Tinódi Sebestyén czimeres nemeslevele.
92Tinódi Sebestyén czimeres nemeslevele.
(Egy melléklettel s a szöveg között egy hasonmással.)
A Turul mint évi IV. füzetében egyik tagtársunk az Erdélyi Múzeum közleménye révén röviden megemlékezett arról az érdekes felfedezésről, melyet Szádeczky Lajos kolozsvári egyetemi tanár tett, a Gálosi Donáth család marosvásárhelyi oklevelei között megtalálva és az emlitett folyóiratban részletesen ismertetve Tinódi Sebestyén czimerkérő folyamodását és czimerlevelét.
Szádeczky a czimer ábráját nem közölte ismertetésében és a Turul-beli ismertetőnek is meg kellett elégednie azokkal az adatokkal, melyeket az ő közleményéből meritett a hires magyar lantos nemesség- és czimerszerzése felől.
A szerkesztőségnek az oklevelek tulajdonosánál, a Gidófalvi Csiszér családnál tett lépései, hogy a czimerkérő folyamodás és a czimeres levél eredeti példányaihoz juthassunk, nem vezettek eredményre. Annál kellemesebb volt meglepetésünk, midőn ifj. Biás István úr m. kir. postatiszt Marosvásárhelyről minden felszólitás nélkül, tisztán a Turul közleménye által tétetvén óhajtásunkra figyelmessé, beküldte a két oklevél fényképét, ezzel kivánva viszonozni azt az előzékenységet, melyben a posták története tárgyában végzett kutatásai alkalmával a Magyar Nemzeti Múzeum levéltárában részesült.
E fényképek segitségével hü hasonmásban mutatva be a két nevezett heraldikai emléket, konstatálom, hogy Szádeczky Lajos emlitett közleménye az Erdélyi Múzeumban mindkét oklevél teljes szövegét pontos másolatban tartalmazza, a mi a szöveg közlését e helyütt feleslegessé teszi. Némi eltérést találunk azonban a czimernek Szádeczky által közölt leirása és a czimerkérő folyamodás alján látható rajza között. Az idézett közlemény szerint a czimer «hosszában hasitott pajzsot ábrázol, melynek jobboldali vörös mezejében kardot a markolat felett tartó kar, baloldalt pedig kék mezőben lantot tartó kéz látható.» Mint a hasonmásból látjuk, a második czimermotivum, a lant, világosabban 93koboz* (lutina seu testudo a szöveg szerint) nincs kézben, hanem mintegy lebegő helyzetben ábrázoltatik. A különbség egyébként nem lényeges; a népies felfogás tényleg megfelelőbbnek tartja azt, hogy az emberi használatra szolgáló tárgyak a czimerekben is kézbentartva szerepeljenek, s ezért a czimernek az 1554-iki krónikából ismert alakja csakugyan kéz által tartott kobozt ábrázol.
Mert lant alatt ma a lyrát értjük.
)
)
Midőn a két oklevél fényképei beküldőjének e helyütt is köszönettel adózok, a historikum teljessége kedveért felemlitem, hogy a fényképeken látható feljegyzés szerint mindkét becses oklevelet Gidófalvi Csiszér Albert joghallgató hozta 1901 július 20-ikán családi levelesládája levelei közül napvilágra.
SCH. GY.
