A Gútkeled nb. régibb Majádyak.
142A Gútkeled nb. régibb Majádyak.
(Adalék a váradi regestrum értelmezéséhez).
Minden magyar genealógusnak őszinte örömet okozhatott, hogy Wertner Mór megkezdte nemzetségi kutatásainak folytatását. Azonban kiváló tudósunk meg fogja engedni, ha egy kisebb, de a genealógiai lényeget nem érintő tévedését helyreigazitom. Szerinte «bizonyos Majád comes sopronmegyei birtokos és unokája Miklós 1219-ben a Tomaj nb. Dénes fia Örkönd pappal és ennek fivéreivel bizonyos birtokügyet rendeznek, a melyben őket Majád udvarbirája, Fiod képviseli. Arról volt szó, hogy a két fél a Zalamegyében feküdt Henye birtokot felosztotta».* A tudós szerző Fejér, VII. r. I. k. 199. l.-ot idézi forrásul. Ez a másodrendü forrás téveszthette meg Wertnert. Mert jelen esetben Hene, szabolcsmegyei birtokról van szó a váradi regestrum egy sokat vitatott, egész irodalommal biró okmányában.*
Turul, 1901 évf. 104–105. 11.
A váradi regestrum. Értelmezi Kandra Kabos. Budapest, 1898. évf. 100–102. lapokon. Egy genealogiailag rendkivül fontos forrásmunka – kellő kritika mellett!
Mivel az egész okmányra ki akarok terjeszkedni, szükségesnek tartom az egészet közölni:
Anno dominice incarnacionis M° CC° XIX° pristaldus regis nomine Martinus de uilla Shama in prouincia Suprutus veniens cum curiali comite Moyad comitis nomine Fiod et clerico Urcundo filio Dionisii contestatus est nobis divisionem Hene ipso mediante factam inter Moyad comitem et Nicolaum nepotem eius ex una parte et Vrenetus filium Dionisii cum fratribus suis hoc modo quia cum locus uille Hene in diuisione Mayad comiti auidisset, Vrcultus volens satisfacere, terram in Thoufő mensurando Mayad comiti pro eo dedisset, sed Mayad comes eundem locum ville Vrcundino et fratribus suis gratis concessissent. Ipsa vero terra Hene soli ordine metarum diuisa inter predictas partes perhibetur, prima itaque meta egreditur de terra Bogdan et uadit ad Thoufeu et inde transit ad Veyzlo et inde versus domum Vrcultus (a többi hiányzik).
A topografiai adatok meghatározására a következők szolgálnak:
Hene «északi Szabolcsban puszta, a Besztereczre vivő ut jobb oldalán Kéki mellett».* «Terra Nicolai filii Vrcund «Hene» nominata».* Régente a mai Nyir-Bogdány szomszédja, most pedig alkotó része.
Kandra, i. h.
Wenzel, VIII. k. 199. 1.; Zichy okmánytár, I. k. 61., 415. 11.
E Hene valamikor Gútkeled nb. Lothárd bán birtoka volt.* Ennek a Lothárdnak apja Pál volt (1246–59), nagyapja Miklós.* A «terra Nicolai filii Vrcund Hene» kitétel pedig alkalmat ad nekünk az egész nemzedékrendet megállapítani.
Anjoukori okmánytár, IV. k. 106. 1.
Turul, id. h. 106. 1.
Majád 1219; Örköny † 1219 előtt; Ladomér † 1259; Miklós 1219–1268; I. Pál 1246–1259; Lotárd bán 1291–1292; I. László 1292 † 1317 előtt; Jakab 1317; II. Pál 1317; János 1317; II. László 1326
A Dénes és Örköny név alapján régebben én is e tagokat Tomaj nb.-eknek tartottam. De épen Wertner czikke és a birtok felosztás ténye arra indit engem, hogy Dénes fia Örkönyben is Gútkeled nembeliet lássak. Ezen, határozottan Tomaj nb. nevek használatát alighanem valamely anyai ősüktől örökölték.
S most már bocsátkozzunk az oklevél további elemezésébe.
Onomastikai szempontból a következő adatai érdekesek:
Fiod. Férfi-név. Kiejtésére nézve irányadó Fiad puszta, Tét mellett, Szabolcs-ban. Tehát nem Fiád, mint Kandra véli.
Mayad, Moyad. Férfi-név = Majád.
Vrcultus, = Vrcundinus, = Urcundus. Se nem Örkönd, mint Wertner, se nem Urkony, mint Kandra véli, hanem Örköny vagy Örkény.*
Pauler. A magyar nemzet története Szent Istvánig, 176. 1. 122. jegyz. 270. 1.
A geografiai adatokból Henét, Bogdányt már megmagyaráztuk. Tófő valamelyik tó mellett fekvő helység lehetett, akár Gégény is, mint Kandra állitja.
Veyzlo = veszlo = halfogó hely. Kandra szerint «a vészlés-sel való halászat folyó vizeknél levén gyakorolható, betü szerinti értelmezésének itt sem helye, sem oka nincsen s talán Beszterecz lappang alatta.» A váradi regestrum nagytudományu értelmezőjét azonban itten heve, egyes helyneveket stb. palćografiai uton megmagyarázni, elragadta, mert veyzlo itt csakugyan nem más mint «halfogó»; Mező-Csáth álló vizeiben még ma is «vejszével» fogják a halat.
S most egy sokat vitatott helynévhez jutunk. «Uilla Shama in prouincia Suprutus.» Suprutus vármegye, mennyi tinta folyt el éretted!
143Nem akarok a régebbi irodalomra hosszasabban kiterjeszkedni, ezért csakis Kandra nézetét elevenitem fel. «Suprutus vármegyét ki itt, ki amott keresi. Hőke Lajos az Ormányságban, Balássy Ferencz néhai tudósunk, Kővár vidékén». (L. Századok 1882. 570.....) Nekem úgy tetszik, hogy itt messze menő kombinácziókat tenni nem lehet. Az ügyeset szintere Szabolcs azon része, mely a Regestrum idejében és azontúl is sokáig borsvai terület volt. Idevalónak kellett tehát lennie a pristaldusnak is. Vagy mivel ezen poroszló pristaldus «regis» volt, lehetett a szomszéd vármegyébe való is illetőség tekintetében. A fő az, hogy itt előbb a falut kell megállapitani, nem a vármegyét. Különben lehetetlen a kibontakozás.
A Shema névalak mindjárt első tekintetre elárulja, hogy hamis, azt különben sem lehet Soma vagy Somfalva névalak egykoru kiirásának venni. De lehetetlen egyuttal róla egyéb módon, mint hozzávetőleg szólani. Sh állhat Ch helyett, ekkor Chamát kapunk. Csomaköz van Szatmárban. Sh az eredetiben lehetett egy betü, p. V vagy W és ekkor eredeti alakjában Vosián vagy Wosiá-nak vehetjük, melynek a mai Varsány-olvasás és helynév felelne meg.
Oklevelek szolgáltak pedig alapul, hogy Varsányt számitásba vegyük. Ugyanis az itt szereplő «Márton nevezetü királyi pristaldust» azonos személynek nézzük azon Simon fia, Varsányi Mártonnal, kit királyi poroszlóként 1231-ik táján szerepeltetnek az okiratok (Fejér, III. r. 2. k. 262. 1.; Wenzel, VI. k. 500. 1.).
Varsány (Vossen, Wasen, Wassen) szatmármegyei hely, számittatik Szebrushoz is, mit a Suprutus-ból bajos kiolvasni.*
Id. h. 100–101. 1.
Bár a kiindulási pontokat mindenben elfogadom, a végeredményt illetőleg Kandrával még sem érthetek egyet. Borsvai területen történik a birtokfelosztás; ily kis jelentőségü ügyben alig küldött a király más megyéből poroszlót. – Már mint Kandra is megjegyzi, Shama lehet Chama is; Csoma falu pedig van Beregben, tehát a régi Borsva határai között. Shama szerintem tehát Csoma; Suprutus provincia pedig csak geografiai jelző: Csoma in provincia Supra Thass. Thass t. i. már Anonymus korában egyik legjelentékenyebb helysége ezen vidéknek, tehát semmi különös, ha egyes vidékrészt róla neveztek el. Minő kiterjedése lehetett ezen Thass feletti vidéknek, mit értettek alatta, azt ma már bajos megmondani.
Most már csak azon óhajtással fejezem be soraimat, hogy miután Kandra Kabos a Váradi Regestrumot hozzáférhetővé tette, bár akadna valaki, a ki a nagybecsü forrásnak helyrajzi és genealogiai adatait is feldolgozná.
A ki erre vállalkozna, új kincses bányát nyitna meg a magyar családtörténet számára.
Ifj. KÁLLAY UBUL.
