1. Dorozsma.
1. Dorozsma.
Ezen nemzetség a XIII. század utólján vált egy törzsből öt ágazatra, a garai Bánffy, Harapkay, Garay, Hosszu-Bácsy és Szentmihályi családokra.
Ezek közül a Garay-család már korán fényes polczra emelkedvén, ezen család pecsétei s czimerei mentették meg e nemzetség ősi czimerét a feledéstől.
Kevés emlék maradt meg róluk igy is, de ezeknek ősi voltát oklevél is bizonyitja s e kettős alapon biztosan meghatározhatjuk a Dorozsma nemzetség ősi czimerét.
Legrégibb ide tartozó pecsét Kojol Pál machói báné* Az oklevelen melyről függ, nincs kelet, de mivel ő 1311–1328. évig volt macsói bán, a pecsét ezen 16 évi időközből származik. E pecsét nagyon rongált, köralaku, körirata nem olvasható, letöredezett, mezején háromszög paizsban, – a mennyire kivehető – kigyó van czölöpös helyzetben, testével csak csekély hajlásokat csinálva.
Országos levéltár, D1. 1585.
A többi pecsét a Garay-család nádorságot viselt három tagjától származik. Egyik Garay Miklós nádoré 1372-ből, hol a pecsét kerek mezején jobb sarkaikkal egymást érintő helyzetben három, háromszögpaizs van elhelyezve. Ezek mindenikében egy-egy koronás kigyó van hármas görbülettel, szájában országalmát tartva.*
Nyáry V. t. 41 a.
A családi czimert tartalmazó kis paizs ilyen hármas elhelyezésének a pecsét kerek mezején egy másik példája Kont Miklós nádor tiz évvel fiatalabb pecsétje.*
O. L. Pecsétmutató V. tb. 20 sz.
8A czimerpaizsnak többszörös elhelyezése a pecsét kerek mezején nyugaton már másfélszázaddal korábban fellép. A legrégibb példáknál, öt paizst helyeztek egymás mellé körben úgy, hogy a pajzsok alsó sarka a kerek pecsétmező központja felé irányult. E szokásnak alapját az ötlevelü rózsa képezte.* Liechtenstein Ulrich 1220. évből származó kerek pecsétjére egy ötlevelü rózsa van helyezve s ezen rózsa minden levelére a Liechtenstein czimert tartalmazó kis háromszög pajzs van illesztve.* Heimburgi Vilmos gróf 1239. évből származó pecsétjén már nem rózsa képezi az alapot, de a rózsaszirmok módjára elhelyezett czimerpaizsok a rózsaszirmok XIII. századbeli alakját vették fel s a rózsa kelyhét hatágu csillag képezi.* Velthursi Hugó 1286-ból származó pecsétjén már csak öt háromszögpaizs elhelyezése jelzi a rózsa szirmait.*
Ha mélyebben be akarnánk hatolni a heraldika ellenes czimer-szimbolikába, alapját a Sz. Mária cultusban kellene keresnünk, mert a heraldikai rózsa a MARIA öt betüje után lett ötlevelü.
Hohenlohe: Sphrag. Aphorismen, XVII. tb. 190. sz.
U. ott, XVII, tb. 189. sz.
U. ott, XVII. tb. 191. sz.
A XIV. században még mindig divott a czimerpaizsok többszörös elhelyezése a nélkül, hogy ez már az ötszirmu rózsára emlékeztetne. Hohenlohe Kraftné Anna 1350. évből származó pecsétjén négy pajzs van alsó csücskükkel egymáshoz illesztve, a melyek közül a két szemközti Hohenlohe, a másik kettő a Leuchtenberg czimert tartalmazza.*
U. ott, XVI. tb. 185. sz.
Ezekhez sorakozik a Garay Miklós nádor 1372. évi pecsétje, mely először tünteti fel a nemzetségi czimerpaizsot egész teljességében, a kigyót koronásan, szájában az országalmával.
A másik pecsét Garay Miklós nádortól, az előbbinek fiától származik 1392-ből. A pecsét mezején négyes körbe foglalt szabályos négyszögön egymásba fonódott két kigyó van.
Az igy szerkesztett pecsét, t. i. midőn a czimerkép nem pajzsban, hanem zászlón van elhelyezve, nyugaton is a legritkább pecséttipusok közé tartozik,* hazai pecséteinken az egyedüli.
Orlamundei Albert gróf 1224; Grüningeni Hartman gróf 1257; Holsteini Waldemar gróf 1304; Wolfach város 1389. és Würtenbergi Ulrich gróf 1467. évi pecsétei. Hohenlohe i. m. 16., 17.1. V. tb. 48., 49., 50., 51. ábra.
Ezen kettős pajzsalak, a kigyó a zászlón, a mennyire a pecsét homályos vésése sejtetni engedi, koronás, de szájából hiányzik az országalma. A bizonyitékok ide szükséges sorozatát Zsigmond király 1416. évi czimeradománya zárja be. Ezen, a magyar czimeradományoktól sok tekintetben eltérő armálisból* csak azt veszszük ki, a mi tárgyunkhoz szükséges. Szövegében világosan le van irva az ősi czimer, az «antiqua arma», melyből kitünik, hogy az kék paizsban czölöpösen állitott többször csavarodott arany, koronás kigyó, tüzet okádó szájában arany országalmát tartva.
A czimer hasonmását B. Nyáry közölte heraldikájában, az armális szövegét Fejér, Cod. Dipl. X/V. 681. Eredetije a gr. Zay ltárban van.
Sisakdiszül az oklevél szerint strucztoll forgóra illesztve a pajzsalak szolgál. Miután azonban a strucztoll forgót ily alakjában segédsisakdiszül nem igen alkalmazták, valószinü, hogy a sisakdisz zárt szárny volt, reá illesztve a paizsalak.*
Grünenberg 1483-ik évből származó hires czimkönyvében is (64 tábla) közölve van a Garay család czimere «Groff, Grauff von Ungarn» név alatt. A festményen kék paizsban hétszeres hajlásu arany kigyó, szájából tüzet okád, de a kigyó nem koronás és szájában nincsen az országalma. Sisakdisz a paizs-alak, hol a kigyó (segéd sisakdisz nélkül) gyürüs csavarodással nyugszik a sisakon.
