A pozsonyi trinitáriusok egyházi társulatának emlékkönyve.
A pozsonyi trinitáriusok egyházi társulatának emlékkönyve.
Vörös bársonynyal boritott, egykor diszes veretekkel ellátott kötésben pompázó, testes, ívrétü kötet, a melyet az Országos Levéltárból (a hová a szerzetes rendek feloszlatásakor jutott) 1895-ben helyeztek át a Magyar Nemzeti Muzeumba. Jelzete: 3650. fol. Lat. III.
Rövid ismertetése, a czimerek leirása nélkül, de az összes festett lapok felirataival megjelent a Turul III. évfolyama 133–34. lapján Némethy Lajos ur tollából; a czímereket részben a Siebmacher-féle czimerkönyv magyar része közölte. Itt csak azokat irjuk le, a melyek onnan hiányoznak.
Az albumnak czimlapja nincs, helyét vizfestésü kép foglalja el, a melyen a sz. Háromság szokott ábrázolásban, fehérruhás, két rabszolgát megáldó angyal és két szent alakja látható. Ezt tizennégy czimeres emléklap követi, ilyen renddel:
III. Károly király albumlapja. Rajta lebegő császári kétfejü sas, feje fölött lebegő koronával; a lap felső sarkaiban Magyarország és Ausztria czimere, alján a sas által tartott kendőn az uralkodó aláirása: 17+12 Constantia et fortitudine Carolus m. p.
Eszterházy Pál herczeg nádor (a társulat rektorának) emléklapja czimerrel és sk. aláirással. A czimer némikép elüt a Siebmacherben közlöttől: négyelt pajzs fekete szivpajzszsal, a melyben L betü van; az első és negyedik kék mezőben arany koronán álló egyik első lábában szablyát, a másikban három leveles piros virágú rózsaszálat tartó grif, a második és harmadikban pedig három (˙.˙) piros rózsával megrakott ezüst pajzslábból kinövő, három piros virágu rózsaszálat tartó, kettős farku arany oroszlán. A czimer fölött herczegi korona, körötte pedig az aranygyapjasrend láncza van.
E czimert – mint ismeretes – Eszterházy Pál gróf 1687-ben a herczegi ranggal együtt I. Lipóttól kapta. Hiteles ábrázolásának az itt ismertetettet sem tekinthetjük; hogy az ismeretessé vált sokféle változatból melyik felel meg a Lipót-féle diplomának, csak az eredeti után dönthető el.
Pálffy Miklós gróf nádor emléklapja 1715-ből. Az aranygyapjas-rend jelvényével köritett czimer: kékben zöld talajba tüzött törött barna kerékből kinövő term. sz. szarvas.
Pálffy Miklós gróf emléklapja 1722-ből sk. aláirással és az előbbihez hasonló czimerrel.
Erdődy György gróf aláirásos albumlapja 1725-ből a következő czimerrel: négyelt pajzs szivpajzszsal, a mely kékben, lebegő barna fél kerékből kinövő term. szinü szarvast mutat; az első mezőn vörösben jobbra néző egyfejü fekete sas (korona nélkül!), a második és harmadikon ezüstben két kék pólya, az előbbinél alsó, az utóbbinál a felső két-két hatágu arany csillaggal megrakva, a negyediken vörösben szürke kapubástya, mögüle kiemelkedő ormós toronynyal; a czimeren kilenczágu korona nyugszik.
E czimer sokban elüt azoktól, a melyeket a 124Siebmacher az Erdődy-család 1565-iki és 1580-iki czimerei gyanánt közölt.
Erdődy grófné szül. Eszterházy Anna-Terézia grófnő emléklapja 1726-ból. A czimer annyiban tér el Eszterházy Miklós nádor fentebb leirt czimerétől, hogy benne a második és harmadik osztás pajzslába nem fehér, hanem fekete, három (***) arany rózsával megrakva s az ebből kinövő oroszlán egyik karmában szablyát, a másikban egy szál rózsát tart.
Maholányi Tamás báró emléklapja, első oldalán czimerrel, a másodikon koszoruba foglalt ezen felirással: P(erillustris) ac Magnif(icus) D(ominus) D. Thomas Maholan˙ L(iber) Baron (igy!) de Pochroncz Szelepcsényi (igy!) D(ominus) ab Eberhardt. A csinosan festett czimer leirása a Siebmacher-czimerkönyv 388. lapján, rajza ugyanott a 291. táblán található.
Nyáry grófné szül. Jeszenszky Mária Terézia bárónő emléklapja. Barokkizlésü keretben hét tojásdad czimertábla, ugyanennyi a neveknek szánt mondatszalaggal. Csak az első van kitöltve a következő czimerrel: hasitott pajzsban jobbról a Zichy grófok ismeretes czimere, a kékben lebegő arany korona beletüzött arany agancspárral, a mely között arany kereszt lebeg; a baloldal négyelve van, vörös szivpajzszsal, a melyben lebegő arany koronán hegyével fölfelé álló pallos és rajta keresztbe tett két zöld pálmaág van átszurva, a főpajzs első mezején aranyban teljesen vörös (német) öltözetü férfi, a második és harmadikon ezüsttel és kékkel hasitott alapon ellentett szinü stilizált liliom, a negyediken aranyban ágaskodó természetes szinü szarvas. A czimer alatti mondatszalag üres, Nyáry grófné névaláirása a legalsó kitöltetlen czimertábla alatt van.
Orsetti István gróf vértes-ezredes albumlapja 1715-ből. Érdekes felirását közli Némethy; czimerének leirása így hangzik: vörössel és kékkel osztott paizsban felül koronás fekete sas, alul zöld halomból kinőtt három arany buzakalász két arany csillag által kisérve.
Mindkét oldalon a Hartleben bárók czimerét viselő hártyalap, elsőn oldalán ezen felirással: Perillustrissimus ac G(enerorissimus) D(ominus) D. Philippus Franciscus Ferdinandus L(iber) B(aro) de Hartleben ab Angelshausen Cels(issimi) Princip(is) de Hochenzol(lern) Cataphractorum Capitanei locumtenens. A tulsó oldal czimere alatt pedig ez olvasható: Perillustrissimus ad G(enerosissimus) D(ominus) D. Philippus Michael L(iber) B(aro) de Hartleben ab Angelshausen Sac.(ratissimć) Ces(areć) Ma(jes)tatis Generalis Vigiliarum Praefectus et cataphractorum colonellus. Mindkét felirás szalagján az évszám 1715. A czimer leirása a következő: vörösben felül egy, alul két ezüst csillag által kisért széles jobb haránt fekete pólya, a melyen jobbjában szablyát, baljában levágott török főt tartó koronás, kettős farku arany oroszlán látható. A czimert kilencz águ korona fedi.
Vranovics Márton Ignácz pozsonyi kanonok albumlapja a következő czimerrel: kékben zöld halomra helyezett koronán álló, felemelt jobb lábában szablyát tartó fekete galamb (? a magyar Siebmacher szerkesztője szerint sas!). A pajzson sisak van, a melynek koronájára infula van helyezve rajta átszurt pásztorbottal. Világos, hogy ez nem sisakdisz, valamint a pajzsot környező piros alapu arany czifraság sem tekinthető takarónak. E czimert a Siebmacher (693. 1., 476. t.) Uranovics név alatt közli.
Eszterházy Imre gróf esztergomi érsek, Magyarország primásának sajátkezü aláirásával ellátott emléklapja, egy, az Eszterházyak és az esztergomi főegyház czimeréből szerkesztett személyi czimerrel. Ennek leirása igy hangzik: vörössel és kékkel négyelt pajzs szivpajzszsal, a melyen vörösben lebegő császári korona alatt két C betüből képezett monogramm közbe zárt VI. számmal (VI., illetve III. Károly); az első és negyedik mezőn Sz.-Adalbertnek felhőből kinövő alakja, a második és harmadikban pedig szablyát emelő arany grif. A pajzs körül czimerköpeny, felette herczegi korona, infula, pásztorbot és 10–10 bojtu főpapi kalap látható.
Csáky Miklós esztergomi érsek, Magyarország primása emléklapja a család ismert czimerével és sk. aláirással.
Barkóczy Ferencz gróf primás albumlapja 1763-ból. A czimer megegyezik a Siebmachernél (40. 1. 32. t.) kiadottal, csupán abban tér el attól, hogy itt az oroszlán által tartott lándzsa lobogója fehér, arany országalmával.
Batthyány József gróf primás czimeres és aláirásos albumlapja. A czimer a család II. Ulászlótól kapott törzsczimerének felel meg.
125Illésházy József gróf emléklapja 1762-ből, a család ismeretes czimerével és a gróf aláirásával. Ugyanez ismétlődik a következő levélen, de itt aláirás nélkül.
Ez a kötetben az utolsó czimeres lap, a melyet a tagok neveinek bejegyzése követ 1709-től–1783-ig. Közöttük számos ismertebb névre bukkanunk, bár a nagy többséget pozsonyi polgárok s nejeik alkotják. Az érdekesebbekből ime nehány:
1724. Andrássy Péter báró.
1755. Apponyi Antal gróf.
1710. Berényi Erzsébet és Éva-Mária.
1712. Berényi Imre báró.
1716. Csáky Ferencz és Antal grófok.
1716. Erdődy Johanna-Beatrix grófnő.
1716. Erdődy Mária-Erzsébet grófnő.
1717. Erdődy László és Lajos gróf.
1780. Grassalkovich Antal herczeg.
1730. Illésházy Miklós-József gróf és családjának több tagja.
1710. Mórocz Mária-Borbála.
1711. Mednyánszky Mária-Ilona bárónő.
1716. Nádasdy Francziska.
1730. Pethő bárónő sz. Csáky Rozália grófnő.
1713. Zichy (irva Szics˙) Zsigmond gróf.
1722. Seemühl bárónő (Sem˙lin) szül. Barkóczy Klára és Seemühl báróné szül. Barkóczy Krisztina.
1713. Thúry Apolonia-Magdolna.
1733. Tillyné sz. Butler Erzsébet grófnő.
