35. Bór-Kálán nb. Bánk. 1221–1222.
35. Bór-Kálán nb. Bánk.
1221–1222.
1221–1222.
A Bór nemzetség e tagja, kinek nemzetségét különben csak a krónikából ismerjük, pályáját 1199-ben mint Abauj vármegye főispánja kezdi meg; 1203-ban Zalamegye főispánja; 1208-ban szlavóniai bán s a mellett 1209-ben bihari főispán; 1209-től 1210-ig csak az utóbbi. 1211-től 1212-ig udvarbiró és bihari főispán; 1212-ben nádor, kevei és pozsonyi főispán; 1213-ban nádor és pozsonyi főispán; Gertrud királyné meggyilkoltatása után 1213-ban rövid ideig még Pozsonymegye főispánja; de mivel a királyné elleni merénylet nevéhez fűződött, 1217-ig eltűnik az országnagyok sorából. 1217-től 1218-ig szlavóniai bán; 1221-ben országbiró és Fejérmegye főispánja:* 1222-ben mint országbiró, Fejér- és Bodrogmegye főispánja.* 1222 után nyomát vesztjük.
Hazai okmtár, VI. k. 15. l.; Knauz, I. k. 232. l.; Wenzel, XI. k. 163. l.
Fejér, III/I. k. 381. l.; Knauz, 1. 237. l.
Birtokviszonyaira nézve kiemeljük, hogy 1212-ben mint udvarbiró és Biharmegye főispánja a Szabolcsmegyében fekvő Zsurk nevü helységre nézve királyi megerősitést nyert. – E helységet Ipoly comes valamikor még Imre királytól kapta, mire azt Bánknak 300 márkáért eladta; tudjuk továbbá, hogy a gömörmegyei Gortva és a nógrádmegyei Csáma, melyet Béla király 1240-ben Tűrje nb. Gyécsa barsi főispánnak adományoz, szintén Bánk tulajdonát képezte.
