A XIII: század előtti genealogiai viszonyok, nemzedékrendek pontos megállapitása az okmányok gyér volta mellett alig lehetséges. Példa rá Lukács érsek származásának kérdése, a melylyel máig sincsenek tisztában genealogusaink. Az alábbiakban e kérdés tisztázásához akarunk nehány érvvel járulni.
Lukács érsek származásáról hiteles adattal nem rendelkezünk. Csak egy bizonyos: hogy egy testvére volt, kinek előkelő embernek kellett lenni. Neve Albanus, a mit Pauler Apa banus-a magyaráz.
Ezen bizonyos ténynyel szemben egy csomó találgatást állithatunk szembe. Lehoczky szerint a Buzád-Hahót nemzetségből származott; ezen állitást elfogadja Nagy Iván is. A mit azonban jegyzetében indokolásul elmond, az nagyon zavaros. Összekeveri az alsólendvai Bánffi családot, a mely csakugyan Buzád nembeli, a felsőlendvai, Gútkeled nemzetségből származó Bánffi családdal, mely az Amade családdal együtt csakugyan közös törzsből fakadt. Knauznál is e tévedéssel találkozunk; nála mint Lucas Bánffy de Alsó Lindva de genere Guthkeled szerepel; a mire Pauler találóan jegyzi meg: «oly korban, mikor még vezetéknevekről egyáltalában véve nem lehetett szó.» Marczali és Thallóczy Bánffynak nevezik.
Kiséreljük meg ezen mesés burokból a (valószinü) történelmi magvat kihámozni s az ellentmondó állitásokat összeegyeztetni. Szerintem az kétségtelen, hogy bánfi volt; az az egy (N. N.) bán fia (filius bani). Innen eredt – mert csak valami alapjának kell lenni – az alsó- és felsőlendvai Bánffi-féle származtatás.
Ha Albanus alatt csakugyan Apa banus lappang, akkor Lukács testvére Ung- és Zemplénmegyékben volt birtokos, tehát oly vidéken, mely a Gútkeled nemzetség (északi) sárvármonostori ágazatát (a Kisvárdaiakat, Atyaiakat, Gúthiakat, Balkányiakat, rozsályi Kúnokat, Gacsályiakat, Darócziakat, Anarcsiakat [Berencsieket, Kenézieket], Bacskaiakat, Ráskaiakat, Buthkaiakat, Csatáriakat, Málczaiakat, Márkiakat, Wiczmándyakat) uralta.
Ezen topografiai érvet tekintetbe véve és szem előtt tartva a kronologiai adatokat, atyjának azon Elek bánt tartom, ki valószinüleg Gútkeled nb. s ki a Dráva körül, Varasdban, Zalában volt birtokos.
Hogy ezen Elek valószinüleg a Gútkeled nemzetségből ered, Pauler mutatta ki.
Egy bizonyos Márton comes alapitá a csatári monostort, melynek későbbi patrónusai épen a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágából származtak: Ezen Márton 1136 körül kelt oklevelében 141emliti, hogy Csatárt közösen birta testvérével, Elekkel. Elek részét annak életében kapta. Elek, úgy látszik, azonos a bánnal, s igy Márton testvére volna.
Hármas érv szól tehát a mellett, hogy Lukács Gútkeled nb. Elek bán fia:
1. Hogy Lukácsot bán-finak nevezik régebbi iróink.
2. Hogy Lukács testvére Apa bán oly vidéken volt birtokos, hol később a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágát találjuk.
3. Hogy Elek bán testvére Márton alapitotta a csatári monostort, melynek későbbi patrónusai a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágából származtak.
S ezen feltevésnek a kronológia sem mond ellent.
Elek már II. Béla ideje előtt vagy idejében adta elhalt fia lelki üdveért a zágrábi püspökségnek Toplicza (Toplissa) földet, melyet II. Béla idejében Belee varasdi ispán erőszakosan elfoglalt.
Az 1115. év őszén Zárát Falier Ordelafo doge elhóditván Magyarországtól, 1116-ban Elek bán vezet sereget felmentésére. De a doge V. Henrik német királytól segélycsapatokat kapván, azokkal a magyar sereget Zára mellett június 20-ikán megverte és sok magyar főurat elfogott. Közöttük volt-e Elek, nem tudjuk; igy azt sem mondhatjuk meg, vajon a következő év (1117) támadó seregét megint Elek vezette-e? 1116 után eltűnik szemünk elől, 1136 előtt meghalt.
Márton, ki mint láttuk 1136 körül a csatári monostort alapitá, 1138-ban, midőn II. Béla, atyja «kedves dömösi monostorát», melyet ugyan felépitett, de «sok viszontagsága miatt, úgy a mint akarta volna, be nem rendezhetett» «Ilona kegyes királynéval», «kivülről, belülről», «kellő megfontolással» rendbe szedte, az ispánok között mint zalai szerepel.
Eleknek három fia volt. Az egyiket névleg nem ismerjük; ez korán elhalt. A másik kettő közül Apa lehetett az idősebb. Már 1150-ben mint országnagy és II. Géza kedves embere szerepel (Appa comes eo tempore apud Regem graciosissimus). 1152-ben ismét országnagy, 1156-ban bodrogi főispán, 1157-ben (egyszer kelet nélküli, egyszer márcziusi oklevélben) országnagy, 1158 elején országbiró; 1158 derekán Belos helyébe lép mint bán. Ehez képest a Wenzelnél (VI. k. 91. 1.) közölt oklevelet is 1158 körülre kell datálnunk, s nem 1156 körülre.
Lukácsra nem vesztegetek szót. Ő bővebb életrajzra volna érdemes. Hanem közlöm (hypotetikus!) nemzedékrendjét.
N. de genere Gútkeled; Elek 1116-ban bán † 1136 előtt; Márton 1136–1138; valószinüleg a sárvármonostori ág; Fiú †; Apa 1150–1158; Lukács szül. 1126 előtt, 1183; Szoboszló; Péter 1244–1250,~Ágnes, Péter leánya, 1248–1249, † 1249; Katalin 1244–1249, Kaplyon nb. Jákó comes; Petronella 1249–1258, ~Fülöp comes 1258 pilisi ispán
Még egy körülmény szól ezen nemzedékrend mellett, habár döntő érvnek nem tekinthetjük. Ezen ág Varasdban, Zalában is birtokos lévén, a társadalmi állása és vagyona révén úgy szólván hivatva volt a báni méltóságra. Elek, Apa bánok voltak; Márton (valószinü) utódai között pedig István (1251.), «Pektári» Ioákim, István, Málczai Pál, Miklós (1275.) voltak bánok.
További genealogiai kutatások szempontjából és érdekében nem tartom hiábavalónak ezen ágnak birtokait – már a mennyire ösmerem – összeállitani:
Csatár, név szerint nem ismert birtokok a Dráva körül, Nagy-Mihály (Zemplénben), Reviscse (Rőcse) (Ungban), Tarna (u. ott), Toplicza (Zágráb-megyében), Topolyán (Zemplénben), ismeretlen nevü birtok Varasdmegyében, Vinna (Ungban), Zavadka (u. ott) s név szerint ismeretlen birtokok Zalamegyében.
Ám nem hallgathatom el, hogy egy bizonyos körülmény ellene szól feltevésemnek. A nagymihályi ág czimere egészen eltér a Kaplyon nembeliek czimerétől. Valószinünek látszik, hogy ezt a czimert női ágon, talán épen Szoboszló fia Péter leányától örökölték. S ez a czimer nem Gútkeled czimer. De ez az ellentmondás is csak azon a feltevésen alapszik, hogy a Nagy-Mihályiak czimeröket Szoboszló fia Péter leányától örökölték.