszprémmegyében fekvő Marczaltőtől a Marczaltői nevet viseli; előfordul 1341-ig. Özvegye 1350 április 29-én még szerepel. Két fia van: Péter és Miklós, kik már 1346 április 21-én müködnek. Péter, ki 1376-ig szerepel, folytatta a családot. Özvegyével 1398 augusztus 8-ikán találkozunk. Két fia volt: Egyed deák és János, kiknek elseje a családot folytatja. Neje 1406-ban Apollónia, a Pécz nb. Tamás fia Miklós özvegye. Jánosnak a neje pedig 1418-ban Péczi Miklós leánya Dorottya.
Fekete Amadénak hasonnevü fia II. Amadé családjának kiváló tagja. 1271-ben a királyi bárók sorában emlittetik, a nélkül, hogy a tőle viselt hivatalt ismernők.* V. István halála után 1272 november 17-ikétől 1273 márczius 30-ikáig találjuk őt Vasmegye főispáni székén,* de alig szenvedhet kétséget, hogy még 1273 április havában is főispán volt, miután tudjuk, hogy a vasmegyeiekkel együtt magát akkor a csehek elleni hadjáratban kitüntette. Hogy már 1273 május 12-ikén Monoszló nb. Gergely a vasmegyei főispán, annak az a magyarázata, hogy e Gergely – mint alább látni fogjuk – Amadéval sógorságban állott és hogy ez utóbbi valószinüleg önkénytesen adott helyet az eddig kegyvesztett rokonnak, mert hogy Amadé az udvar kegyéből ki nem esett, bizonyitja IV. László, midőn neki IV. Béla, V. István és saját uralkodása alatt szerzett érdemeinek elismeréseül a Vasmegyében lévő (Felső-) Lindva nevü királyi várt 1275 deczember 10-ikén adományozta,* sőt azt is találjuk, hogy röviddel ez adományozás előtt, 1275 nyarán megint vasmegyei főispán,* 1276-ik év november havában Zalamegye főispánja.* Innen tul elvesztjük a nyomát. Hogy valamikor nádor lett volna, a mint ezt egy Anjoukori okmány állitja,* nincs bebizonyitva. Halálozási évét nem ismerjük.
* Fejér, V/I. k. 156. l.
* Fejér, V/II. k. 49., 87. ll. (tévesen Domonkos). VII/III. k. 73. ll.; Hazai okltár, 66. l. Hazai okmtár, VI. k. 194. l., VII. k. 138. l.; VIII. k. 149. l.; Wenzel, IX. k. 2., 3., 11. ll., XII. k. 71. l.
* Wenzel, XII. k. 143. l.
* Fejér, V/II. k. 209., (tévesen 1274) 259., 397. ll. (tévesen 1277.) Hazai okmtár, VI. k. 210. l., VIII. k. 179. l.
* Wenzel, XII. k. 174. l.
* Anjoukori okmtár, II. k. 77. l.
1286 június 18-ikán arról értesülünk, hogy IV. László Amadé fia néhai Amadé hü szolgálatait tekintetbe vévén, ennek összes birtokait özvegye és árva gyermekei számára megerősiti.* Gyermekei közül azonban csak az egy Miklós ismeretes.
* Wenzel, IX. k. 443. l.
Özvegye még 1332 február 9-ikén életben van. Nevezett napon tanusitja a veszprémi püspök, hogy néhai Miklós bán anyja a somogymegyei Ság nevü birtokának plébánosát egyházából kikergette.*
* Anjoukori okmtár, II. k. 580. l.
Miklós legelőször 1292 május 1-én tünik fel, midőn rokonával, Ampod fia Bertalannal a biharmegyei Bagamér és Selind birtokokat határoltatja.* 1307-ben zalamegyei birtokos; 1310 május 5-ikén Héder nb. Henrik bánt képviseli bizonyos somogymegyei birtokügyben;* 1313-ban 119megkapja Monoszló nb. Egyedtől, rokonától, hagyományozás utján a Somogymegyében fekvő Ropolyt,* de miféle rokonságban álltak egymáshoz, nem tudjuk; a legnagyobb valószinüség a mellett szól, hogy Miklós anyja Egyednek a nővére, s igy volna magyarázható, hogy II. Amadé 1273-ban Egyed fivérének, Gergelynek, tehát sógorának helyet csinált. 1316 május 26-ikán már a királyi bárók sorában foglal helyet, de tisztségét nem ismerjük;* 1317 február 24-ikén megkapja a királytól a Somogymegyében levő Berény, Dencs és Osztopán birtokokat; ugyanazon évi május 22-ikén Baranya- és Bácsmegye főispánja; 1318-ban Sopronmegye főispánja, mely minőségben a lázadó Güssingi Andrást legyőzte.* Ennek elismeréseül megkapta 1322-ben a szlavóniai báni méltóságot, melyet a Soproni és komáromi főispánsággal együtt 1325 május 28-ig tartott.* Midőn Károly király 1323 márczius 29-ikén számára a somogymegyei birtokokról szóló adományát átirja, az adományos érdemei közül a következőket sorolja elő:
* Hazai okmtár, III. k. 41. l.
* Anjoukori okmtár, I. k. 139., 203. ll.
* Knauz, II. k. 677. l.
* Anjoukori okmtár, I. k. 395. l.
* Anjoukori okmtár, I. k. 395., 425., 428., 490. 627. ll. II. k. 77. l.
* Anjoukori okmtár, II. k. 8., 77., 93., 117. ll.; Hazai okmtár, III. k. 76. l.; Fejér, VIII/II. k. 324., 337., 565. ll. Soproni okmtár, I. k. 105. l.
Kezdetben a Güssingiek hive volt, de azután ott hagyta őket és felkarolta a király ügyét; a macsói vár elfoglalására menesztett magyar hadseregnek a Száva folyónál az által tett nagy szolgálatot, hogy Uros szerb király embereit, kik a magyarok átmenetelét meg akarták akadályozni, megtámadta és ez által a sereg átkelését lehetővé tette; megtette aztán a magáét Macsó elfoglalásában is. Legyőzte a lázadó Güssingi Andrást és osztrák társait, kik közül hat előkelő főtisztet (Stadeckert, Wildungsmauert és másokat) fogságba ejtett; Csák nb. Máté halála után ő volt az első, ki a lázadó területét átlépvén, még mielőtt a király odajött volna, Máté várait, Apponyt, Groghot, Privigyét és Bajmóczot saját erejéből elfoglalta.*
* Anjoukori okmtár, II. k. 69. l.
1325 május 28-ikán megkapja a királytól a Győrmegyében fekvő ikrényi birtokot és akkor ő tényleges bán, soproni és komáromi főispán.* Halála évét nem ismerjük, de miután biztosra vehetjük, hogy az érdemdus ember haláláig a tőle viselt hivatalok birtokában maradt és 1325 után többé rá nem akadunk, jogosan feltételezhetjük, hogy még 1325-ben meghalt.
* Fejér, VIII/II. k. 562., 565. ll.
Tekintélye oly nagy volt, hogy azt rokonaival szemben is érvényesitette. A családi birtokokat saját magának tartván, azoknak rengeteg jövedelmeit egymaga élvezte, mig Ampod és Lothard fiai csak Marczaltőt birták. Halála után az összes még fel nem osztott családi birtokok fiára Miklósra szálltak át, ki atyja tekintélyének oltalma alatt a felosztást szintén eltudta halasztani.
E Miklós zálogba veszi 1341 augusztus 16-ikán Hetesi Leo özvegyének a somogymegyei Jnke nevű faluban levő birtokrészét. 1343 október 6-ikán pedig a Gyovád nembeliektől Paczcza és Dezseda nevü somogymegyei birtokaikat száz márka denárért örök áron megveszi.* 1343 után elvész a nyoma.
* Anjoukori okmtár, IV. k. 125., 374. ll.
Hogy fiatal korban meghalt, onnan következtetendő, hogy két zsengekoru fiut, Jánost és Amadét hagyott maga után és hogy özvegye, Margit még egyszer férjhez ment.*
* Anjoukori okmtár, VI. k. 172. l.
Miután Lothárd unokái 1346 október 29-ikén az ellen tiltakoztak, hogy Miklós bán fiának, Miklósnak birtokai, melyeket még fel nem osztottak, Nagymartoni Pálnak adományoztassanak,* világos, hogy Miklós 1346-ban halt meg.
* Hazai okmtár, I. k. 192. l.
Margittal és kiskoru fiaival legelőször 1347 július 29-ikén találkozunk.* 1347 szeptember 29-ikén a zalamegyei letenyei vámot Béczi Mátyásnak engedik át.* 1348-ban – akkor már Ropolyi Miklós özvegye – bagaméri birtokát a váradi püspöknek engedi át, melyért a gömörmegyei Gyirmótot és a baranyamegyei Szentmiklóst kapja.* 1354-ben Margit már az Ákos nb. Miczk bán fia Ákosnak a neje, mire Ampod és Lothárd utódai Felső-Lindva felosztását kérték.*
* Anjoukori okmtár, V. k. 109. l.
* Zalai okmtár, I. k. 466. l.
* Fejér, IX/VI. k. 37., 38., 39. ll.
* Anjoukori okmtár, VI. k. 172. l.
János és Amadé 1354 után alig fordulnak elő. János 1356 május 1-én Németi nevü somogymegyei 120birtokát Sági deák Jánosnak engedi át,* de ez a róla szóló utolsó egyenes hir. Amadéről egyáltalában már mitsem hallunk. 1359 május 7-ikén pedig olvassuk,* hogy Miklós bán fia Miklós fia János magvaszakadta folytán birtokait Várkonyi János fiai kapták.
* Anjoukori okmtár, VI. k. 450. l.
* Hazai okmtár, II. k. 104. l.
Fekete Amadé utódainak nemzedékrendje az eddigiek szerint tehát a következő:
Gutkeled nb. Fekete Amadé; Ropolyiak; Lothárd 1265–1274; Ampod † 1290 előtt neje 1290; Amadé 1271–1276 † 1286 előtt 1271, 1273, 1275-ben Vasmegye főispánja 1276-ban Zalamegye főisp. neje 1286–1332; János 1319 a bősi és várkonyi Amadé-család őse; Bertalan 1290–1292; «Finta» Ilona 1290; István 1290–1341 neje 1350; Miklós 1286–1325 szlavoniai bán, Sopron-, Bács- és Komárommegye főispánja; Gyermekek 1286; Péter 1346–1376 neje 1398; Miklós 1346; Miklós 1341 † 1346 neje Margit 1347–1354 (2-ik házasságban Ákos nb. Ákos neje); deák Egyed 1397 neje Apollónia 1406; János 1398 neje Pécz nb. Péczi Dorottya 1418 folytatják a Marczaltői családot; János 1347– 1356 † 1359 kör. m. n; Amadé 1347–1354
