Csoma József. A nemzetségi czimerek tanulmánya.
Csoma József. A nemzetségi czimerek tanulmánya.
Székfoglaló értekezés, olvastatott a M. T. Akadémia II. osztályának 1900. október 15-ikén tartott ülésében. Budapest, kiadja a M. T. Akadémia, 1900. 8-r. 23 old.
Magyarországon, a hol a czimer- és családtan művelését igen sokan csak valami tudományos szinezetü mükedvelő foglalkozásnak tekintik, nem mindennapi dolog, hogy valakit a Magyar Tudományos Akadémia ép e téren kifejtett munkásságáért válaszszon tagjai közé.
Ez a ritka kitüntetés a Turulnak egyik régi munkatársát, Csoma Józsefet érte, a kinek érdemeit a Turul olvasói előtt méltatni fölösleges lenne, hiszen azok a becses dolgozatok, a melyek számára az Akadémia elismerését megszerezték, kevés kivétellel folyóiratunkban jelentek meg.
Székfoglaló értekezését természetesen a heraldika köréből választotta. E munkájában rövidre szabott összefoglalást nyujt azokról az eredményekről, a melyekre a nemzetségi czimerek tanulmányozása vezetett. Először felsorolja az eddig megállapitott nemzetségi czimereket; számuk nem nagy, mindössze huszonegy. Ezt a számot Csoma ezuttal kettővel növeli s rekonstruálja a Póki és a Katiz nemzetség ősi czimerét. Az előbbié ötszirmú rózsa, az utóbbié kékben arany oroszlán. Ezután az összegyüjtött adatokból fontos és a jövő kutatásoknak irányt szabó elvet von le, a mikor kimondja, hogy a nemzetségeknek csak egy kis része viselt czimert, illetve, hogy a magyaroszági családi czimereknek csak igen kis százaléka vihető vissza addig a korig, a mikor a nemzetségi kapocs még fennállott; a miből következik, hogy ismert nemzetségi czimereink száma a leggondosabb kutatások révén sem lesz valami nagyon megnövelhető. Ugy a már kiadott, mint a még remélhető nemzetségi czimerek kevés kivétellel jövevény nemzetségekéi, a melyeknek ősei a legtöbb esetben régi hazájukból a czimert már magukkal hozták.
Az értekezést hét ábra illusztrálja, közülök kiváló érdekkel bir egy eddig kevesek által ismert, a mohácsi vész előtt adományozott czimer kicsinyitett rajza aranyban jobbra fordúlt pánczélos vitéz, jobbjában vágásra emelt palossal, a melynek párja derekára van övezve; a vitéz lábánál kicsike vörös paizs van, benne stilizált fehér rózsa. E czimert 1509-ben II. Ulászló király adományozta Muronyi Veér Andrásnak, a királyfi főétekfogójának.
VE.
