I.
I.
A XIX. század 80-as éveiben Temesvármegye főispánja, chicheri Ormos Zsigmond jubileuma alkalmából «Ormos Zsigmond» czimü emlékkönyv jelent meg, a melyben a chicheri Ormos-család leszármazása is helyet foglal. E közlemény, mely chicheri Ormos Zsigmond főispán akkoriban hozzám irott levele szerint teljesen megbizható eredeti okmányok után iródott, a következőket tartalmazza: A chicheri Ormos család Ungvárvármegyének egyik legrégibb nemes családja, a mely a Chicheri és Orosz családokkal ugyanegy törzsből ered; közös ősük Zubozlu, más verzió szerint a család ősapja magister Fridrik János, a ki 1107-ben Chicher földjét kapta Kálmán királytól. Az 1216. év táján élt Jób de Checher fiának, Miklósnak fiaitól Pál és Istvántól vált külön a közös törzsből az Ormos család. A chicheri Ormos családnak az ungvár vármegyei ősi Chicher helységen kivül régibb lakhelye Zemplén és Szabolcs vármegyék voltak.
Ezen az okmányokon alapult közleményhez megemlitem a chicheri Ormosok századokon át apáról fiura szállt hagyományát. A régi hagyomány elmondja, hogy az 1216. év körül élt chicheri Jób dédunokája a kis Chicheri fiu ormos hátu volt. A régiek, mint azt a történelem igazolja, kedvteléseikről, vagy testi fogyatékosságukról még a koronás főknek is mellékneveket adtak, igy a hibás vállu Chicheri fiut is ormos-nak, ormos Chicherinek nevezték, és mikor ez a Chicheri családot alapitott, jogutódai Chicheri Ormosoknak hivattak.
A Chicheri ágra némi világot vethet a XIV. században élt Chicheri Mihály házassága, mert ennek a Chicheri Mihálynak a felesége a Gutkeled nembeli Báthori János leánya volt, Báthori Ilona.* Ennek a Chicheri Mihálynénak apja Báthori János, ennek fia Báthori László Szabolcs vármegye főispánja, a kinek felesége Pók Anna, ennek a Pók Annának apja Megyesalyai Móricz, ennek a Móricznak szülői Pók nembeli Miklós erdélyi vajda, ennek hitvese a II. Moys nádor leánya: Erzsébet. Báthori László feleségével, Pók Annával kapta Szilágy-Somlyót; és ezzel a somlyai Báthoriak ágának törzse lett, ennek a somlyai Báthori Lászlónak a testvére volt a fentebb emlitett Báthori Ilona, a Chicheri Mihály házastársa.* Somlyai Báthori Lászlóné Pók Anna apja a Megyesalyai Móricz testvére István volt, ennek Margit leánya a Kaplon nembeli Károlyi László hitvese, ennek a testvére volt Megyesalyai II. István, a kinek Anna leányát a Káta nembeli Charnavodai Mihály vette feleségül.* Az idézett emlékkönyvben emlitett Chicheri Jób, ungvárvármegyei Chicher földön kivül más vármegyékben is terjedelmes birtokok ura volt, Szabolcs vármegye területén is örökjogon birtokolta Berkez, Komoro és más jószágokat.*
Turul, 1900. évf. I. f. 17. 1.
Turul, 1900. évf. I. f. 17. 1.
Turul, 1901. évf. II. f. 63. 1.
Történelmi Tár, 1900. évf. III. f. 400. 1.
Az 1216. év körül élt Chiheri Jób szabolcsvármegyei ősjószágai közt Komoro földje 1300. évben a váradi káptalan előtt emlittetik meg, rajta Chicheri Ormos családbeliek a Chicheri Jób jogutódai gyanánt birtokoltak.* Chicheri Jób unokája volt Chicheri Ormos Domonkos, kinek felesége Nagy-Tárkányi Zsófia, fia pedig Mihály.* Az 1490. év táján élt Chicheri Ormos Imre nagy jószágok ura volt, mint okmányok igazolják, és a Nagy-Tárkányi családdal szoros vérségben állt; ezenkivül, a rég kihalt Káta nembeli Surányi-Charnavadai nemzetséggel is atyafiságban volt, és a Charnavodai leánynegyedeket illető birtokrészekben osztozkodott.*
Történelmi Tár, 1900. évf. III. f. 390. 1.
Történelmi Tár, 1900. évf. II. f. 123. 1.
Szirmai Szatmár várm. II. k. 199. 1.
A Chicheri Ormos-család szabolcsvármegyei ága; a «Gutkeled nembeliekkel is vérségben állt.»
«A Chicheri Ormos család több százados fája gyökerei mélyen belenyulnak a magyar földbe, szétágazva s azoknak főirányzatait sem lehet szük téren fölsorolni», mondja az idézett 58jubileumi emlékkönyv. Az én jelenlegi közleményemnek sem czélja a nemzedékrend feltüntetése, csakis a család történetének kiemelkedőbb mozzanataira terjesztem ki figyelmemet.
A chicheri Ormosokkal a harczok mezején ritkán találkozunk; a Zsigmond király ellen Durazzói Károly fia, László herczeg érdekében szitott zendülésbe azonban belekeveredtek. A zendülés csillapultával ősi birtokjaik egyrésze elnótáztatott. Bár chicheri Ormos Pál, fiával, Andrással és atyafiaival egyetemben a váradi káptalan előtt Zsigmond királyt eltiltják szabolcsvármegyei Berkez nevü birtokuk adományozásától, és mindenkit tilalmazanak azon őket illető örökös birtokuk fölkérésétől;* mégis sokat vesztettek. Kárpótlásul Zsigmond király chicheri Ormos Pálnak és fiának chicheri Ormos Andrásnak – aki 1411–1416-ban Szabolcsvármegye alispánja volt* – összes birtokukon megengedte az akasztófa fölállitását.*
Történelmi Tár, 1901. évf. I. f. 68. 1.
Zichy Okmánytár, VI. k. 151. 1.
Történelmi Tár, 1901. évf. I. f. 68. 1.
Századok folyamán a chicheri Ormosok a rokon ágazatoktól és az ősi Chicher földtől teljesen elszakadtak, sőt saját kebelükben is két ágazatra oszlottak, szabolcsi és zempléni ágra; de a régi Chicheri nevet, és az ősi Chicheri Ormos czimert közösen viselték.
A Zemplén vármegyei Ormos ágbeli Antal buzgó róm. katholikus hitvese Almásy Krisztina kedvéért, a protestáns hitről szintén áttért a róm. katholikus vallásra és miután Zemplén vármegyétől 1774-ben nemessége bizonylatát kivette, egész családjával Aradvármegyébe költözött. Ennek az Aradvármegyébe települt chicheri Ormos Antalnak, Almásy Krisztina hitvesétől három élő gyermeke maradt: Terézia, nagykállói Kállay Emánuelné, Klára, chicheri Orosz Józsefné, a ki házassága első évében gyermektelenül elhunyt, mint azt velem Temes főispánja, Ormos Zsigmond közölte volt és József. Ez utóbbinak elsőszülött fia chicheri Ormos Zsigmond temesi főispán, a Szent István- és Lipót-rendek lovagja, főrendiházi tag. Ennek a Zsigmondnak testvéröcscse Péter, Arad vármegye alispánja, királyi tanácsos és a Ferencz József-rend lovagja.
A Szabolcsvármegyében már az Árpádház uralma alatt megtelepült Chicheri ágbeliek birtoklási adatai egyenest az 1216. év körül élt Chicheri Jób örökös birtokaira utalnak. Ezek a 59szabolcsvármegyei chicheri Ormosok századok hosszu során hivek maradtak az ősi földhöz, ezen ágnak utolsó férfitagja György. Ennek a Györgynek (mint már a Turulban más alkalommal elmondám) anyja idősb Szathmári-Király Miklós, hitvese pedig Szentmiklósi és Óvári Pongrácz Erzsébet leánya: Szathmári-Király Erzsébet volt. A kis chicheri Ormos György korán árvaságra jutván, anyja testvérénél, ifjabb Szathmári-Király Miklósnál, Gömörvármegyében Bején nevelkedett.
Ifjabb Szathmári-Király Miklós több vármegyék székeinek birája, Gömör vármegye alispánja, a korhoz mérten nagymüveltségü férfiu volt és II. Rákóczi Ferencz fejedelem egykori hires hivével, Szathmári-Király Ádámmal közeli vérségben állott. Irodalommal is foglalkozott, minek bizonyitéka egy 1780-ban Pozsonyban nyomatott könyvecske: «A nemes születésü személyekre fontos Polgári Rendtartásnak igaz erkölcsi Tudománya, melyet francziából magyarra forditott ifjabb Szathmári-Király Miklós nemes Gömör és több vármegyék székeinek birája.» A munka Csáky Nepom. Jánosnak, a királyné asszony kamarásának van ajánlva. Aranyos préselt bőrkötésü példányom rózsás védőlapján fakult bejegyzés olvasható: «A Forditónak Atyafiságából nyerte ezen becses és hasznos Könyvecskét chicheri Ormos György 1795-dik Esztendő napján Bejében.»
Az ifju chicheri Ormos György úgylátszik nagybátyja szellemét örökölte, mert iskolai éveit Sáros-Patakon bevégezvén, Szabolcsvármegyébe, ősi birtokára vonult, csinos könyvtárt gyüjtött, költeményeket irogatott s a régi klasszikusok müveiből forditgatott; csakhogy munkái kiadatlanul kallódtak el. 1802-ben Szabolcsvármegye szolgabirája volt; József császár elhunytával, a Budán közszemlére kiállitott magyar szent korona mellett, más előkelő nemes ifjakkal őrt állott, és éltesebb korában több vármegyék táblabirája volt.
Mint hiteles okmányok igazolják, ennek a chicheri Ormos Györgynek fitestvére nem volt, úgyszintén fiu utódja sem maradt és 1844-ben a szabolcsvármegyei chicheri Ormosok fiága benne kialudt.
György, alsódraskolczi Morvay József, Ugocsa vármegye alispánja leányát, Erzsébetet vette nőül. Ebből a házasságából egyetlen gyermek származott, Katalin, a ki 1833-ban egybekelt a Bereg-Surányban született ludányi Bay Gáborral.
Ezzel a házassággal a beregvármegyei Bayak a Szabolcs vármegyében már kihalt chicheri Ormosokkal szoros vérségbe jöttek, annálfogva alkalomszerünek vélem e helyen a Bayak családtörténetét érdeklő, ujabban összegyült adataimat is közölni.
