A ruszkai Dobó, a Pálóczi és a ruszkai Bátor család közös leszármazása.
A ruszkai Dobó, a Pálóczi és a ruszkai Bátor család közös leszármazása.
Az Abauj vármegyében még most is létező Pányok nevü helységet legelőször 1263-ban emlitik, midőn István társkirály Gergely fiának: Pányoki Jakab comesnek az Ungmegyében fekvő Szenna, Ráth, Csepely és Radics nevü birtokokat adományozza. Kiemeli, hogy Jakab az ő zászlaja alatt egyik bolgár hadjáratban részt vett és Vidin városa előtt nagy érdemeket szerzett.*
Hazai Okmánytár, VI. k. 116. 1.
Ezen adományt IV. László 1286-ban azzal toldja meg, hogy Pányoki Jakabnak még az Ungmegyében fekvő Bezőt is odaadja.* Midőn ugyanazon király 1287 október 6-ikán a leleszi konventet Bező helység határjárására felhivja, akkor már arról értesülünk, hogy a helységnek két ura van: Pányoki Péter és Jakab, a nélkül azonban, hogy a kettejük közötti rokonságot ismernők.* 1290-ben Pányoki Jakab Ungmegyének fő vagy alispánja.* IV. Lászlónak halála után III. András pártjára lépett, kinek annyi szolgálatott tett, hogy ez – saját szavai szerint – azokat alig tudta felsorolni. Jutalmazásául 1292-ben Bezőről ujabb adománylevelet állitott ki számára.* Szerző ember volt egyáltalában, 1302-ben megveszi a Korcsvaiaktól Ungmegyében fekvő mátyóczi birtokukat; azután 1311-ben pupsai nemesektől az ungmegyei Ruszka nevü birtokot, melyről aztán egyenes utódai magukat nevezték.*
Hazai okmánytár, VI. k. 221. 1. Az okmány kelte itt 1276-ra van téve; de miután az ezt kiállitó Tamás váczi püspök akkor még nem volt a királyi kanczellár, keltezése 1286-ra helyezendő.
Wenzel, XII. k. 457., 465. 1.
Fejér, V/lII. k. 503. 1.
Hazai okmánytár, VI. k. 384. 1.
Anjoukori okmánytár, I. k. 245. I.
Élete végén I. Károly király ellen fellázadt, úgy hogy ez őt Szennás birtokától megfosztotta. 1313 június 22-ikén kijelenti azonban a király, hogy Barsa nb. Kopasz nádor kérésére Pányoki Jakabnak ez elkobzott birtokát visszaadja.* Ez a róla szóló utolsó hir.
Anjoukori okmánytár, I. k. 314. I.
Két fia maradt: Dobó és János.
Dobó már 1311 május 1-én szerepel. Akkor arról értesülünk, hogy bizonyos Velkenye unokája Albert fia Gergely Dobónak egyik szolgálónőjét feleségül vette és hogy Dobónak az e házasságból született gyermekekre nézve érvényes úri jogát kielégitse, többi között az Abauj vármegyében feküdt Tuzsa, más néven Velkenyeháza birtokot átengedte.* Ugyanazon évben János nevü fivérével a ruszkai birtok megszerzésénél müködik közre. Mindkét fivér – atyjuk példáján okulva – Károly királynak hű embere maradt, miért is Károly őket 1317 november 1-én Ungmegye ispánjainak biráskodása alól kiveszi.* 1318 márczius 21-ikén azzal jutalmazza meg őket, hogy Aba nb. Amadé nádor hűtlen fiainak Zemplénmegyében fekvő Géres, Kissemjén, Karos és Ricse nevü birtokait nekik adományozza.*
Hazai okmánytár, VII. k. 369. 1.
Anjoukori okmánytár, I. k. 444. 1.
U. ott, 461. 1.
1319 április 21-ikén a következő ungmegyei birtokokon osztozkodnak: Ruszka, Radics, Palágy, Cheparfeude (ez valószinüleg Csepely ferditése) és Szennán.* 1320 október 26-ikán megkapják az ungmegyei Gálocs-ot.* Egy nappal később (1320 október 27-ikén) megnyeri Dobó azon pört, melyet Szerafin fia Aba fiai az abaujvári Velkenyetelek nevü birtok ügyében (lásd fennt) ellene inditottak.* 1321-ben megkapja Dobó a királytól a beregmegyei Dobronyt és az ungmegyei Galambláz nevü birtokot.* 1327 szeptember 20-ikán Zádor mesterrel és fiával az ungmegyei Rebrin nevü birtokon osztozik.* 1325 január 13-ikán a két fivér között ujabb birtokfelosztás történik. Birtokaik most a következők: Ruszka, Radics, Haravisa, Palágy, Galambláz, Szenna, Csepely, Dobrony, Domok és Pányok. Az osztás úgy történik, hogy Haravisa, Galambláz, Domok és Pányok közös birtokban maradnak.* 1325 április 21-ikén megveszik Csepely egyik részét.* Halála évét nem ismerjük.
Hazai okmánytár, VII. k. 382. 1.
Anjoukori okmánytár, 1. k. 582. 1.
U. ott, 658. 1.
U. ott, 636. 1.
Anjoukori okmánytár, II. k. 158. 1.
U. ott, II. k. 173. 1.
U. ott, 190. 1.
1334 február 16-ikán kijelenti Drugeth Vilmos nádornak egyik albirája, hogy Ládi Pózsnak Pányoki Dobó fiai: Miklós, Jakab és Balázs ellen Ruszka birtok miatt inditott perét az alperesek kiskorusága miatt hét évre elhalasztja.* Ugyanez történik 1334 május 16-ikán, midőn Dobó fiai oldalán egyéb rokonaik közül Jakab fia János is szerepel.* Miklós azonban 1335 április 30-ikán már fivéreinek és nagybátyjának Jánosnak képviselője az ungmegyei Szelmenc ügyében.* 1338-ban meghatározza az országbiró, hogy Jakab fia: «Bátor» János és Dobó fiai Miklós, Balázs és Jakab bizonyos emberölésért elégtétellel tartoznak.* Ugyanazon Bátor János képviseli 192Dobó fiát Miklóst 1338 május 2-ikán az ungmegyei Ráth birtok ügyében* 1339 május 8-ikán tanusitja az országbiró, hogy Jakab fia Ruszkai Bátor János és Dobó fiai: Ruszkai Miklós, Jakab és Balázs az ungmegyei Ráth és Kis-Szeretva és a zemplénmegyei Kereplye tulajdonjogát (mely utóbbit Bátor János a Baksa nb. Csapi Tamástól, Zundren birtok harmadáért kapott) a zemplénmegyei Kaponyaiaknak és Csapiaknak átengedték.* Dobó fiai 1343-ban kezükben tartják az abaujvári Enyiczkét és a borsodmegyei Szuhogyot.* 1354-ben Ruszkai (Dobó fia) Jakab és Bátor János a Lesztemérieknek negyven forintot kölcsönöztek, minek fejé ben azon okleveleket, melyek a köztük folyó pörben Nagydabrony nevü beregmegyei birtokra vonatkoznak, érvényteleneknek nyilvánitják.* – Dobó fia Jakab 1357-ben a «Galamblázai» nevet viseli;* utoljára találkozunk vele 1363 november 16-ikán mint ungmegyei esküdt nemessel.*
Hazai oklevéltár, 206. 1.
Anjoukori okmánytár, III. k. 75. 1.
U. ott. 159. 1.
U. ott, 443 1.
Anjoukori okmánytár, III. k,. 458.1.
U. ott, 550.1.
U. ott, IV. k. 350. 1.
U. ott, VI. k. 212. 1.
U. ott. 528.1.
Sztáray okmánytár, I. k. 331. 1
Bátor János utódairól biztosan csak azt tudjuk, hogy fia: Galamblázai Bátor István 1357-ben mint ungmegyei nemes szerepel;* ugyanily minőségben szerepel 1359-ben is;* utoljára találkozunk vele 1370 augusztus 11-ikén.* Ruszkai Bátor Jakab 1389-ben királyi ember.* 1409 és 1410-ben Ruszkai Bátor András fogott biróként működik;* 1414-ben ugyanő a Drugeth család tisztviselője;* 1417-ben pedig a ruszkai Dobókkal együtt Ruszkán, Bezőn, Zaharon, Radicson, Komoróczon és Ráton birtokos.* 1423-ban úgy látszik – már nem él, mert akkor csak leányairól: Katalin, Ilona, Dorottya, Affra és Cusona-ról (ez valószinüleg «Susanna» ferditése) van szó, kikkel 1432-ben is találkozunk.*
Anjoukori okmánytár, VI. k. 528. 1.
Tört. Tár, 1901. évf. 41. 1.
Sztáray okmánytár, I. k. 366. 1.
U. ott, 486. 1.
U. ott, II. k. 68., 81. 1.
U. ott, 136. 1.
Csánki, I. k. 402. 1.
Tört. Tár, 1901. évf. 224., 232. 1.
Mindezek tehát – bár az izenkénti levezetést nem adhatjuk, – ruszkai Bátor János egyenes ivadékai.
1409 junius 19-ikén és 1410-ben ruszkai Dobó István és Lászlóra akadunk,* kiknek leszármazására Garai Miklós nádornak 1411-ben kiadott okirata fényt vet; azt mondja t. i. hogy: «religiosus vir, dominus frater Blasius filius Jacobi dicti. Dobo de Ruizka Abbas ecclesić Sancti Andree de juxta Vissegrad» és «Ladizlaus filius dicti Jacobi frater ipsius abbatis» egy a beregmegyei Debray-ra vonatkozó okmányt átiratnak.* «Stephanus filius Jacobi dicti Dobo de Ruzka» pedig 1426-ban az esztergami érseknek házi tisztje.* Ezekből tehát kitünik, hogy már II. Jakab felvette atyjának nevét, állandó családi nevül.
U. ott, 68., 81. 1.
Wenzel, VIII. k. 291. 1.
Hazai oklevéltár, 382. 1.
László és István folytatták a családot. István fia ruszkai Dobó János és László fia Dobó Domonkos megkapják 1449-ben a szabolcsmegyei Lököt és beregmegyei Mátyust.* I. Domokosról csak még az legyen kiemelve, hogy 1460 és 1462-ben Ungmegye alispánja volt.
Zichy okmánytár, IX. k. 227., 348., 396., 435. 1.
* * *
Már fentebb emlitettük, hogy 1287-ben Pányoki I. Jakab mellett még Pányoki Péter is Bező birtokosa, a nélkül, hogy a kettejük közötti rokonsági fokot ismernők.
E Pányoki Péter fiai: «Túsz» Pető és Máté. Ezt már 1311 előtt Aba, nb. Amadé nádor emliti (Fejér, VIIl/IV. k. 661. 1., hol Máté helyett tévesen áll Marcell). 1325 márczius 30-ikán rokonaikkal Fónyi Miklós fiaival: Balázs és «Szonk» Jánossal együttesen a zemplénmegyei Hernád-Németit egynéhány ellentmondóval szemben megnyerik:* Mily rokonság volt köztük és az abauj-vármegyei Fónyiak között? nem tudjuk. Ugyanazon évben I. Jakab fiaival együttesen megveszik Csepely egy részét.* 1326-ban megkapják Károly királytól az ungmegyei Dobrókát, mely alkalommal Károly kiemeli, hogy fivérök András akkor, midőn a hűtlen (Barsa nb. Tamás fia) Beke a nyalábi várat elfoglalva tartotta, e vár ostromlása alatt hősi halállal kimult.* 1327 szeptember 1-én legelőször értesülünk arról, hogy Károly király az ungmegyei Pálócz nevü birtokot a két fivérnek adományozta.* Pányoki Máté fentebbi Bátor Jánossal együtt 1332-ben királyi ember.* 1334-ben megnyerik pálóczi birtokukat az ezt támadó Tornaljaiakkal szemben, mely alkalommal arról értesülünk, hogy öregebb Mátyóczi Péter fiai a rokonaik (proximi.)*
Anjoukori okmánytár, II. k. 185. 1.
U. ott, 190. l.
U. ott, 258., 263., 264. 1.
U. ott, 321., 335. 1.
U. ott, 603. 1.
U. ott, III. k. 94. 1. v. ö. III. 1.
1335-ben Bátor János és Pányoki Máté csunya dologba keveredtek. Herman nb. Laczkfi Imre hazatért a szerbek elleni hadjáratból, mire őt a király udvarában megölték. A tettel a Pánkiak Baksa nb. Tamást, ez pedig a két Pánkit vádolta. Az ügy sokáig huzódott, miglen Tamás a vérdijat lefizette.* Pető előkelő állásban lehetett, mert 1335 április 16-tól 1341-ig Beregmegye főispánja.* A mellett szerző ember is volt. 1335-ben kissurányi birtokrészét (Beregmegyében) egy ottani birtokoséval cseréli fel.* 1337-ben elcseréli ezt 193a beregmegyei Gút helységgel.* Halálozási évét nem ismerjük, Máté, ki mindig a Pánki nevet viselte, utoljára 1359-ben fordul elő.*
Zichy okmánytár, I. k. 404., 493., 501., 509., 511., 535., 538. 1.
Anjoukori okmánytár, III. k. 155. 1.; Zichy okmánytár, I. k. 628. 1.
Anjoukori okmánytár, III. k. 235. 1.
U. ott, 274. 1.
Anjoukori okmánytár, VI. k. 528. 1. (hol mint Galamblázai Pánki Máté szerepel). Tört. Tár, 1902. évf. 41. 1.
1364 szeptember 28-ikán a Kaplyon nb. Nagymihályiak Ungmegye közgyülésén arról panaszkodnak, hogy Máté fiai: Pálóczi Péter és András és Pető fia: Pálóczi János bizonyos tibai erdejöket bitorolják.* Ezen András zálogba veszi 1379-ben a zemplénmegyei Sztára egy részét,* fivérével, Péterrel együtt 1387-ben a Dobrova birtokról szoló 1326. évi okmányt átiratja.* Mindkét fivér 1394 oktober 22-ikén még él; Péternek akkor Máté és Imre, Andrásnak pedig Miklós nevü fia van; utóbbi 1409 és 1410-ben mint királyi ember szerepel.*
Sztáray okmánytár, I. k. 339. 1. v. ö. 342. 1.
U. ott, 449 1.
Anjoukori okmánytár, II. k. 264. 1.
Sztáray okmánytár, I. k. 537, l., lI. k. 68., 82. 2.
II. Péter utódai a legmagasabb polczra vergődtek. I. Imre 1421-ben a király titkos kanczellárja; 1427-ben Aradmegye főispánja. Fia László aki már 1438-ban szerepel) előbb kir. lovászmester, 1440-ben királyi udvarmester, 1443 és 1445 kir. ajtónállómester, 1446-tól országbiró, mely minőségben 1470-ben is előfordul. II. Máté, ki már 1411-ben a főurak sorában (mint Borsodmegye főispánja és Diósgyőr várnagyja, 1415-ben pedig mint Szabolcsmegye főispánja)* szerepel, megkapja 1425-ben az országbirói hivatalt és 1437-ben mint nádor hal meg. Három fia volt: Péter, Simon és János, kik közül Simon 1438-ban és 1455-ben lovászmester, János Ungmegye főispánja lett; fia: II. Imre 1464 és 1465-ben pohárnokmester, később lovászmester, mely minőségben még 1480-ban található. De még a papi pályán is találkozunk számos családtaggal, kik közül nem egy egyházfejedelmi rangot és állást nyert.
Zichy okmánytár, VI. k. 364. 1.
Nem lévén szándékunk e fényes család terjedelmes történetét megirni, megelégszünk az eddigi adatokkal és arra törekszünk, hogy az eddig tárgyalt három családnak izenkénti közös leszármazását bebizonyitsuk.
A ruszkai Dobó és a Pálóczi-család (a ruszkai Bátor-családot mindeddig nem találom emlitve) közös őstől való leszármazását a jelenlegi irodalom határozottan elismeri; indokolja ezt a czimerközösséggel, a birtokviszonyok összehasonlitásával és kétségkivül az 1287. évi okmánynyal, melynek erejével a Dobók és a Pálócziak ősei, mint Pányokiak, Bező ungmegyei helységnek társbirtokosai.
Igaz, hogy ezen körülmények a nevezett családoknak nemzetségbeli összetartozandóságát eléggé támogatják, – de oly okirati bizonyitékot, mely az izénkénti genealogiai leszármaztatást lehetővé teszi, csak a következőben találhatunk.
Az egri káptalan 1327-ben tanusitja hogy Gergely fia Jakab fiai: Pányoki Dobó és János egyrészről, másrészről pedig ugyanazon Gergely fiának, Péternek fiai: Pányoki Máté és Pető birtokaikat egymás között felosztották, Dobó és János megkapják Ruszkát, Radicsot, Bezőtit (Ungmegyében), Dabronyt (Beregmegyében) egészben; Palágyot, Galamblázát (Ungmegyében), Szendrőt (Temesmegyében) és Damak felét (Borsodmegyében). Péter fiai kapják: Nagycsepelyt, Szennát, Dobrovát egészben, Palágy és Galambláza felét; egész Hernádnémetit, fél Damakot és Szendrőt.* Ebből tehát kiviláglik, hogy az 1287-ben szereplő I. Jakab és I. Péter egy atyának, Gergelynek fiai és igy megkapjuk az eddigi adatok összegezése által a tárgyalt családoknak következő nemzedékrendi töredékét:
Temesmegyei okmánytár, I. k. 40. 1.
Gergely; (Pányoki) I. Jakab 1263–1313; I. (Pányoki) Péter 1287; Dobó 1311–1327, a ruszkai Dobó család őse; Bátor János 1311–1354, a ruszkai Bátor család őse; Miklós 1334–43; II. Jakab 1334–63; I. Balázs 1334–43; Bátor István 1357–1370; II. Balázs apát 1411; László 1409–1411; I. István 1426; I. Domonkos 1445–1462, folytatják a családot; János 1449; Túsz Pető 1325–1341, a Pálóczi család egyik őse; I. András † 1426 előtt; I. Máté 10325–1359 a Pálóczi család egyik őse; I. János 1364; II. Péter 1364–1394; II. András 1364–1394; Miklós 1394; II. Máté nádor † 1437; I. Imre 1394–1427; III. Péter 1440; Simon † 1467 előtt, neje Potentiana 1467, folytatják a családot; II. János 1440; László † 1470 országbiró
Dr. WERTNER MÓR.
