III. Egy keltezetlen oklevél.
III. Egy keltezetlen oklevél.
Fejérnél találunk egy oklevelet többször közölve, melyben III. András király Ubul fia Mihálynak és fiainak megparancsolja, hogy Baranka várát őrizzék meg. Ezen oklevél kétszer kelet nélkül,* egyszer* 1296-iki kelettel található, de az 1296-ik év csak önkényesen iratott az oklevélhez, mint azt a másik két közlés bizonyitja.
Fejér, III/2 458. – VI/1 201.
Fejér, VI/2 23.
De ez oklevél nem is kelhetett 1296-ban; mert ha az oklevél tartalmát vizsgáljuk, a következő eredményhez jutunk. III. András kiemeli, hogy minő királyi jóindulattal és kegygyel viseltetik ő Mihály és fiai iránt. Már pedig ezt 1296-ban III. András nem irhatja; az a III. András, ki 1291. jan. 5-én Bihar-, Szabolcs- és Krasznamegyék közgyülésén Mihály 139fia Istvánt nyilvános gonosztevőnek nyilvánitja s bárkit felhatalmaz, hogy Istvánt elfoghassa és megölhesse,* kihez 1295-ben Mihály fiai István és Pál érdekében a budai polgárok folyamodnak és kegyelmet kérnek számokra.* 1298-ban István a budai országgyülésen kéri a királyt, tartson vizsgálatot, kérdezze meg a tiszántuliakat, bántott-e ő valakit magánbosszuból? A vizsgálat István javára ütött ki.*
Zichy oktár, I. 100.
Fejér, VI/I. 368.
Hazai okmánytár, VII. k. 276., 277., 308. 1.
Ezt tudva, ezen tényeket szem előtt tartva, az oklevél keltét 1291. jan. 5. előttre kell tennünk – tehát pontosan 1290. okt. 17-re. Lássuk, egyezik-e ez III. András 1290-iki itinerariumával? III. András 1290. őszén Zólyomból Abaujba s onnét Szepesbe ment.* Szept. 22–26-án Zólyom közelében tartózkodik;* Szepesben ugyanakkor járhatott, mikor Ladomér érsek, tehát nov. 29-ike körül.* Ezek szerint abauji tartózkodása szept. 26–nov. 29. közé esik. S hol keltezi a kérdéses oklevelet? Okt. 17-ikén Szina mellett, tehát Abaujban. Az 1290-iki kelet megdönthetlen.
Pauler, II. k. 419. 1.
Knauz, II. k. 271., 272. 1.
Knauz, II. 273.
Érdekes történelmi adatokat állapithatunk meg e csekélységből. Bátyok-Semjén nb. Mihály és fiai a mily hiven szolgálták IV. Lászlót, oly hűséggel csatlakoztak III. Andráshoz is. A barankai vár őrzése pedig nem függhet össze más eseménynyel, mint ál-András 1290-iki betörésével. Részt vettek tehát Baksa Simon fia György vállalatában, melylyel ál-Andrást az országból kiüzte. Megbizhatóbb emberekre nem is bizhatta volna III. András e várat. Midőn később III. András a felvidékről a Tiszántulra ment, István is csatlakozott hozzá. De a váradi közgyülés Istvánt, testvéreit földönfutókká tette, megbecstelenitette. A királyi jóindulat, kegy nem sokáig tartott, de nem is tarthatott, mert a Bályok-Semjén nemzetség e korban élt tagjai a magyar köznemesség mintaképei; épen ezért ellenségeik az oligarkhák (Aba Amadé, Barsa Kopasz). A mérleg minden önfeláldozó hüségük mellett sem billenhetett javokra, mert a király érdeke első sorban ez oligarkhák jóindulatát követelte!
III. András itinerariuma is bővül ez adattal: 1290. okt. 17-én Szina mellett (Abaujm.) tartózkodott.
Ifj. KÁLLAY UBUL.
