I. Székek és nemzetségek.
I. Székek és nemzetségek.
Nemzetünk eredetét, őstörténetét, sőt a honfoglalás egyes részleteit is csak a távol mult sürü ködfátyolán keresztül láthatjuk. Tudjuk, hogy a magyar nemzetnek hét széke (törzse)* volt, ismerjük az egyes székfők (vezérek, törzsfők) neveit is; de már azt nem mondhatjuk meg, melyik széknek melyik vezér volt a feje, nem határozhatjuk meg, melyik szék hol telepedett le.
1 Pauler, A magyar nemzet tört. az árpádházi királyok alatt. 2. kiad. I. k. 2. l. és 373. 1. 4. jegyzet.
De ez nem is lehet másként. Mert a székszervezet már Gyécse (helyesebben Décse) vajda idejében felbomlott, ám alkatrészei – a nemzetségek – még századokon keresztül virágzottak. Közvetlenül azonban meg nem mondhatjuk, mely nemzetségek tartoztak egy székhez. S vajon lehet-e reményünk, hogy ezt majdan megtehetjük, ha az egyes adatokat a leglelkiismeretesebb elemzésnek és összehasonlitásnak vetjük alá? – Hiszen még az egyes nemzetségek történetét sem tartottuk egy alapos kritika bonczkése alá! Nem akarom ezen szavaimmal azon érdemes tudósaink munkálkodásának becsét kisebbiteni, kik az egyes nemzetségek genealogiai viszonyait nagy fáradsággal tisztázták, de még nem tudjuk kimutatni, hogy ezen meg ezen nemzetség bölcsője Magyarország ezen meg ezen pontján ringott, hogy mely birtokokat tekinthetjük ősinek, mik voltak ősi jelvényei?! Sőt még azt sem tudjuk, mely nemzetségek voltak hát ősmagyar nemzetségek? Mert a sok nemzetség közül, melyet ismerünk, nem mindegyik vindikálhatja magának az ősmagyar jelzőt!
Nemzeti genealogiánk (topografikus alapon) és heraldikánk még feltámasztójára vár.
Szükséges volna tehát az összes nemzetségek monografikus feldolgozása. Ezen monografiák megirásánál szerintem a következő szempontok, illetve adatok volnának irányadók:
1. az oklevelek által nyujtott adatok; 2. a birtokviszonyok mérlegelése; 3. heraldikai és sphragistikai adatok (összehasonlitó alapon); – 4. az oklevelekben említett rokonsági kapcsolatok mérlegelése; 5. a nemzetségeknek s azok egyes tagjainak, birtokainak nevét etymologiai alapon összehasonlitó onomastikoni szempont;* 6. esetleg ismeretes hagyományok, a mennyiben a valószinüség látszatával birnak és történelmi tényekkel ellentétben nem állanak.
1 L. pl. Karácsonyi, Genus Brucsa. Turul, 1888. évf. 135.
Ezen adatokból megvonhatjuk a lehetőség, a possibile tágabb vagy szükebb határait és kisebb vagy nagyobb valószinüséggel eldönthetjük, vajjon:
I. Az egyes, szóban forgó nemzetség
a) ősnemzetség-e, azaz oly génus, melynek «eredete a magyar nemzet ős hazája és eredetének ködös távolába vész el»,* mint pl. a Csák, Csanád nemzetségek; (ha több ilyen ősnemzetséget 154fogunk ismerni, esetleg meghatározhatjuk azt is, mely nemzetségek tartoztak egy székhez);
2 Komáromy, A nemzetségekről. Turul, 1887. évf. 102. l.
b) már a magyarok által itt, hazánkban talált bennszülött nemzetség, milyen valószinüleg az Ajtony* vagy a Divék génus;
1 Pauler; id. h, I. k. 44. l.
c) törzsökös jobbágy-nemzetség, mely birtokait még Szent-István királytól kapta, s melynek tagjai a «törzsökös jobbágyok», a «szent király jobbágyai», «szabadjai», mint pl. Pozsony megyében az Ettre, Magyar génus.*
2 U. ott, 339. l.
d) várnép nemzetség,* mely esetleg jobbágy (várnép)-sorba jutott ős-, bennszülött-, vagy törzsökös jobbágynemzetség is lehetett.
3 U. ott, 339. l.
e) jövevénynemzetség.
II. Magyarország melyik táján feküdtek ősi birtokai.
Néhány szerencsésebb esetben krónikáinkat is segitségül hivhatjuk, különösen Anonymust, kinél találhatunk olyan adatokat, melyeket föltétlenül el kell fogadnunk, – habár tévedés vagy hiba, mint bármely más kutfőnél, itt, sincs kizárva, – és ezek: a honfoglalás hőseinek nevei, a genealogiai adatok és a birtokfoglalások».*
4 Pauler, A magyarok megtelepedéséről. Századok, 877. évf. 381. l.
De nem téveszthetjük szem elől az olyan rendkivüli fontos gyepü kérdést sem.
Én természetesen ily kőalapra épitett monografiával nem szolgálhatok – hiszen itt a vidéken a kellő számu forrásokkal sem rendelkezem. Hanem utalni akarok három nemzetségnek, az Ákos, Balog-Semjén és Borsa nemzetségeknek szembeszökő és tagadhatatlan kapcsolatára, mely kapcsolat legalább is nemzetség-közösségre látszik utalni.
