Bánfi Lukács nemzetsége.
Bánfi Lukács nemzetsége.
A XIII: század előtti genealogiai viszonyok, nemzedékrendek pontos megállapitása az okmányok gyér volta mellett alig lehetséges. Példa rá Lukács érsek származásának kérdése, a melylyel máig sincsenek tisztában genealogusaink. Az alábbiakban e kérdés tisztázásához akarunk nehány érvvel járulni.
Lukács érsek származásáról hiteles adattal nem rendelkezünk. Csak egy bizonyos: hogy egy testvére volt, kinek előkelő embernek kellett lenni. Neve Albanus, a mit Pauler* Apa banus-a magyaráz.
Magyarország története, I. k. 495. 1. 491. jegyz.
Ezen bizonyos ténynyel szemben egy csomó találgatást állithatunk szembe. Lehoczky szerint* a Buzád-Hahót nemzetségből származott; ezen állitást elfogadja Nagy Iván is.* A mit azonban jegyzetében indokolásul elmond, az nagyon zavaros. Összekeveri az alsólendvai Bánffi családot, a mely csakugyan Buzád nembeli, a felsőlendvai, Gútkeled nemzetségből származó Bánffi családdal, mely az Amade családdal együtt csakugyan közös törzsből fakadt. Knauznál* is e tévedéssel találkozunk; nála mint Lucas Bánffy de Alsó Lindva de genere Guthkeled szerepel; a mire Pauler* találóan jegyzi meg: «oly korban, mikor még vezetéknevekről egyáltalában véve nem lehetett szó.» Marczali* és Thallóczy* Bánffynak nevezik.
Stemmatographia, II. k. 40. 1.
Magyarország Családjai, I. k. 162. 1.
Monumenta Ecclesić Strigoniensis, I. k. 114. 1.
U. ott.
Történelmi Tár, 1878. évf. 170. 1.
III. Béla és a magyar birodalom, 19. 1.
Kiséreljük meg ezen mesés burokból a (valószinü) történelmi magvat kihámozni s az ellentmondó állitásokat összeegyeztetni. Szerintem az kétségtelen, hogy bánfi volt; az az egy (N. N.) bán fia (filius bani). Innen eredt – mert csak valami alapjának kell lenni – az alsó- és felsőlendvai Bánffi-féle származtatás.
Ha Albanus alatt csakugyan Apa banus lappang, akkor Lukács testvére Ung- és Zemplénmegyékben volt birtokos,* tehát oly vidéken, mely a Gútkeled nemzetség (északi) sárvármonostori ágazatát (a Kisvárdaiakat, Atyaiakat, Gúthiakat, Balkányiakat, rozsályi Kúnokat, Gacsályiakat, Darócziakat, Anarcsiakat [Berencsieket, Kenézieket], Bacskaiakat, Ráskaiakat, Buthkaiakat, Csatáriakat, Málczaiakat, Márkiakat, Wiczmándyakat) uralta.
Pauler, id. h. 290. 1.
Ezen topografiai érvet tekintetbe véve és szem előtt tartva a kronologiai adatokat, atyjának azon Elek bánt tartom, ki valószinüleg Gútkeled nb. s ki a Dráva körül, Varasdban, Zalában volt birtokos.*
Id. h. 229. 1.
Hogy ezen Elek valószinüleg a Gútkeled nemzetségből ered, Pauler mutatta ki.*
Id. h., 472. 1. 422. jegyz.
Egy bizonyos Márton comes alapitá a csatári monostort, melynek későbbi patrónusai épen a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágából származtak:* Ezen Márton 1136 körül kelt oklevelében* 141emliti, hogy Csatárt közösen birta testvérével, Elekkel. Elek részét annak életében kapta.* Elek, úgy látszik, azonos a bánnal, s igy Márton testvére volna.
Fejér, codex diplomaticus IV. r. III. k. 179. 1.
Fejér, II. r. III. k. 88. 1.
Magyar Könyvszemle, I. évf. 15. 1.
Hármas érv szól tehát a mellett, hogy Lukács Gútkeled nb. Elek bán fia:
1. Hogy Lukácsot bán-finak nevezik régebbi iróink.
2. Hogy Lukács testvére Apa bán oly vidéken volt birtokos, hol később a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágát találjuk.
3. Hogy Elek bán testvére Márton alapitotta a csatári monostort, melynek későbbi patrónusai a Gútkeled nemzetség sárvármonostori ágából származtak.
S ezen feltevésnek a kronológia sem mond ellent.
Elek már II. Béla ideje előtt vagy idejében adta elhalt fia lelki üdveért a zágrábi püspökségnek Toplicza (Toplissa) földet, melyet II. Béla idejében Belee varasdi ispán erőszakosan elfoglalt.*
Tkalcsics Monumenta, I. k. 4. 1.; Wenzel, Árpádkori új okmánytár, XI. k. 45. 1.
Az 1115. év őszén Zárát Falier Ordelafo doge elhóditván Magyarországtól, 1116-ban Elek bán vezet sereget felmentésére. De a doge V. Henrik német királytól segélycsapatokat kapván, azokkal a magyar sereget Zára mellett június 20-ikán megverte és sok magyar főurat elfogott.* Közöttük volt-e Elek, nem tudjuk; igy azt sem mondhatjuk meg, vajon a következő év (1117) támadó seregét megint Elek vezette-e? 1116 után eltűnik szemünk elől, 1136 előtt meghalt.
Pauler id. h., 229. 1.
Márton, ki mint láttuk 1136 körül a csatári monostort alapitá, 1138-ban, midőn II. Béla, atyja «kedves dömösi monostorát», melyet ugyan felépitett, de «sok viszontagsága miatt, úgy a mint akarta volna, be nem rendezhetett» «Ilona kegyes királynéval», «kivülről, belülről», «kellő megfontolással» rendbe szedte, az ispánok között mint zalai szerepel.*
Id. h. 248.,1.; Knauz, i. m. I. k. 97. 1.
Eleknek három fia volt. Az egyiket névleg nem ismerjük; ez korán elhalt. A másik kettő közül Apa lehetett az idősebb. Már 1150-ben mint országnagy és II. Géza kedves embere szerepel (Appa comes eo tempore apud Regem graciosissimus).* 1152-ben ismét országnagy,* 1156-ban bodrogi főispán,* 1157-ben (egyszer kelet nélküli,* egyszer márcziusi oklevélben)* országnagy, 1158 elején országbiró;* 1158 derekán Belos helyébe lép mint bán. Ehez képest a Wenzelnél (VI. k. 91. 1.) közölt oklevelet is 1158 körülre kell datálnunk, s nem 1156 körülre.
Wenzel, Árpádkori új okmánytár, I. k. 60. 1.
U. ott, 62. 1.
Knauz, i. m. I. k. 108. 1.
Wenzel, i. m. VI. k. 92. 1.
Knauz, i. m. I. 111. 1.
Knauz, i. m. I. k. 112. 1.
Lukácsra nem vesztegetek szót. Ő bővebb életrajzra volna érdemes. Hanem közlöm (hypotetikus!) nemzedékrendjét.
N. de genere Gútkeled; Elek 1116-ban bán † 1136 előtt; Márton 1136–1138; valószinüleg a sárvármonostori ág; Fiú †; Apa 1150–1158; Lukács szül. 1126 előtt, 1183; Szoboszló; Péter 1244–1250,~Ágnes, Péter leánya, 1248–1249, † 1249; Katalin 1244–1249, Kaplyon nb. Jákó comes; Petronella 1249–1258, ~Fülöp comes 1258 pilisi ispán
Még egy körülmény szól ezen nemzedékrend mellett, habár döntő érvnek nem tekinthetjük. Ezen ág Varasdban, Zalában is birtokos lévén, a társadalmi állása és vagyona révén úgy szólván hivatva volt a báni méltóságra. Elek, Apa bánok voltak; Márton (valószinü) utódai között pedig István (1251.), «Pektári» Ioákim, István, Málczai Pál, Miklós (1275.) voltak bánok.
További genealogiai kutatások szempontjából és érdekében nem tartom hiábavalónak ezen ágnak birtokait – már a mennyire ösmerem – összeállitani:
Csatár, név szerint nem ismert birtokok a Dráva körül, Nagy-Mihály (Zemplénben), Reviscse (Rőcse) (Ungban), Tarna (u. ott), Toplicza (Zágráb-megyében), Topolyán (Zemplénben), ismeretlen nevü birtok Varasdmegyében, Vinna (Ungban), Zavadka (u. ott) s név szerint ismeretlen birtokok Zalamegyében.
Ám nem hallgathatom el, hogy egy bizonyos körülmény ellene szól feltevésemnek. A nagymihályi ág czimere egészen eltér a Kaplyon nembeliek czimerétől. Valószinünek látszik, hogy ezt a czimert női ágon, talán épen Szoboszló fia Péter leányától örökölték. S ez a czimer nem Gútkeled czimer. De ez az ellentmondás is csak azon a feltevésen alapszik, hogy a Nagy-Mihályiak czimeröket Szoboszló fia Péter leányától örökölték.
Ifj. KÁLLAY UBUL.
